Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

5+1 vár a Zempléni-hegységben

Kirándulás az ország északkeleti részén

2018. augusztus 07. - Egri Gábor

Nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy több száz éves, legendákkal átitatott helyszínekre bukkanjon az arra fogékony túrázó, mindamellett élvezhesse az érintetlen és vadregényes természetből áradó nyugalmat és békét, sőt Budapesten és a Balatonon kívül is akad hely, ahol rengeteg élmény és látnivaló vár az aktív kirándulásra vágyókra. Magyarország jelenlegi és történelmi területe gazdag természeti kincsekben és történelmi emlékhelyekben, ez alól az Északi-Középhegység keleti végén található Zempléni-hegység sem kivétel. Jelen írásomban 5+1 olyan várat és várromot mutatok be, melyeket érdemes felkeresni, miközben a kiránduló felfedezi a Zemplén varázslatos vidékét, valamint jobban megismerkedik a dicső és tragikus fordulatokban egyaránt gazdag magyar történelemmel is. A Studhist téli és őszi képei a várakról talán egy kis felüdülést hoznak a forró nyári napokba.

1. Füzéri vár

Füzér az ország északkeleti csücskében, a szlovák határhoz közel, a Zempléni-hegység legmagasabb hegyének, a Nagy-Milicnek (895 méter) a déli lábánál fekszik. A 3-as és a 37-es főutat Hidasnémeti és Sátoraljaújhely között összekötő útról ágazik el a 415 lakosú zsákfaluba vezető út. A Várhegy – mely 1941-től természetvédelmi terület, 2008-ban pedig elnyerte a Magyarország természeti csodája kitüntető címet – alatti parkolóból körülbelül 10-15 perces sétával és lépcsőzéssel lehet elérni a 2016-ban teljesen újjáépített Alsóvár kapujáig. Az erősség területén folyamatosan zajlanak a rekonstrukciós munkálatok, egyre több időt lehet eltölteni a megújuló falak között, a korhűen berendezett termekben nézelődve, vagy csodálva a várból nyíló fantasztikus kilátást. A XIII. században épült várban őrizték a mohácsi csatát követően egy rövid ideig a Szent Koronát, de az erősség történetével kapcsolatban felbukkan többek között Aba Amadé, a Perényi család, a Báthoriak és a Károlyi család neve is. Akár egy teljes napot el lehet tölteni Füzéren a Felső- és az Alsóvárban, valamint a faluban található kiállítások megtekintésével, ezért a település közkedvelt célpontja a Zemplénbe látogató turistáknak.

Ide kattintva további információkat talál a füzéri várról a Kedves Olvasó

fuzeri_var.jpgFüzéri vár (2017 január, Fotó: Studhist)

 

2. Regéci vár

Regéc vára a Zempléni-hegység középső részén Regéc és Mogyoróska községei között található, mindkét településről mintegy háromnegyed órás gyaloglással érhető el, a terep Mogyoróska felől nehezebben járható. Az erősséget valószínűleg a tatárjárást követően kezdték el építeni, valamikor a XIII-XIV. század fordulóján. II. Rákóczi Ferenc a regéci várban töltötte gyermekkorának első időszakát, öt éves koráig lakott édesanyjával, Zrínyi Ilonával e falak között. A XVII. század végén a császári csapatok megkezdték a vár lerombolását, melynek feltárása csak a XX. század végén vette kezdetét és tart napjainkban is. 2003-ban helyreállították a vár északi bástyáját, majd 2015-ben újjáépült a négyszintes Öregtorony, amelyben kiállítótér létesült, felépült a várbeli információs épület és a vár keleti oldalán a várárokban egy kulturális rendezvénytér, továbbá a faluban egy látogatóközpont. Rövidesen megkezdődik a Középsővár keleti palotaszárnyának helyreállítása, addig is a látogatók élvezhetik a páratlan kilátást az Öregtorony legfelső szintjén körbefutó kerengőről, vagy az Alsóvár maradványainak legmagasabb pontjáról.

Akit érdekel Regéc várának története, az itt olvashat róla bővebben

regeci_var.jpgRegéci vár (2017 január, Fotó: Studhist)

 

3. Boldogkő vára

Boldogkő várának észak-déli irányban elnyúló jellegzetes romjai – a Boldogkőváralja község felett magasodó ovális alakú andezittufa hegy tetején – már messziről jól láthatók a Zempléni-hegység nyugati részén. Egészen a vár tövében álló parkolóig lehet menni kocsival, onnan pedig néhány lépcsőfok megmászása után már a vár falai alatt állunk és gyönyörködhetünk az elénk táruló panorámában. Az erősséget a tatárjárást követő várépítési korszak idején emelték, majd a XVI. században Bebek Ferenc báró, a korszak hírhedt rablólovagjainak egyike, még egy hamis pénzverő műhelyet is berendeztetett Boldogkő várának falai között. 2002-ben nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban, melynek során a kaputorony, a déli torony, majd később a palota épülete is védőtetőt kapott. Az alsó udvar falán körben körülbelül 100 méter hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át nyugati, illetve északi irányba, továbbá az “Oroszlánsziklán” egy sziklakijárót építettek, amely egy a sziklanyelv végén elhelyezkedő megfigyelő bástyához vezet, ahonnan szintén fantasztikus panoráma tárul a látogató elé. A nagy lovagteremben kapott helyet a több ezer elemből álló, a magyar történelem fontosabb eseményeit, csatáit ábrázoló ólomkatona kiállítás, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen látványossága.

Arról, hogy miért nevezik Boldogkő várát a Hét tündér várának, itt lehet olvasni

boldogko_vara.jpgBoldogkő vára (2017 január, Fotó: Studhist)

 

4. Sárospataki vár

A Sárospatakon található Rákóczi-vár – ami az 500 forintos papírpénz hátoldalán is látható – hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik. Az erősség legrégebbi része a Vörös-torony, amihez a Lorántffy-loggia, a reneszánsz magyar építészet kiemelkedő alkotása csatlakozik. A Pálóczy, majd a Perényi család építkezéseit követően a Dobók kezébe került Patak vára, amit Balassi Bálint költő csellel foglalt el néhány órára. A váruradalom fénykora a Rákócziak idején következett el, ekkor vált fejedelmi központtá a Bodrog menti település. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és felesége Lorántffy Zsuzsanna, majd Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc rendezkedett be Sárospatakon. I. Rákóczi Ferenc részt vett a Wesselényi Ferenc nádorispán nevével fémjelzett, Habsburg ellenes összeesküvésben, a titkos megbeszélések a pataki vár „Sub Rosa” termében zajlottak. 1708-ban a pataki vár falai között tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését. Az egykori belső várban napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik, állandó kiállításai a következők: Rákócziak dicső kora, Vörös-torony, Hegyaljai szőlészet, Olaszbástya kazamata, délnyugati sarokbástya, Reneszánsz konyha és Ágyúöntő műhely. A Nemzeti Várprogram keretében hamarosan megkezdődik a leromlott külső várfal helyreállítása, amivel megvalósulhat a várfal teljes körüljárhatósága is, továbbá felújítják a Veres-bástyát és a Vízi kaput.

A sárospataki Rákóczi-várról további érdekességek itt olvashatók

sarospataki_rakoczi_var.jpgSárospataki vár (2017 január, Fotó: Studhist)

 

5. Szerencsi vár

A Zempléni-hegység déli lábánál, a Taktaköz peremén, Tokajtól mindössze 21 kilométerre helyezkedik el Szerencs városa, amely nem csak a cukor- és csokoládégyárról híres.  Szerencset a Miskolcot Sátoraljaújhellyel összekötő 37-es főút szeli át, a város közepén található a parkkal körülvett vár, a Rákóczi út, Sallai utca, Huszárvár utca határolta területen. A ma is látható szerencsi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb erőssége, a zűrzavaros XVI. században épült, rövidesen pedig a Rákóczi család birtoka lett. A várban jelenleg a Zempléni Múzeum kiállításait lehet megtekinteni: a nemzetközi hírű, majdnem egymillió darabból álló képeslevelezőlap-gyűjteményt, a Rákóczi Zsigmond és kora című kiállítást, valamint megismerkedhet a látogató a híres szerencsi csokoládégyár történetével is.

Bővebben a Szerencsi Rákóczi-várról és a református templomról

szerencsi_rakoczi_var.jpgSzerencsi vár (2015 május, Fotó: Studhist)

 

5+1 Amadé várrom

A vár történetéről, építésének idejéről, pusztulásáról keveset tudunk, és az adatok hiányossága miatt sok esetben egymásnak ellentmondó leírásokkal találkozhatunk. Valószínűleg Aba nembeli Dávid ispán kezdte el építtetni a család új várát Gönctől keletre, a hegyek között, valamikor az 1270-es években, majd az erősség fia, Aba Amadé, a későbbi kiskirály uradalmának központja lett. A gönci várat a XV. század elején elhagyták, azóta szinte teljesen elpusztult. A 656 méter magas Nagy-Amadé-hegyen található csekély romokat Göncről és Telkibányáról indulva is meg lehet közelíteni 1-2 órás gyaloglással. A romok közelében található sziklakilátóhelyről csodálatos panoráma tárul a kiránduló szeme elé: északi irányban, a sziklakilátó széléig merészkedve, a fák lombjain túl Kassáig is el lehetett látni. Ezért a látványért mindenképpen érdemes felkeresni az Amadé vár romjait.

A gönci Amadé várról bővebb leírás itt található

amade_var.jpgAmadé vár (2017 szeptember, Fotó: Studhist)

Jelen blogbejegyzésben szereplő várakról – valamint más erősségekről, templomokról, kolostorokról, kastélyokról – további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist.

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1014166993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása