Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Bibervár és a toronyaljai pálos kolostor

Középkori romok a Börzsönyben, Kóspallag közelében

2017. szeptember 13. - Egri Gábor

Kismarosról indultunk el Márianosztrára, majd onnan tovább Esztergomba, de közben útba ejtettük a Kóspallag közelében található úgynevezett Bibervár vagy Pusztatorony megerősített őrtornyának és az attól pár száz méterre található toronyaljai pálos kolostornak a romjait. Először a 12-es főúton haladtunk Nagymaros irányába, majd egy-két kilométer után jobbra tértünk le Kóspallag felé. A Toronyaljai (vagy Kóspallagi) horgásztónál egy buszmegálló is található és ott keresztezi a piros turistajelzés az aszfaltos utat.

A kocsit a horgásztó parkolójában hagytuk, amire engedélyt kértem a halőrtől, majd a tó megcsodálása után – mely valamikor a nosztrai kolostorhoz tartozott és a XIV. században egy malom is épült mellé, ahol a malomkerékhez egy kilenc méter hosszú alagút szállította a vizet – elindultunk megkeresni Bibervár romjait.

20170608_103148.jpgA kocsit a horgásztó parkolójában hagytuk

20170608_093310.jpgToronyaljai horgásztó

Az egykori őrtorony maradványai a tó melletti domb tetején találhatók, melynek aljában találkozik a Kis-Hanta-patak és a Korompa-patak.

20170608_095630.jpgEnnek a dombnak a tetején vannak Bibervár romjai

Mintegy 150 métert kellett visszasétálni a köves út mentén, majd letértünk balra és megindultunk a körülkerített horgásztó felé. Rövidesen egy tábla jelezte, hogy a piros jelzést követve, balra kell megkezdeni a kapaszkodást a domb tetejére. A közepesen emelkedő ösvényen haladva néhány perc alatt felértünk az egykori őrtorony romjaihoz.

20170608_094357.jpgMegérkeztünk Pusztatorony vagy Bibervár romjaihoz

Torony építése

Bibervár vagy Pusztatorony pontos építésének idejét nem ismerjük, az 1980-as, Miklós Zsuzsa által vezetett ásatás kerámia és fém leletanyagai – valamint a torony feltárásánál talált ajtókeret kialakítása – alapján a kis erőd legkésőbb az 1260-as években épülhetett – bár valószínűleg a tatárjárást megelőzően, már a XII. század végén vagy a XIII. század elején a domb tetején állt – a kóspallagi kijáratot védendő.

20200820_115342_1.jpgA várromot 2020 nyarán is felkerestük

A lakótoronyból és a hozzá csatlakozó udvarból álló kis erőd neve eredetileg Torony vagy Toronya volt, közelében – a leletek alapján – egy település is feküdt, melyet feltehetőleg Toronyaljának hívtak.

pusztatoronyrajzok1.jpgTorony valószínűleg a XII. század végén vagy a XIII. század elején épülhetett

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vártól délre fekvő Marost 1285-ig a Rosd nemzetség birtokolta, ekkor IV. (Kun) László király (1272-1290) a Rosd nemzetségbeli Herbord fiainak, Márknak és Miklósnak Morus (mai Nagymaros) nevű földjét Visegrádhoz csatolta, s cserébe adta a Pilisi erdőőrök Bogud nevű földjét. Feltételezhető, hogy a Rosd nemzetség építette Torony erődjét, mivel ez a vártípus elsősorban a kis és középbirtokos nemesség  lakóhelyéül szolgált, illetve vagyonának védelmét biztosította, és egyúttal birtokaik gazdasági központja is volt.

A vár felépítése

Az erőd közepén állt a négyszögletes 1,5-1,7 méter falvastagságú, 3,5 x 4,5 méter belső területű torony, melynek nyugati oldalán volt a bejárata. A torony nyugati oldalához egy kőfallal védet 7 x 10 méteres terület csatlakozott, míg a torony keleti fala és a belső várárok közötti rész elővár jellegű lehetett, ahol – az itt talált kemence maradványai alapján – gazdasági célokra szolgáló épület állhatott.

pusztatoronyrajzok0.jpgA vár metszete (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A belső, félkör alakú várárok mellett a torony központi dombját egy külső észak-déli irányú, sziklába vágott árok is védte. Az enyhébben meredek déli-délkeleti oldalon a védelem fokozása érdekében sáncot alakítottak ki. Napjainkban az erődítményből csak az északnyugati falszakasz jellegzetes vonala és az északi szakasz egy darabja maradt meg.

20170608_094159.jpg

20170608_094219.jpgAz északnyugati falszakasz jellegzetes vonala

Bibervár pusztulása

Ahogy építéséről, úgy pusztulásáról sincsenek okleveles adatok, biztos források. Valószínűleg a már a XV. század előtt elpusztult, egyes feltételezések szerint a XIV. század elején, az Árpád-ház 1301-es kihalását követő anarchikus időkben egy támadás során rombolhatták le a várat. Egy 1527-es oklevélben már Torony-puszta (praedium Toronya) néven szerepel a helynév, majd Karpe Mihály XVIII. századi kéziratos térképén tűnik fel elsőként a rommal kapcsolatban a Biber vára név, mely elnevezés eredete ismeretlen.

20170608_094208.jpg

20170608_094124.jpgNem sok maradt a kis erősségből

A történeti irodalomban elsőként Ozoray György említi a várat 1955-ben, majd az 1980-as, Miklós Zsuzsa által vezetett topográfiai szondázó ásatás – melyről az 1983-as Archeológiai értesítőben lehet olvasni, Ásatás Márianosztra Bíberváron címmel – tisztázta az épületek alaprajzát és az erődítés szerkezetét.

Pálos kolostorrom 300 méterre Bibervártól

A kis vár felfedezése után visszatértünk a Kóspallag felé vezető aszfaltos útra, majd a horgásztó parkolójával szemben, a piros jelzésen ezúttal az út másik oldalán indultunk el.

20170608_103136.jpgA Kóspallag felé vezető aszfaltos út, jobbra kell elindulni a horgásztó, balra pedig a pálos kolostorrom felé

20170608_103132.jpgEz az út vezet a kolostorhoz

Rövidesen felértünk egy kisebb emelkedő tetejére, itt azonban el kellett hagyni a jobbra kanyarodó szélesebb ösvényt, és balra letérve egy kis tisztáson átvágva megindultunk a néhány méterre álló fák felé a piros L jelzésű ösvényen, ahol a patak közelében találhatók az egykori pálos kolostor romjai, légvonalban mintegy 300 méterre Bibervártól.

20170608_102823.jpgRövidesen felértünk egy kisebb emelkedőre

20170608_102807.jpgAz emelkedő tetején egy piros nyíl jelzi az irányt

20170608_102754.jpgA szélesebb ösvényről balra letérve ezen a tisztáson kellett átvágni

20170608_102728.jpgA tisztás végén, a fák mögött rejtőznek a toronyaljai kolostor romjai

20170608_102052.jpgEz a jel mutatta, hogy jó helyen járunk

Ha a jobbra kanyarodó szélesebb ösvényen haladunk tovább egy darabig, akkor rövidesen sík vidékre érünk, ahonnan szép kilátás nyílik a Magas-Börzsönyre.

20170608_102749.jpgA jobbra kanyarodó szélesebb ösvény nem a kolostorhoz vezet

20170608_100650_richtone_hdr.jpgKilátás a Magas-Börzsönyre

A toronyaljai pálos kolostor építése

A XIV. század végére valószínűleg elpusztult Torony kis erőssége, valamint a közelében álló Toronyalja település is elnéptelenedett. A nosztrai pálos kolostor (mai Márianosztra) Nagy Lajos uralkodása idején, a XIV. század közepén épült (1352-ben alapították) és a toronyaljai földek ekkortól a kolostor birtokát képezték. Ezért is valószínű, hogy ekkor Torony vára már nem állhatott, mivel a nosztrai kolostor birtokai teljesen az erősség tövéig értek, ez pedig nem lett volna elképzelhető, ha akkor még lakták volna Bibervárat.

20200818_101955.jpg

A nosztrai vikáriushoz tartozó toronyaljai Szent Mihály pálos kolostort feltehetőleg a XIV-XV. század fordulóján alapították, építéséhez felhasználták Pusztatorony köveit, valamint egy kisebb kőbányát is nyitottak. A lakott területektől távol felépített, 682 négyzetméter alapterületű épület a közepes méretűek közé volt sorolható.

20170608_102108.jpgItt egykoron pálos szerzetesek éltek

Csak nagyon kevés írásos adat emlékezik meg a toronyaljai kolostorról, az első ilyen 1437-ből ismert, bár egyes források szerint a templomot és védőszentjét már 1381-ben említik. A kutatás szerint a kolostor első temploma a nyolcszög három oldalával záruló, támpilléres szentélyű volt, melyet később kibővítettek. A templomhoz észak felé kapcsolódott a kolostor épülete, mára azonban csak az egykori falak helye látható itt-ott a sűrű aljnövényzetben. A kolostorhoz malom és halastó is tartozott, valamint sikerült feltárni a majdnem 20 méter mély kutat, ahonnan rengeteg tárgyi emlék került elő: fanyelű kések, sarló, szekéralkatrész, egy lakat, két vasmacska és egy ónkanna.

20170608_102221.jpgA kolostor kútjából rengeteg tárgyi emlék került elő

A kolostor területén a régészek találtak vödröket, a vödrök kiemeléséhez használt vasmacskát, cserépedényeket, kályhaszem töredéket, gyümölcsszárító rács vázát, serpenyőt, sarlót, kaszát, kaptafát, lakatot, fagereblye-töredéket, valamint bőrből varrott cipőfelsőrészt is.

A pálos kolostor pusztulása

Az utolsó adat a kolostorral kapcsolatban 1538-ból származik, 1541-ben Buda török kézre került, az ezt követő években pedig a környékbeli várakat – 1543-ban Esztergomot, 1544-ben Visegrádot és Nógrádot – is elfoglalták a pogányok. Valószínűleg ekkor néptelenedhetett el a pálos kolostor is. A XVI. század végi török összeírásban Toronyalja már pusztaként szerepel. Buda 1686-os visszafoglalását és a törökök kiűzését követően a Pálos Rend a Buda környéki kolostoraik – köztük a toronyaljai kolostor és Budaszentlőrinc – birtokában való megerősítésért folyamodtak a császárhoz, azonban erre nem került sor.

20200818_102634.jpgRekonstrukciós kép a kolostorról

1979-ben Guzsik Tamás és Fehérváry Rudolf járt a helyszínen, és terepbejárást végzett. Megállapították, hogy jellegzetes "kiskolostorról" van szó toronyalja tekintetében, mely minden tevékenységében a nosztrai perjelséghez kötődött. 1982-ben Egyed Endre készítette el a romok részletes felmérését, a területen 1985-ben Miklós Zsuzsa végzett ásatást. Mára szinte már semmi se maradt az egykori épületekből, egyedül a kút, ami felismerhető, valamint a szétszóródott kövekből lehet következtetni a hajdan itt álló pálos kolostorra.

20170608_102231.jpgEnnyi maradt: a kolostor kútja

Néhány helyen cölöpöket lehet látni, amelyek a templom és a hozzá kapcsolódó kolostor részeinek elhelyezkedését jelzik.

20170608_102433.jpg

20170608_102407.jpgLevert cölöpök jelzik az épületek helyét

Rövid szemlélődés után visszaindultunk a horgásztó parkolójában álló kocsihoz, hogy folytassuk utunkat Márianosztra felé.

20170608_103951.jpg

Legendák

A kis várhoz és a pálos kolostorhoz két legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint Torony lakói hajdanán hatalmas étvágyú óriások voltak, akik akár egy egész ökröt is képesek voltak megenni. Mnyinek hívták az utolsó óriást, aki az erősségben lakott. Az öreg óriás lánya szeretett a környéken sétálni, egy napon aztán meglátott egy szántóvető embert. Mivel nem ismerte a halandó embereket, kötényébe tette a parasztot és hazavitte, hogy megegye vacsorára. Az öreg Mnyi azonban ráparancsolt lányára, hogy engedje el és vigye vissza a rémült embert és ne bántsa se őt, sem a társait többé, mert az ő munkájuk tartja el a két óriást. A másik hagyomány szerint a toronyaljai pálos kolostort és a nosztrai rendházat egy föld alatti járat kötötte össze. A török hódítás idején a pálos szerzetesek a kincseiket a kolostor mély kútjába, valamint négy kocsi aranyat az alagútba rejtettek, amit aztán senki sem mert megbolygatni. Később azonban egy vakmerő ember mégis megpróbálta a kincset kiásni, ám miközben ásott, megjelent egy hatalmas kutya és a kincskereső ijedtében szörnyethalt. Az elrejtett kincsek pedig azóta is a föld alatt vannak.

Új emlékhely

2020 júniusának végén emlékhelyet avattak a toronyaljai pálos kolostor egykori helyén, az új építmény pontosan követi a kolostorépülethez csatlakozó Szent Mihály templom szentélyének alaprajzát, formájával is a hajdani szentélyt idézi. Az új építmény mellett egy ismeretterjesztő tábla is kihelyezésre került, mely információt nyújt a Pálos Rend és a toronyaljai kolostor történetéről

20200818_102118.jpgA frissen kihelyezett ismeretterjesztő tábla

2020 augusztusában mi is felkerekedtünk, hogy 2017 után ismét felkeressük a toronyaljai pálos kolostorromot, és megnézzük a nemrég átadott új, felszentelt építményt:

20200818_102421_1.jpg

20200818_102541.jpg

A toronyaljai pálos kolostorromról és a Bibervárról 2017-ben és 2020-ban készült képek megtekinthetők a Studhist Facebook oldalán is: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.varak.hu/latnivalo/index/417-Szokolya-PusztatoronyBibervar/

https://www.geocaching.hu/caches.geo?id=1769

http://kospallag.hu/kozsegunk-tortenete

http://www.varbarat.hu/varak/pusztatorony.html

http://funiq.hu/2512-biberv%C3%A1r-m%C3%A1rianosztra

http://palosepiteszet.webnode.hu/kospallag/

http://muemlekem.hu/muemlek?id=7125

http://www.goliatka.hu/keptar/jszelemek/tromdunaninnen/kospallag/kospallag.html

https://www.turistamagazin.hu/hir/palos-emlekhely-epult-a-borzsony-elveszett-falujaban

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2612821302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása