Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Visegrád – a vár és a királyi palota története

Történelmi emlékhely a festői Dunakanyarban

2017. július 12. - Egri Gábor

Mivel 2-3 éves korom óta minden nyáron legalább 1-2 hetet – egyetem alatt pedig szinte minden hónapban egy hétvégét – a Duna partján fekvő Kismaroson töltöttem nagyszüleimnél, elég sokszor megfordultam a visegrádi várban és környékén. Sokszor tekertünk el Zebegényig vagy Szobig a Duna mellett kanyargó bicikliúton és Nagymarosnál a túlparton mindig megcsodáltuk a visegrádi Fellegvár impozáns épületegyüttesét, valamint az Alsóvárat a Salamon-toronnyal.

Később már én is megtanultam nagyapám féltve őrzött, 7 méter hosszú kielboatjával evezni és a Dunán felfele haladva még megkapóbb látványt nyújtott a szinte karnyújtásnyira magasodó Salamon-torony és az Alsóvár, valamint a távolban a Fellegvár. Azóta is, ha arra kajakozom, szívesen állok meg egy pillanatra, hagyom, hogy vigyen magával az ősi folyó sodra, érezzem a bőrömön a nyári Nap perzselő sugarait, miközben csendben a várat figyelem. Persze nem csak távolról, a másik partról, vagy a vízről néztük e csodás építményt, hanem a Nagymaros-Visegrád kompon átkelve, sokszor felsétáltunk a családdal, barátokkal a meredek hegy tetején trónoló romokhoz, esetleg a szomszédos Nagy-villám (377 méter) csúcsán magasodó Zsitvay-kilátóhoz, ahonnan rá lehet látni a Fellegvárra és mögötte a Dunakanyarra.

20150621_112422_richtone_hdr_dunakanyar_a_kilatobol.jpgA Dunakanyar és a visegrádi Fellegvár a Zsitvay-kilátóból

2016 áprilisában pedig egy merőben szokatlan módon „túráztunk” a környéken, ugyanis részt vettünk barátnőmmel a Visegrád Spartan Sprinten és az ismerős ösvényeket és tájakat akkor teljesen más szemmel láthattam. Visegrád a Duna jobb partján fekszik a Budapestet Esztergommal összekötő 11-es főút mentén, Budapesttől 40 kilométerre, míg Esztergomtól mintegy 20 kilométerre. A királyi palota és a Mátyás Király Múzeum a városban található, a 11-es főúttal párhuzamos Fő utca mentén, de az Alsóvárhoz és a Salamon-toronyhoz sem kell sokat gyalogolni.

kiralyi-palota-es-jatszopark.jpgA királyi palota a Fő utca mentén található (Kép: http://www.visegrad.hu/madartavlatbol)

alsovar1.jpgAz Alsóvár és a Salamon-torony a Duna partján

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/470-Visegrad-Alsovar-Salamon-torony/)

A Fellegvár meghódításához viszont már túrázni kell egy kicsit, de annak sem kell megijedni, aki nem szeret/tud/bír hegyi ösvényen kapaszkodni, hiszen a városból jól kitáblázott, kanyargós autóút vezet a Fellegvár előtt kialakított parkolóhoz. Jelen bejegyzésemben Visegrád történetét mutatom be, míg a következőben a Visegrádon tett kirándulásunkról lesz szó.

er_l_gifot_k_011.jpgA 328 méter magas Várhegy csúcsán álló Fellegvár

(Kép: http://www.visitvisegrad.hu/Latnivalok/Fellegvar.html) 

A római erőd romjain épült ispáni vár

Visegrád szláv szó, magas várat, fellegvárat jelent, a város az ország egyik legkisebb és legrégibb városa. Visegrádon már a rómaiak, I. Constantinus idejében erődöt építettek – a Pone Navata a pannóniai római limes egyik fontos erődítménye volt –, amit az Árpád-házi fejedelmek újrahasznosítottak és a X. század második felében építették ki, mint a pilisi erdőbirtokaik központját. Az államalapítás után – a XI. század folyamán – kialakuló vármegyerendszer egyik első, már 1009-ben említett eleme volt a visegrádi Sibrik-dombon álló ispáni vár, amely I. András király (1046-1060) és Salamon király (1063-1074) uralkodása alatt élte virágkorát.

visegrad_ispani_var.jpgA visegrádi Sibrik-dombon álló ispáni vár a XI. században épült

(Kép: http://www.ng.hu/Civilizacio/2015/01/07/Kozepkori-varak-3D-rekonstrukciokkal)

Az Árpád-házi királyok szívesen jártak vadászni a pilis ősvadonba, a Dömösön épült palota kedvelt tartózkodási helyük volt, ahogy a Pilis erdeiben – a mai Pilisszentlélek határában romjaiban megtalálható, később a pálosoknak adományozott és kolostorrá átalakított – található királyi vadászház is. A visegrádi ispáni vár római-kori falait és tornyait felújították, az egykori praetoriumból (parancsnoksági épület) lakótornyot alakítottak ki, továbbá a vár udvarán egy kápolna és egy kőpalota épült. A vár körül egész város jött létre, több templommal, és egy I. András király által alapított ortodox kolostorral. A visegrádi ispán azonban Szent László király (1077-1095) uralkodásának idején Esztergomba költözött, így a visegrádi ispáni vár elvesztette jelentőségét. László király 1081-től az ispáni várban őriztette ellenfelét, a korábbi királyt, Salamont (1063-1074), akit István király, Imre herceg és Gellért püspök 1083-as szentté avatásakor engedtek szabadon.

visegrad_ispani_var2.jpgSalamon királyt az ispáni várban őrizték, akkor még nem létezett a mai Salamon-torony

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegrad-ispani-var/)

A későbbi Alsóvárban felépült Vízi torony, akkor még nem állt, ezért azt tévesen nevezte el a népnyelv Salamon-toronynak, mivel ott biztosan nem raboskodhatott a kalandos életű király. Az egykori ispáni vár végső pusztulását az 1242-es mongol támadás okozta, ezután köveit az új visegrádi vár építéséhez használták fel.

A Fellegvár és az Alsóvár építése

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárást követően 1250-1260 körül, a nagy várépítési időszakban építette IV. Béla király (1235-1270) és felesége Laszkarisz Mária királyné, a királynői hozományból. A vár két részből állt: a Fellegvárból és az Alsóvárból, amiket a tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze, mely egészen a Duna partján felépített őrtoronyig húzódott.

02_felso_nagy_visegrad_kiralyi.jpgA Dunához közel épült meg az Alsóvár, amit tornyokkal megerősített völgyzárófal kötött össze a Fellegvárral

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A völgyzárófalon vezetett át az a középkori országút, amely Esztergomból Budára tartott. A háromszög alaprajzú Fellegvár a hegycsúcson épült, erődítésfalait egy kaputorony, egy ötszögű öregtorony és egy lakótorony erősítette.

01_also_kicsi_visegrad_kiralyi.jpgA hegycsúcson épült Fellegvár (Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

Az Alsóvár a Duna partja fölé emelkedő teraszon épült, kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és a középpontjában egy hatalmas hatszögű lakótoronyból állt, amelynek Vízi torony volt a neve (ma Salamon-torony). A lakótorony XIII. századi főbejárata az első emeletről nyílott, innen vezetett fel a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg, vadászatok alkalmával királyi szálláshely volt, alapvetően azonban Pilis megye ispánjának lakóhelyeként szolgált.

visegradi_alsovar_salamon_torony.jpgAz Alsóvár, középpontjában a hatszögű lakótoronnyal

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A torony hatodik szintjén helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A további évszázadok során szinte minden magyar király (I. Károly, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás) bővítette és korszerűsítette a várat.

Visegrád az ország fővárosa I. Károly idején

Az Árpád-ház 1301-es kihalását követően, a XIV. század elején Visegrád a felvidéki kiskirály, trencséni oligarcha Csák Máté birtokába került, 1317-ben a Temesváron székelő I. Károly király (1308-1342) katonái ostrommal vették be a várat. 1323-ban az uralkodó áthelyezte a királyság székhelyét Visegrádra. Az Alsóvár Vízi tornyát királyi szálláshellyé építették át, a második emelet keleti ablakát bejárattá alakították át, belül pedig a termeket keresztfalakkal osztották meg. Az ötödik szintet fedő fa födémet bordás boltozatokkal helyettesítették, ezáltal a torony felső teraszán nagyobb hajítógépeket lehetett felállítani, továbbá kiépült az Alsóvár belső falöve is.

03_also_kicsi_visegrad_kiralyi.jpg1323-ban I. Károly áthelyezte a királyság székhelyét Visegrádra

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A vár alatt kiépülő városban I. Károly épített néhány lakóházat, valamint egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ezzel kezdődött meg a visegrádi királyi palota építése. Délkeleten két emeletes kőház és egy faház állhatott, míg északkeleten, egy kő alapokon emelkedő faszerkezetű udvarház állt. Északnyugaton egy emeletes nagyméretű kőház épült, melynek emeletén egy nagyterem és két kétszobás lakosztály kapott helyet.

tf161v22.jpgA visegrádi királyi palota helyén 1330 körül álló épületek

(Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index1008.html)

A hálószobákat padlófűtéssel látták el. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra 1330. április 17-én. Az idős nemes korábban Csák Máté szolgálatában állt, majd 1318-ban I. Károlyhoz csatlakozott. Az 1320-as évek végén kiesett a király kegyéből és számos címétől megfosztották. Arany János balladája szerint Zách Felicián bosszúból támadt az ebédhez készülődő királyi családra, mert kisebbik lányát, Klárát megbecstelenítette Lokietek Erzsébet királyné öccse, Kázmér lengyel herceg. A merénylő előbb a királyra támadt, majd a gyermekeit védő királyné négy ujját vágta le, végül az al-étekfogó tette ártalmatlanná. Károly király haragjában szörnyű bosszút állt és harmadíziglen kiirtotta a Zách családot. A merényletet követően, még 1330-ban I. Károly az Alsóvár lakótornyából a Fellegvárba költözött, ahol az 1317-es ostrom során elpusztult lakótorony helyett három palotaszárny épült, valamint külső várfalövvel egészült ki.

visegradi_fellegvar.jpgI. Károly 1330 után a Fellegvárba költözött, itt őrizték a Szent Koronát is

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A Fellegvár jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy I. Károly még a Szent Koronát is Visegrádba hozatta, ahol is két évszázadig őrizték. 1335-ben pedig a várban került sor a híres királytalálkozóra, amelyen Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király vettek részt.

A királyi palota építése Nagy Lajos uralkodása alatt

1342-ben I. Károly a Fellegvárban hunyt el, fia Nagy Lajos király (1342-1382) visszaköltözött a királyi udvarházba, melyet uralkodása alatt palotává építtetett át. 1347-ig elkészült a palota északi és a Dunára néző nyugati részét övező kerítésfal, valamint a nyugati falon található kaputorony, és elkezdtek építeni egy templomot a királyi ház közelében, a munka azonban a nápolyi háború kitörése miatt félbeszakadt, a királyi udvar Budára költözött.

20170608_105947.jpgNagy Lajos kezdte el a visegrádi királyi palota építését (a kép Márianosztrán készült)

A háború után 1355-ben a királyi udvar Budáról ismét Visegrádra tette át a székhelyét, ahol 1366-ra elkészült a kaputoronnyal szemközt, a hegyoldalba vágott teraszon az egyhajós királyi kápolna, a Szűz Mária kápolna. János kőfaragó királyi építőmester irányításával a királyi palota északkeleti részén felépült a szabályos, négyzetes alaprajzú, középudvaros, egyemeletes lakóépület, melynek északi oldalához fallal övezett gyümölcsöskertet telepítettek, míg a királyi palota déli részén Nagy Lajos – aki 1360-tól egyre több időt töltött diósgyőri várában – uralkodásának utolsó éveiben felépült a déli kerítésfal, valamint az ott álló épületekben valószínűleg a királyi pénzverde és a palota vezető tisztségviselőinek lakóházai kaptak helyet. Így egy 123x123 méteres, szabályos négyzet alaprajzú palotarész jött létre, melynek az északi oldalán a gyümölcsös húzódott.

Királygyilkosság Visegrádon

Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után lánya, a kiskorú Mária (1382-1385) lett az ország uralkodója, akinek nevében anyja Erzsébet anyakirályné kezébe került a tényleges hatalom. Erzsébet a döntéseiben egyre inkább Garai Miklós nádorra hagyatkozott, aki nem Luxemburgi Zsigmondot, hanem I. Lajos orléans-i herceget akarta Mária férjéül, a házasságot képviselők útján meg is kötötték 1385-ben. A délvidéki elégedetlenkedő főurak – Horváti Pál zágrábi püspök és Horváti János macsói bán vezetésével – viszont meghívták a magyar trónra az Anjou-ház fejét, Durazzói Károly nápolyi királyt, aki Nagy Lajos udvarában nevelkedett és nagy népszerűségnek örvendett az országban. 1385. december 31-én Székesfehérvárott az esztergomi érsek II. (Kis) Károly néven királlyá koronázta.

image001.gifII. (Kis) Károly király (Kép: http://users.atw.hu/magtar/cikkek/forras/kiskaroly.htm)

Ebbe azonban a két királyné – Erzsébet és Mária, aki időközben Zsigmond felesége lett – és Garai Miklós nádor nem törődött bele, bár színleg elfogadták Károly uralkodását, így az új uralkodó kedves rokonként kezelte Erzsébetet és Máriát is, szabad mozgást biztosított számukra. 1386. február 7-én, a Budán székelő gyanútlan királyt átcsalták a királynők lakosztályába, ahol a felbérelt Forgách Balázs étekfogó mester egy bicellussal merényletet követett el ellene. A király súlyosan megsebesült a fején, bal szemét el is veszítette, ennek ellenére ki tudott menekülni a teremből. A haldokló királyt aztán a lázadók rövidesen Visegrádra szállították, ahol egyes források szerint a sebeibe halt bele, míg más források szerint megfojtották, vagy mérget tettek a sebébe.

04_felso_nagy_visegrad_kiralyi.jpgA súlyosan sebesült II. (Kis) Károly királyt a merénylet után Visegrádra szállították

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A tragikus sorsú király, alig egy hónapos uralkodás után, végül 1386. február 24-én (más források szerint 27-én) halt meg. Mivel korábban a pápa kiközösítette, így egyházi szertartással nem temették el, majd csak 1391-ben került sor a visegrádi előhegyen lévő Benedek-rendi Szent András monostor templomában (más források szerint a szentendrei bencés kolostorban) való eltemetésére. A visegrádi monostort még  I. András király (1046-1060) alapította és eleinte görög szerzetesek lakták, majd 1221-ben a bencések vették át. 1493-ban a kolostort a Pálos Rend kapta meg, ami végül a török korban pusztult el, maradványait feltárták. A II. Károly elleni merényletben résztvevők azonban rövidesen hasonló sorsra jutottak: Mária és Erzsébet 1386 nyarán a délvidékre utaztak, hogy az elégedetlenkedőket lecsillapítsák, azonban Diakovárnál 1386. július 25-én a Horvátiak megtámadták őket, és Garai Miklós nádort, valamint a Károly ellenei merényletet elkövető Forgách Balázst levágták. Fél évvel később, 1387 januárjában a fogságba esett Erzsébetet, lánya szeme láttára megfojtották.

Luxemburgi Zsigmond Visegrádról Budára helyezte át a székhelyét

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) uralkodása alatt a visegrádi Fellegvárat tovább korszerűsítették, felépült az erődítmény körül egy harmadik falöv, külső kaputoronnyal, valamint vélhetően ekkor készült el az asszonyház is.

05_felso_nagy_visegrad_kiralyi.jpgZsigmond idejében felépült a Fellegvár körül egy harmadik falöv, külső kaputoronnyal

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A királyi palotában is tovább folytak az építkezések Zsigmond idejében, ekkor fejezték be a ma is látható épületegyüttest. Az alsó fogadóudvart épületszárnyakkal vették körül, amelyekbe a nagytermeket, raktárakat és konyhákat helyezték el. Az északkeleti királyi lakóépületet második emelettel bővítették, itt kapott helyet az új királynői lakosztály, míg a királyi lakosztály az első emeleten volt.

tf164v25.jpgA visegrádi királyi palota 1408 körül (Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index1011.html)

A palotaszárny belső udvarára emeletes gótikus kerengőt építettek, amelyhez kétszintes díszkút csatlakozott., mely valószínűleg már I. Nagy Lajos idejében megépülhetett.

01_felso_nagy_anjou.jpgDíszkút a palotaszárny belső udvarán (Kép: http://pazirik.hu/projekt/anjou-kut/)

A palotaépület második emeletéhez fürdőszobát és egy virágoskertet is építettek, ez utóbbiban gótikus csorgókutat helyeztek el. A délkeleti palotába belefoglalták a hegyoldalban álló I. Károly kori lakóépületeket, amelyeket újabb szárnyakkal bővítettek, és benne helyezték el többek között az új pénzverdét is. A szőlős- és gyümölcsös-kert közepén vörösmárvány szökőkút emelkedett. A régi kápolnát – mely a palota déli kerítésfalán kívül maradt – 1424-ben egy kolostorépülettel kiegészítve a boszniai obszerváns ferenceseknek adományozta a király. Az 1409-re elkészült visegrádi királyi palota a korabeli Közép-Európa legnagyobb és legpompásabb uralkodói rezidenciájának számított. Miután Zsigmond 1405-1408 között a királyi székhelyet Budára tette át, Visegrád vidéki királyi rezidenciává vált, ahol továbbra is a Fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, egészen 1440-ig. Mivel a budai építkezések elhúzódtak, 1426-ig Zsigmond gyakran használta a visegrádi palotát, gondoskodott a palota karbantartásáról, sőt kisebb bővítéseiről is. Zsigmond utóda Albert király (1437-1439) még lakta a palotát, I. Ulászló király (1440-1444) pénzt veretett a pénzverdéjében, de V. László (1444-1457) már nem használta az épületeket.

A Szent Korona ellopása

Albert király halála után, 1440. február 20-ról 21-ére virradó éjszakán Luxemburgi Erzsébet királyné – Luxemburgi Zsigmond lánya, az 1439 októberében meghalt Habsburg Albert magyar király özvegye – megbízásából Kottaner Jánosné (született: Wolfram Ilona) nevű udvarhölgye a koronaőrök éberségét kijátszva ellopta a Szent Koronát a visegrádi Fellegvárból.

03_felso_nagy_visegrad_kiralyi.jpgA Szent Koronát 1440-ben a visegrádi Fellegvárból lopták el

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

Ezt a tettét német nyelvű emlékiratában örökítette meg. A korona ellopására azért volt szükség, hogy meg lehessen koronázni Erzsébet fiát, a február 22-én megszületett, későbbi V. (Utószülött – mivel Habsburg Albert halála után, 1440-ben született) Lászlót, ami néhány hónappal később Fehérváron meg is történt. Mivel a magyar rendek 1440-ben I. Ulászlót is királlyá választották, míg más főurak V. Lászlót támogatták, fegyveres harcok törtek ki, Luxemburgi Erzsébet pedig fiával és a Szent Koronával Bécsbe menekült III. Frigyeshez.

Hunyadi Mátyás reneszánsz udvara

A koronát csak évekkel később Hunyadi Mátyás király (1458-1490) tudta visszavásárolni 80 ezer aranyért, uralkodásának hatodik évében, így 1458-ban nem a Szent Koronával koronázták meg. Mátyás trónra lépése után eladományozta Visegrádot feleségének, Podjebrád Katalinnak, aki azonban az esküvőt követően egy éven belül – 1464. március 8-án, a szülést követő gyermekágyi lázban –, 14 évesen meghalt, így Visegrád visszakerült a király birtokába. A város történetében jelentős változást hozott 1476-ban, a királynak Aragóniai Beatrixxal kötött házassága. Az 1470-es évek végén és az 1480-as években a Fellegvár palotaszárnyait, valamint a XV. század közepén némileg elhanyagolt királyi palotát késő gótikus stílusban teljesen felújították.

06_also_kicsi_visegrad_kiralyi.jpgMátyás király idejében a Fellegvár palotaszárnyait késő gótikus stílusban újították fel

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

Mátyás Visegrádot a királyi udvar jövedelmei kezelő budai udvarbírósághoz kapcsolta, így az építkezéseket a budai udvarbírók irányították. A munkát egy olyan, késő gótikus stílusban dolgozó kőfaragóműhely végezte, amely több más, a budai udvarbírók által irányított királyi építkezésen (Buda, Tata, Zsámbék) is feltűnt ebben az időben. A királyi palotában – ahol kevés új épületet építettek, inkább a régieket alakították át – Itália után Európában először, az 1480-as évek végén megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.

011-700x.jpgA XV. század közepén némileg elhanyagolt királyi palotát késő gótikus stílusban teljesen felújították, majd az 1480-as évek végén megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is

(Kép: http://www.muemlekem.hu/magazin/anjouk_visegradja_kiallitas_megnyito)

A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata szobrászműhelyében készültek és az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is, mely az északkeleti palotarész díszudvarán álló nyolcszögletű csorgókút helyére került. A kutat Mátyás címerei díszítették, és a gyermek Herkules valószínűleg a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utalt.

20170609_121638_richtone_hdr.jpgA rekonstruált Herkules-kút, körülötte pedig a helyreállított díszudvar

Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átépítve, késő gótikus kerengőt, míg a palotaszárny belső udvarának első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki az olasz kőfaragók. A kápolnában is megtalálható volt az itáliai reneszánsz stílusában alkotó szobrászok kéznyoma. Aranyozott carrarai márványból alkották meg a kápolna új tabernákulumát, és számos faragvánnyal díszítették a templomot, ami közül egy vörösmárvány dombormű, az úgynevezett Visegrádi Madonna ma is megcsodálható. A palota épülete előtt, a nyugati oldalon, a Duna partján lovaspálya húzódott, majd következett a nyugati kerítésfal, a kaputoronnyal, melyen át a palotaudvarra lehetett jutni.

visegradi_kiralyi_palota.jpgA királyi palotától jobbra az obszerváns ferencesek kolostora, balra a gyümölcsös kert, míg az előtérben a lovaspálya

(Kép: http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas)

Az utcai palotaszárny épületén a lovaspálya fölé magasodva, a Duna felé nézett a palota legjelentősebb késő gótikus részlete, a címerekkel és szobrokkal díszített késő gótikus zárterkély, melynek építését valószínűleg még 1478 előtt befejezték. A palota kapuján belépve a fogadóudvarra érkezett a látogató, melynek túloldalán, a keleti oldalon egy magas lépcsősor vezetett fel a palotakápolnához.

tf165v26.jpgA visegrádi királyi palota 1490 körül (Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01918/html/index1012.html)

A fogadóudvart délről a gyalogos lovagi tornákhoz használt pálya, míg északon a nagytermek homlokzatát díszítő késő gótikus loggia határolta. A fogadóudvar közepén emelkedett a vörösmárványból faragott reneszánsz Múzsák kútja, ami szintén Giovanni Dalmata alkotása volt, és amelyből az ünnepségek idején bor folyt.

1.bmpElőtérben a Múzsák kútja, míg háttérben a palotakápolna látható

(Kép: http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas)

A palotakápolna előtti teraszon, a hársfák árnyékában ebédelt nyaranta Mátyás király, valamint gyakran itt fogadta a külföldi követeket is. Az északkeleti lakópalota második emeletének gótikus loggiával övezett felsőkertjében szintén állt egy díszes, oroszlán figurákkal ékesített, késő gótikus kút, melyet a budai szobrászok faragtak ki vörösmárványból.

20170609_123425_oroszlanos_kut.jpgAz Oroszlános-kút rekonstrukciója, mely az északkeleti palotaszárny második emeletének kertjében állt

 

Visegrád pusztulása Mohács után

Mátyás halála után 1490-től a Fellegvár a koronaőrök kezére került, az Alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. A királyi palotát Mátyás utódai, a Jagelló királyok: II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526) szintén használták, de ők már nem építkeztek benne.

visegr_matyaspalota.jpgA királyi palotát a Jagelló királyok is használták

(Kép: http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/visegrad_kiralyipalota_reneszansz_beatrix_aragoniai/)

Az 1526-os mohácsi tragédiát követően a Szent Koronával megkoronázták Szapolyai Jánost, Perényi Péter koronaőr azonban a koronázás után nem Visegrádra, hanem az ő birtokában lévő füzéri várba vitte a koronát, ahol egy évig rejtegette, majd átadta Ferdinándnak. A trónviszályok és polgárháborúk idején az Alsóvárat egy ágyúterasszal erősítették meg. A királyi palota kisebb renoválásra csak 1539-ben került sor, amikor Szapolyai János király (1526-1540) és Izabella királyné egy nyarat töltött ott.

visegradi_kiralyi_palota01.jpgSzapolyai János volt az utolsó magyar király, aki megfordult Visegrádon

(Kép: http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas)

Ekkor tartózkodott utoljára magyar király e falak között. 1540-ben Ferdinánd csapatai Buda ellen indultak, útközben tíz napos ostrom során a Visegrádi vár Alsóvárát bevették, azonban a Fellegvárral nem boldogultak. 1544-ben az erődítményt a törökök kezdték ostromolni, ágyúikkal sikerült ledönteniük az Alsóvár lakótornyának déli sarkát, a Fellegvár őrsége azonban kitartott. Ám miután nem érkezett segítség és az ivóvizük is elfogyott, a védők szabad elvonulásért cserébe feladták a reménytelen harcot, ám a törökök szószegő módon szinte mindet lemészárolták.

01_felso_nagy_visegrad_kiralyi.jpgA várat 1544-ben a törökök bevették (Kép: http://pazirik.hu/projekt/visegras-kiralyi-var/)

A tizenöt éves háború során, 1595-ben a keresztény seregek ostroma során rommá lőtt és elfoglalt várat 1605-ben a törökök visszafoglalták. Az 1680-as évek sorozatos ostromaiban olyan nagy mértékben rongálódott meg a vár, hogy azt a török őrsége végül 1685-ben felrobbantotta és elhagyta.

visegrad-fellegvar-_4.jpgA Fellegvár az 1950-es években (Kép: http://egykor.hu/visegrad/fellegvar/1792)

A hódoltsági időszak során nem csak a vár, hanem a város is teljesen elnéptelenedett, a királyi palota a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került.

Régészeti feltárás és helyreállítás

A teljesen feledésbe merült romokat a dunai gőzhajózás beindulása után a XIX. század második felében fedezték fel újra és 1871-től több szakaszban régészeti feltárásra került sor. A királyi palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén.

147_nagy.jpgA királyi palota északkeleti szárnyának romjai

(Kép: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/muveszettortenet/muveszettortenet-9-evfolyam/magyarorszagi-reneszansz-epiteszet-2-visegrad/visegrad-a-nyaralopalota-epulete)

A Salamon-torony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte, azonban az pénzhiány miatt elég lassan haladt, a sok vitát kiváltott jelenkori formáját 1959-1964 között nyerte el.

01.jpgA Salamon-torony a helyreállítás előtt

(Kép: http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas)

A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült a királyi palota északkeleti palotarésze és a Herkules-kút rekonstrukciója. Ma az Alsóvárban, a Salamon-toronyban és a volt királyi palota épületében a Mátyás Király Múzeum kiállításai működnek. A vár további fejlesztése, helyreállítása előreláthatólag már 2017-ben, a Nemzeti Várprogram első szakaszában folytatódik mind a Fellegvárban, mind az Alsóvárban és a Salamon-toronyban, mind a királyi palotában, ugyanis ezek bekerültek a kiemelt helyszínek közé. Továbbá a visegrádi vár megtalálható a történelmi emlékhelyeink között is.

A következő bejegyzésem a Visegrádon tett kirándulásunkról fog szólni. Itt lehet elolvasni: http://studhist.blog.hu/2017/07/15/kirandulas_visegradra

Végül egy-egy videó a királyi palotára és a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.visegrad.hu/fellegvar-3

http://visegradmuzeum.hu/

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/visegrad-fellegvar

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/visegrad-kiralyi-palota

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1330_aprilis_17_zach_felician_merenylete_karoly_robert_ellen/

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15350

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_35_04.htm

http://napitortenelmiforras.blog.hu/2015/11/19/680_eve_volt_a_visegradi_kiralytalalkozo

http://www.visegrad.hu/ispani-var

http://www.parkerdo.hu/visegradi_var

http://pazirik.hu/projekt/visegrad-ispani-var/

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/visegrad/visegrad_ezer_eve_almanach/pages/visegrad_34_04.htm

http://www.visegrad.hu/allamalapitas-kora-i-

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5512656877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása