Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Nyitra várának története 1044-ig

Morvák, avarok és honfoglaló magyarok Nyitra környékén

2020. április 26. - Egri Gábor

Miután Léva várát körbejártuk, visszatértünk a kocsihoz és az 51-es főúton közelítettük meg Nyitrát, ami napjainkban Szlovákia hatodik legnépesebb városának számít. A Nyitra folyó hídján átkelve jobb kéz felől feltűnt a dombra épült vár, míg a folyó túloldalán a távolban a Zobor-hegy nyújtózkodott az ég felé. A stadion közelében parkoltam le a kocsival, majd a nyár végi meleg, napos időben körbejártuk a várdombot, melynek legmagasabb pontján áll a vár a székesegyházzal, körülötte pedig a várnegyed, más néven Felsőváros (Óváros) terül el.

A várdombot félkörben öleli körül a hegyek felől érkező Nyitra folyó vize, a középkorban egy mellékág szigetként választotta el Nyitrát a dél felé elnyúló sík vidéktől.

20180827_144425.jpgA három építészeti stílust (balról jobbra: barokk, román, gótikus) megjelenítő Szent Emmerám székesegyház, és a Vazul-torony Nyitra várában

A várdomb délnyugati lábánál áll az egykori Vármegyeháza szecessziós épülete, melynek kapualján beléptünk a várnegyed területére.

20180827_140541_bejarat_a_megyehaza_kapujan.jpgA Megyeháza kapualján keresztül érkeztünk meg a várnegyedbe

Az 1990-es években végzett régészeti kutatások nyomán a Megyeháza nyugati szárnyának alagsorában olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény részei voltak, valószínűleg a Megyeháza helyén a középkorban a Felsőváros egyik bejárata állhatott.

megyehaza.jpgA Megyeháza Nyitrán

(Kép: https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/zupny-dom_619_1.html)

A mintegy öt hektár nagyságú Felsővárost a középkor folyamán kőfallal vették körül, melyen több kapu is nyílt, a falakon kívül terült el az ovális alakú külváros, amit viszont már csak gerendákból épített palánk védett.

nyitra_varnegyed_terkep.jpgA vár és a várnegyed térképe

A XVIII. században épült fel a Megyeháza hatalmas, késő barokk stílusú épülete, amit a XIX. század folyamán többször átépítettek, 1874-ben neobarokk stílusban. Mai alakját az 1905-1908 közötti újabb átépítés során nyerte el, amikor Czigler Győző építész tervei alapján szecessziós stílusban alakították át.

20180827_132750_richtone_hdr.jpgA várdombot megkoronázó vár 2018 nyarán

 

”Nyitra, az ősi szlovák város”

Nyitra és környéke – mely a hegyek és a Dunáig tartó sík terület találkozása, valamint a folyóvíz miatt letelepedésre ideális terepnek számított – már az őskortól kezdve lakott volt. A népvándorlás során, valamikor a VI. században szlávok telepedtek le a Kárpát-medence egyes részein, akik eleinte a saját birodalmukat kiépítő avarok függésében éltek, azonban a VIII. század végén és a IX. század elején a Nagy Károly vezette frankok támadásai, valamint az avarok belső ellentétei az Avar Kaganátus meggyengüléséhez, széteséséhez vezettek. A szlávok kihasználva a bekövetkező hatalmi űrt, megszerezték a frankok által meg nem hódított korábbi avar területek feletti uralmat, azonban eleinte önálló államot nem szerveztek, hanem 803-tól frank hűbérben éltek tovább. Az elkövetkező mintegy száz évről – a IX. század elejétől a magyar honfoglalásig terjedő időszakról – egymásnak ellentmondó történelmi teóriák, tudományosan nem minden esetben bizonyított elméletek léteznek napjainkig, aminek egyik fő oka a Felvidéket az első világháborút követően megszerző Csehszlovákia, majd az 1993-ban függetlenné váló Szlovákia azon igyekezete, hogy a csehszlovák területi követeléseket a magyarokkal szemben megalapozzák.

nitra_letecke_zabery_fotografovani_aerial_shoot_slovakia_dron.jpgNyitra és környéke letelepedésre ideális terepnek számított

(Kép: https://dronista.sk/portfolio-items/zobor-letecka-fotografia/#iLightbox[gallery624]/0)

Céljuk annak bizonyítása – és ez az igyekezet a jelenben is megfigyelhető –, hogy a magyar honfoglalók Kárpát-medencében történő megjelenését megelőzően a felvidéki területen (sőt egyes elrugaszkodottabb vélemények szerint a mai Szlovákia, Csehország és Magyarország mellett, a mai Románia, Lengyelország, Ausztria és Ukrajna területére is kiterjedően) a IX. században létrejövő ”Nagymorva Birodalom” (Nagymorávia) jogos örökösei a csehek és szlovákok, utóbbiak azonban a területüket elfoglaló magyarok elnyomásában éltek a X. század elejétől egészen a XX. század elejéig, míg Trianont követően ismét birtokukba vehették az ősi területeiket. Ebben a tekintetben elég nagy hasonlóságot lehet észlelni a románok azon igyekezetével, hogy magukat a dákok leszármazottaiként állítsák be, így próbálva alátámasztani az Erdélyre vonatkozó igényük jogosságát.

20180827_135406.jpgA vár bejáratához vezető híd, jobbra pedig a délkeleti ágyúbástya

A legtöbb történész és kutató egyetért abban, hogy a IX. század első harmadának végén, az addig az avarok, majd a frankok függésében élő szláv morvák igyekeztek kikerülni a frankok függéséből, és önálló államalakulatot létrehozni, azonban annak jelentőségéről, kiterjedéséről, szervezetéről, vezetőinek hatalmáról – sőt egyesek szerint elhelyezkedéséről is – már merőben eltérőek az álláspontok. A cseh és szlovák kutatók igyekeznek a morvák rövid ideig létező államát minél jelentősebbnek feltüntetni, azonban ha azt vesszük alapul, hogy az általuk birodalomnak titulált morva állam egy évszázadot sem élt meg (833 és 902 vagy 907 között létezett), erősen túlzásnak látszik annak nagy történelmi jelentőséget tulajdonítani.

nyitra500.jpgLégi felvétel a nyitrai várról (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Napjainkban a szlovák történészek egy része a mai szlovákság és a „Nagymorva Birodalom” morva-szlávjai között előszeretettel tételez fel kontinuitást, és a X. században a Kárpát-medencében élő ”ősszlovákokról” beszélnek, sőt Milan Durica egyenesen a szlávok Nagymorva Birodalmát (Fejedelemségét) a szlovákok birodalmának nevezi.

20180827_135406.jpgA vár bejáratához vezető híd

Nyitra (amit több szlovák internetes oldalon a legrégebbi szlovák városnak neveznek) bemutatása szempontjából a morva államalakulat létrejötte és gyors megszűnése kérdéskörének azért van jelentősége, mert a vár és környezete – sőt az egész város – igyekszik emlékezetében és jelképeiben a magyar honfoglalást megelőző időszakhoz visszanyúlni, és a „Nagymorva Birodalomhoz” kapcsolható személyeket és eseményeket megjeleníteni akár szobrok alakjában, akár közterületek elnevezésének formájában, míg a magyar évezredre (902-1919) történő utalásokat minél inkább visszaszorítani, eltüntetni.

20180827_135658_ciril_es_metod_szobor.jpgCirill és Metód szobra a vár egyik ágyúbástyája előtt

Fontos kiemelni, hogy a magyar honfoglalást követő évszázadok során a korábban a Kárpát-medence északi részén élő szlávok többsége beolvadt a magyarságba, azonban maradtak olyan összefüggő területek – főleg a Vág és a Nyitra folyók völgyében – ahol a morva-szlávok viszonylag egy tömbben éltek tovább, akik később, a középkor évszázadai alatt keveredtek a csehekkel, lengyelekkel, ruszinokkal és magyarokkal, végül belőlük alakultak ki a mai szlovákok, akiket a magyarok hosszú ideig tótoknak neveztek, elég csak Mikszáth Kálmán Tót atyafiak című művére gondolnunk. (Ezt az elnevezést a horvátokra és a szlovénekre is használták őseink.)

A Morva Fejedelemség kialakulása

A fentieket szem előtt tartva nézzük kik is voltak azok a morvának tartott személyek, akik emlékezetével Nyitrán találkozhatunk, és mik is voltak azok az események, melyek a történelemtudomány mai állása és a legtöbb történész szerint a magyar honfoglalást megelőzték. Természetesen vannak eltérő elgondolások is, de jelen írás keretei nem elégségesek ahhoz, hogy minden véleményt, álláspontot ismertetni lehessen. Az avarok meggyengülését követően, a 830-as évek elejére egyes álláspontok szerint két kezdetleges morva fejedelemség is létrejött a Dunától északra: az egyik a Morva és Thaya folyók völgyében – Morva Fejedelemség néven utalnak rá –, melyet Mojmir vezetett, míg egy másik Nyitra székhellyel – Nyitrai Fejedelemség –, aminek élén Pribina fejedelem állt, akit egyes szlovák történészek egyenesen az első szlovák uralkodónak tartanak.

nitra_moravia_833.pngA Nyitrai és a Morvai fejedelemség feltételezett elhelyezkedése és kiterjedése

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagymor%C3%A1via#/media/F%C3%A1jl:Nitra_moravia_833.png)

A két fejedelemség a Frank Birodalom függésében élt, önálló államnak nem lehet tekinteni őket, hiszen önálló államszervezettel nem rendelkeztek. A két vezető egymással vetélkedett, ezért a pogány Pribina, hogy a frankok támogatását elnyerje, hittérítőket hívott az országába. Adalram salzburgi érsek vagy a helyettese 828 táján egy templomot szentelt fel Nyitrán, egyes cseh és szlovák történészek szerint Szent Emmerám tiszteletére, és a templom a ma is a várdombon álló székesegyház őse.

pribina.jpgPribina szobra a nyitrai várnegyedben vagy Felsővárosban (Óvárosban)

Ez az elmélet azonban sokak szerint nem állja meg a helyét, mivel a szlávok idején Nyitra települése még nem a várdombon és környékén, hanem attól távolabb, a síkságon terült el, a templom is ott épülhetett fel, Szent Emmerám kultusza bizonyíthatóan pedig csak I. Szent István király (1000-1038) felesége, Bajor Gizella királyné érkezésével terjedt el a Kárpát-medencében, és a mai székesegyház ősének számító kápolnát is a XI. század elején emelték. 833-ban Mojmir elűzte Pribinát Nyitráról, aki a frankokhoz menekült, II. (Német) Lajos bajor, későbbi keleti frank király – Nagy Károly unokája – pedig Alsó-Pannónia grófjává emelte. A megkeresztelkedett Pribina által uralt terület a Zala folyó mocsaras környékén, a Balatontól nem messze feküdt Mosaburg (Mocsárvár) központtal, amit a magyarok, miután elfoglalták, Zalavárnak neveztek el, lakói pedig szlávok, avarok és betelepülő frankok és bajorok voltak. Pribina halálát követően – aki valószínűleg a morvák elleni harcban esett el – fia, Kocel (Chozil) örökölte a frank hűbéres tartomány vezetését. Mojmir tehát 833-ban a két kis morva fejedelemséget egyesítve létrehozta a nagy Morva Fejedelemséget, amit Nagy Moráviaként is említenek Bíborszületett Konstantin bizánci császár – A birodalom kormányzásáról című – munkája nyomán.

mojmir_kniieza_velkomoravske.jpgMojmir egyesítette a két kis morva fejedelemséget

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Mojm%C3%ADr_morva_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Mojmir_kniieza_Velkomoravske.jpg)

Bizonyos álláspontok szerint a bizánci műben szereplő „megalé Morábia” megnevezés helyes fordítása nem Nagy Morávia, hanem távoli Morávia, amit a császár megkülönböztetésül használt a Balkánon – a mai Szerbia területén, a Morava folyó mentén – létező Moráviától, mivel az közelebb feküdt Bizánchoz. A morvák igyekeztek kiterjeszteni határaikat és megszerezni függetlenségüket, aminek során összeütközésbe kerültek a nyugati szomszéd frankokkal.

Ratiszláv és Szvatopluk fejedelmek, valamint Cirill és Metód

A frankok 846-ban elfogták Mojmirt, akinek a helyére vazallusukként unokaöccsét, Ratiszlávot ültették, az új vezető azonban hamar szembe került a frankokkal, ezért igyekezett a Bizánci Birodalom felé orientálódni, ahonnan olyan hittérítőket kért, akik beszélik a szlávok nyelvét.

prince_rastislav.JPGRatiszláv a frankok vazallusaként került a Morva Fejedelemség élére, azonban igyekezett országát függetleníteni

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Rasztiszl%C3%A1v_morva_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Prince_Rastislav.JPG)

Így érkezett a Morva Fejedelemségbe Konstantin – aki nem sokkal a halála előtt a Cirill nevet vette fel – és a testvére, Methodius (Metód).

kyrilmethod.jpgCirill (Konstantin) és Metód (Methodius) Ratiszláv idején érkezett a morvákhoz

(Kép:  https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagymor%C3%A1via#/media/F%C3%A1jl:KyrilMethod.jpg)

Ratiszláv fejedelemsége se volt tartós, bár igyekezett az önálló államszervezet alapjait lerakni, erődöket építeni, azonban 870-ben unokaöccse, a Nyitrán székelő fejedelmi trónörökös, Szvatopluk szövetkezett a frank II. Lajos fiával, Karlmannal és fellázadt Ratiszláv ellen, akit megvakítottak és egy kolostorba zártak a frankok. A következő évek Szvatopluk és a frankok egymás elleni harcáról szóltak, 874-et követően néhány évig a fejedelmi trónt megszerző Szvatopluknak – sokan csak az ő uralkodása alatt létező államra használják a Nagymorva Birodalom elnevezést – sikerült leráznia magáról a frankok igáját és hódító hadjáratokat is vezetett a környező szláv népek, többek között Kocel egykori pannóniai tartománya ellen.

800px-svatopluk_i.jpgSzvatopluk és fiai

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Szvatopluk_morva_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Svatopluk_I.jpg)

A 890-es évek elején azonban kiújultak az összetűzések a frankok és a morvák között, amibe többször bekapcsolódtak az Etelközben, majd a Kárpát-medencében megjelenő magyar törzsek is, hol a morvákat, hol a frankokat támogatva.

nyitrarajzok1.jpgNyitra feltételezett alaprajza a IX. századból (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A folyamatos háborúkban mind a morvák, mind a frankok meggyengültek, Pannónia szinte elnéptelenedett, Szvatopluk 894-ben bekövetkezett halálát követően pedig fiai – II. Mojmir és II. Szvatopluk – egymás ellen fordultak. A hatalmi űrt kihasználva 895-ben a magyarok jelentős számban érkeztek a Kárpát-medence keleti területeire, majd a X. század elejére, a Dunán átkelve Pannóniát is elfoglalták, miután Karlmann törvénytelen fia, Arnulf keleti frank király 899-ben meghalt.

chronicon_pictum_p021_a_magyarok_bejovetele.JPGA honfoglalás a Képes Krónikában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s#/media/F%C3%A1jl:Chronicon_Pictum_P021_A_magyarok_bej%C3%B6vetele.JPG)

Valószínűleg a X. század első éveiben került a magyarok kezére a Kárpát-medence északnyugati része, Nyitra környéke is, mivel a frankokkal vívott küzdelemben és testvérharcban meggyengült, széthullott Morva Fejedelemség nem tudott ellenállni a harcos lovas-nomád nép támadásának. A morvák elleni harcról és Pannónia birtokbavételéről emlékezik meg „A fehér ló mondája” is, bár feltehetően nincs sok köze a valósághoz, mivel Szvatopluk már a honfoglalást megelőzően, 894-ben meghalt.

A Zobor-hegy legendája

Azonban valószínűleg valamilyen ütközet lezajlott a magyarok és a morvák között 902 körül, utóbbiak vezére akkor Anonymus szerint egy Zobor nevű helytartó volt – néhány helyen azt lehet olvasni, hogy ő Szvatopluk harmadik fia, bár sokak szerint egyáltalán nem is létezett Zobor –, aki a Nyitra környéki területet uralta. A Zoborról szóló egyik elbeszélés szerint Árpád vezér Csepel-szigetéről Zoárdot, Kadocsát és Hubát (vagy máshol Elődöt) küldte a Kárpát-medence északnyugati részének felderítésére és meghódítására, akik elfoglalták Nyitrát, Zobort pedig a közeli magas hegyen felakasztották.

munkacsy_mihaly_honfoglalas_colored.jpgMunkácsy Mihály festménye a honfoglalásról

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Honfoglal%C3%A1s#/media/F%C3%A1jl:Munkacsy_Mihaly_Honfoglalas_(colored).jpg)

Egy másik monda szerint Zobor orvul meg akarta gyilkolni Elődöt, azonban a magyarok elfogták, ám ahelyett, hogy felakasztották volna, a három magyar vezér arra ítélte, hogy párviadalt vívjon velük. Mivel Zobor bátran harcolt, és mindhárom ellenfelét megsebesítette, a magyarok megengedték neki, hogy népével békén elvonuljon Nyitráról, maga után emlékül csak a nevét hagyva. A mondák szerint ezért nevezik a Nyitrától északra emelkedő hegyet napjainkban Zobor-hegynek, ahol később a bencések kolostort hoztak létre.

20180827_144451_zobor-hegy.jpgA Zobor-hegy a nyitrai várból nézve

A Morva Fejedelemség bukását általában vagy 902-re, vagy 907-re teszik, utóbbi időpontnál a pozsonyi csatára utalva, ahol a magyar törzsek több napig tartó ütközetben megsemmisítették a Kárpát-medencébe betörő, a magyarok kiirtását célul kitűző keleti frank és bajor seregeket, ezzel a magyar hadtörténet egyik legfontosabb győzelmét aratva.

Szent András és Szent Benedek legendája

A beérkező magyarok idején továbbra is Nyitra maradt a környék legfontosabb települése, ahol a morva erődítmények felhagyásával egy új, fa-föld szerkezetű várat emeltek az addig lakatlan, Nyitra folyó fölé magasodó várdombon. Az öt méter széles, kazettás rácsszerkezetű fa-föld várfalat a X-XI. század fordulóján létesítették, a korai vár építkezési módja megegyezik a többi, országosan feltárt, korai vármegyei központok – például Szabolcs, Zemplén, Borsod, Bihar, Abaúj – építési technikájával.

nyitrarajzok2.jpgA korai ispáni vár feltételezett alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Nyitra vára az Árpád vezette törzs szállásterületéhez tartozott, később Taksony és Géza fejedelmek, majd I. Szent István király egyik hatalmi központjának számított a felvidéki területeken. A környéken élő jelentős számú szláv és avar népelemek mellé – előbbiek főleg a sík- és hegyvidék határán éltek – tehát már a XI. század elején betelepültek a honfoglaló magyarok, akik főként a síkvidékeken és folyóvölgyekben hozták létre településeiket. Amikor Szent István létrehozta a királyi vármegyerendszert, Nyitra a róla elnevezett vármegye központja lett, ahol az uralkodó pár Szent Emmeram (Imre) tiszteletére egy kápolnát is alapított.

03_szent_istvan8_es_gizella.jpgSzent István király és Boldog Gizella királyné Nyitrán kápolnát alapított

Valószínűleg szintén az első királyunk idejében alapították a Zobor-hegyen a Szent Ipolynak felajánlott bencés monostort, melynek híres lakói voltak a XI. század elején Szent Zoerárd (Szórád) remete és tanítványa, Szent Benedek, akik az első magyar szentek közé tartoznak. A lengyel származású Zoerárd Szent István uralkodása idején érkezett a Magyar Királyság területére, belépett a zobor-hegyi bencés monostorba, és felvette az András nevet.

szent_zoerard-andras.jpgSzent Zoerard-András XIV. századi ábrázolása a zselízi templomban

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Zoerard-Andr%C3%A1s#/media/F%C3%A1jl:Szent_Zoerard-Andr%C3%A1s.jpg)

Az apát engedélyével remeteségbe vonult, és Trencsén közelében, a Vág folyó meredek partján emelkedő Szkalka barlangjában élt, azonban időnként ellátogatott a monostorba is. Napjait imádsággal, vezekléssel, böjttel, munkával és önsanyargatással töltötte, időként meglátogatta őt tanítványa, Benedek, aki szintén a zobor-hegyi bencés kolostor szerzetese volt.

zoerard_benedikt.jpgSzent András és Szent Benedek bencés remeték

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zoborhegyi_Szent_Benedek#/media/F%C3%A1jl:Zoerard_Benedikt.jpg)

András 1010 körül bekövetkezett halálát követően Benedek költözött a barlangba, aki folytatta mestere önsanyargató, remete életmódját. 1012-ben kincseket kereső rablók támadtak Benedekre, miután meggyilkolták, holttestét a Vágba vetették. A legenda szerint hiába keresték a holttestét a bencések nem találták, mígnem egy sas nyomra nem vezette őket. Andrást és Benedeket Nyitrán, a Szent Emmerám kápolnában helyezték végső nyugalomra, majd Szent László király (1077-1095) uralkodása idején, 1083. július 17-én avatták őket szentté, ugyanabban az évben, mint Szent Istvánt, Szent Imrét és Szent Gellértet. Legendájukat Boldog Mór későbbi pécsi püspök jegyezte le a XI. században, a szkalkai remetebarlangnál 1224-ben Jakab nyitrai püspök alapított bencés apátságot.

Fülébe forró ólmot öntsetek

Miután István király fia, Imre herceg egy vadászbalesetben 1031-ben meghalt, felmerült István király unokatestvérének, Vazulnak (Vászoly) a trónöröklése is, mint lehetőség, aki valószínűleg Géza fejedelem testvérének, Mihálynak volt a fia. Ezért Vazul megkapta a Nyitrát és a környékét, azonban István király kisebbik legendája szerint részt vett egy király elleni összeesküvésben, amiért elfogták és Nyitrán őrizték, a trón örökösévé pedig István király unokaöccsét, a félig velencei származású Orseoló Pétert (1038-1041, 1041-1044) tette meg az uralkodó. Azt is lehet olvasni, hogy Vazul azért lázadt fel István ellen, mert az fiát, Imre herceget jelölte ki utódjának, majd a Nyitrán őrzött Vazulnak köze volt Imre herceg halálához is, akit nem egy vadkan ölt meg, hanem merényletet követtek el ellene, erre utalhat a Képes Krónika is.

250px-imrich_stepan.jpgVazul megvakíttatása és három fiának száműzése (felül), valamint Szent Imre herceg temetése (alul) a Képes Krónikában, jobb oldalon Szent Gellért, Szent István és Boldog Gizella látható

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Vazul#/media/F%C3%A1jl:Imrich_stepan.jpg)

Hogy fia halálának megbosszulása vagy Orseoló Péter trónra kerülésének biztosítása volt-e az oka, azt nem lehet tudni, de az 1030-as években István király parancsára – XII. századi források már Gizellát jelölik meg a parancs kiadójaként, amire valószínűleg azért volt szükség, mert később Vazul utódjai kerültek a magyar trónra, és valahogy csökkenteni kellett a magyarok szent királyának, Istvánnak a szerepét ősük megcsonkításában – Vazult Nyitrán alkalmatlanná tették az uralkodásra, megvakították és a legenda szerint fülébe forró ólmot öntöttek. A krónikákban ezt követően Vazul már nem szerepel többet, így valószínűleg belehalt a tortúrába, míg fiait – Leventét, Andrást és Bélát – száműzték a királyság területéről.

„Fülembe forró ólmot öntsetek,
Legyek az új, az énekes Vazul
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.”

/Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én.../

Orseoló Péter és Aba Sámuel

Szent István halálát követően Orseoló Péter lett a magyarok királya (1038-1041 és 1044-1046), aki eleinte megpróbálta folytatni nagybátyja országépítő munkáját, azonban türelmetlensége, zsarnoki természete, az idegen földről érkezők befolyásának növekedése miatt sokan szembefordultak vele, ezért 1041-ben el kellett menekülnie az országból, és III. Henrik német-római császárnál keresett menedéket.

peter_of_hungary_chronicon_pictum_047.jpgOrseoló Péter 1041-ben elmenekült az országból, azonban 1044-ben német segítséggel visszatért

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Peter_of_Hungary_(Chronicon_Pictum_047).jpg)

A magyar előkelők Péter távozása után István király sógorát, az egykori palotaispánt, a kabar származású Aba Sámuelt (1041-1044) emelték trónra. 1042-ben III. Henrik – azzal az ürüggyel, hogy az udvarába menekült Pétert akarja a magyar trónra visszasegíteni – támadást indított a Magyar Királyság ellen, a Duna északi partján előrenyomulva több várat is elfoglalt, köztük Nyitrát is, azonban Aba Sámuellel nem tudott leszámolni, így rövidesen a két uralkodó békét kötött egymással.

aba_samuel.jpgAba Sámuel szobra Ópusztaszeren

A magyar király elhibázott politikájával – egyes források szerint a nemességet és a papságot is meg akarta adóztatni, vissza akarta adni a szinte már szolga létbe süllyedt szabad magyarok jogait, ugyanakkor pogány támogatóinak nem engedte a keresztények üldözését – és a Csanádon végrehajtott vérengzéssel maga ellen fordította egykori támogatóinak jelentős részét, valamint olyan fontos egyházi méltóságok álltak vele szemben, mint Gellért csanádi püspök, Imre herceg egykori nevelője. Az elégedetlenkedők Orseoló Péterhez fordultak, III. Henrik pedig megragadta az alkalmat és 1044-ben ismét haddal indult Aba Sámuel ellen. A két sereg Ménfőnél ütközött meg július 5-én, és bár Aba Sámuel katonái hősiesen küzdöttek, a csatát a magyar főurak egy részének árulása döntötte el, akik a döntő pillanatban átálltak III. Henrik és Péter oldalára. Aba Sámuel kénytelen volt elmenekülni a csatatérről, a Dunán még át tudott kelni, azonban valahol Füzesabony környékén meggyilkolták, más források szerint a csatában esett el.

chronicon_pictum_p050_a_menfoi_csata.JPGA ménfői csata, a bal sarokban Aba Sámuel meggyilkolása a Képes Krónikában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Chronicon_Pictum_P050_A_m%C3%A9nf%C5%91i_csata.JPG)

Az egykorú és későbbi krónikák is trónbitorlóként, zsarnokként, pogányként ábrázolják, azonban a nép sokáig szentként tisztelte, ellentmondásokkal teli életéről Karcag György írt történelmi regényt A trónon a harmadik címmel. Szintén feltűnik Aba Sámuel alakja Benkő László Káosz és rend trilógiájának első két kötetében – Ármány hálójában és A tűztollú sólyom –, valamint Bakos László Szablya és torony című történelmi regényében.

unnamed.jpgNyitra vára és püspöki székesegyháza a szarvasi Mini Magyarország makettparkban

(Kép: http://minimagyarorszag.hu/galeria/epuletek/nyitrai-puspokseg/)

A következő írásomban Nyitra történetéről lesz 1044-től napjainkig, majd a harmadik Nyitráról szóló bejegyzésemben a 2018 nyarán a városban tett kirándulásunk alkalmával tapasztaltakat fogom bemutatni, a várra és a várnegyedre fókuszálva.

Nyitra váráról és a körülette fekvő várnegyedről, vagy Felsővárosról továbbik képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó a Nyitráról és a várról:

 

Források és ajánlott oldalak, könyvek:

https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/nyitra-varmegye-FC87/nyitra-irta-dr-sziklay-janos-FE59/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/nyitra-varmegye-FC87/nyitravarmegye-tortenete-irta-dedek-crescens-lajos-10E8E/

https://felvidek.ma/2008/01/alom-es-valosag-a-nagymorva-birodalomrol/

https://slovakia.travel/hu/szlovakia-toertenelme

https://visitnitra.eu/hu/decztinaciok/nyitra-es-kornyeke/a-nyitrai-top-10-2/a-nyitra-var/

http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2005/FE20053-4_317-344.pdf

https://mult-kor.hu/cikk.php?id=19331

https://mult-kor.hu/20090909_szlovakok_totok_tirpakok

https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-zoerard-andras-es-benedek-remetek

Benkő László – Idegen tüzek (Honfoglalás trilógia 2. rész)

Benkő László – A megszerzett föld (Honfoglalás trilógia 3. rész)

Szombathy Viktor  - Száll a rege várról várra

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6015633916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

- duplagondol 2020.04.27. 16:31:39

Alapos összefoglalás. Magamat reklámozom ugyan vele, de a legújabb magyar nyelvű szakirodalomhoz ezzel a cikkel tettem hozzá egy keveset. A mondandó lényege, hogy a morvák kevésbé északnyugat, jóval inkább délkelet, a Balakán irányából, a Morava folyó völgyéből vándoroltak be a Felvidékre.

www.academia.edu/25487603/_Feld%C3%BAlt%C3%A1k_%C3%A9s_elfoglalt%C3%A1k_-_megjegyz%C3%A9sek_a_morv%C3%A1k_K%C3%A1rp%C3%A1t-medencei_jelenl%C3%A9t%C3%A9nek_k%C3%A9rd%C3%A9s%C3%A9hez

Coligny 2020.04.27. 16:31:42

real-d.mtak.hu/535/4/dc_336_11_doktori_mu.pdf
Nyitrai püspökségről és a zobori apátságról is van benne fejezet, összefoglalva a tudományos előzményeket.

Egri Gábor 2020.04.27. 16:34:55

Köszönöm a hozzászólásokat és a linkeket.
süti beállítások módosítása