Segesvár történelmi belvárosának megtekintését követően nyugat felé indultunk el a 14-es főúton Medgyes irányába, majd Szászsárosnál letértünk balra a 141B jelű mellékútra, melyen mintegy kilenc kilométert tettünk meg, és meg is érkeztünk Berethalom településére. A szász evangélikus erődtemplom a falu közepén emelkedő dombra épült, így már messziről megpillantottuk az impozáns, hatalmas falakkal körbevett gótikus stílusú épületet.
Berethalom evangélikus erődtemploma 2017 augusztusában
Berethalom települését valószínűleg a XIII. században alapították az Erdély területére érkező szász telepesek. A ma is látható, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templom Árpád-kori elődje már 1282-ben állt a dombtetőn, egy oklevél János nevű plébánosát említi ebből az évből. A korai templomból a későbbi átépítések következtében csak a nyugati kapu néhány falfestmény töredéke, a szentély alapjának egy része, valamint két harang maradt meg.
Az erődtemplom kiépítése a XV-XVI. század során
A XV. század elején kezdték el a templom szinte teljes, késő gótikus stílusú átépítését és erődítését – IX. Bonifác pápa 1402-ben búcsút hirdetett az új templom megépítése érdekében –, a munkálatok egészen a XVI. század elejéig tartottak, amire a templom kapuja feletti címerek – II. Ulászló király (1490-1516) és Szapolyai János erdélyi vajda címerei – is utalnak. 1486-ban az egyházi építmény már falakkal és tornyokkal lehetett körülvéve, mivel egy oklevél tanúsága szerint Mátyás király (1458-1490) Berethalom szász lakóit felmentette a hadba vonulás kötelezettsége alól, hogy a településen álló várat őrizhessék.
1486-ban az egyházi építmény már falakkal és tornyokkal lehetett körülvéve
A XVI. században a reformáció térnyerésével a berethalmi szászok többsége az evangélikus hitre tért át, míg a katolikus valláshoz ragaszkodó számára a templomot védő egyik torony földszintjén alakítottak ki kápolnát. 1540. szeptember 12-én Berethalmon tartottak országgyűlést, ahol első ízben jelent meg a török Porta követe, Szinán csausz személyében.
Berethalom lett az erdélyi evangélikus püspökség székhelye
1572-ben Lucas Unglerus berethalmi evangélikus lelkészt választották meg az erdélyi evangélikus egyház püspökévé, aki úgy határozott, hogy székhelyét nem teszi át Szebenbe, hanem továbbra is Berethalom településén marad. Ezen döntésének következtében Berethalom 1867-ig az erdélyi evangélikus püspökség székhelyévé vált.
1572 és 1867 között a berethalmi erődtemplom az erdélyi evangélikus püspökség székhelye volt
A XVII. század során több erdélyi fejedelem – Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György – is meglátogatta a szász települést, ahova román pásztorok és cigányok települtek be. 1704-ben a kurucok ostromolták meg és rabolták ki az erődtemplomot, ahol néhány értékes belső rendezési tárgy is elpusztult.
Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1569-Berethalom-templom/
1867-ben az erdélyi evangélikus püspökség székhelye ismét Nagyszeben lett, Berethalmot pedig 1876-ban az újonnan létrehozott Nagy-Küküllő vármegyéhez csatolták, melynek székhelye Segesvár lett.
Az erődtemplom 1909-ben (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1569-Berethalom-templom/)
Az erődtemplom sorsa a XX. században, a szászok kivándorlása
1938 és 1942 között Hermann Phleps irányítása alatt restaurálták az épületegyüttest, amely az 1977-es földrengés során súlyos károkat szenvedett. Az erődtemplom helyreállítása nagy elismerésben részesült, 1991-ben elnyerte a rangos Europa Nostra díjat. 1993 óta Berethalom hat másik erdélyi erődtemplommal – Kelnek, Nagybaromlak, Prázsmár, Szászfehéregyháza, Százkézd, Székelyderzs – együtt szerepel az UNESCO Világörökség listáján.
Berethalom erődtemploma szerepel az UNESCO Világörökség listáján
A településen élő szászok kivándorlása az 1980-as években kezdődött, majd a rendszerváltást követően folytatódott, így napjainkra alig maradtak szász lakók Berethalmon, ennek ellenére 1991 óta itt rendezik meg az erdélyi szászok világtalálkozóját.
A településről napjainkra szinte teljesen eltűntek a szászok
(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1569-Berethalom-templom/)
1995-ig volt a falunak evangélikus lelkésze, két évvel később pedig felszámolták az evangélikus egyházközösséget.
Három falszakasz, tornyok és bástyák védték a templomot
A kocsit az erődtemplomtól délre, egy kis utcában tettem le, így nem kellett a fizetős parkolóban megállnom, majd a Déli kaputoronytól elindultunk a keleti külső fal mentén.
A Déli kaputorony, mögötte pedig a Szalonna-torony
A templomot két kőfal veszi teljesen körbe: az egyik a fennsíkot övezi, a másik a domb lábánál húzódik, ezeken kívül a nyugati, déli, és keleti oldalon egy harmadik falat is emeltek, amit két falszoros oszt meg. A három falszakasz különböző időszakokban épült, a külső harmadik falgyűrű – melynek déli oldalán egy kaputorony, nyugati oldalán pedig egy további torony áll, és további három bástya védett – sosem készült teljesen el.
Az erődtemplom alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1569-Berethalom-templom/)
A külső Déli kaputornyon keresztül vezetett a több csapóráccsal és felvonóhíddal védett kocsiút a középső falszakasz Szalonna-tornyán, majd a két fal között haladó kocsibejárón keresztül a Nyugati kaputoronyig, majd onnan a belső várfalat védő Óratoronyig. Tehát ha valaki ezen az úton akart eljutni a templomig, annak négy kaputornyon és egy kapuíven is keresztül kellett haladnia.
Az Óratorony és a Mauzóleumtorony
A gyalogos feljáró viszont az erődítmény északnyugati részén található, így mi is arra sétáltunk.
A templom és a hármas fal kelet felől nézve
Miután megvettük a belépőjegyeket, elindultunk a középső és a belső fal között 1795-ben megépített, majd 1845-ben faszerkezettel befedett lépcsőn, mely a belső udvarba vagy más néven templomudvarba vezetett.
Jobb oldalon látható a templomudvarba vezető fedett lépcsősor
Az erősség belső részének északi részén három torony is áll: az északnyugati Óratorony, a XIX. században épült Fa harangtorony, valamint az északkeleti, faerkélyes, lőrésekkel rendelkező Mauzóleumtorony, mely a nevét a toronyban található evangélikus szász püspöki síremlékekről kapta.
Az Óratorony
Fa harangtorony
A Mauzóleumtorony
Evangélikus szász püspöki sírkövek a Mauzóleumtoronyban
A domb tetejét övező belső kerítőfalat – mely a mai formájában a XIV. század végén vagy a XV. század elején épült ki, a templom késő gótikus stílusú átépítésével párhuzamosan – négy torony és egy bástya védte, utóbbi a keleti várfal mentén áll.
Kilátás a templomudvarról északkelet felé
A belső kerítőfal felső részét a XIX. században visszabontották, eredeti magasságát a tornyoknál lehet látni.
A Nyugati-kaputorony és a Szalonna-torony
A belső várfal nyugati oldalán, a belső és a középső falgyűrű találkozásánál áll a kétszintes, félnyereg tetővel, lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal rendelkező Nyugati kaputorony, melyben a szász városháza is működött egykoron. Mielőtt még bementünk volna a késő gótikus stílusban épült csarnoktemplom belső berendezését is megcsodálni, az Óratornyon és a Nyugati kaputornyon keresztül elindultunk az erődítmény nyugati oldalán vezető, mindkét oldalán fallal határolt Régi kocsibejárón déli irányba, egészen a Szalonna-toronyig.
A Régi kocsibejáró
A Szalonna-torony belső oldala
A tornyon kilépve a középső és a külső falgyűrű déli falszorosába jutottunk, ahol az illemhelyek kaptak helyet. A falszoros déli oldalán áll a Déli kaputorony, amit kívülről már megnéztünk.
A déli falszorosban, balra a Déli kaputorony
A kocsiúton indultunk vissza a templomudvarba, útközben áthaladtunk a Szalonna-torony alatt, majd a Régi kocsibejárón, a Nyugati kaputornyon és az Óratornyon keresztül vezetett az utunk, és már ott is álltunk az erődtemplom reneszánsz stílusú északi kapujánál.
A déli falszorosból a templomudvar felé áthaladtunk előbb a Szalonna-torony....
...majd az Óratorony alatt
A templombelső
A gótikus, torony nélküli, eredetileg Nagyboldogasszony tiszteletére épült csarnoktemplom hálóboltozatát karcsú pillérek tartják, zárókövek nélkül.
A gótikus csarnoktemplom belseje
A csillagboltozatos, sokszögzáródású szentély csúcsíves diadalívvel kapcsolódik a templomhajóhoz, ablakai kőrácsosak, halhólyagos motívumokkal díszítettek.
A szentély csillagboltozata
A szentély bal oldalán nyílik a sekrestye gótikus ajtaja, melyen az 1515-ös évszám olvasható. Az ajtó bonyolult zárszerkezete tizenöt zárból áll, páratlan intarziás-faragott belső oldalának is köszönhetően az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert.
A sekrestye ajtajának zárszerkezete
Szintén a szentélyben található Erdély legnagyobb, 1483 és 1515 között épült háromszintes szárnyasoltára, mely huszonnyolc képből áll, közepén pedig egy, a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport látható, Máriával, Jánossal és a keresztfát átölelő, térdeplő Mária-Magdolnával.
A szentélyben látható Erdély legnagyobb szárnyasoltára
A gazdagon faragott oromdíszbe három festmény van befoglalva, a középső az Üdvözítőt kereszt formán nőtt szőlőtőkére függesztve, Máriával, Jánossal és az apostolok társaságában ábrázolja. A két másik felső kép Octavianus, illetőleg Ezékiel látomását jeleníti meg. Az oltár előoldalának tizenkét képe Jézus gyermekkorának történetét mutatja be, Joachim találkozásától Annával az aranykapu előtt, egész addig, amikor a tizenkét éves Megváltó a templomban megjelenik.
Az oltár közepén a keresztre feszítést ábrázoló szoborcsoport látható
A mozgatható szárnyak hátlapján tizenhat szent van ábrázolva, ezekhez ugyanennyi járult az álló szárnyakon, mielőtt a XIX. század elején bekövetkezett átfestésnél föléjük Péter és Pál alakját nem festették. A templomtér falait a középkori szász céhek zászlói, valamint a török időkből származó keleti szőnyegek díszítik, a templom orgonája több mint kétszáz éves, faragott szószékét újszövetségi jelenetek díszítik.
A templom orgonája és faragott szószéke
A Katolikus-torony
Miután mindent megnéztünk az erődtemplomban, az északi ajtón hagytuk el az épületet, és elindultunk a templomtól délre álló – a belső várfalhoz tartozó –, fa védelmi szinttel és lőrésekkel rendelkező toronyhoz, melynek Katolikus-torony a neve.
A Katolikus-torony
Ez volt az a torony, melynek földszintjén egy kápolnát alakítottak ki a reformációt követően a katolikus hitükhöz ragaszkodó berethalmi polgárok számára. A kápolna falait belülről XV. századi freskók díszítik, amelyek többek között az Angyali üdvözletet, Szent Györgyöt páncélban, az ítélő Krisztust, szenteket, egy püspököt pásztorbottal és Krisztust mandorlában ábrázolják.
Freskók a torony földszintjén
Elzárás a válás megakadályozása érdekében
A Mauzóleumtorony és a Katolikus-torony között, a templomtól délkeletre áll egy kétszintes bástya nyeregtetővel. A felső szintjét börtönnek használták, valamint ez volt az úgynevezett Scheidungshaus. A források szerint Berethalom szász közössége az itteni szobába zárta az össze nem férő, válást fontolgató házaspárokat, akiknek két hetet kellett itt eltölteniük egy ágyban, egy asztal mellett és egyetlen étkészlettel: tányérral, kanállal és villával.
A Scheidungshaus
A legenda szerint négyszáz év alatt csak egyetlen olyan pár akadt, amely a két hét eltelte után szét is vált, a többiek mind kibékültek egymással. A fedett lépcsőn keresztül hagytuk el a templomudvar területét és tértünk vissza az északnyugati gyalogos bejárathoz. Onnan az erősség nyugati oldala mentén sétáltunk vissza a kocsihoz, útközben megcsodálhattuk a hármas falrendszert és a tornyokkal körülvett, impozáns, gótikus erődtemplomot.
Balra az óratorony, középen a Nyugati kaputorony és a templom, jobbra pedig a Katolikus-torony látható
A szászsárosi erődtemplom
A kocsival elindultunk vissza a 14-es főút felé, de mielőtt rákanyarodtunk volna a Medgyes irányába vezető útra, megálltunk egy kicsit Szászsároson is, mivel már Berethalom felé felfigyeltem egy ott álló erődtemplomra, ami ugyan kisebb volt, mint a berethalmi testvére, azonban impozáns méretei, tornyokkal és várfallal körülvett templomépülete felkeltette az érdeklődésemet.
A szászsárosi erődtemplom
Sajnos nekünk nem volt időnk hosszabban időzni Szászsároson, mivel Gyulafehérváron és Nagyenyeden is terveztünk egy-egy megállót, továbbá a templom körül őgyelgő, a fűben ülő és fekvő helyiek sem voltak túlzottan bizalomgerjesztők, így a szászsárosi erődtemplom tüzetesebb megtekintését inkább egy későbbi időpontra halasztottuk.
Berethalom erődtemplomáról további képeket lehet megtekinteni a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist
Végül egy légi felvétel, valamint egy videó az erődtemplomról és a hozzá kapcsolódó legendáról:
Források és ajánlott oldalak:
https://www.varak.hu/latnivalo/index/1569-Berethalom-templom/
https://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/berethalom_erodtemplomanak_latvanyrajza/
https://kirandulastippek.hu/szaszfold/berethalom-erodtemplom
