Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Pilisi Szent kereszt pálos kolostor

A Pálos Rend első közponja Kesztölc-Klastrompusztán

2017. szeptember 02. - Egri Gábor

Dömös, Pilisszentlélek és Pilisszentkereszt után a pilisi kolostorok felkeresését célul kitűző kirándulásunk utolsó állomáshelye felé vettük az irányt. Kesztölc a Pilis hegység nyugati oldalán, Dorog közelében fekszik, mi Esztergom irányából közelítettük meg a 117-es úton. A falutól nyugatra négy kilométerre található Klastrompuszta Kesztölchöz tartozik, amely autóval is elérhető. A történészek és kutatók többségének álláspontja szerint itt volt a magyar alapítású Pálos Rend első központja.

Klastrompuszta szélén ma is láthatók a Szentkereszt pálos kolostor és a hozzá tartozó templom romjai.

dscf2405.JPGA Kesztölchöz tartozó Klastrompuszta a Kémény-szikláról

(Kép: http://www.kirandulasok.com/2012/06/klastrompuszta.html)

Az út nem valami jó minőségű, elég keskeny, de szerencsére kevesen járnak ezen a vidéken. Nem mentem be Klastrompusztára, hanem korábban leállítottam a kocsit az út szélére, hogy egy kicsit sétálhassunk és megnézzük a környéket, mely felett a Klastrom-szirtek magasodnak.

20170609_180634.jpgA Klastrom-szirtek

Persze akinek több ideje van, az túrázhat is a hegyek között, Pilisszentlélek, Pilisszentkereszt és Klastrompuszta akár egy kellemes körtúrával is felkereshető.

312498_kesztolc_klastrompuszta.jpgA pálos kolostor és templom romjai

(Kép: http://www.fesztivalnaptar.hu/kolostorrom_klastrompuszta/I312498/)

 

A pilisi Szentkereszt kolostor alapítása

Özséb esztergomi kanonok – aki a királyi főváros, Esztergom környékén a Pilis rengetegébe vonult remetékkel rendszeres kapcsolatot tartott – az 1241/42-es tatárjárást követően lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait és 1246-ban Báncsa István esztergomi érsek – az első magyar bíboros, aki a muhi csatában elesett Rátót nembeli Mátyást követte az érseki székben – hozzájárulásával ő maga is a Pilisbe vonult a remeték közé.

ozseb_2.jpgA Pálos Rend alapítójának, Boldog Özsébnek a szobra Esztergomban

(Kép: http://eucharisztikuskongresszus.hu/SCHA_katol_23.html)

A Csévi-szirtek alatt (a mai Pilisszentlélek határában) a "Hármas barlangnál" – Legény, Leány és Bivak barlang – telepedett meg, majd 1250 táján nem messze a barlangoktól, hat társával a mai Klastrompusztán templomot és kolostort alapítottak a Szent Kereszt tiszteletére. Innen indult el a magyar Pálos Rend sok évszázados gazdag története, miután Özséb egy látomás nyomán maga köré gyűjtve a remetéket közösségként szervezte meg őket.

A Pálos Rend első központja

A Szentkereszt kolostor és templom volt az így létrejövő szerzetesrend – melyet később a Thébai Első Remete Szent Pál testvéreinek neveztek – első központja 1250 és 1304 között. Özséb 1270. január 20-án bekövetkezett haláláig volt a rendfőnök (generális) – az 1256. évi esztergomi zsinaton már a rend főnökeként jelent meg –, aki mellett a monostoroknak külön főnöke (prior, perjel) is volt. Özséb után, akit később boldoggá avattak, Benedek lett a rendfőnök 1290-ig, akinek az idejében a közeli vadászkastélyból átalakított Szentlélek kolostort benépesítették, majd Benedeket Özséb másik tanítványa, István követte. A XIII. század végén a Szentkereszt kolostor és templom kezdetben egyszerű épületét átépítették, a kornak megfelelő, gótikus templomot emeltek – hossza 26 méter, szélessége pedig 8 méter volt –, melynek északi oldalához csatlakozott a négyszögletes udvart körülvevő kolostorépület. A templomot és a kolostorépületet széles kerítőfal vette körül. A templom szentélye a szélességéhez képest hosszú volt, mivel a szerzetesek az egyházi szertartások alatt a szentélyben két oldalt helyezkedtek el.

A XIV. században Budaszentlőrinc lett a pálosok központja

1300-ban meghalt István rendfőnök, akit két elődjéhez – Boldog Özsébhez és Benedekhez – hasonlóan a Szentkereszt kolostor területén, valószínűleg a templom belsejében temettek el. A negyedik rendfőnök, Lőrinc új monostort alapított Buda közelében (budaszentlőrinci kolostor), ahova a XIV. század első évtizedében áthelyezte a Pálos Rend központját. Ezzel a Szentkereszt kolostor jelentősége csökkent, később Remete Szent Pál maradványait is Budaszentlőrincen helyezték el.

A kolostor pusztulása

A Szentkereszt kolostort végül a törökök pusztították el a XVI. század elején, valószínűleg a mohácsi csata évében (1526), majd Buda 1541-es, Esztergom 1543-as és Visegrád 1544-es török kézre kerülését követően a környék végleg elnéptelenedett, a területet pedig az évtizedek során visszahódította a természet. A középkori romokat fák és bokrok nőtték be, az egykori kolostor romjaiból a törökök kiűzését követően a helyi lakosság évszázadokon keresztül hordta a köveket építkezéseihez.

20170609_181127.jpgNem sok minden maradt meg az egykori pálos központból

A XVIII. század elején visszatérő pálos szerzetesek tévesen a mai Pilisszentkereszt határában található ciszterci romokban vélték felfedezni a Pálos Rend bölcsőjének számító egykori Szentkereszt kolostorának maradványait. Ezért az általuk létrehozott közeli településnek a Szentkereszt nevet adták, ami később Pilisszentkeresztre változott. Később Békefi Remig bizonyította be, hogy a mai Pilisszentkereszt határában a középkorban a ciszterciek apátsága állt.

A pálos Szentkereszt kolostor feltárása és látogatása

A Pilis-hegy túlsó oldalán található klastrompusztai Szent Kereszt templom, a sekrestye, a házikápolna és a káptalanterem maradványainak régészeti feltárását Dr. Méri István vezetésével a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végezték 1959-ben és 1961-ben.

20170609_180831.jpgA templom, a sekrestye és a kápolna alaprajza

2006 nyarán a terület újra a pálosok tulajdonába került, ahol legutóbbi 2013-ban folyt egy hónapig tartó ásatás, melynek során a káptalanterem régészeti feltárását fejezték be. Az ásatások során nemcsak a szerzetesi élet egyik legfontosabb helyszínének számító helyiség és épségben megmaradt téglapadlója került elő, hanem a késő középkori szerzetesi élet számos tárgyi emlékének töredéke is.

20170609_181259.jpg2013-ban hónapig tartó ásatás folyt a területen

Az ingyenesen látogatható romokat fából készült kerítés veszi körbe, melynek északi oldalán nyílik a kapu. A védőtető alatt a házikápolna szentélyének romjai láthatók, ami az egykori templom északi falához csatlakozó monostor épületéhez tartozott, melynek falmaradványai néhol észrevehetők.

20170609_181511.jpg

20170609_181239.jpgA házikápolna szentélyének romjai

A kápolna mellett a sekrestye alapfalai látszanak, melybe a templom szentélyből lehetett bemenni. A templom épületét is feltárták a XX. század második felében.

20170609_181102.jpg

20170609_181150.jpgA templom romjai

20170609_181524.jpgA sekrestye

 

A kis kiterjedésű romokat hamar körbe lehet járni, közben már a nap is egyre közeledett a nyugati határhoz, így elindultunk vissza a kocsihoz, mert még másfél órás út várt ránk.

20170609_181543.jpgA kis kiterjedésű romokat hamar körbe lehet járni 

 

Romok a pilisszántói temető alatt

Legvégül úgy érzem fontos megjegyezni, hogy valószínűleg a közeli Pilisszántón is működött egy pálos kolostor, ami a feltételezések szerint XIII. században épülhetett. Azonban romjait még nem tárták fel, azok a régi temető alatt találhatók. 2000-ben ásatást végeztek a pilisszántói régi temetőben, aminek során előkerült egy titokzatos vésetekkel ellátott kődarab, mely a Pálos Keresztes Kő nevet kapta. Egyes feltételezések szerint ez a kődarab a Pálos Rendet alapító Boldog Özséb sírkövének egy darabja lehet, és a falu mellett található kolostor valójában a rend első központja, a Szentkereszt kolostor és templom maradványa. Ezt azonban a történészek és kutatók többsége nem fogadja el. A Keresztes kőről elterjedt, hogy különös energiákat bocsát ki magából, ami párhuzamban áll azzal a feltételezéssel, hogy a Föld szívcsakrája a Pilisben, pontosabban Dobogókőn és környékén található, valamint a magyar ősök is úgy hitték, hogy az Ég és a Föld a Pilisben ér össze.

keresztes_ko_pilisszanto_2.jpgA Pálos Keresztes Kő (Kép: http://tudatosebredes.blogspot.hu/2011/12/palosok-nyomaban.html)

A Keresztes Kő jelenleg a pilisszántói római katolikus templom közepén, egy vastag üveglap alatt van elhelyezve. Ha viszont elfogadjuk azt a feltételezést, hogy a pálosok Szent Kereszt kolostora és temploma Szántón (mai Pilisszántó) épült, akkor kérdésként merül fel, hogy a klastrompusztai kolostor vajon melyik rendhez tartozott és mi volt a szerepe? De mint már említettem, a jelenleg elfogadott nézet szerint a pálosok bölcsőjének számító, Szent Keresztről elnevezett kolostor és templom maradványai a mai Klastrompusztán láthatók. Többet a témában valószínűleg csak a pilisszántói temető alatt található romok feltárása után fogunk megtudni.

A klastrompusztai pálos kolostorromról, a kesztölci pálos gyógy- és fűszerkertről, valamint a leány- és legény barlangról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.kemertektar.hu/hu/ertekek/szent-kereszt-palos-kolostor-es-templom-romjainak-regeszetileg-feltart-terulete-kesztolc-klastrompuszta-

https://www.google.hu/amp/s/regitemplomok.wordpress.com/2016/04/25/kesztolc-klastrompuszta-palos-templomrom/amp/

http://erdokerulo.blog.hu/2013/04/10/palos_templom_es_kolostor_romjai_klastrompuszta_pilis

http://www.turautak.com/cikkek/turautak/4-kolostor-utjan-a-pilisben.html

http://www.turautak.com/cikkek/latnivalok/szakralis--vallasi-helyek/pilisszanto---keresztes-ko--boldogasszony-kapolna.html

http://www.pilisszantozarandokhely.hu/pilisszanto_paloskolostor.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr5012791128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása