Előző bejegyzésemben Csesznek várának történetét követtem nyomon a vár XIII. századi építésétől egészen a török kor végéig, 1686-ig. Mai írásomban az 1636 óta Cseszneken birtokos Eszterházy család által kivitelezett építkezésekről lesz szó, majd a vár pusztulása, régészeti feltárása és helyreállítása lesz a téma. 2017. augusztus 03-án kerestük fel a Bakony északi részén található erősséget, mely szerepel a 2016 decemberében szűkített Nemzeti Várprogramban, így hamarosan további helyreállításokra kerülhet sor a vár területén.
A Felső vár falai több méter magasan állnak még
Az Eszterházy család
Az Eszterházy család a XVI. században kezdte meg a felemelkedését, Eszterházy Ferenc (1533–1604) Pozsony vármegye alispánja használta először a galántai előnevet. A család Ferenc fiai által vált több ágra: gróf Eszterházy Miklós nádor (1582-1645) a fraknói ágat – mely később hercegi és grófi ágra (a grófi ágon belül pedig tatai és cseklészi mellékágra) oszlott tovább –, báró Eszterházy Dániel a cseszneki ágat, míg báró Eszterházy Pál a zólyomi ágat alapította. Eszterházy Dániel kamarai tanácsos 1636-ban szerezte meg Csesznek várát és a körülötte fekvő falvakat, az általa alapított családi ág is innen kapta a nevét. 1655-től kezdve Dániel és örökösei viselték a cseszneki kapitány címet és a vár több, mint 300 éven keresztül, egészen a XX. század közepéig az Eszterházy család birtokában volt.
Az Eszterházy család cseszneki ága
Eszterházy Dániel fiai közül ketten – báró Eszterházy Tamás lévai kapitány és Eszterházy Gáspár aranysarkantyús vitéz – az 1652-es vezekényi csatában estek el, Eszterházy György samandri püspök a párkányi csatában vesztette életét 1663-ban, míg Eszterházy Mihály ezredes Buda 1686-os visszafoglalásakor halt hősi halált. Dániel legidősebb fia, gróf Eszterházy János lett Csesznek várának kapitánya, akinek a fia Eszterházy Ferenc győri főispán a török kor végén helyreállította és átalakította az erősséget, ekkorra tehető az Alsó vár több épületszárnyának felépítése, melyek az Alsó vár udvarát négy oldalról vették körül, az építkezésekről évszámos bélyeges téglák is tanúskodnak.
A vár utolsó hadi szerepe a Rákóczi-szabadságharc idején
1705-ben a kurucok foglalták el Csesznek várát, ahol a Dunántúlon harcoló alakulatok ellátása érdekében lőszert és élelmiszert raktároztak, valamint magas rangú hadifoglyokat is őriztek. 1708 szeptemberében Heister labanc generális Bakonyon átvonuló serege ostrom alá vette a várat, melyet az Eszterházy család fraknói grófi ágából származó Eszterházy Antal, II. Rákóczi Ferenc tábornoka sikeresen védett meg. Egy évvel később azonban a császári hadak bevették az erősséget, melynek hadi élete az 1711-es szatmári békével végleg lezárult. A török korban elpusztult falvakat a XVIII. század első felében az Eszterházyak német telepesekkel népesítették be újra.
Építkezések a XVIII. század első felében
Az Eszterházy család fraknói hercegi ágának egyik nagy rezidenciájának – Fraknó középkori várának – korszerűsítése sikeres volt, ami követendő példaként szolgálhatott Eszterházy Ferenc győri főispánnak, amikor a Rákóczi-szabadságharcot követően, az 1710-es években a megviselt állapotú, katonai szempontból korszerűtlen, lakókényelmi szempontból idejétmúlt és elhanyagolt cseszneki vár felújításához fogott. Ezekben az években építették ki az Új Alsó várat – két végén kaputoronnyal – a várhegy lábánál, a korábbi Alsó várban átalakították a meglevő épületeket, valószínűleg új emeleteket is építettek rájuk és díszes termeket alakítottak ki, míg a középkori északnyugati torony közelében, az Alsó vár kapuján kívül egy barokkos sisakú órapárkányos torony épült.
A XVIII. században Eszterházy Ferenc jelentősen átépítette a várat
(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/159-Csesznek-Var/)
Eszterházy Ferenc építkezései nyomán érte el a vár a végső nagyságát és formáját, azonban Ferenc terveit valószínűleg nem valósíthatta meg maradéktalanul.
A cseszneki vár pusztulása
Eszterházy Ferenc utód nélküli halálát követően örökösei – Eszterházy Imre és Dániel – a közeli Rédén és Bakonyoszlopon építettek korszerű barokk kastélyokat maguknak, míg a nehezen megközelíthető várat az 1780-as éveket követően már csak vadászatok alkalmával vették igénybe, valamint uradalmi raktárnak és börtönnek használták.
Eszterházy Ferenc utódjai elhagyták Csesznek várát (Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/csesznek/)
A hanyatlásnak induló erősséget az 1810-es földrengés erőteljesen megrongálta, majd 1820-ban egy villámcsapás nyomán tűzvész pusztított a falak között, melynek következtében a vár tetőzete leégett, boltozatai beszakadtak, falai ledőltek. Az Alsó várat ezután a XIX. század folyamán szinte teljesen lebontották, tégláit és köveit felhasználták építkezésekhez, a Felső vár azonban nem esett áldozatul a bontásnak. Az 1850-es években Rómer Flóris bencés tanár, régész foglalkozott a várrommal, Bakony című tudományos útleírásában így írt róla: „Vannak helyek, melyek első pillanattól kezdve erős és maradandó benyomást tesznek az emberre. Midőn az országútról először pillantám meg Csesznek várát, az még gyermeki elmémre is olyan behatással volt, miszerint az többé felfelejteni nem tudtam.
Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/159-Csesznek-Var/
A vár feltárása és helyreállítása
A vár a második világháború után az Eszterházy családtól állami tulajdonba került. 1947-ben a várban forgatta Radványi Géza rendező Valahol Európában című neves filmjének külső jeleneteit. A falak állagmegóvását 1957-ben az abban az évben létrehozott Országos Műemléki Felügyelőség kezdte meg. 1967-ben kezdődött meg a feltárás a Felső várban, majd a vár többi részén, amit 1980 körül állagmegóvási munkák követtek: ekkor sajnos több meglevő és feltárt részlet is elpusztult.
A várban forgatták a Valahol Európában című filmet
(Kép: https://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/nyitva_tartas/)
A régészeti kutatásokat 1967-69-ben Pamer Nóra, 1979-2002 között László Csaba, 2003-2006 között Rácz Miklós vezette, melyek során az Árpád-kori vár részletei is előkerültek. Az 1970-es és 80-as években végzett szakszerűtlen faljavítások, falmagasítások során a vár jelentős eredeti részei tűntek el és sok történeti információ veszett el, a romok természet általi pusztulását ugyanakkor sikerült megállítani.
A vár alaprajza (A: Felső vár, B: belső falszoros, C: Keleti torony, D: Alsó vár, E: Új Alsó vár)
A feltárások során a vár egyes helyiségeiben megőrződött kályha- és kemencemaradványok, padlórészletek kerültek napvilágra és más olyan építészeti részletek, melyek később elpusztultak, így a Felső vár újkori lépcsője és a barokk kápolna fapillérei.
Csesznek vára napjainkban (Kép: http://hopihebakonynana.hu/cpg/406008/Cseszneki-var)
Látogatás a várban 2017 nyarán
Az Új Alsó vár – mely a Felső vár sziklája alá, a felvezető út vonalára épült a XVIII. században, az Eszterházyak idején – külső kaputornyán keresztül közelítettük meg az erősséget, 2015-ben az itteni falakat megmagasították és a bejárathoz egy kétszárnyú fémborítású matt színű kapu került, amely lehetővé teszi, hogy a vár területe zárható legyen.
Az Új Alsó várat 2015-ben felújították
Jobbra tőlünk az új fogadóépület állt, ahol a belépőjegyeket megváltottuk, míg bal kézre a sziklaszirt, annak tetején pedig a Felső vár emelkedett. A fogadóépületben a recepció és a bemutatótér kapott helyet, utóbbiban a vár fejlődéstörténetét bemutató kiállítást tekinthettük meg, továbbá itt alakították ki a vizesblokkot is.
Az Új Alsó vár alaprajza
Az Új Alsó vár a törökök kiűzését követően épült és már nem a hadi támadások elhárítását szolgálta – ezt bizonyítja, hogy a várkapun kívül egy kéthelyiséges házat is építettek –, hanem ide kerültek az Alsó várból az ellátó funkciók és itt volt a várőrség szállása is. A második kaputornyon keresztül hagytuk el az Új Alsó várat, és a szintén nemrég elkészült új útburkolaton indultunk meg az Alsó vár felé, mely a középkorban az ellátással, tárolással összefüggő gazdasági épületeknek és az ellátást és védelmet biztosító személyzet szállásainak adott helyet.
Az Alsó várba vezető új útburkolat
Már a középkorban állt a kapu melletti sziklára épült északnyugati torony, ahol a kapuőrség szállása lehetett, és megépültek a nyugati és déli oldal épületszárnyai, ahol többek között az istállók is voltak.
Az Alsó vár a középkorban az ellátással, tárolással összefüggő gazdasági épületeknek és az ellátást és védelmet biztosító személyzet szállásainak adott helyet
A középkori torony mellé az Eszterházyak építették meg az úgynevezett barokk óratornyot, melynek falai napjainkban több méteres magasságban merednek az ég felé.
A barokk óratorony maradványai
A 2015-ben elvégzett helyreállítási munkálatok során az Új Alsó várban épült fogadóépület és a barokk óratorony közötti támfalat is megerősítették, megmagasították. A feljegyzések szerint az Alsó várban történt az az ágyúrobbanás, melyet 1573. év Péter-Pál napján, díszlövésre készülve az ittas Wathay Lőrinc várkapitány okozott, és amelyben pattantyússal együtt ő maga is életét vesztette.
Az Alsó vár északi és nyugati része
A XVII. század második, majd a XVIII. század első felében az Eszterházyak az Alsó várban új, többemeletes épületszárnyakat – ahol díszes, stukkós mennyezetű lakosztályok is kialakításra kerültek – építettek a régiek helyére, ezzel épületekkel körbezárt várudvart alakítva ki.
Az Alsó vár alaprajza
A déli szárny alatt húzódott a borospince, az északi szárny háromosztatú lakrészének földszintjén pedig két külön konyha, illetve egy sütőház is volt.
Az északi szárny földszintjén két külön konyha, illetve egy sütőház is volt
Az Alsó vár délkeleti sarkában egy kápolna csekély maradványai láthatók, míg a déli oldalon napjainkban álló épületet az 1970-es években, az építkezések kiszolgálásának céljával építették.
A déli oldalon napjainkban álló épületet az 1970-es években építették
Az Alsó vár déli és keleti oldalán húzódik a külső falszoros, délkeleti sarkánál a Keleti-toronyhoz jutottunk, melynek bejárata nem innen, hanem a belső falszorosból induló hídról volt megközelíthető.
A külső falszoros a belső falszorosból nézve
A Keleti torony a külső falszorosból
A külső falszorosból visszatértünk az Alsó várba, majd egy lépcsőn – korlátjára pajzsok vannak helyezve – elindultunk a Felső vár irányába, melyet a belső falszoros zár körül.
Megindultunk a felső vár felé
A középkorban az Alsó várból a belső falszorosba egy címerdíszes felvonóhidas kapu vezetett, melyet ifjabb Garai Miklós nádor monogramja díszített. A kapu szemöldökkövének egyik oldalán ifjabb Miklós nádor és felesége közös címere látható, míg a másikat utólag levésték. Egyes feltételezések szerint ez Garai János és felesége, Hedvig mazóviai hercegnő címere lehetett, és eltávolítása azzal függ össze, hogy Hedviget férje meggyilkolásával és más bűnös cselekedetekkel vádolták meg, és életfogytiglani várfogságra ítélték.
Az egykori várkapu és a belső falszoros alaprajza
Egy XVIII. századi leírás alapján a kapu mellett lehetett a vár újjáépítésére utaló feliratos tábla, melynek szövege: „Az Úr 1424. évében, Zsigmond római, magyar és cseh király uralkodása idején.” A kövek jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatók.
A belső falszorosba érkeztünk
A belső falszoros déli oldalának közepén egy félköríves védmű áll, felső szintjén lőrésekkel, emellett a falszorosból kifelé, helyenként több szinten is további lőrések nyílnak.
A belső falszoros déli oldalának közepén egy félköríves védmű áll
A belső falszoros délkeleti sarkától egy hídon keresztül lehet megközelíteni a nagy méretű Keleti tornyot, mely egy különálló kisebb sziklacsúcsra épült, sajnos azonban a tornyot nem lehet megközelíteni, mivel a hozzá vezető híd balesetveszély miatt le van zárva.
A belső falszoros délkeleti sarkától egy hídon keresztül lehet megközelíteni a nagy méretű Keleti tornyot
A bejárat szintje felett a középkorban faerkélyes, faszerkezetű felső szint lehetett, ennek helyére épült az újkorban a ma is látható emelet.
A Keleti torony alaprajza
A bejárati szint alatt faburkolatos, ablaktalan helyiség – talán raktár – helyezkedett el, amit a végvári korszakban megszüntettek és feltöltöttek. A toronyban ekkor valószínűleg ágyút is elhelyeztek, erre utalnak a bejárati szint megnövelt nyílásai, az egyetlen megmaradt középkori lőrés a bejárat mellett látható.
A toronyba vezető híd sajnos le volt zárva
A belső falszoros északi oldaláról Csesznek településére nyílt csodálatos kilátás, valamint letekintettünk az Új Alsó várra és az onnan az Alsó várba vezető útra is.
Kilátás a belső falszoros északi oldaláról
Az Új Alsó vár
Az Alsó várba vezető út
Végül a Felső várba érkeztünk, aminek monumentális, háromszintes épülete a Garai család és szűkebb udvartartásuk saját szálláshelyéül szolgált.
A Felső vár alaprajza
A földszinten volt az előtér, ahova mi is érkeztünk, valamint ez a szint – a második emelethez hasonlóan – adott helyet a tároló helyiségeknek és az udvari személyzet szállásának. Az első emelet magas, világos, boltozatos termeit északon és nyugaton négy- vagy öthelyiséges várúri lakosztály és hálószoba, valamint egy zárterkély, keleten a vendégfogadásokat és formális eseményeket befogadó nagyterem (lovagterem) foglalta el.
A Felső vár nyugati (szemben) és északi (jobbra) oldala
A Felső vár belsejében kicsi, zárt belső udvar volt, ahol a föld alatti ciszternába vezették az esővizet, ezt szolgálhatta a tátott szájú oroszlánfejet formázó faragott kő vízköpő, mely homlokán a Garaiak címerét viseli, és jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban látható.
A Felső vár belsejében kicsi, zárt belső udvar volt, ahol a föld alatti ciszternába vezették az esővizet
A XVIII. században az első emeletre vezető új lépcső épült, továbbá a nyugati részen felmagasították a falat, az udvart megszüntették, és egyetlen, új tetővel fedték le az egész épületet.
Szemben a Felső vár keleti oldala, ahol az első emeleten a vendégfogadásokat és formális eseményeket befogadó nagyterem (lovagterem) helyezkedett el
A Felső vár megtekintését követően előbb visszasétáltunk a belső falszorosba, majd onnan leereszkedtünk az Alsó várba, ahonnan végül az Új Alsó várba tértünk vissza, mielőtt elhagytuk volna Csesznek várát. Mint már az írásom elején is említettem a vár bekerült a szűkített Nemzeti Várprogramba, így hamarosan további fejlesztések, helyreállítások várhatók az erősség területén.
Csesznek váráról további képek tekinthetők meg a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist
Végül két videó a várról:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/cseszneki_var/
http://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/csesznek-var
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/csesznek_lovagvar_bakony_varturak/
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Magyar/55Orlovszky/wathay/index.html
Rácz Miklós - A cseszneki vár építéstörténete (2017)
