Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Fehérkő vára Kereki határában

A XIV. század elején nagyrészt téglából építettet várat 1544-ben robbantották fel

2017. október 18. - Egri Gábor

Kereki község Somogy megyében található, a Balatontól délre, a Kőröshegyi völgyhíd közelében. Budapestről az M7-es autópályán indultunk el, majd arról Kőröshegynél letérve néhány kilométert haladtunk déli irányba. A Petőfi Sándor utcán értünk be a középkorban a kerek templomáról elnevezett Kereki (Querequi) községbe, majd onnan jobbra kanyarodtunk a Dózsa György utcába. Ennek az utcának a végén alakítottak ki egy pihenőhelyet, ahol le lehet tenni a kocsit.

20170730_121728.jpgFehérkő várának jellegzetes maradványai

20170730_114403.jpgA Dózsa György utca vége, balra pedig a parkoló

Fehérkő – a forrásokban szerepel Fejérkő néven is, de a nógrádi Sámsonháza mellett található várnak is Fejérkő volt a neve, így a megkülönböztethetőség érdekében jelen írásomban a Balatontól délre eső várra Fehérkő váraként fogok hivatkozni – egykori erősségének romjai a községtől délnyugatra, a levelesi erdő északi részén emelkedő 283 méter magas Várhegyen találhatók.

20170730_114410.jpgA 283 méter magas Várhegy

Az utat táblák jelzik, a várhoz igyekvők három ösvény közül is választhatnak, melyek közül az egyik szinte megkerüli a hegyet, a másik egy kisebb kitérőt tesz, míg a legrövidebb egyenesen nekivág a hegyoldalnak.

20170730_114407.jpgTábla mutatja az utat

Mi nem a legrövidebb (és legmeredekebb) úton indultunk el fölfelé, hanem egy kicsit haladtunk a hegy lábánál, és csak ezután kezdtük meg a kapaszkodást, de mintegy tíz perc múlva így is feltűntek előttünk a romok.

20170730_114655.jpgItt indul a meredek út a várhoz

 

Fehérkő várának építése

A Dráva felé vezető ősi út – amely Győr irányából Dél-Somogyba a Tihannyal szemben lévő szántódi réven keresztül vezetett – mellett létrejött Kereki települését III. Béla király (1172-1196) egyik 1193-as adománylevelében említik először, amikor a király a János lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük ,,Ðuerequi"-ben is megerősítette. 1229-ben a település ,,villa Kerekquui" néven szerepel, midőn II. András király (1205-1235) a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat rendezi. Fehérkő királyi vára – Feyerkew néven – első okleveles említése 1336-ból ismert, ekkor a várnagya a később tárnokmesterré lett Czikó volt. Valószínűleg a friss vakolat fehér színe miatt lett a vár neve Fehérkő, később azonban a fagy, eső és a szél lehántották a vár vakolatát.

tk_02_eroditett_templomok_001.jpgKözépkori várak Somogyban

(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/tab/tabi_kilato_2009/pages/tk_02_eroditett_templomok.htm)

A kutatók feltételezése szerint a vár valamikor a XIV. század első évtizedeiben, nagyrészt téglából épült, követ – mivel Somogyban nincs terméskő – csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és az újonnan feltárt kaputorony alapjainál használtak.

20170730_121238.jpgA vár nagyrészt téglából épült

A vár jelentőségét mutatja, hogy az 1369-ben várnagyként szereplő Besenyő János testvéreivel, Mátyással és Andrással együtt Nagy Lajos király (1342-1382) belső udvari embere, familiárisa volt.

A Marczalyak birtoka

Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) egy 1396. augusztus 13-án, Orsován kelt oklevélben Fehérkő királyi várát és tartozékait Marczaly Miklós temesi ispánnak adományozta a törökellenes hadjáratban mutatott vitézségéért. Egy öt évvel későbbi, 1401-es oklevél szerint a király a várat és tartozékait, köztük Segesdet, Babócsát, Kálmáncsát, Lábodot és a vár közelében fekvő fontos mezővárost, Kőröshegyet már végleg a három főrangú Marczaly testvérnek: Miklósnak, Dénesnek és Péternek a birtokába adta.

fejerkorajzok2.jpgFehérkő vára a XIV. század végén a Marczaly család kezébe került

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

1402-ben Marczaly Miklós csatlakozott az éppen külföldön tartózkodó Zsigmond uralma ellen fellázadt főurakhoz, akik Nápolyi Lászlót – a Visegrádon 1386-ban meghalt II. (Kis) Károly király fiát – hívták meg a magyar trónra. Valamikor 1403 januárja és októbere között a Zsigmondot támogatók Garai Miklós nádor vezetésével, ostrommal vették be Fehérkő várát. A király azonban hamarosan megbocsátott a Marczalyaknak és a jelentős kárt és égést elszenvedett kereki várat a hozzá tartozó óriási uradalommal együtt visszaadta nekik. Az ostromban megsérült falak kijavítására 1408 körül került sor, ekkor az újrafestett vár nagyobb, gótikus mérműves ablakokat kapott.

fejerkorajzok3.jpgAz ostromban megsérült várat 1408 körül kijavították

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár területén a XX. században végzett ásatás során, a pince törmelékanyagában sárga ólommázas stilizált tölgyfadíszes kályhacsempe darabjaira bukkantak, melyek a budai várban talált nyúl és sündisznó alakos, tölgyfás csempéknek voltak a későbbi változatai. Az áttört mérműves csempetöredékek a XV. század második és harmadik évtizedéhez, a nyéki királyi kastélyban dolgozó műhelyhez köthetők, mely műhely 1408 után Marczaly Miklós Fehérkő várának is szállított kályhát. A két udvari járószint közötti töltésből került elő a sziklák közül kiugró nyúl alakját ábrázoló kályhacsempe. Ez a típus a Zsigmond kor 1387-1396 közötti időszakában, a visegrádi alsó palotában és a nyéki királyi kastélyban előkerült kályhákról ismert. A kutatók találtak ló- és sárkányábrázolásos mázas, és egyszerűbb ábrázolású, mázatlan kályhacsempéket is. 1422-ben és 1423-ban Sárközi László Fehérkő várnagya, 1429-ben Vitai Kis Lászlót találjuk e tisztségben.

A Báthoriak birtoka

A vár 1464-ben enyingi Török Péter birtoka volt, majd 1474-ben Mátyás király (1458-1490) a kenyérmezei csatában győztes ecsedi Báthori Istvánnak – aki a nyírbátori református és minorita templomokat építette – adományozta. Az oklevelek szerint 1478-ban a vár még elhagyatott, 1486-ban viszont már van adat a Báthoriak birtoklására, ekkor Töli Imre volt a várnagy. 1490-ben hirtelen meghalt Mátyás király és Habsburg Miksa főherceg, későbbi német-római császár – a Mátyás és III. Frigyes között 1463-ban megkötött örökösödési szerződésre hivatkozva – betört az országba és elfoglalta a Dunántúl egy részét.

kereki.jpgA várat 1474-től a Báthoriak birtokolták

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/kereki_feherko_vara/)

A támadás során Fehérkő várát is megostromolták, kirabolták és felégették a zsoldosok, ezt követően évekig üresen állt az erősség, amit 1494-ben újra elhagyott romként, vagyis dirutum castrum Fejerkew-ként említenek. Egy évvel később, 1495. május 25-én II. Ulászló király (1490-1516) új adományként végleg a Báthori családnak adta a várat és uradalmát, hogy aztán Báthori András 1530-ban eladja azt a Perneszy családnak.

A vár pusztulása

Az 1526-os mohácsi csatavesztést, majd Buda 1541-es török kézre kerülését követően a vár környékén is felbukkantak az oszmán portyák, ezért 1544-ben a magyar katonaság a már amúgy is korszerűtlennek tartott hegyi várat inkább felrobbantotta, nehogy az ellenség azt használni tudja.

22135712_1720737157961142_4003264661994907597_o.jpgFehérkő várát a magyar katonaság 1544-ben felrobbantotta

(Kép: Fürjes János rekonstrukciója - https://www.facebook.com/Magyarorsz%C3%A1g-v%C3%A1rai-145221958823262/?ref=br_rs)

Az elsősorban a műemléki munka végzését előkészítő XX. századi feltárás során kiderült, hogy az 1544-es robbantás során a robbanó anyagot a pincékben helyezték el. A robbanás ereje elszakította és kifelé nyomta az alapfalakat, míg a lakórészek épülettömegei a pincére zuhantak. Ezután a romos erősség a töröké lett, majd 1598-tól a tihanyi vár tartozéka volt, névlegesen azonban továbbra is a Perneszy család birtoka maradt Kereki falu és a vár is, előbbi az 1599-1609 közötti törökellenes harcokban teljesen elpusztult. A várnak több elnevezése is ismert, a Várhegyet a nép Kupavárnak hívta, valószínűleg azért, mert Somogyban, Koppány egykori szálláshelyén, minden várat Kupavárnak neveztek. Katonavárként csupán a XVIII. század végétől hívták és így jelent meg az 1784. évi katonai térképeken is. Csánki Dezső 1896-ban azonosította először Fehérkővárként, mivel az oklevelekben is ezen a néven szerepelt, később ezt vette át a szakirodalom is. A többé már várként nem szereplő, téglából és kevés kőből álló, még jó állapotban lévő romot a XVIII-XIX. századtól rendszeresen bontogatták, a maradványokat építkezésekhez hordták el, így például az 1830 táján épített új kereki templom építésénél is felhasználták.

maxresdefault.jpgA vár maradványait elhordták (Kép: Youtube)

A magyar régészét kiemelkedő alakja, Rómer Flóris 1874-ben ezt írta róla: „Kereki, Katonavárnak hívják azon a romot, melyet a Sűrűhegyen, Kerekitől délnyugatra, a fák között látni lehet. Az útról csak egy falat vehettem ki.” A vár helyreállításában tervezőként szereplő Koppány Tibor építészmérnök 1993-ban így fogalmazott: „legtöbbet azonban belőle a múlt század végén (mások szerint a két világháború között) a vártól nem messze felépített, a második világháború idején elpusztult Satzger vadászkastély építéséhez hordtak el.”

A vár részleges feltárása és helyreállítása

1959-ben a Somogy Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatala Dornyay Darnay Bélát kérte fel a várterület rendezésére. Dornyay nemcsak a törmelékkel borított, bokrokkal, fákkal benőtt romokat tisztították ki, hanem felhívta a figyelmet arra, hogy „a vár az utolsó perceit éli. Ha sürgősen nem történik meg a védelme és a leomolni készülő falak megerősítése, helyreállítása, akkor véglegesen elpusztulhat.” Ez alapján került sor 1961-62-ben egy kisebb régészeti feltárásra az Idegenforgalmi Hivatal költségén és Sági Károlynak, a keszthelyi Balaton Múzeum régészének a vezetésével, aki így írt a feltárásról: „A vár feltárása közel sem tekinthető befejezettnek, nem találtuk meg a vár ciszternáját. Nem kutathattunk a vár sáncrendszerében sem. A pince mai járószintje alatt, 1,6 méteres mélységig, ameddig a kutatóárkunkat lemélyítettük, bolygatott talajt találtunk, lehetséges, hogy a várnak mélyebb, még feltáratlan pincerészei is vannak. Ásatásunk során Árpád-kori leletanyag nem került elő. Valószínű, hogy csak a XIV. században épült a vár.” Az ásatás során kiásott leletanyag a keszthelyi Balatoni Múzeumba került. A feltárást követően az Országos Műemléki Felügyelőség Koppány Tibor építészmérnök tervei alapján elvégeztette a váron a legszükségesebb helyreállítási és állagmegóvási munkákat.

20170730_121747.jpgEmléktábla a várfalon

Ez az úgynevezett romkonzerválás mára csak egy emelet magasságában őrizte meg a várat, a nyugati falban lévő kettő árnyékszék-akna azonban arról tanúskodik, hogy az épület eredetileg két emeletes volt. Magas támpilléres falait csak délen szakította meg a két feltárt, nagyméretű pillér felett álló kapu. A külső homlokzatokon a támpillérek között, egymás felett három sorban nyílások voltak, míg alul a pince lőrés alakú szellőzőit találjuk. Az első emeleten azonban nagyméretű, kőkeresztes osztású ablakok lehettek, melyek közül egyiknek fennmaradt a belső, ülőfülkés részlete. Ebből a viszonylag egységes épülettömegből emelkedett ki a szokatlan alaprajzú belsőtorony, amelyet az egész várat körülvevő, gyilokjárós tetőhöz hasonló tetősík fedhetett. A pince kivételével a kutatók nem ismerik a lakószárnyak belső kialakítását, az előkerült díszes kályhacsempékből viszont arra lehet következtetni, hogy a várnak díszes és előkelő kialakítású termei lehettek. Koppány Tibor és Sági Károly a közös munkájuk eredményét 1967-ben, a Somogy Megyei Múzeum által kiadott, A Kereki Fehérkő vár története című kötetében közölte. Több évtizedes kutatómunka után, 2005-ben került sor a somogyi várak első, teljesnek mondható számbavételére. Ekkor jelent meg a „Somogy megye várai a középkortól a kurucokig” című várkötet, Magyar Kálmán és Nováki Gyula feldolgozásában. Ebben az őskortól a későközépkorig tartó időszak 102 várának és erődítményének a kutatási anyaga szerepelt. Kiemelendő értéket jelentenek az itteni Árpád-kori királyi és királynéi birtokok, így a kereki, somogyvári és segesdi várak. Fehérkő erőssége eredetileg szerepelt a Nemzeti Várprogramban – régészeti ásatásokat és állagmegóvást végeztek volna –, azonban a 2016 decemberében megjelent Kormányhatározatban már nem volt feltüntetve a Várprogramban érintett várak között.

20170730_121135.jpgAz egyre jobban pusztuló erősség sajnos kikerült a Nemzeti Várprogramból

Fehérkő várának környékén három tábla is ki van helyezve, melyek segítségével megismerhetjük az erősség történetét, a régészeti feltárások eredményét, valamint a somogyi várak helyzetét. A fallal körülvett vár kerek hegytetőt foglal magába, melyet körös-körül meredek oldallal, 6-7 méterrel mélyebb szinten egy árok határol.

20170730_120456.jpgA várárok

Ennek külső oldalán egy sánc kíséri, aminek belső magassága 1 és 5-6 méter között váltakozik, a keleti oldalon viszont 30 méter hosszan hiányzik. Déli irányból a hegy többi része felől még egy külső árok is védte a várat, amely hosszan átkanyarodott a nyugati oldalra is. Nováki Gyula 1994-ben készített felmérése szerint a Várhegy minden oldala igen meredek, de északkelet felől enyhén emelkedő széles gerinc vezet fel a várhoz, ezért erről az oldalról további három védővonalat alakítottak ki. A középső védővonal nagy ívben, háromnegyed kört leírva kanyarodik le a hegyoldalban, két vége pedig a felső árokhoz, illetőleg a sánchoz csatlakozik. Alul még egy árok, a külső oldalán pedig egy sánc erősítette a vár védelmét.

20170730_120433.jpgDélkeleti irányból közelítettük meg a romokat

A vár bejárata a déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át a 6-7 méter mély és 6-8 méter széles várárkon a felvonóhidas kapuhoz, mely felett valószínűleg ötszög alaprajzú torony emelkedett.

20170730_120525.jpgAz ötszögletű belső torony alapjai

A vár ezen belső tornyához csatlakoztak az ellipszis alaprajzú, vastag külső falhoz támaszkodó lakószárnyak, melyek a külső fallal egy időben, a várfalakhoz hasonlóan téglából épültek és egy kisméretű várudvart fogtak közre nyugatról, északról és keletről. A vár teljes területe 160x86 méter 1,02 hektár, míg belső vár területe 45x35 méter, 0,11 hektár.

20170730_121229.jpgAblaknyílás a várfalban

A régészeti feltárás során a legtöbb lelet a kaputorony előtti gödörből került elő, melyek egyúttal a legjelentősebbek is. Ebben az 1444 utáni szemétgödörben I. Ulászló király (1440-1444) ezüst dénárja, négy vassúly, vaskengyel, csikózabla, fél lópatkó, egy huszita kés markolata, golyóöntő forma és különböző fegyverek: kopja vagy dárdavég és nyílhegyek voltak. Ugyancsak itt találták meg a különböző étkezési és konyhafelszerelési tárgyakat: díszes vaskést, üveg- és cseréppoharat, talpas kelyhet és drága üveg- és bronz serlegek töredékeit. Több vas munkaeszköz és egyéb tárgyak, így szekrények és ajtók különböző vasalásai is napvilágra kerültek. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. A kis erősség legépebben megmaradt falmaradványa a délnyugati, 10-12 méter magas saroktoronyszerű része, melynek hatalmas külső falsíkján hat méter magasságban hengerpárkány fut végig, benne gótikus kőmaradvánnyal és az emeletre induló folyosó boltozatának nyomaival.

20170730_120854.jpgA kis erősség legépebben megmaradt, délnyugati falmaradványa

20170730_121834.jpgAz emeletre induló folyosó

20170730_121517.jpgA megmaradt falszakasz a várárokból nézve

A régészeti ásatás két járószintet határozott meg a vár udvarán. Az alsó, régebbi udvarszintet faragott kőcsatorna jelezte, ami az emeleti helyiségek illemhelyeinek emésztőgödreihez vezetett. Ezt az udvarszintet később 30 centiméter vastag törmelékkel töltötték fel. A keleti várfalat szinte teljesen elhordták különböző építkezésekhez az évszázadok során, egyedül az alapjai mutatják, hogy hol állt egykoron.

20170730_120920.jpgA keleti várfal maradványai

Az északi oldalon is csak néhány helyen fedezhetők fel a növények által borított, a robbantás során bedőlt falak maradványai.

20170730_120943.jpg

20170730_121037.jpgA vár északi része a robbanás során pusztult el

A nyugati falszakasz mellett egy lépcső vezet a várudvarról egy boltíves helyiségbe, amely valószínűleg pince lehetett.

20170730_121740.jpgA pincébe vezető lépcső

A kőkeretes bejárat mögötti nagy, egykor dongaboltozattal fedett pince azonban az északi szárny lerobbantott falcsonkjai miatt ma már rekonstruálhatatlan.

20170730_121012.jpgA kőkeretes bejárat mögött egykor dongaboltozattal fedett pince helyezkedett el

Miután végeztünk a vár körbejárásával és a várárokból is készítettem néhány fényképet a megmaradt nyugati falszakaszról, a hegy gerincén déli irányba vezető úton indultunk vissza Kereki felé.

20170730_121425.jpgKészítettem néhány képet a várárokból is

Útközben felbukkant a távolban a Balaton, előtte pedig a 2007-ben átadott völgyhíd látszott.

20170730_123835_richtone_hdr.jpgA távolban a völgyhíd és a Balaton

A focipálya mellett értünk vissza a Dózsa György utcába, majd a pihenőhelyen visszaszálltunk a kocsiba és elindultunk Somogyvár felé, ahol a bencés apátság romjait és a Szent László emlékhelyet néztük meg.

További képek Fehérkő váráról a Studhist Facebook oldalán láthatók: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.kereki.hu/toertenet/fejerk-varanak-toertenete-kereki

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/kereki--feherko-vara.html

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://www.varak.hu/latnivalo/index/257-Kereki-Feherko-Fejerko-Katonavar/

http://smm1.smmi.hu/publikaciok/smkozl/054.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1412993302

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2017.10.24. 13:21:18

KIsgyerek koromban jártam itt utoljára még szüleimmel, tesóimmal.

Itt az ideje, hogy a saját gyermekeimet is elvigyem ide.
süti beállítások módosítása