Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Pécsvárad apátságának meglátogatása

A Pécsváradi Élményvár területén található romok és épületek felfedezése

2020. január 29. - Egri Gábor

Legutóbbi írásomban bemutattam a pécsváradi bencés apátság történetét, melyet a X. század végén alapított Szent István király (1000-1038), az alapítólevele pedig 1015-ből származik. A fokozatosan kiépülő épületegyüttest – Géza fejedelem egykori udvarházát, a hozzá csatlakozó román kori kápolnával, a monostortemplomot és attól délre a monostornégyszöget, valamint a XIV. században épült apátsági palotát – fallal vették körül, a védműveket a XV. században megerősítették, a falak mentén tornyokat és bástyákat emeltek. 1543-ban azonban az erősség védői nem várták be a közeledő törököket, hanem a falakat és védműveket Martinuzzi Fráter György parancsára felrobbantották, az épületeket pedig felgyújtották.

altemplom5.jpgA középkori monostor legjelentősebb része a román kori kápolna altemploma

A csarnoktemplom és a monostornégyszög maradványait a XVIII. század elején építkezésekhez használták fel, helyükön gazdasági udvart alakítottak ki. Ahogy az apátság történetéről szóló bejegyzésemben is leírtam, a pécsváradi épületegyüttes – a nevével ellentétben – valójában sosem volt hadi értelemben vett vár, a XV. századot követően is sokkal inkább fallal és bástyákkal megerősített egyházi épületnek tekinthető, ami ellen tudott állni az esetleges rablótámadásoknak, azonban komoly ostrom visszaverésére a védőművei nem voltak alkalmasak.

20181023_111445.jpgA pécsváradi bencés apátság alaprajza napjainkban

Azonban az egyszerűség kedvéért az apátsági épületekre, illetve azok egyes részeire – például várkapu, várfal, várudvar, vármúzeum – összefoglalóan használom a vár elnevezést, amit a fent leírtakra figyelemmel kell érteni.

Az északnyugati épületegyüttes

A kocsiból kiszállva először a várkapu felé indultunk el, melyhez egy híd vezet, ami előtt az előretolt északi védmű, a barbakán falrészlete látható.

20181023_101437.jpgA barbakán maradványa az apátság bejárata előtt

Az apátság bejáratát a barbakánon és a farkasvermen kívül egykor két kaputorony is védte, de ezeket a védműveknek a romjait a XVIII. század során elbontották. Egyedül a külső kaputorony maradt meg, bár csak egyemeletes épületként, melyen a belső udvarra vezető kapu nyílik. A kapun belül – ami mellett a középkorban egy gyalogkapu is volt –, a kapualjban ülőfülkék nyomai is látszanak.

20181023_113039.jpgA kapualj

A külső kaputoronytól jobbra a XIV. században épült apáti palotaszárny áll, a középkori emeletes épületnek csak a földszinti része maradt az utókorra, az élte túl a török közeledtére elrendelt, általános rombolást. Napjainkban a földszinten az időszakos kiállítások befogadására szolgáló Szent László terem található. Az épület jelenleg látható emeleti része a török kor után, az 1700-as évek elején épült, barokk stílusban, amiről az ablakok egyértelműen tanúskodnak. A monostor épületeinek XX-XXI. századi helyreállítása során az apáti palotaszárny emeletén konferencia-központot hoztak létre, ahol rendezvénytermeket alakítottak ki.

20181023_101428.jpgAz egykori külső kaputoronyhoz vezető híd, jobbra pedig az apátsági palotaszárny és a lakótorony

A XV. században az apáti palotaszárnyhoz, attól nyugatra egy lakótornyot építettek, melynek délkeleti élét a fehérre vakolt falon függőleges kősor jelzi. A lakótorony eredeti magasságát nem ismerik a kutatók, azonban a jelenleginél minimum egy szinttel magasabb volt, a következő szint ablakának párkányrészlete a parkoló felől az eresz alatt látható. A kapubejárattól balra álló épület középkori, földszinti része hajdan Géza fejedelem vidéki udvarháza volt, melyet a fejedelem halála után fia, István király Asztrik apátnak adott, bencés rendház létrehozása céljából. Ehhez az épületrészhez csatlakozik a román kori, emeletes várkápolna, melynek altemploma napjainkig őrzi az 1157-es tűzvészt követő átépítése során elnyert kinézetét. A pécsváradi várról szóló leírások szerint a várudvarra a külső kaputorony kapuján keresztül lehet bejutni, ahol a múzeumba szóló belépőjegyeket is meg lehet vásárolni. Mikor azonban mi a városban jártunk, a főbejárat zárva volt, így az északi fal keleti részén nyitott gazdasági kapun keresztül léptünk be az udvarra, miközben elhaladtunk az udvarház fala előtt álló, Szent Asztrikot, a monostor első apátját ábrázoló szobor mellett, melyet 2001-ben Rigó István készített.

20181023_101507.jpgSzent Asztrik szobra Géza fejedelem udvarházának külső fala előtt

 

Gyógynövény- és fűszerkert az udvaron, forró tea az Ispotályban

A gazdasági kapun belépve először a XVIII. században épített uradalmi irodák átépítésével a XX. században kialakított István Király szálloda és étterem épületének nyugati szélén álló irodában – aminek közelében egy emléktábla hirdeti a falon Széchenyi István 1834. július 6-ai pécsváradi látogatását – megvásároltunk a belépőjegyeket (a vár hivatalos oldala itt található), majd közelebbről is megnéztük az apátságot alapító Szent István király 1969. augusztus 20-án felavatott, a gazdasági kaputól jobbra, a román kori kápolna fala előtt álló szobrát, ami Boros Miklós alkotása.

20181023_102047.jpgA gazdasági kapu, balra pedig Szent István király szobra

Mi a normál jegy helyett – amivel a látogatók a felújított vármúzeumot, a román kori kápolnát, a romkertet, a Kígyós Sándor Emlékkiállítást, a gyógynövény- és fűszerkertet, a kovácsműhelyt, a füstös konyhát és az aktuális időszaki kiállítást tekinthetik meg – a kombinált jegyet vásároltuk meg, amivel a fentiek mellett még beléphettünk az illatkamrába és a sókamrába, valamint a TeaTárban elfogyaszthattunk egy csésze Mecsek teát. Először a monostortemplom romjaitól északra, a gazdasági bejárat közelében, a várudvaron kialakított bencés gyógynövény- és fűszerkertet néztük meg. Magyarországon a pécsváradi apátság 1015-ből származó alapító oklevele tett először írásos említést a gyógyító munkáról, betegápoló és fürdősszolgákat rendelve az apátsághoz.

20181023_102022.jpgA gyógynövény- és fűszerkert

A kőszegélyes, kockaköves úton járva láttunk levendulát, kamillát, citromfüvet, szurokfüvet, mentát és borsmentát, körömvirágot és gyűszűvirágot, valamint ezerjófüvet a kis kertben, ahol a látogatók számára padokat is kihelyeztek. Mi azonban az október végi, hideg őszi időben nem próbáltuk ki a padokat, hanem inkább a délkeleti bástya felé vettük az irányt a monostortemplom és a hozzá délről csatlakozó kvadrum romjai mellett elhaladva.

20181023_102402_agyutorony.jpgA délkeleti ágyútoronyban van az Ispotály

Az 1988-ban megnyitott István Király szállodát az építkezések során összekötötték a XV. században épült, a vár egyetlen épségben maradt ágyúbástyájával, melyben a szálloda két különleges apartmanja került kialakításra, míg a földszintjén az Ispotály és a TeaTár található. A kellemes, forró Mecsek Teát kortyolva megnéztünk egy kisfilmet a monostorról, aztán felkerestük az épületben kialakított illatkamrát, majd a sókamrát is.

20181023_110127.jpgSejtelmes fények az illatkamra szépen díszített falán

 

A csarnoktemplom romjai

Miután odabent felmelegedtünk, visszatértünk az udvarra, melynek nagy részét a romkert foglalja el. Itt állt valamikor a bencés szerzetesek csarnoktemploma, melyet először román stílusban építettek fel a XI. században, majd gótikus stílusban építették át a XIII. században, amikor sor került a nyugati irányba történő meghosszabbítására.

20181023_113720.jpgA monostor csarnoktemplomát egy szárny kötötte össze az északi épületekkel, az összekötő szárny falai jól látszanak a képen, szemben az egykori udvarház épülete és a kaputorony áll

Ekkor a templom nyugati kapuja az északi oldalra került át, sőt két kaput is nyitottak egymás mellett. Egyet az épületen belül, az észak-déli összekötő épületszárny csatlakozásánál, melyen keresztül a szerzetesek közlekedtek, a második bejáratot pedig a környék lakossága, a kívülről a templomba igyekvők használták.

20181023_113811.jpgA templomhajó, előtérben a szentélyrekesztő vonalával

A templom keleti végén – a mai étterem bejáratánál – álló román kori, rövid, egyenes záródású szentélyt a XIV. század végén, vagy a XV. században elbontották és helyette a gótikában szokásos, hosszú, sokszög-záródású, kívülről támpillérekkel megerősített szentélyt építettek. A szerzetesek életének színtere a monostor volt, amely alapvetően két egymástól elkülönülő részből állt: a külső világtól elzárt részből (clausura) és a világiak által is látogatható helyiségekből.

20181023_113752.jpgItt állt a csarnoktemplom szentélye

A templomon belül a szerzetesek helye a szentélyben, illetve a hajó elkülönített keleti részében volt, míg a világi személyek kizárólag a templomhajóban tartózkodhattak, a két részt pedig a szentélyrekesztő választotta el egymástól. A monostor központi helyének a csarnoktemplom számított, hiszen többnyire itt zajlottak az istentiszteletek, illetve a misék. Ugyanakkor a templomon kívül is több helyiség rendelkezett oltárral, például a sekrestye és a káptalanterem, illetve a monostor területén épült külön kápolnák, ahol szintén végezhettek szertartásokat. Ezek a kápolnák különféle szerepeket töltöttek be, volt apáti kápolna és sírkápolna is.

A monostornégyszögből csak a nyugati szárny alatti pince maradt

A monostornégyszög (kvadrum) a templom déli oldalán állt, a terepviszonyokból adódóan a templomhajó padlószintjénél 2,5-3 méterrel mélyebben. A kvadrum közepén található téglalap alaprajzú kert körüli kerengő homlokzatát oszlopokon nyugvó árkádívek tagolták. A kert délnyugati sarkában állt a négyzetes alaprajzú kútház a gazdagon tagolt kúttal. A kerengőfolyosó, azon kívül, hogy egybefűzte a monostor különböző helyiségeit, többféle funkciót is ellátott. Ez volt például a szerzetesek séta közben végzett elmélkedő-szemlélődő imádságának a helye, ugyanakkor temetkezési célra is használhatták. A feltárás alapján viszonylag pontos képet alkothatunk a kerengőt körülvevő épületekről és azok funkciójáról.

legi_felvetel3.jpgA csarnoktemplomtól délre (a képen a romoktól balra) állt valamikor a monostornégyszög, ami sajnos teljesen elpusztult

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/)

A kvadrum keleti szárnyának középső része a káptalanteremmel azonosítható, figyelemmel arra, hogy a téglapadlós terem keleti fala előtt négyzetes oltáralapozásra bukkantak a régészek, a falai mentén pedig padka húzódott, ahol a szerzetesek ültek. A helyiség pontos kiterjedését nem ismerjük, mert annak északi falát az ásatási dokumentációk szerint nem sikerült feltárni, a káptalanterem pillérei közül csak a délinek az alapozása került elő. A keleti szárny déli részén volt a szerzetesi terem, problémákat vet fel azonban a keleti monostorszárny északi részének kialakítása. A bencés monostorok hagyományos elrendezése szerint közvetlenül a templom szentélye mellett a sekrestye következett, Pécsváradon azonban a templom és a monostornégyszög közötti nagy szintkülönbség miatt ez biztosan nem így volt. A sekrestyében végzendő feladatok céljára vélhetően a szentélytől északra álló, azzal egy szintben elhelyezkedő helyiség szolgált.

20181023_113756.jpgA sekrestye a szentélytől északra állhatott

A monostor keleti szárnyának északi végében valószínűleg egy lépcsőház helyezkedett el, amelyen át a szerzetesek a kerengőből a szentélybe juthattak. A kvadrum déli szárnyának földszintjén foglalt helyet az ebédlőterem (refektórium), illetve annak közelében a konyha. A régészeti feltárások során ezeket a helyiségeket Pécsváradon is sikerült beazonosítani, a déli szárny keleti felén volt az ebédlő, a nyugati középpilléres helyiségben pedig a konyha. A refektórium északi falánál feltárt pillér az egykori felolvasópult maradványaként értelmezhető, ahonnan az étkezés közbeni felolvasást végezték a szerzetesek. A monostornégyszög nyugati szárnyának déli részét egy nagyméretű kéthajós pince (cellarium) foglalta el, ahová észak felől egy kőlépcsőn lehetett lejutni. Vélhetően ebből a pincéből lehetett a konyha alsó szintjét megközelíteni. A monostornégyszög kapuja közvetlenül a pincétől északra nyílt, ehhez a kapuhoz kívülről, nyugat felől néhány lépcsőfok vezetett fel. A kapun belépve egy helyiségbe lehetett jutni, ahonnan a pince lejárata is nyílt. Ez a szoba, esetleg ennek északi szomszédja volt a kapusszoba. A nyugati szárny északi részének az alaprajzi beosztása meglehetősen bizonytalan, a szárny északi részén nyugat felől egy később lebontott, kétosztatú épület csatlakozott hozzá.

20181023_111812.jpgA kvadrum elhelyezkedése és termei

Az emeleti helyiségekről – köztük a szerzetesek hálóterméről (dormitórium) – semmit se tudunk. A dormitórium rendszerint a kvadrumnak a templom szentélyéhez kapcsolódó keleti, emeleti részén volt. Pécsváradon a már említett szintviszonyok miatt a dormitórium padlószintje nagyjából egy magasságban lehetett a templom szentélyével. A monostor helyiségei kezdetben fafödémesek voltak és majd csak a XV. század végi átépítés során kaptak boltozatot. A bordás keresztboltszakaszok a helyiségek tengelyében álló pillérekre támaszkodtak. A felsoroltakon kívül a monostorkomplexumban még más helyiségeknek is lenniük kellett, de ezeknek a pontos elhelyezkedéséről egyelőre semmilyen információval nem rendelkeznek a kutatók. Nem lehet tudni, hogy hol kaptak helyet például a novíciusok vagy a betegek, ugyanígy nem ismert a fürdő, illetve a különböző műhelyek elhelyezkedése sem, ahogy arról sincsen adat, hogy a hiteles helyi tevékenység eljárásai során az érintett világi személyek az épületen belül hol tartózkodhattak.

legi_felvetel4.jpgAz apátság nyugati irányból nézve (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/)

Ugyanakkor vannak olyan helyiségek is, amelyeknek bár előkerültek bizonyos falmaradványai, a rendeltetésük nem ismert. Sajnálatos módon az 1543-as robbantás és felégetés, valamint a török kort követően, az 1700-as évek elején végzett tereprendezés következtében a monostorépületből és a csarnoktemplomból csak kőfaragvány-töredékek és némi alapfal maradt az utókorra. Kivételt csak a monostornégyszög nyugati szárnya alatt kialakított pince jelentett, melynek szintjét nem érte el a tereprendezés, így jórészt a felmenő falai is megmaradtak. Jelenleg a pécsváradi vár kőtára van elhelyezve a pincében, az egykor virágzó monostor elpusztult épületeinek faragott kőelemeivel együtt. A pince felett 2014-ben nyitott, fedett rendezvényterem létesült, az úgynevezett Hodály.

20181023_113333_richtone_hdr.jpgA Hodály a pince felett

Kiállítások az apátság területén

A Hodály és a nyugati várfal között sétálva eljutottunk a monostor déli végébe, ahol a várban látható alaprajzok szerint két bástya is állt.

20181023_110924.jpgBalra a Hodály épülete, jobbra pedig a nyugati várfal

Az egyik hengeres kialakítású volt, és ott állhatott, ahol napjainkban a falon egy kapura hasonlító, íves nyílás látszik. A várban elhelyezett térkép szerint a monostor déli, kövekkel borított részén tűzrakó helyet alakítottak ki.

20181023_111004.jpgNyílás a déli várfalon

A nyugati fal mellett haladva elindultunk az északnyugati épületegyüttes felé, útközben elsétáltunk a nyugati bástya alapfala mellett. Először a kovácsműhelyt – már az apátságot alapító oklevél is meghatározta, hogy tíz kovács és öt aranyműves igyekezzék az apát szolgálatára – és a füstös konyhát néztük meg, majd egy lépcsőn felkapaszkodtunk az úgynevezett szakállszárítóra – egy várfalsétány a gyilokjárón –, ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a rommezőre és az azt körülvevő épületekre, valamint kifelé, a környező tájra is.

20181023_102326.jpgA kovácsműhely és a füstös konyha

A ma látható várfalak közül csak a nyugati oldal ezen darabja, a várfalon látogatható gyilokjáró szakasza tekinthető eredetinek, a többi XVIII. századi rekonstrukció vagy utánépítés.

20181023_113215_richtone_hdr.jpgKilátás a nyugati várfal gyilokjárójáról

Miután kigyönyörködtük magunkat, megnéztük a nyugati fal mellett álló, barokk kori ház emeletén berendezett kiállítást, ahol az 1943-ban Debrecenben született Kígyós Sándor szobrászművész alkotásai láthatók, aki 1966-tól egészen 1984-ben bekövetkezett haláláig Pécsváradon élt és alkotott.

20181023_113444_kigyos_sandor_emlekkiallitasa.jpgA Kígyós Sándor Emlékkiállítás

A gyilokjáróról közelről megfigyelhettük a monostor északnyugati épületeit, a nyugati sarokban a XV. századi lakótornyot, mellette pedig a XIV. században épült apáti palotaszárnyat. A két épület napjainkban egyaránt kétszintes, azonban a torony legalább még egy szinttel rendelkezett, a két épületet elválasztó vonalat egy függőleges kősor jelzi a fehérre vakolt falon.

20181023_113724.jpgA kapualjtól balra az apátsági palotaszárny, majd a lakótorony látható, a két épületet elválasztó vonalat egy függőleges kősor jelzi (A kép bal szélén pedig a barokk kori ház áll.)

A bejárati kapunyílás másik oldalán Géza fejedelem egykori udvarházában kialakított múzeum várja a látogatókat. Visszatérve az udvarra előbb az apáti palotaszárny földszintjén, a Szent László terem időszakos kiállítását tekintettük meg, majd a kapualjból – ahol megtaláltuk a korábban már említett ülőfülkék maradványait – beléptünk a vármúzeumba, ahol a látogató megismerheti a monostor különböző épületeinek történetét, valamint az apátság kutatástörténetét.

20181023_111632.jpgA vármúzeum kiállítása

A belső teremben, a román kori kápolna altemplomának bejárata előtt egy nagyméretű makett mutatja be, hogyan is nézhetett ki a pécsváradi bencés apátság az 1543-ban bekövetkezett pusztulása előtt.

A kápolna altemploma

A középkori monostor legjelentősebb része az altemplom, amely a Géza fejedelem udvarházához csatlakozó kétszintes kápolna alsó része volt. A jelenlegi formáját az 1157-es tűzvészt követő átépítés során elnyert helyiség eredeti elrendezésének nyomait a régészeti feltárások hozták felszínre.

altemplom1.jpgAz altemplom északi oldala

A templom nyugati felében több olyan falmaradvány is előkerült, amelyet az egykori pillérek alapozásaiként azonosítottak a régészek. A román stílusra jellemző keskeny, kisméretű ablakokon átszűrődő napfény csak gyengén világította meg a falakat, pilléreket, sajátságos, békés hangulatot varázsolva ezzel a belső térben. A kápolna ma is felszentelt, szakrális tér – 1996-ban Várszegi Asztrik pannonhalmi apát szentelte újra – és esküvők színhelyeként igen népszerű.

altemplom4.jpgA szentély

Az altemplom bejárata, csakúgy, mint jelenleg, a nyugati előtér felől nyílhatott, a dongaboltozatos előtérbe viszont dél felől, a kápolnát a kolostortemplommal összekötő szárnyból lehetett bejutni. Az emeletre az előtérhez nyugat felől csatlakozó, szintén az összekötő szárnyból megközelíthető lépcsőházon át vezetett a feljárat. A felső kápolna tere a mainál jóval magasabb volt és nyitott fedélszék fedhette, csupán a szentélye lehetett boltozott. Rendkívüli és páratlan értéket képvisel az altemplom szentélyének boltozatán, a jobb oldali dongán megmaradt, bizánci stílusú falfestményrészlet, amely egy főangyalt – a hagyomány szerint Szent Mihály arkangyalt – ábrázol, aki a szemközti boltszakaszon lévő társával együtt az apszis keleti oldalán levő Majestas Domini kíséretét alkothatta.

altemplom6.jpgFalfestményrészlet az altemplomban

A későbbiekben egy mellékoltárt is emeltek a déli oldalon, valamint egy bejáratot nyitottak a déli fal nyugati részén, aminek gótikus lábazati kövei jól láthatóak a külső homlokzaton. A XVIII. században a szentélyvégződés körbefalazásával egy időben a déli homlokzaton új ablakokat nyitottak, majd egy későbbi periódusban a homlokzat elé támfalat emeltek.

altemplom2.jpgAblakok az altemplom déli homlokzatán

Az altemplom padlózatában egy XV. századból származó sírkő is látható.

altemplom3.jpgA XV. századi sírkő

 

Vak Béla herceg trónja

Az altemplom meglátogatását követően elhagytuk a vármúzeumot és visszatértünk a várudvarra. Mivel lassan dél felé közeledett az idő, úgy döntöttünk, hogy az ebédünket az István Király étteremben fogyasztjuk el.

20181023_113324_richtone_hdr.jpgBal oldalon az udvarház, mögötte a plébániatemplom tornya látszik, a romkert mögött pedig az István Király szálloda és étterem L alakú épülete

A szállodát és éttermet az 1980-as évek végén alakították ki a XVIII. században az udvar északkeleti sarkán épített uradalmi irodák átépítésével. Mielőtt még beléptünk volna az étterembe, megnéztük Vak Béla trónját az L alakú épület északi szárnya előtt álló fa alatt.

20181023_114016_vak_bela_tronja.jpgVak Béla trónja

A pécsváradiak megőrizték a megvakítása után, 1125-ben az apátság fala között menedéket kereső Béla herceg – Álmos herceg fia, Könyves Kálmán király (1095-1116) unokaöccse – emlékét, akinek alakjához több helyi monda is kötődik, ilyen például a megabroncsolt fa története. Eszerint a Könyves Kálmán király bosszúja elől Bizánc felé menekülő Álmos herceg a pécsváradi kolostorban rejtette el megvakított fiát, Bélát, akiből később II. (Vak) Béla néven magyar király lett és 1131 és 1141 között uralkodott. A történet szerint a monostor falánál állt egy szép gesztenyefa, mely alatt órák hosszat is elüldögélt a vak herceg. Egy éjjel szörnyű vihar tombolt, a szél megtépázta a fa hatalmas koronáját, a két méter vastag törzsébe pedig belecsapott a villám. A bencés szerzetesek nem akarták elszomorítani a herceget, ezért kádárokat hívattak, akik kocsiabroncsokkal összepántolták a fa törzsét, majd a szerzetesek vászondarabokkal letakarták a gesztenyefa megtépett koronáját, hogy Béla továbbra is élvezhesse árnyékát kedves fájának. Ma a várudvar legnagyobb fájának árnyékában II. Vak Béla trónja emlékeztet a XII. században élt királyra, ami Szabó Tamás és Szabó László fafaragó művészek alkotása.

Búcsú Pécsváradtól

A kiadós és finom ebédet követően elhagytuk a monostor területét, és kívülről néztük meg a keleti várfalat, valamint a délkeleti, patkó alakú ágyútornyot, ami az utca felől nézve hengeres kialakítású.

20181023_124047.jpgA délkeleti ágyútorony az utcáról nézve

Végül felkapaszkodtunk a XVIII. század második felében a monostor fölé magasodó domb tetejére épített plébániatemplomhoz, majd az épület körüljárását követően – miután a dombról is megszemléltük a bencés apátságot – visszatértünk a kocsihoz és továbbindultunk a Mohácsi Nemzeti Emlékhely felé.

20181023_122732.jpgA  plébániatemplom dombjáról is megnéztük a pécsváradi apátság épületét

A pécsváradi bencés apátságról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó Pécsváradról:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://www.pecsvaradivar.hu/a-var-tortenete

https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/

https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/pecsvaradi-bences-kolostor--pecsvaradi-var-.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr2915429920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egri Gábor 2020.01.30. 19:16:50

Köszönöm az észrevételt, ott valóban elírás történt. Később, néhány bekezdéssel lentebb azonban helyesen szerepel a szó. Javítottam :)
süti beállítások módosítása