Nógrád vára, Castrum Novigrad

Ősi várrom a Börzsöny hegység területén

2017. április 02. - Egri Gábor

2016 augusztusában Kismaroson nyaraltunk és természetesen jött az ötlet, hogy keressünk fel néhány várat a közelben. Mivel a visegrádi várhoz tavaly nyáron felsétáltunk és megnéztük, idén áprilisban voltunk ott a Spartanon, aztán júniusban egy barátom legénybúcsúja alkalmával szintén átkompoztunk a Dunán Nagymarosnál, hogy aztán kocsival felmenjünk a fellegvárig, most inkább északra indultunk el a Börzsöny irányába.

Nógrád várát 2018. december 31-én is felkerestük

A 2-es út Vácot elhagyva északnak fordul, mi Verőcén áthaladva csatlakoztunk be, azután Szendehely község után néhány kilométert még tovább kellett menni a főúton, majd bal kéz felé letérve, északnyugati irányba haladtunk tovább. Szendehelytől 15 perc autózás után elértük Nógrád települését.

A várból csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre

Nem nehéz megtalálni a romokat – a község délnyugati részén magasodik a 286 méter magas várhegy – és nem kell sokat gyalogolni ahhoz, hogy a megmaradt falak alá érjünk. A vár szabadon látogatható, címe: 2642 Nógrád, Hunyadi János út 18.

A nógrádi vár romjai a Várhegyen (Kép: https://www.digilab.hu/nogradi-var-legi-fotok/)

Már a honfoglalás idején is állt itt egy vár

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy a helyén a népvándorlás korában már kezdetleges formában épült földvár állt. A meredek domboldal kiválóan védhető, uralja a környéket és a várból messzire szemmel tartható az ellenséges mozgás. Később a Kárpát-medencében élő szláv és bolgár törzsek a földvárat megerősítették és egyes feltételezések szerint megvetették egy kővár alapjait is. Anonymus leírása szerint a honfoglalás idején már állt a vár, amit Novigrádnak (Újvárnak) neveztek, innen ered a megye névadó településének, Nógrádnak a neve.

A vár keletkezésének pontos idejét nem ismerjük (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

A várat a védői ellenállás nélkül adták át Árpád vezér magyar csapatainak. Szent István király (1000-1038) városi rangot adott a vár körüli településnek, ami a vármegye első székhelye lett. Első okleveles adatunk a várral kapcsolatban 1108-ból származik, amiből kiderült, hogy a várnagy és ispán egy bizonyos Slauiz.

A meredek domboldal kiválóan védhető, uralja a környéket és a várból messzire szemmel tartható az ellenséges mozgás

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

Az 1274-ig, mint királyi várként (castrum regium) szereplő nógrádi vár a Vácról a felső-magyarországi városokba vezető utat védelmezte. Az 1241/42-es tatárjárás során Nógrád városa elnéptelenedett és később sem nyerte vissza egykori jelentőségét.

Nógrád fénykora Báthori Miklós váci püspök idején

Valamikor 1274 és 1284 között IV. (Kun) László király (1272-1290) a várat és a váruradalmat I. Tamás váci püspöknek adományozta. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) halála utáni években a huszita támadásoktól tartva Szilassy Vince váci püspök megerősítette a falakat. Mátyás király (1458-1490) idejében Báthori Miklós püspök (1440-1506) – a kenyérmezei győztes Báthori István erdélyi vajda testvére – felügyelete alatt, az olasz származású Jacobus Tragurinus építész tervei alapján sor került az erősség helyreállítására és azt új épületekkel jelentősen bővítették. A nagyszabású építkezés hatalmas költségekkel járt, a várat egy sziklába vágott harminc láb mély és ugyanilyen széles árokkal kerítették körbe, valamint megépült a belső vár öregtornya, amelynek csonkja ma is áll. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakítottak ki.

A nógrádi vár a XV. században

(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/nograd_rekonstrukcios_elkepzeles)

Báthori Miklóst – aki Bolognában tanult, és váci udvara a művészetek fellegvára volt – maga Mátyás király is nagyra becsülte. Az öregtorony falára a püspök 1483-as évszámmal ellátott sárkányrendes, három sárkányfog címerdíszes, vörös márványból készült, reneszánsz emléktábláját helyezték el. Ezt az emléktáblát a Héj Miklós vezette 1949-es feltáráskor megtalálták a torony előtt húzódott sziklaárokban, a törmelék között.

Nógrád, mint végvár

A mohácsi csatavesztés után a hadak útján fekvő vár sűrűn cserélt gazdát: 1526-ban Szapolyai Jánosé lett, akitől I. Ferdinánd serege 1527-ben elfoglalta. Miután Buda 1541-ben török kézre került, megnőtt a nógrádi vár jelentősége, amely a végvárrendszer fontos része lett. 1544-ben Mehmed budai pasa és Husszein esztergomi bég sereggel indultak a vár ellen, a török közeledtének hírére Miskey István várkapitány és a várőrség gyáván megfutamodott, harc nélkül feladva a várat, amit a törökök szandzsákszékhellyé tettek.

Az erősség 1544-ben török kézre került

1593-ban III. Murád szultán hadat üzent Rudolf császárnak és ezzel kitört a tizenöt éves háború, melynek első éveit a keresztények győzelmei jellemezték. Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi török megszállás után 1594. február 27-én rövid, heves ostrom után felszabadították Nógrádot. Az ismét végvárrá lett erősség védelmét Révay András kapitány parancsnoksága alatt 300 magyar és 300 német katonából álló őrség látta el.

Nógrád várának XVI. századi alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

A vár megerősítése elmaradt, bár arra sürgető szükség lett volna, és a védők száma rövidesen a felére csökkent. Az 1598-as török ostromot még sikeresen visszaverték, de nem sokkal később, 1605-ben a rosszul felszerelt, élelemmel kellőképpen el nem látott vár könnyűszerrel jutott a török segítséget élvező Bocskai István erdélyi fejedelem hajdúi kezére. Az 1606. évi bécsi béke alapján a vár visszakerült Rudolf császár kezébe, hogy aztán megismételje magát a történelem. 1619-ben ugyanis Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai vették be a várat, amit az 1622-es nikolsburgi béke ismét a királynak juttatott vissza.

Nógrád vára a XVII. században észak felől

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Castle_Nograd_rec.jpg)

1626-ban Eszterházy Pál várkapitány sikeresen verte vissza Murtteza budai pasa ostromló seregét. Hiába rendelték el 1655-ben a folyamatos ostromokban alaposan megsérült nógrádi vár megerősítését, 1663-ban a törökök utolsó nagy támadássorozatában Nadányi Miklós várkapitány ellenállás nélkül átadta az erősséget, amelyben Kászim pasa vezetésével 400 főnyi török csapatot helyeztek el.

A vár a XVI. század végén romba dőlt

1685-ben egy villámcsapás felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat, ami megpecsételte a vár további sorsát. A detonáció hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, azok jelentős része romba dőlt.

1685-ben egy villámcsapás felrobbantotta az öregtoronyban elhelyezett lőporraktárat

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

A törökök értelmetlennek látták a romhalmazzá váló egykori erődítmény további oltalmazását, ezért a még épen maradt részeket felgyújtották és elhagyták Nógrádot, aminek Buda 1686-os felszabadítása, majd Eger visszafoglalása után a katonai jelentősége megszűnt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca (1703-1711) idején a fejedelem többször sürgette Bottyán generálist a vár kijavítására és felépítésére. A nógrádi kapitány, Földváry László 1709 májusában azt jelentette Bercsényinek, hogy azt Károlyi János megtekintette és jónak találta.

A vár és a város alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

A vár megerősítése azonban nem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen el is foglalták, és a még álló falakat lerombolták. Ezzel a vár hadászati szerepe teljesen megszűnt, a maradék romokat az időjárás és a környék lakossága bontotta tovább.

A romok felülnézetből

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/314-Nograd-Var/)

A várba vezető út mellett a védőtetővel ellátott kerek rondella alatt áll a Millecentenáriumi emlékmű, a hét magyar honfoglaló vezér és Álmos képmásával díszített kopjafákkal.

Millecentenáriumi emlékmű

A várba vezető út elhalad a védőtetővel ellátott kerek rondella mellett

Az út továbbvisz a várfal alatt, majd a kapun keresztül bejuthatunk a külső várba, ami szabálytalan alaprajzú, és körülveszi a belső várat, amelyből a romos öregtorony maradványainak háromemeletes fala, mint egy felkiáltójel mered az ég felé.

A várkapunk keresztül lehet bejutni a külső várba

A kocsibehajtó és a gyalogkapu

Középen az Öregtorony maradványa, balra a várkapu, jobb szélen a kalodák

Az 1990-es évek végén egészítették ki a maradványokat az Új-Olaszbástyával, ahonnan csodás kilátás nyílik északi és nyugati irányba Börzsöny hegyeire.

Kilátás az Új-Olaszbástyáról nyugati és északi irányba

A helyreállított bástya

A várfal jobbára a vár északi és keleti részén maradt meg, illetve ott építették vissza, a déli oldalán csak néhol bukkanhatunk rá a romokra, a nyugati oldalon letekintve azonban több méter magas falszakaszok is láthatók.

A nyugati várfal

Középen nagy füves térség terül el, ahol két kalodát helyeztek el. Az olaszbástya falán egy emléktábla hirdeti, hogy gróf Széchenyi István is meglátogatta a várromot 1832. július 10-én.

Emléktábla gróf Széchenyi István látogatásáról

A középső üres térség

Nem messze a táblától az országzászlót lengeti a szél. Végigsétáltunk a vár nyugati oldalán, majd a délin is, ahonnan szintén messzire el lehet látni.

Csodás panoráma a vár délkeleti sarkából nézve nyáron

És télen

A keleti oldal egy részén már megvannak a falak, amik elvezetnek minket az északkeleti szögletben magasodó kerek rondellához, ahonnan a falu templomára és házaira tekinthetünk le.

Keleti várfal, végén a kerek rondellával

Kilátás a város házaira Az 1990-es években a körbástya védőtetőt kapott

2016 decemberéig úgy tűnt, hogy nemsokára újabb feltárások és fejlesztések fognak történni a nógrádi várral kapcsolatban, hiszen a nemrég elindult Nemzeti Várprogram harmadik ütemében Nógrád vára is szerepelt. Mivel 80%-a még feltáratlan, valószínűleg fontos leletek kerülnének napvilágra, azonban sajnos a 2016. decemberi kormányhatározatban a nógrádi vár neve már nem szerepelt a várprogram egyik ütemében sem.

Sajnos a vár kikerült a Nemzeti Várprogramból

Csak remélni tudom, hogy hamarosan sikerül forrást találni a vár további fejlesztésére, régészeti kutatására és helyreállítására. 2018-ban a Magyar Nemzeti Múzeum régészei végeztek ásatásokat a barbakán területén, a nógrádiak bíznak benne, hogy a munka folytatódni fog. A helyi lakosokon nem múlik semmi, ők évente többször is társadalmi összefogás keretében, a maguk erejéből tisztítják meg a várat a növényzettől. Addig is, aki teheti, segítse a várat adója 1 %-val: Nógrád Várának Megmentéséért Alapítvány (adószám: 19163796-1-12). A 2016-os látogatásunkat követően 2017-ben, majd 2018 év végén is visszatértünk a várromhoz, aminek felkeresését mindenkinek csak ajánlani tudom.