Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Az Andrássy család rövid története

A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család

2017. július 05. - Egri Gábor

Magyarország történelmében fontos szerepet játszott a székely származású Andrássy család, akik közül tábornokok és miniszterek kerültek ki. Az Andrássyak – miután Erdélyből a XVI. században menekülniük kellett – rövidesen megszerezték a mai Szlovákia területén található Krasznahorkát, majd a történelmi Magyarország területén több kastélyt és kúriát is építettek: Betlér, Tőketerebes, Monok, Tiszadob, Tarcal. Ezek közül először a tiszadobi Andrássy kastélyt kerestük fel, de mielőtt e fenséges épület történetét elmesélném, röviden bemutatom a híres Andrássy család származását és fontosabb tagjait.

Az Andrássy család származása a hagyomány szerint

Az Andrássy család egyike azon magyar grófi családoknak, amely fokozatosan emelkedve a társadalmi ranglétrán, évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott az ország történelmében. A régi székely család eredetét homály fedi, a hagyomány szerint egy Andorás nevű harcos 1000-ben Esztergomban egy külföldi bajnokkal vívott meg, akinek páncélos vállát és sisakos fejét a harc során egy csapással kettészelte. E tettéért nyerte István királytól (1000-1038) az Erős melléknevet és a címerét, melyben egy kardot tartó férfialak, valamint két oroszlán által tartott korona látható. Később Andorás Gyula helyett Erdély vajdája lett, és tőle származtatják az Andrássy családot.

andrassy_cimer.gifAz Andrássy család grófi címere 1766-ból

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Csaladfak/A-C/csikszentkiralyi_Andrassy.html) 

Csíkszentkirályi Andrássy Márton és fia, Péter

Andrássy Márton – akitől a család hiteles genealógiája kezdődik – egy 1539-ből származó okirat tanúsága szerint Csík-, Gyergyó- és Kászon-szék székelyei között főember (primor) volt, tanácsosként szerepelt a pálosok sorából kiemelkedő Martinuzzi Fráter György kormányzósága alatt. Mikor Fráter György 1551-es meggyilkolása után, 1556 októberében az erdélyi rendek visszahívták János Zsigmond fejedelmet és Izabella anyakirálynét (Szapolyai János özvegyét), a küldöttség tagjai között ott volt csíkszentkirályi Andrássy Márton is. János Zsigmond 1571-ben bekövetkezett halála után az erdélyi rendek somlyói Báthory Istvánt választották meg fejedelemnek Bekes (Békessy, Békes vagy Békés) Gáspár helyett, akit János Zsigmond a végrendelete szerint az utódjának szánt. Ezért Bekes fogarasi várában szervezkedni kezdett Báthory ellen, és csatlakozott hozzá Andrássy Márton fia, Péter 2000 székely lovassal.

bekes_gaspar.jpgBekes Gáspár, aki fellépett Báthory Istvánnal szemben (Kép: http://mek.oszk.hu/05600/05691/html/)

1575. július 8-án a kerelőszentpáli csatában Báthory István legyőzte Bekest, aki emiatt menekülni kényszerült Erdélyből. Az augusztus 8-án megtartott kolozsvári országgyűlésen Bekes híveit – köztük Andrássy Pétert is – hűtlenség miatt fejvesztésre és jószágelkobzásra ítélték. Andrássy a Királyi Magyarország területére menekült, elkobzott erdélyi javait a családi krónika szerint Báthory Zsigmondnak, Becz Imre királybírónak és Szemere Mihálynak adományozták.

Az Andrássy család és Krasznahorka

Andrássy Péter rövidesen Habsburg Rudolf szolgálatába állt, majd a bécsi udvari haditanács 1578. július 21-én Krasznahorka várkapitányává nevezte ki.

andrassy_peter.jpgAndrássy Péter síremléke Krasznahorkán (Kép: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/29.html)

Andrássy Péter kisebbik fia, Andrássy János harcolt Eger 1596-os ostrománál, ahol golyótól sebesült, majd török fogságba esett, ahonnan kiváltva magát Krasznahorkára ment és ott 28 évesen belehalt a sérülésébe. 

andrassy_peter_siremleke.jpgAndrássy János Eger 1596-os ostrománál kapott halálos sebet

(Kép: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/29.html)

Bátyjának – Andrássy I. Mátyásnak – a fia, Andrássy II. Mátyás 1642-ben III. Ferdinánd császártól adományba megkapta a krasznahorkai várat és a hozzá tartozó uradalmat, valamint a betléri uradalmat, innen ered a család neve: a csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család. Továbbá feleségül vette a Bogát-Radvány nemzetségből származó, ősi, Zemplén vármegyei, a Rákócziakkal rokon Monoky család – akik az ősi birtokukról, Monokról vették a nevüket – utolsó, fiúsított tagját, Monoky (Monaky) Annát, akinek családja Monoky János halálával 1643-ban fiúágon kihalt. E házasság révén kerültek az Andrássy család tulajdonába a korábbi Monoky-javak: a monoki, csetneki, somosi és tiszadobi uradalom.

andrassy_csalad_i_petertol.jpgCsaládfa Andrássy I. Pétertől

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Csaladfak/A-C/csikszentkiralyi_Andrassy.html)

Andrássy II. Mátyás fia, I. Miklós a török elleni háborúkban személyes vitézségével is kitűnt, előbb Szatmár mellett, majd Illóknál és Érsekújvár alatt. Érdemei elismeréseként az uralkodó aranysarkantyús vitézzé, majd a jászok és kunok kapitányává nevezte ki, míg végül Habsburg I. Lipót 1676-ban bárói rangra emelte, később Gömör vármegye főispánja és királyi tanácsosa lett.

andrassy_miklos_i.jpgBáró Andrássy Miklós gömöri főispán

(Kép: https://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Tan%C3%A1csos) 

Az Andrássyak a Rákóczi-szabadságharc idején

A Rákóczi-szabadságharcban Andrássy Miklós három fia küzdött tábornoki rangban a fejedelem oldalán: Andrássy István, a „kocsmai generális”, (aki szerepel Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényében, mely regény címszereplőjét Géczy Juliannáról mintázta az író), Andrássy György és Andrássy Pál. Ugyancsak kardot kötött Rákóczi oldalán Andrássy Miklós negyedik fia, a ferences rendi barát, Andrássy II. Miklós is, a „dervis generális", aki ezredesként szolgált a kuruc seregben.

andrassy_miklos_dervisgeneralis.jpgAndrássy II. Miklós, a „dervis generális" (Kép: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/29.html)

Andrássy István kuruc generális 1703 novemberében csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, majd 1704 januárjában már ő volt a Duna-Tisza közi hadak főparancsnoka. Két évvel később generális-főstrázsamester, 1706 novemberében vezénylő tábornok a győrvári csatában, majd Alsó-Magyarország főgenerálisa. 1710. február 13-án Lőcsét feladta a császáriaknak és átállt a labancok oldalára, erről szól Jókai Mór fent említett regénye is.

andrassy_istvan_kuruc_generalis.jpgAndrássy István kuruc, majd császári generális

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy_Istv%C3%A1n_(kuruc_gener%C3%A1lis)  

Ezután felszólította öccsét, Andrássy Györgyöt, hogy adja át a császáriaknak a családi fészket, Krasznahorka várát, amit az megtagadott és fél évig tartotta még a várat. Andrássy István volt a család betléri (idősebb) ágának megalapítója. Öccse, Andrássy György szintén kuruc generális volt, aki katonai pályafutását Thököly seregében kezdte, 1685-ben hónapokig védte Krasznahorka várát a császári csapatokkal szemben. 1703-ban csatlakozott II. Rákóczi Ferenchez, egy évvel később már ezredes, majd rövidesen generális, végig kitartott a kurucok mellett, testvérével, Istvánnal szemben. Tőle származik az Andrássy család monoki (ifjabb) ága. A harmadik tábornok testvér Andrássy Pál részt vett a török elleni felszabadító háborúban, 1693-tól Esztergom várkapitánya, majd 1702-ben megalakított ezrede részt vett a spanyol örökösödési háborúban, később Itáliában harcolt. A szabadságharc kitörésének hírére Pál hazatért, és 1704-ben Rákóczi generálisnak nevezte ki.

A monoki ág

A monoki (ifjabb) ágban Andrássy György fia, Péter császári altábornagy volt, míg másik fiának (Andrássy György) leszármazottját Andrássy II. Istvánt és gyermekeit – Miklóst, Klárát és Annát – 1766-ban grófi rangra emelték.

andrassy_csaladfa_monoki_ag.jpgAz Andrássy család monoki ága

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Csaladfak/A-C/csikszentkiralyi_Andrassy.html)

Az agg Andrássy II. István György nevű fia csak 1797-ben született második feleségétől, Festetics Máriától, így ő nem kapta meg a grófi címet. Andrássy György (1797-1872) az Akadémia egyik alapítója volt, és az 1838-as pesti árvíztragédiát személyesen is megtapasztalta, hiszen a vész napjaiban Széchenyi Istvánnal járták csónakon a vízbe omlott várost.

andrassy_gyorgy.jpgAndrássy György az Akadémia egyik alapítója

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy_Gy%C3%B6rgy)

Ennek következtében jelentős szerepet vitt a Tisza-szabályozás előremozdításában. Ugyancsak ő volt, aki 1832. szeptember 4-én Széchenyi Istvánnal felkereste William Tierney Clarkot Hammersmithben a budapesti Lánchíd ügyében.

A betléri ág

A betléri (idősebb) ágból származó Andrássy I. Károly (Andrássy István kuruc, majd labanc tábornok, az ág megalapítójának unokája) császári tábornok és gyermekei – II. Károly, József, Lipót (Leopold), Rebeka és Amália (a családfán a lányok nevei: Julianna és Rozália) – 1779-ben részesültek grófi rangemelésben Mária Teréziától.

andrassy_karoly_i.jpgGróf Andrássy I. Károly (Kép: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/29.html)

Gróf Andrássy József – Andrássy II. Károly fia – ezredes fiának, Andrássy III. Károlynak (1792-1845) gróf Szapáry Etelkával kötött házasságából született Andrássy Manó (Emánuel), Gyula (tőketerebesi ág) és Aladár (homonnai ág), akikkel a betléri ág három kisebb ágra oszlott.

andrassy_csaladfa_i_miklostol_es_belteri_ag.jpgAz Andrássy család betléri ága

(Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/Csaladfak/A-C/csikszentkiralyi_Andrassy.html)

A Monokon 1802-ben született Kossuth Lajos apja ifjú korában a gróf Andrássy család uradalmi ügyvédje volt, míg 1830 után Kossuth képviselte a terebesi központú Szapáry-Andrássy családot, gróf Andrássy Károlyhoz szoros kapcsolat fűzte. A gróf 1845-ben Brüsszelbe utazott, hogy ott tanulmányozza a nagyobb gépgyárakat, azonban hirtelen rosszul lett és meghalt. A krasznahorkai vár kápolnájának kriptájába temették el.

andrassy_karoly_es_szapary_etelka.jpgAndrássy III. Károly és Szapáry Etelka

(Kép: http://baraonda.blog.hu/2016/09/28/mindig_a_no_valaszt_andrassy_grof_es_a_szapary_lany)

Károly legidősebb fia, Andrássy Emánuel – akit mindenki csak Manónak nevezett – vitte tovább a betléri főágat, akit vasércfeldolgozás és kohászat terén végzett tevékenysége miatt „vasgróf”-nak is neveztek. A pesti egyetem elvégzése után bejárta Nyugat-Európát és Marokkót, majd országgyűlési képviselő lett.

andrassy_mano_a_vasgrof.jpgAndrássy Manó, a vasgróf (Kép: http://hiresmanok.blogspot.hu/2010/05/grof-andrassy-mano.html)

Az 1848/49-es szabadságharc leverése után emigrálnia kellett, vadászként beutazta Ceylont, Bengáliát, Kínát és Kelet-Indiát, utazásairól, kalandjairól könyvet írt, amely Utazás Kelet Indiákon címmel jelent meg. Hazatérése után híres országos vadászatokat rendezett. Gróf Pálffy Gabriellával kötött házasságából fián – Andrássy Gézán – kívül még négy lánya (Mária, Etelka, Natalia és Karolina) született.

andrassy_csaladfa_mano_es_ilona.gifAndrássy Manó és Andrássy Ilona (Andrássy I. Gyula lánya) leszármazottai

(Kép: http://www.csikszentkiraly.ro/andrassy.php?id=4)

Andrássy Géza (1856-1938) Budapesten és Genfben tanult jogot, majd amerikai utazása után átvette apjától a vasgyáruk kezelését, amit később eladott. Apja nyomdokait követve szintén remek vadász, utazó, vállalkozó ember volt.

andrassy_geza.jpgAndrássy Géza apja, Andrássy Manó nyomdokait követte

(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bencz%C3%BAr_Portrait_of_G%C3%A9za_Andr%C3%A1ssy.jpg)

Fia, a család nagy reménysége, Károly (1888-1910) nagyon fiatalon, 22 évesen halt meg. Gróf Andrássy Géza, a család betléri főágának utolsó férfitagja 1997. február 19-én hunyt el a lichtensteini Vaduzban.

A betléri ág homonnai oldalága

Andrássy III. Károly (1792-1845) legkisebb fia, Andrássy Aladár (1827-1903) – aki jogot végzett és tanult a bécsi hadmérnöki akadémián – az Aranygyapjas lovagrend tagja volt és a szabadságharcban honvéd őrnagy, Bem József törzstisztje. 1849 és 1865 között emigrációban élt, majd hazatérve Gömör megye főispánja lett.

andrassy_aladar_nagykep.jpgAndrássy Aladár (Kép: http://keptar.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=86566)

Két gyermeke született Wenkheim Leontine bárónővel kötött házasságából, Mária és Sándor. Andrássy Sándor fia, Mihály, leszármazottai ma valószínűleg valahol Kanada területén élnek. (A családfát lásd lentebb, Andrássy Gyuláéval együtt.) Gróf Andrássy Mária gróf Széchenyi Imréhez ment feleségül, aki a magyar agrár mozgalmak egyik legtevékenyebb tagja volt. Széchenyi törlesztéses hitelt szerzett a fonyódi szőlősgazdáknak, melynek segítségével homokos talajon telepítették szőlőültetvényeiket, valamint a feladata volt a terület parcellázása. Hálából az ott lakó gazdák Széchenyi feleségéről, Andrássy Máriáról nevezték el ezt a területet 1896-ban Mária-telepnek, mely település neve 1927 óta Balatonmáriafürdő.

A betléri ág tőketerebesi oldalága, Andrássy Gyula

A tőketerebesi ág megalapítója a híres államférfi, gróf Andrássy I. Gyula (1823-1890), aki 1823. március 8-án született Kassán, mint Andrássy III. Károly középső fia. Az alig 22 éves Andrássy, mint a felső-szabolcsi Tisza-szabályozó Társaság elnöke kezdte nyilvános pályáját.

benczur-andrassy_gyula.jpgAndrássy Gyula, a „szép akasztott"

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy_Gyula_(politikus,_1823%E2%80%931890)

Az ő tiszadobi birtokán, az Urkom dombon tette meg Széchenyi István 1846. augusztus 27-én az első ünnepélyes jelképes kapavágást a Tisza-szabályozás megkezdésekor. Az 1847-es országgyűlésen ő lett Zemplén megye követe, ahol Kossuth politikáját támogatta, majd 1848 márciusában már Zemplén vármegye főispánja. A szabadságharc kezdetén, mint főispán vezette a zempléni önkéntes nemzetőrséget a pákozdi és a schwechati csatában. A tavaszi hadjárat idején Görgey segédtisztje volt. 1849-ben diplomácia küldetés keretében Konstantinápolyba, majd onnan Párizsba és Londonba utazott. 1851-ben több emigránssal együtt – távollétében – őt is halálra ítélték és jelképesen felakasztották. 1857-ig rövid megszakításokkal Párizsban élt, ahol a társaságban nagy sikert aratott (a korabeli leírások szerint nagyon szép férfi volt). Hamarosan feleségül vette malomvizi Kendeffy Katinka grófnőt és három gyermekük született Tivadar, Ilona és Gyula.

andrassy_csaladfa_gyula_es_aladar.gifAndrássy Gyula és Andrássy Aladár leszármazottai

(Kép: http://www.csikszentkiraly.ro/andrassy.php?id=4)

Száműzetéséből 1858-ban tért haza, Deák Ferenchez és köréhez csatlakozva részt vett a kiegyezést megelőző tárgyalásokon, majd 1867. február 17-én Deák ajánlására a király őt nevezte ki magyar miniszterelnöknek. 1867. június 8-án a budai várban az esztergomi érsekkel közösen megkoronázta Ferenc Józsefet. Fontos szerepe volt a horvát-magyar kiegyezés létrejöttében, a nemzetiségi és a véderőtörvény megalkotásában, valamint a magyar honvédség megteremtésében. 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztere és néhány hónapig pénzügyminisztere is volt. Célja volt az új német császársággal való szövetségi viszony kialakítása, Bismarck herceggel bensőséges barátságot kötött. Az 1878-as berlini kongresszus összehívása és megtartása Andrássy Gyula külpolitikai tevékenységének legkiemelkedőbb eseménye volt. 1879-ben visszavonult a politikától és tekintélyét inkább társadalmi téren gyümölcsöztette. 1890. február 18-án halt meg a Fiume melletti Voloscában, síremléke a felvidéki Tőketerebesen található. 1906-ban állították fel lovas szobrát (Zala György szobrász alkotása) az Országház déli főbejáratánál, az avatásán jelen volt Ferenc József is. A szobor a második világháborúban megrongálódott, 1945 után eltávolították és bronzanyagát más szobrokba – feltételezések szerint, bár nem igazolható módon többek között a Sztálin szoborba – olvasztották be. Gróf Andrássy Gyula lovas szobrának újraavatására a Kossuth téren 2016-ban került sor.

andrassy_gyula_szobra_a_parlementnel.jpgAndrássy Gyula lovas szobra a Kossuth téren

A grófról nevezték el a Budapest szívében – a Hősök tere és az Erzsébet tér között – húzódó, a Világörökség részét képező sugárutat, melyet Andrássy javaslatára kezdtek el 1871-ben építeni. Az utat 1876-ban adták át, eleinte Sugárútnak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról.

Andrássy Gyula utódai

Andrássy Gyula idősebb fia, Andrássy Tivadar (1857-1905) politikus, festő és műgyűjtő volt, ő örökölte apja után a tőketerebesi birtokot és a tiszadobi kastélyt. Gróf Zichy Eleonórával kötött házasságából négy lánygyermeke – Ilona, Borbála, Katalin, Klára – született.

andrassy_tivadar.jpgAndrássy Tivadar (Kép: http://www.kieselbach.hu/mugyujto/42-andrassy-tivadar-grof)

Andrássy Gyula lánygyermeke, Ilona (1858-1952) gróf Batthyány Lajos felesége lett, kiemelten foglalkozott a gyermekvédelemmel, fontosnak tartotta a nők műveltségi szintjének emelését, 94 évesen hunyt el Polgárdiban. (A családfáját lásd fentebb, Andrássy Manóéval együtt.) A harmadik gyermek, ifjabb Andrássy Gyula (1860-1929) jogot tanult, majd bátyjának, Tivadarnak korai (1905) halálát követően 1909-ben elvette annak feleségét (vagyis a sógornőjét) gróf Zichy Eleonórát, hogy a vagyont ne kelljen felosztani.

zichy_eleonora.jpgRippl-Rónai József: Gróf Andrássy Tivadarné Zichy Eleonóra portréja 1896-ból

(Kép: http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_voros_ruhas_no_es_egy_csaladregeny_vege.3039.html?pageid=119)

ifj_andrassy_gyula_1905.jpgIfjabb Andrássy Gyula, bátyja halála után elvette annak özvegyét

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Andr%C3%A1ssy_Gyula_(politikus,_1860%E2%80%931929)

Ifjabb Andrássy Gyula szintén politizált, ő volt a Monarchia utolsó külügyminisztere (13 napig), valamint felnevelte bátyja lányait, akik közül Andrássy Katinka (1892-1985) „a Vörös grófnő” gróf Károlyi Mihályhoz – a későbbi miniszterelnökhöz és köztársasági elnökhöz – ment feleségül.

andrassy_katalin.jpgKárolyi Mihályné Andrássy Katalin, „a Vörös grófnő”

(Kép: https://www.pinterest.com/pin/31525266114998725/)

A Tanácsköztársaság 1919. március 21-ei kikiáltása után Andrássy Katinka követte férjét az emigrációba, 1963-ban telepedett vissza Magyarországra. Küzdelmeiket angol nyelven írt memoárjában örökítette meg, melyet magyarul két kötetben adtak ki: Együtt a forradalomban (1968) – Együtt a száműzetésben (1969).

Végül egy érdekesség

Bacsó Péter A tanú című filmjében felcsendülő alábbi, a Trianon utáni Magyarországon népszerű kétstrófás nóta szerzője Zichy Eleonóra grófnő – Andrássy Tivadar, majd ifjabb Andrássy Gyula felesége – volt:

Krasznahorka büszke vára,
Ráborult az éj homálya,
Tornyok ormán az őszi szél
Rég múlt dicsőségről mesél.
Rákóczinak dicső kora
Nem jön vissza többé soha.

Harcosai mind pihennek,
Bujdosó fejedelemnek.
A toronyból késő este
Tárogató nem szól messze.
Olyan kihalt, olyan árva
Krasznahorka büszke vára.

Források és ajánlott oldalak:

http://www.csikszentkiraly.ro/andrassy.php?id=4

http://andrassygimi.hu/joomla/wrappers/andrassy_eletrajz/

http://users.atw.hu/takinfo01/index2/iskola_andrassy/iskola_tortenete/andrassy.html

http://mult-kor.hu/20120915_andrassy_katinka_a_voros_grofno_120_eve_szuletett

http://mek.oszk.hu/04600/04690/04690.pdf

http://www.szabarchiv.hu/drupal/sites/default/files/431-438_0.pdf

http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0008/29.html

http://www.origo.hu/tudomany/20120311-krasznahorka-tortenelem-tuzvesz-andrassyak.html

http://hvg.hu/itthon/201212_krasznahorkamitosz_mudal

http://baraonda.blog.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4912630527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

baraonda · baraonda.blog.hu 2017.07.06. 17:14:45

Szuper poszt lett! Koszonom szepen, hogy belinkelted a baraonda blogot is.

Egri Gábor 2017.07.06. 17:29:26

Köszönöm. Érdekes bejegyzések vannak a baraonda blogon, hasznos információkat találtam. Szép munka!
süti beállítások módosítása