Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

2018. november 14. - Egri Gábor

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc Ófalu Petőfi Sándor utcájában volt, Hollókőnek ezen része 1987 óta szerepel az UNESCO kulturális és természeti világörökség listáján.

Sötétedett már mire elfoglaltuk az ízlésesen és korhűen berendezett szobánkat, így a falu felfedezése és a vár meglátogatása másnapra maradt.

20171106_113830_richtone_hdr.jpgHollókő vára 2017 novemberében

Reggel az utcára kilépve szinte egyből megpillantottam a jellegzetes hollókői házak felett magasodó erősség impozáns falait. Az Ófalu megérne egy külön bejegyzést, egyszer mindenkinek érdemes felkeresnie a XX. század elejét idéző 55 lakó- és gazdasági épületből, valamint a különböző felvételekről jól ismert templomból álló palóc népi építészeti együttest.

20171106_095544.jpgA vár az Ófalu jellegzetes házai fölé magasodik

A reggeli elfogyasztása után először kisétáltunk a falu házai közül a Kossuth Lajos utcán, ahol több tanösvény is várja a kirándulókat. A ligetes területen bandukolva végig magunkon érzetük a falaival az ég felé nyúló vár közelségét, melynek felénk néző északi és nyugati oldaláról készítettem néhány fényképet.

20171106_100801_richtone_hdr.jpgA vár északnyugatról nézve

A Vár-túra tanösvényen haladva indultunk meg végül a sziklákra épült erődítmény bejárata felé, a várromot a fák között északról kerültük meg, azonban a falu központjában található látogatóközpont mellől (ahol egy nagy fizetős parkoló is várja a kirándulókat), valamint az Ófalu főutcájáról, a Kossuth utcáról egy lépcsősoron indulva is megközelíthető a vár mintegy tíz perc kényelmes sétával. A szabálytalan alaprajzú, belső tornyos Hollókő vára szerencsére nagyon jó állapotban van, folyamatosan végzik az állagmegóvását és rekonstrukcióját, így az ide látogatót nem térdig érő falak, fákkal és bokrokkal benőtt elhagyatott maradványok fogadják.

05a5b6503acb9678c550.jpgA vár falai magasan állnak a helyreállításoknak köszönhetően

(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

A délkelet felé néző kapun keresztül léptünk be az erősség területére – a belépőjegyek áráról itt lehet tájékozódni ­­–, majd fokozatosan haladtunk egyre magasabbra a különböző szinteken keresztül. 

A vár Öregtornyának építése a XIII. században

A vár legkorábbi részét, az ötszögletes Öregtornyot a XIII. század végén – a pontos idejét nem ismerjük – építtette a környéken birtokos Kacsics nemzetség, melynek Illés ágából származó I. Péter fia, Mykus a vár első ismert birtokosa, akiről egy 1310-es forrás szól. A XIV. század elején az országot vérbe borító trónharcok során Mykus, valamint testvérei – Leusták, aki Somoskő várát birtokolta, II. Péter, aki Baglyaskő várának volt az ura, valamint Mihály, aki a Pusztavár-hegyen épült Sztrahova (Sztrahora) várát bírta – kénytelenek voltak behódolni a Felvidéken tréncséni központtal önálló tartományrészt kialakító és I. Károly királlyal (1308-1342) is dacoló Csák Máté tartományúrnak, így Hollókő is a híres kiskirály fegyvereseinek kezébe került. A közeli Salgó várát a család egy másik ága birtokolta, Kacsics nembeli Simon fia Miklós eleinte szintén Csák Máté mellé állt, később azonban óvatosan visszavonta magát a politikától, s így várát és birtokait meg tudta őrizni gyermekei számára.

20171106_104916_xiii_szazad_vegen.jpgHollókő vára a XIII. század végén

Valószínűleg még a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején a szabálytalan alaprajzú, ötszögletű lakótornyot fallal vették körül és ekkor építették meg az Öregtoronytól nyugatra és északra lévő palota alsó két szintjét – a pinceszintet és a földszintet – továbbá a vízgyűjtőt. Utóbbi a palota felső szintjén lett kialakítva és ekkor még a szabad ég alatt állt.

xiii_szazad1.jpgA XIII. századi vár egyes részei

A XIV. század elején Szécsényi Tamás kapta meg Hollókő várát

I. Károly seregei 1312-ben Rozgonynál legyőzték az Amadé-fiak és Csák Máté egyesült csapatait, ezt követően az uralkodó elkobozta a vele szemben fellépő Kacsics nemzetség tagjainak birtokait, és azokat 1313-ban egyik hű emberének, a szintén a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás lublói várnagynak – későbbi erdélyi vajda, tárnokmester, országbíró – adományozta. Azonban az adományozás és a királyi sereg ostroma ellenére Hollókő továbbra is Csák Máté és emberei kezén maradt, Szécsényi Tamás csak a rettegett tartományúr 1321-ben bekövetkezett halálát követően tudta ténylegesen is megszerezni a birtokait, így többek között Hollókő várát is, melynek birtokába a budai káptalan 1327-ben iktatta őt be. Ezt követően egészen 1455-ig a Szécsényi család volt a vár birtokosa.

hollokorajzok1.jpgA vár alaprajza és az építési periódusok (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

Szécsényi Tamás és leszármazottai a XIV. században folytatták a vár bővítését – megépült a külső és belső nyugati falszoros, a külső vár udvarát körülvevő fal és az alsó vízgyűjtő –, majd a XIV. század végén a délnyugati sarkon egy kaputornyot építettek, amivel egy időben a korábbi – a várudvar déli falán található – kaput elfalazták.

Szécsényi László halála, új birtokosok a várban

Az 1411-es családi birtokfelosztáskor Hollókő vára Szécsényi László birtoka lett, majd a XV. század közepén rövid időre a husziták vezére, Jan Jiskra (Giskra) foglalta el. Valószínűleg Szécsényi László építtette a védelem megerősítésére a kapuhoz vezető bejárati, és az északi falszorost. 1454. október 27-én Szécsényi László a hadi kiadásai miatt Hollókő várát a sági konvent előtt 16.000 forintért vejének, Losonczi Albert nógrádi főispánnak zálogosította el, majd 1455. április 30-án a budai káptalan előtt két lányának, Hedvignek – Losonczi Albert feleségének – és Annának adományozta. Szécsényi Anna jegyese Guthi Országh Mihály nádor János nevű fia volt.

93-853-4780-holloko_03_rekonstrukcio.jpgHollókő vára 1455-ig a Szécsényi család birtoka volt

(Kép: https://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/holloko/)

Rövidesen fiú örökös nélkül halt meg Szécsényi László, temetésére 1460. április 3-án került sor. Mivel mind Losonczy Albert, mind Országh Mihály részt vettek Mátyás király (1458-1490) husziták elleni felvidéki hadjáratain, az uralkodó hálából 1461. június 29-én új királyi adomány címén a két úrnak adta azokat a javakat, melyek egykor Szécsényi László tulajdonát képezték. Egy évvel később, 1462-ben, a budai káptalan előtt az összes felsorolt birtokba való beiktatásukról bizonyságlevél készült, melyben Hollókő vára a hozzá tartozó Pusztaalmás, Zsuny és Bátka helységgel együtt szerepelt. A XV. század végén birtokosai beépítették a belső vár kis udvarát, gótikus kapukereteket helyeztek el a palota alsó szintjén és beboltozták az ottani pincét is. A külső várban gazdasági épületeket emeltek, ahol az istállók és raktárak kaptak helyet. A XVI. század elején került sor a vár újabb átalakítására, ekkor az ötszögletes Öregtornyot és a körülötte kialakított palotát egy-egy emelettel növelték meg, továbbá beépítették a tornyot körbevevő fal pártázatos védőfolyosóját és megépítették a nyugati külső falszoros keresztfalait. Az ötszögletes Öregtorony így négyszintes, míg a palotaszárny háromszintes lett.

holloko_var.jpgHollókő várát a XV. század végén és a XVI. század elején is tovább építették, korszerűsítették

(Kép: https://mindenamieger.blogspot.com/2018/04/hol-volt-hol-nem-volt-volt-egyszer.html)

A vár 1552-ben török kézre került

A vár a XVI. században nem számított katonai szempontból jelentős erősségnek, azonban Buda 1541-es, majd Nógrád várának 1544-es török kézre kerülését követően a végvárrendszer része lett. A falak között állomásozó katonaság feladata volt megakadályozni a török rablóportyák betörését a környező jobbágyfalvakba, de csekély létszámuk miatt ezt a feladatot csak nehezen tudták végrehajtani. Losonczy István – a temesvári hős – a vár parancsnokának Kapitán Györgyöt nevezte ki, aki 1550. augusztus 10-én híres párbajt vívott Szanda várának török parancsnokával, Hubiár agával, mely párbajt Tinódi Lantos Sebestyén históriás éneke örökítette meg. 1551. december 17-én alvinci kastélyában Habsburg Ferdinánd megbízásából, Giovanni Battista Castaldo parancsára meggyilkolták Martinuzzi Fráter György bíborost, ennek következtében 1552-ben az oszmánok büntetőhadjáratot indítottak, melynek során több erdélyi – Temesvár, Lippa, Solymos – és nógrádi vár a kezükbe került. Ali budai pasa előbb Veszprémet foglalta el, majd észak felé kanyarodva 1552. július 9-én bevette Drégely várát, ahol Szondi György és katonái hősi halált haltak a szétágyúzott falak között. Ezt követően Ali pasa elfoglalta Szécsény várát, majd július közepén már Hollókő falai alá ért seregével. A kis vár kapitányai, Csák Imre és Száki András – Kiss Gábor: Várak, Várkastélyok, Várhelyek Magyarországon című könyvében a várkapitányok nevei: Zsáki, vagy Sághy András és Imre – voltak ekkor. A legtöbb forrásban azt olvastam, hogy a kapitányok egyet nem értése következtében Hollókő könnyűszerrel, harc nélkül került a törökök kezére. Egy helyen erről az egyet nem értésről további információkat találtam, miszerint Csák Imre megijedve a török seregtől tárgyalásokat kezdett Ali pasa követével a vár feladásáról, azonban Száki András nem akart a megadásról hallani. Ezért Csák Imre a hozzá húzó embereivel rátámadt kapitánytársára, de végül nem sikerült megölniük Száki Andrást, aki elmenekült. Ezt követően Csák Imre és zendülő csapata átadta a várat az oszmánoknak, a védők pedig békében távozhattak.

hollokorajzok4.jpgAz erősség 1552 nyarán harc nélkül került a törökök kezébe

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

Később Csák Imrét – aki e tette miatt közmegvetés és gyűlölet tárgya lett – meg akarták büntetni, de ő az Oszmán Birodalomba szökött. A törökök sem tartották jelentős várnak Hollókőt, ezt jelzi, hogy később mindössze 24 főnyi őrséget helyeztek el a falai között. Ali pasa Hollókő bevételét követően diadalmasan vonult tovább, a védők gyávasága miatt hamarosan Buják várát is elfoglalta, majd az augusztus 10-11-ei palásti csatában megverte a keresztény seregeket. Ali augusztus 24-én kezdte meg Szolnok ostromát, ahol szeptember elején csatlakozott hozzá a Temesvárt elfoglaló és Losonczy Istvánt lefejeztető Ahmed pasa is. Szeptember 4-én elesett Szolnok, a két pasa pedig hatalmas seregével Eger ellen vonult, melyet Dobó István védett mintegy 2000 embere élén. Az egri hősök történetét minden magyar ember ismeri, ha máshonnan nem, Gárdonyi Géza klasszikus regényéből.

Hollókő vára többször cserélt gazdát, majd felrobbantották

A tizenöt éves háború során, 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf csapatai egyetlen ágyúlövés nélkül foglalták vissza a törökök által magára hagyott Hollókői várat, mely azonban 1663-ban ismét török kézre került. Ekkor Berki Mátyás és Nagy Orbán parancsnokok Érsekújvár elestének hírére feladták a kicsiny erősséget, melyet a Köprülü Ahmed aga vezette török sereg vett birtokba. Véglegesen 1683-ban – a Bécsért vívott kahlenbergi csata után – került keresztény kézre Hollókő, amit Sobieski János lengyel király szabadított fel a török megszállás alól. A feleslegessé vált erődítmény lerombolásáról Habsburg I. Lipót császár 1701-ben rendelkezett, azonban csak a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően bontották el a vár bejáratait, hídjait és a külső várudvar szakaszait, azonban a vár nagy része megmenekült a teljes pusztulástól. Egy 1718-ból származó összeírás már romként említi a hollókői várat, melynek köveit a környékbeli lakosság építkezéseihez kezdte elhordani.

hollokorajzok2.jpgA várat a XVIII. század közepén végleg elhagyták, köveit a lakosság kezdte széthordani

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

1966 és 1969 között került sor a régészeti feltárására, majd 1970-ben kezdődött meg a vár rekonstrukciója, ami napjainkig tart.

224.jpgIlyen volt a vár a rekonstrukció megkezdése előtt (Kép: http://regi.bnpi.hu/oldal/hollokoi-tk-56.html)

Ennek a munkának köszönhető, hogy Hollókő ma a megye legépebben maradt, a középkori építkezés jegyeit is tükröző vára, melyet 1996-ban nyitottak meg a látogatók számára.

8fce38279b5eb2c42557.jpgA várat 1996-ban nyitották meg a látogatók számára

(Kép: http://www.varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

2014 júniusában újabb, közel egy éves felújítás kezdődött, aminek végén látogathatóvá vált a vár 1996 nyitása óta lezárt Öregtorony is, továbbá födém került a XIII. század végén épített, a belső várban található várkapitányi lakrészre és az ebédlőre. Az alsó várban két gazdasági épületet újítottak fel, ahol a vár építéstörténetét bemutató 3D-s animációs filmet is meg lehet tekinteni. 

Hollókő legendája

A legenda szerint a környéket uraló nagyhatalmú Kacsics nemzetség egyik tagja, Kacsics András, a közeli Pusztavár-hegyen éppen épülőben lévő Sztrahova (Sztrahora) várának ura beleszeretett egy gyönyörű, fiatal, ám már férjezett nemesasszonyba. Annyira elbűvölte a várurat a szomszédos birtokos szépséges felesége, hogy úgy döntött elrabolja. Így is történt, katonáival Sztrahova (Sztrahora) várába hurcoltatta a tiltakozó hölgyet és fogságba vetette az épülő vár egyik termében. Az elrabolt fiatalasszony egykori dajkája azonban egy boszorkány volt, aki szövetkezett az ördöggel szeretett úrnője kiszabadítására. Ezt követően mit a kőművesek napközben Pusztavár-hegyen építettek, azt az ördög fiai hollóvá változva éjjelente elhordták. Végül a várúr kénytelen volt elengedni foglyát, hiszen a földöntúli hatalmakkal ő sem mert szembeszállni. Az ördögfiak pedig az általuk elhordott kövekből egy közeli magaslaton egy új várat építettek fel, melyet a nép Hollókőnek nevezett, hiszen azt az ördög fiai hollóvá változva emelték.

dd9a6e01e2c2799dada5.jpgA vár felülnézetből (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/225-Holloko-Var/)

Miután tehát beléptünk a déli oldalon nyíló egykori bejárati kapun és megvásároltuk a belépőjegyeket, először a többszörösen megtört, felfelé egyre keskenyedő bejárati falszorosba érkeztünk, melyet a XV. században Szécsényi László építtetett.

20171106_103304.jpgItt lehet megvásárolni a belépőjegyeket

A falszoros végén állt a felvonóhidas kapu és a XIV. század végén épült négyszögletes kaputorony, melynek romjai jól kivehetők, a kaputorony falán egy emléktábla áll, rajta a vár rövid története olvasható.

20171106_103549.jpgA kaputorony maradványai

Egy rövid lépcsőn felsétálva már a külső vár udvarára jutottunk, melynek közepén egy sziklába vájt, négy méter átmérőjű ciszterna látható, melybe az esővizet gyűjtötték a XIV. századtól. A legenda szerint Csák Máté, majd a várat megszálló törökök is rengeteg kincset rejtettek el a vár alatti pincékbe, rejtett alagutakba, mely kincseket a későbbi kincskeresők a ciszternán keresztül próbáltak megtalálni.

20171106_103534.jpgA külső várudvar

A külső vár udvarán, a falhoz támaszkodva XV. és XVI. századi gazdasági épületek álltak, melyeket néhány évvel ezelőtt helyreállítottak, az egyikben egy ajándékboltot és kőtárat rendeztek be, míg a másik helyiségben a vár építéstörténetét bemutató 3D-s animációs filmet lehetett megnézni, amelyből sok mindent megtudtunk nemcsak a vár építéséről, hanem történelméről is. Jelen írásom végén, a videók között megtalálható a várban is látható kisfilm. A külső várat a XIV. században építették a Szécsényiek a vár lesebezhetőbb, déli oldalára, mely így az Öregtornyot és a palotaszárnyat is védte. Utunkat a vár nyugati oldalán folytattuk, ahol két falszoros is fut, melyeket a XIV. században alakítottak ki. Előbb a külső falszorosban indultunk el, ahonnan gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé előbb nyugati, majd északnyugati irányba a Cserhát lankáira.

20171106_103654.jpg

 

20171106_103928.jpgKilátás a nyugati külső falszoros várfalától

A lépcsőzetesen emelkedő nyugati külső falszorost a XVI. század elején keresztfalakkal osztották fel négy kapuval elválasztott részre, az elválasztó falak maradványai napjainkban is jól látszanak.

20171106_103623_richtone_hdr.jpgA keresztfalak jól kivehetők

Mellettünk jobbra a belső vár tömbje emelkedett, a falon a palotaszárny ablakai tűntek fel, valamint a várkapitányi lakrészhez tartozó árnyékszék. A nyugati külső falszorost egy fal zárta le, melynek túloldalán a XV. században a bejárati falszorossal épített északi falszoros húzódott. A középkorban itt egy háromszög alaprajzú őrtorony állt, ahonnan a belső vár kapuja volt megközelíthető.

20171106_104015.jpgA nyugati külső falszoros végén állt egy őrtorony

A várfalról kinézve északi irányban feltűntek Hollókő Ófalujának házai, valamint a templomtorony fából készült csúcsa. Mivel utunkat az egykori őrtorony fala zárta le, visszatértünk a külső várudvarra, ahol a nyugati külső falszoros mellett induló falépcső vezet fel a nyugati belső falszorosba.

20171106_103344_richtone_hdr.jpgA külső várudvarról ez a lépcső vezet a nyugati belső falszorosba

Ezt a feljáratot a XVI. századtól már nem használták, helyette a nyugati külső falszoroson és az őrtornyon keresztül közelítették meg a belső vár kapuját. Ez a belső falszoros nem olyan hosszú, lefele nézve viszont jól látszik a kívül futó külső falszoros, valamint a külső vár bejáratát őrző felvonóhidas kaputorony. A nyugati belső falszorost egy lépcső zárja, ami felvezet a belső vár kapujához. Az ajtón belépve a palotaszárny pinceszintjének előterébe érkeztünk, ahonnan egy-egy ajtó nyílik jobbra és balra, valamint a bejárattal szemben egy lépcső vezet a palotaszárny következő szintjére. A bal oldali teremben, az úgynevezett Kacsics-teremben egy XIII. századi életkép elevenedik meg egy nyolc bábuból álló panoptikum segítségével.

20171106_104438_kacsics_terem.jpgA Kacsics-terem

Láthatjuk, amint a várúr és családja katonái körében fogadja a szolgálatát felajánló vitézt és családját. Jobbra a pinceszint másik termében egy fegyverterem került kialakításra, ahol címerpajzsok, középkori hadviselési eszközök, valamint a Képes Krónikából vett képek és magyarázó szövegek díszítik a falakat, melyek mentén fából faragott vármakettek láthatók. A terem végében Hollókő várának XIII. század végi makettjét lehet megtekinteni, a leírás bemutatja a korai vár egyes részeit.

20171106_105005_fegyverterem.jpgA fegyverterem

A pinceszintről sziklába vájt lépcsőkön jutottunk a szűkített belső udvarra, ahonnan szintén jobbra és balra nyílik egy-egy ajtó, míg a lépcső folytatásán a következő szintre lehet továbbmenni. Balra előbb a XV. században beépített belső udvarba léptünk, melyen áthaladva a Kacsics-terem feletti várkapitányi lakrészbe jutottunk, melyhez a kívülről is megfigyelt árnyékszék is tartozik.

20171106_105417.jpgA várkapitányi terem részlete a palota északi szárnyában

A szűkített udvarból jobbra, a palota nyugati szárnyának közepén a nagy ebédlőterem fekszik, melyet kandalló melegített a hideg téli napokon.

20171106_105723.jpgAz ebédlőterem a palota nyugati szárnyában

Az ebédlőterem mindkét végén nyílik további egy-egy terem, jobb oldalon az élelmiszerraktár, míg balra, a belső vár délnyugati szögletében a belső vár ciszternája található.

20171106_105528.jpgAz élelmiszerraktárat az ebédlőtermen keresztül lehet megközelíteni

A 260 centiméter átmérőjű ciszternából, melynek belseje kváderkövekkel volt bélelve, felül pedig kő kupolával fedték, csak egy nyíláson át lehetett a vizet kimerni.

20171106_105804.jpgA palotaépület ciszternája

A legfelső szinten, az Öregtorony melletti D alakú aknába fogták fel a csapadékvizet, ami aztán egy szépen faragott vízvezető csatornán át folyt a kör alakú vízgyűjtőbe.

20171106_110802_vizgyujto_d_alaku_akna.jpgA vízgyűjtő D alakú aknája a palotaszárny legfelső szintjén, az Öregtorony mellett

A szűkített belső udvarból egy lépcsőn keresztül jutottunk a palota harmadik szintjére, ahol egykor a reprezentációs helyiségek álltak, mára azonban csak az ég felé nyúló falak mutatják, hogy merre helyezkedtek el ezek a termek. Az Öregtorony körül északi és nyugati irányban épült meg az L alakú palota, melynek legfelső szintjén, a várkapitányi lakrész felett alakították ki a gótikus lovagtermet, aminek északi falánál egy kandalló maradványára hívja fel a figyelmet a kihelyezett tábla.

20171106_110002_lovagterem.jpgA palota harmadik szintén volt a lovagterem

A lovagterem keleti falán – melyen egy másik táblán a vár alaprajzát tüntették fel – egy ajtó nyílik a palota északkeleti szögletébe.

20171106_110309.jpgBalra a lovagterem északi, szemben pedig a keleti fala

A XIII. század végi leírások szerint a palotaszárny északkeleti falának megerősített része toronynak lett kialakítva, mindenesetre innen tökéletesen ráláthattunk az Ófalu házaira.

20171106_110026_richtone_hdr.jpgKilátás az Ófalura

Egy másik ajtó nyugati irányba vezet ki a lovagteremből egy kisebb terembe, talán itt lehetett a várkápolna, ahonnan továbbhaladva egy nagy terembe érkeztünk, mely a felirat szerint a nyugati palotaszárny emeleti helyisége. Az Öregtorony mellett megtaláltuk azt a D alakú aknát, amelybe a csapadékvíz folyt, amit onnan a ciszternába vezettek. Rajtunk kívül senki se tartózkodott a palota legfelső szintjén, nyugodtan le tudtunk ülni az egyik fapadra és élveztük a novemberi napsütést, miközben a gyönyörködtünk a messzire szemünk elé táruló őszi tájban.

20171106_110657_richtone_hdr.jpgA palotaszárny legfelső szintjén élveztük az őszi napsütést

A vár felett egy hollópár körözött, talán a legenda szerint a várat építő ördögfiak közül jöttek el ketten megnézni, miként is fest Hollókő vára 2017-ben. Az Öregtorony negyedik emeletét a palotaszárny harmadik szintjéről egy külső lépcsőn tudtuk megközelíteni, mely lépcső a keleti oldalon található gyilokjáró védőfolyosótól indul.

20171106_110340_negyszintes_otszogletes_oregtorony.jpgAz Öregtorony legfelső, negyedik szintje

Mielőtt beléptünk volna az egykori lakótoronyba, letekintettem az alattunk elhelyezkedő lovagteremre, a velem szemben látható északi falszakasz pártázatos maradványa pedig jól mutatta, hogy milyen magasan állt egykoron a belső vár fala a torony körül.

20171106_110929_richtone_hdr.jpgA várfal legmagasabb pontja a palotaszárny északi oldalán

Az Öregtorony lőrésekkel ellátott legfelső szintjéről egy szűk lépcső vezetett le a harmadik szintre, ahol az őrség szobája volt. Innen egy üveglapon keresztül tudtunk letekinteni a második szintre, ahol fegyverek vannak elhelyezve, ezt a termet valószínűleg a szűkített belső udvarból lehetett megközelíteni. Előbb a belső, majd a külső várat is elhagyva még felkapaszkodtunk a falaktól délre emelkedő kisebb dombra, ahonnan nagyon jó kilátás nyílt az egész erősségre.

20171106_113659_richtone_hdr.jpgKilátás a dombról

Hollókő eredetileg szerepelt a Nemzeti Várprogramban, azonban a 2016 decemberében megjelent Kormányhatározatban már nem volt feltüntetve a Várprogramban érintett várak között. Bízom benne, hogy ennek ellenére tovább folytatódik a vár helyreállítása és a kiállítások bővítése.

Hollókő váráról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül két videó az erősségről, az egyik a fent már említett építéstörténetről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.hollokoivar.hu/

http://kirandulastippek.hu/palocfold/hollokoi-var

http://www.holloko.hu/hu/info/latnivalok-szolgaltatasok/muzeumok/var.html

http://varak.hu/

http://neograd.eu/holloko/monda/

https://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/holloko/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/guthi-orszaghok-losonczyak-5EDE/

http://gyorkos.uw.hu/1552/1552-2.htm

http://www.varbarat.hu/varak/hollokoi.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3614371811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása