Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Tátika vára

Szánthó Manczi és Rezy Sándor tragikus szerelmi története

2017. december 10. - Egri Gábor

Mai bejegyzésemben a Balatontól északnyugatra, a Keszthelyi-hegység egyik magaslatának csúcsán a tatárjárást követően felépített Tátika várát fogom bemutatni, ami csak pár kilométerre található Rezi várától, így a két vár története szorosan összefonódik. Tátika erősségének romjai a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén találhatók, védett területen. A vár történetéről bővebben Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája (2002) című könyvében lehet olvasni.

20170801_125931.jpgTátika várának romjai 2017 nyarán

Rezi várának meglátogatása után Zalaszántó felé haladtunk tovább, ahol megnéztük a buddhista Béke Sztúpát – Európa egyik legnagyobb sztúpáját –, majd a települést Bazsi felé hagytuk el.

20170801_120115.jpgMegnéztük a buddhista Béke Sztúpát Zalaszántón

A főútról jobbra letérve – ahol a várat egy tábla is jelzi – egy parkolóban hagytuk a kocsit, majd elindultunk Tátika vára felé. Nem volt könnyű a nyári kánikulában a haladás, többször is megálltunk a bükkfák árnyékban vizet inni, aztán tovább kapaszkodtunk a folyamatosan emelkedő ösvényen a Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalthegyén található középkori várrom felé. A kelet-nyugati irányba elnyúló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár maradványait csak az utolsó kanyarnál pillantottuk meg, kicsivel több, mint harminc perc alatt értünk fel a hegy csúcsára.

tatikarajzok0.jpgTátika várának alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Im! halljad, egy agg rege:
Tátika - - most csak omladék,
S vércse-lakta váráról,
S két fiatal magyar szívnek
Szerencsétlen sorsáról…”

/Kisfaludy Sándor: Tátika http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm/

Két Tátika vár is létezett a XIII. században

A Tátika hegy nevét az első birtokosairól, a Honfoglalást követően a Keszthelyi-hegység ezen részén letelepedő Tátika nemzetségről kapta. A nemzetség valamely tagja, még a tatárjárást megelőzően egy várat épített a fennsík északnyugatra néző, függőleges sziklafallal határolt peremén. Ezt a várat később Alsó-Tátikavárnak nevezték, melynek nyomai még ma is láthatók. A tatárjárás idején a mongol hadak az országot feldúlták, IV. Béla király (1235-1270) kénytelen volt Trau várába menekülni, az ország pedig káoszba süllyedt. Ezt a helyzetet használták ki a Tátika nemzetség tagjai, akik raboltak és pusztítottak a környéken. A fosztogatás során betörtek a Kaplony nemzetséghez tartozó Zlaudus birtokaira is, aki megpróbált visszavágni. 1244-ben Zlaudus veszprémi püspök lett, és a király az őt ért károkért úgy kárpótolta, hogy 1248-ban elkobozta a Tátika nemzetségtől Alsó-Tátikavárat és azt Zlaudus püspöknek adta.

Az új várat a veszprémi püspök építtette a tatárjárást követően

Mivel a püspök a tatárjárás tapasztalataiból okulva nem tartotta elég biztonságosnak Alsó-Tátikavárat, ezért a király engedélyével valamikor 1248 és 1257 között egy új, nagyobb kővárat emeltetett a „Tátika vára feletti Várad hegyen", vagyis a várhegy csúcsún. A várat 1257-ben Zlaudus a veszprémi püspökségnek ajándékozta fivérei beleegyezésével, ám mikor a püspök 1262-ben Tátika várában meghalt, testvérei rátették a kezüket mindkét várra és a veszprémi püspökség ott őrzött kincseire is.

tatika.jpgTátika várát Zlaudus veszprémi püspök építtette valamikor 1248 és 1257 között

(Kép: https://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/zaland_puspok_vara_tatika/)

Az egyház csak hosszú pereskedés után kapta vissza a várakat, azonban a veszprémi püspökség nem sokáig maradt meg Tátika várainak birtokában.

A vár hányattatott sorsa a XIII. század végén és a XIV. század elején

A XIII. század végén a Rezi várát építtető Pécz nembeli Apor és fivére Lukács zalai ispán kerítette hatalmába Tátika várait, ami ellen hiába tiltakozott Rád nembeli Benedek veszprémi püspök. Mivel Apor I. Károly király (1308-1342) legbelsőbb hívei közé tartozott, foglalásait megtarthatta egészen utódok nélküli haláláig. A XIV. század elején a várat a Dunántúlon terjeszkedő Kőszegi család szállta meg, akiktől I. Károly visszaszerezte az 1321-es hadjárata során. A jogtalan foglalások ellenére Tátika várai 1342-ig a veszprémi püspökség tulajdonában maradtak, ekkor a király Piast Meskó püspökkel elcserélte a kálvölgyi királyi birtokért, ezzel a Zágráb felé vezető utat őrző Rezi és Tátika vára is királyi uradalom lett.

tatika_var_02.jpgTátika 1342-től királyi vár volt

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/tatika-varanak-rekonstrukcioja.html)

Ettől az időponttól kezdve a források már nem említették többé Alsó-Tátikavárat, az magára hagyatva romba dőlt.

A Lackfiak, majd később a Gersei Pethő család birtoka lett

Rezi és Tátika várait Nagy Lajos király (1342-1382) 1360 körül a legbelsőbb hívei közé tartozó Lackfiaknak – mely családot a tatai várról szóló írásomban mutattam be – adományozta. Csáktornyai Lackfi István és unokaöccse, Simontornyai Lackfi István 1387-es meggyilkolását (lásd bővebben a tatai várról és a Rezi várról szóló bejegyzések) követően Luxemburgi Zsigmond király elkobozta a Lackfiak minden birtokát, köztük Tátika várát is. Mint az Rezi várnál is említésre került, az állandó pénzzavarban küzdő király a XV. század elején Rezi és Tátika várát, valamint Keszthely mezővárosát Sárfeneki Frigyesnek zálogosította el, aki azokat Marczaly István fiainak – Miklósnak, Dénesnek és Péternek – adta tovább zálogba, akik ebben az időben többek között a Kereki mellett álló Fehérkő várát is birtokolták.

tatika_var_03.jpgRekonstrukciós rajz a XV. századi várról

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/tatika-varanak-rekonstrukcioja.html)

 

Egy évvel később, 1404-ben azonban Zsigmond visszavette a zálogbirtokot a Marczalyaktól, akiknek a Somogy megyei Segesd városát adta cserébe. Később Tátika várát Eberhard zágrábi, majd váradi püspök és főkancellár kapta adományba, egy 1423-as oklevél szerint a vár már Gersei Pethő Jánosnak, Zala vármegye főispánjának volt a birtoka. 1438-ban Habsburg Albert király (1437-1439), Luxemburgi Zsigmond veje a Gersei Pethő családnak adta a várat, mely család az elkövetkező közel százötven évben Tátikát tette meg székhelyének, miközben a szomszédos Rezi várában – mely szintén a Gersei Pethők birtoka lett a XV. században – a család egy-két férfitagja tartózkodott.

tatika_var_01.jpgTátika vára a XV. század közepétől a Gersei Pethő család székhelye lett

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/tatika-varanak-rekonstrukcioja.html)

 

Mátyás király (1458-1490) halálát követően valószínűleg a környékbeli várakkal együtt Tátika várát is megszállták rövid időre Habsburg Miksa, későbbi német-római császár zsoldosai, akiket 1491-ben Kinizsi Pál űzött ki a Balaton-felvidékről.

A vár története a XVI. században

Az 1526-os mohácsi csatavesztés, valamint a török terjeszkedés hatására a környékbeli nemesi családok, pálos kolostorok és a keszthelyi ferencesek értéktárgyaikat, kincseiket Tátika várában helyezték el, melyek értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. 1538-ban Kecsethy Márton veszprémi püspök ostrommal vette be a várat, és az ott talált értékeket elrabolta.

maxresdefault.jpg1538-ban Kecsethy Márton veszprémi püspök megostromolta és kirabolta Tátika várát

(Kép: Youtube)

Emiatt a Gersei Pethők vádat emeltek az ország rendjei előtt a püspök ellen, és létre is jött egy megegyezés a felek között, de a források szerint 1550-ben a püspök még hatalmában tartotta a várat. Buda 1541-es török kézre kerülését követően a Balaton-felvidéken is megjelentek a portyázó törökök, ezzel megnőtt az itteni várak szerepe. Az 1545 körül a fehérvári török szandzsák ellen kialakított balatoni védelmi vonal várai között – Palota, Veszprém, Tihany, Vázsonykő, Tapolca, Csobánc, Hegyesd és Szigliget mellett – megtalálhatók voltak Rezi és Tátika várai is, azonban utóbbiak nem tartoztak a stratégiailag jelentősebb erősségek sorába, falaik között nem állomásoztak királyi zsoldosok. Tátika vára a XVI. század közepén már jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított, amit nem építettek ki az akkori időszak hadászati elveinek megfelelően, ezért fontos végvári feladatot nem tudott ellátni.

tatika_var_04.jpgTátika vára a XVI. század közepén már jelentéktelen, magánkézben lévő várnak számított

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/tatika-varanak-rekonstrukcioja.html)

 

Tátika pusztulása

1571-re a birtokai pusztulása miatt jelentősen megrendült a Gersei Pethő család anyagi helyzete, egyre nagyobb gondot jelentett számukra Rezi, Tátika és Keszthely várainak fenntartása. Giulio Turco itáliai származású császári hadmérnök valamikor 1569 és 1571 között járt Tátika várában, leírása szerint védművei leromlott állapotban voltak, tizenhat főnyi őrsége nem képviselt komolyabb katonai erőt. Turco rajza a várat kerek alaprajzú külső védőművekkel ábrázolja.

tatikarajzok3.jpgGiulio Turco itáliai származású császári hadmérnök rajza Tátika váráról

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A kis erősség sorsa végül a XVI. század végén pecsételődött meg. 1589-ben egy – a környéken portyázó – nagyobb török csapat lerohanta és elfoglalta a várat, majd kifosztása után felgyújtotta annak épületeit. Ezt követően az elszegényedő Gersei Pethő család már nem tudta azt újjáépíteni, sőt az őrsége Rezi várát is magára hagyta. A két vár ettől kezdve az időjárás viszontagságainak kitéve pusztult, egy 1592-es oklevélben már mint romvárakról írtak róluk. 1713-ban a császári csapatok hadgyakorlat címén felgyújtották a még megmaradt romokat, később az itt birtokos Festetics család sem állíttatta helyre a várat.

tatikarajzok5.jpgA már amúgy is romos várat a császári csapatok a XVIII. század elején felgyújtották

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Csak az elmúlt években kezdődött meg az egykori erősség területén a régészeti feltárás és Tátika várának helyreállítása.

jpg_fotok_php.jpgLégi felvétel a maradványokról

(Kép: https://www.legifelvetel.hu/magyar_galeria_oldalak/foto/zalaszanto_tatikavar)

 

Kirándulás Tátika várának romjaihoz

Először a vár északi fala bukkant fel az erdő lombjai mögött, majd egy kanyart követően kelet felől érkeztünk meg az egykori vár területére.

20170801_125803.jpgElőször a vár északi fala bukkant fel az erdő lombjai mögött

A felmérések és a fennmaradt rajzok alapján a vár délkeleti részén állt a kaputorony, melyen keresztül a hosszúkás, kelet-nyugati irányban elnyúló várudvarra lehetett jutni. A kaputoronytól nem messze, az erősség északkeleti részén meredt az ég felé a 9x11 méter alapterületű, két méter falvastagságú Öregtorony.

20170801_125943.jpgValahol ezen a helyen állhatott az Öregtorony

A torony nyugati oldalához csatlakozott az emeletes palotaszárny.

20170801_130103.jpgA palotaszárny romjai

Az északi várfal mentén a palotaszárny mellett egy kisebb épület is állt, melynek rendeltetését nem ismerjük. A várnak ez a része maradt meg a legépebben, az északi várfalhoz épült helyiségek maradványai és az egykori földszintjének dongaboltozatos helyiségei jól felismerhetőek. Az északi oldalon álló kisebb helyiséghez északról egy mélyebben fekvő építmény – torony vagy bástya lehetett – csatlakozott, amely valószínűleg a várba vezető utat vigyázta, mivel az északról kerülte meg a falakat, majd kanyarodott a délkeleti irányba néző kaputorony felé. Ennek a toronynak vagy bástyának az alapjai is jól kivehetőek a sűrű növényzetben, a várudvarról pedig egy lépcső vezet hozzá.

20170801_130440.jpgAz északi várfalhoz csatlakozó bástya alapjai

20170801_130346.jpgAz északi irányba vezető lépcső

A déli várfalnál csak egy kisebb épület maradványai fedezhetők fel, amely az északi oldalon álló palotaszárnnyal szemközt helyezkedett el.

20170801_130132.jpg

20170801_130427.jpgA felső képen a várudvar keletről, míg az alsón nyugati irányból látható

A nyugati várfaltól gyönyörű kilátás tárult a szemünk elé, déli irányban a Keszthelyi-hegység vonulatai tűntek fel, és bár nem láttuk, valahol arra áll Rezi vára is. Megcsodálhattuk a magasból a Zalaszántói-medencét, és buddhista Béke Sztúpa fehér épülete is jól kivehető volt.

20170801_130555.jpg

20170801_130558.jpgKilátás a nyugati várfaltól

Búcsúzóul a nyugati várfalról is készítettem egy képet Tátika várának még álló romjairól, majd megkezdtük a leereszkedést a várhegyről.

20170801_130617.jpgA vár romjai a nyugati várfaltól nézve

 

Tátika és Rezi legendái

Tátika és Rezi váraival kapcsolatban két legendáról fogok írni a következőkben. Kisfaludy Sándor Tátika című művében olvashatunk Szánthó Manczi és Rezy Sándor szerelmi történetéről. Eszerint a szép Manczi – apja, Szántó Gáspár halála után – árván maradva mostohájával Czudar Judith asszonnyal és féltestvérével élt együtt Tátika várában. Rezy Sándor úrfi – a közeli Rezi várának ura, aki éppen a török elleni hadjáratról érkezett haza, ahol Galambócnál megmentette Zsigmond király életét – is megjelent Szánthó Gáspár temetésén, és megpillantotta a szép Manczit, akivel gyermekkorában sokat játszott. A két fiatalt korábban egymásnak szánták szüleik, és most Szánthó Gáspár sírja felett eljegyezték egymást. Azonban Rezy Sándornak vissza kellett térnie Budára a királyi udvarba, ahol a buja Cillei Borbála királyné elcsábította. A fiatal vitéz levelet írt menyasszonyának, melyben felbontotta a jegyességüket, aztán pedig bűnétől gyötrődve járta az erdőket, várva a halált. Manczi mostohája, Czudar Judith irigyelte a fiatal lány sok kellemét, valamint az apjától rá maradt értékeket, ezért elhatározta, hogy meggyilkoltatja, de halálát balesetnek tünteti föl. Szövetkezett szeretőjével, Hermán deákkal, a cseh pribékkel és együtt elhatározták, hogy karácsony éjjelén kicsalják a meredek szirten álló Rozália-kápolnához imádkozni. Korábban azon a helyen élt egy Lázár nevű remete, aki Szántó Gáspárnak tanácsosa volt, Manczi pedig sok időt töltött a remete társaságában. Lázárt azonban Czudar Judith és Herman a várban élő Pongrácz nevű hajdúval megölették, mert tartottak tőle, de a gyilkosságról senki sem tudott. Mikor aztán megtalálták a remete holttestét hajlékában, azt kezdték regélni róla a környékbeli emberek, hogy éjjelenként sóhajtva, nyögve járja a vidéket. A gonosz mostoha és cseh cinkosa ezt a regét akarták felhasználni Manczi elvesztésénél, ugyanis azt tervezték, hogy mikor a lány a kápolnánál a kereszthez borul, megjelenik Pongrácz hajdú Lázár lelke alakjában, és az ártatlan teremtést a mélybe veti. Pongrácz el is indult a tervezett merénylet színhelyére karácsony éjjelén, azonban útközben találkozott a környéken kóborló, elvadult külsejű Rezy Sándorral, akit Lázár remete lelkének hitt, ezért rettegve mindent elmondott az aljas merénylet terveiről, és irgalomért esedezett. Mikor mostohája és Herman kíséretében megérkezett Manczi a kápolnához, ott Rezy Sándor toppant eléjük rejtekéből és a két gonosztevőt a mélységbe taszította, ahol összezúzott holttestükből kányák, varjak, farkasok és rókák lakmároztak. Azonban a két fiatal nem lehetett egymásé, bár Manczi megbocsátott Sándornak, de szíve rég elhamvadt. Rezy Sándor ezután elzarándokolt Rómába a szolgálatába álló Pongrácz hajdú társaságában, ahol a pápa teljes búcsút ígért nekik azzal, hogy a pogányok ellen kell harcba szállniuk. Mikor hazatértek, Rezy Sándor megtudta, hogy Manczi búcsút mondott a világnak és beállt a veszprémi apácák közé. Mikor újra kitört a háború a törökkel Sándor úrfi is hadba szállt, és ott esett el a harcok során. Rezy Sándor halálát követően Szánthó Manczi, akinek teste rég elhervadt, „elszendergett a szűzesség ölében.” Pongrácz pedig remete lett és a Bakony rengetegeit járta még hosszú éveken át.

20170801_130356.jpgTátika várával kapcsolatban több legenda is ismert

Gabányi János: Magyar várak legendái című könyvében egy vidámabb történetet olvashatunk: Tátika kapitányának, Pethő Gábornak volt egy gyönyörű lánya, Klárika, aki egyszer megbetegedett, aztán pedig nem bírta többé mozgatni a lábait. A búsuló várúr senkinek se mondta el, hogy miért nem jelenik meg többé a kezére pályázó úrfiak előtt a leányka, egyedül csak legjobb barátjának fiát, a fiatal Rezi Sándort avatta be a titokba. Az ifjú már négy esztendeje szerelmes volt Klárikába, meg is kérte a kezét rögtön Pethő Gábortól, aki a maga részéről igent mondott. Mikor kiderült, hogy Klári is mindig a fiúról álmodozott, majdnem teljes lett a boldogságuk, de a szerelem sem hidalhatta át azt az akadályt, melyet a lány nyomoréksága gördített a házasságuk elé. Ettől kezdve majdnem mindennapos vendég volt Rezi Sándor Tátika várában, miközben folyamatosan azon töprengett, miként lehetne Klárikát meggyógyítani. Egy lovaglása alkalmával találkozott egy vén cigányasszonnyal, akitől megtudta, hogy van a közelben egy nagy tó, ami minden nyavalyát meggyógyít. Az ifjú a cigányasszony vezetésével felkereste a kénes szagú vizet, mely felett áthatolhatatlan köd terpeszkedett, majd rögtön Tátika várába vágtatott. Másnap reggel elvitték Klárikát a tóhoz (Hévíz), aki négy hét múlva annyira jól lett, hogy a maga lábán ment föl a vár második emeletére. Rövidesen meg is tartották a menyegzőt, és Rezi Sándor magával vitte feleségét Rezi várába.

Tátika, mint egy korona
Feltéve a tetőre,
Büszkén állott s nézett alá
A földre és időre…”

/Kisfaludy Sándor: Tátika http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm/

Tátika váráról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül egy videó Tátikáról:

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/tatika-var.html

http://www.origo.hu/utazas/20090815-belfoldi-utazas-turazas-magyar-varak-tatika.html

http://www.ng.hu/Termeszet/2003/09/Turazzunk_A_buddhista_szentelytol_Tatika_romjaig

https://www.zala.hu/latnivalok/tatika-vara-zalaszanto/

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15663

http://www.varbarat.hu/varak/also_tatikavar.html

http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20161103-beszamolo-egy-gyalogturarol-a-keszthelyi-hegysegben-zalaszanto-rezi-tatika.html

http://mek.oszk.hu/00700/00734/00734.htm#4

Szatlóczki Gábor: A Tátika vár históriája (2002)

Gabányi János: Magyar várak legendái (1991)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr9513469633

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása