Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Rezi vára

Castrum Rezy a Keszthelyi-hegység északnyugati részén

2017. november 22. - Egri Gábor

Rezi községtől északra, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán állnak a középkori Rezi várának erdőkkel övezett maradványai.

2017 nyarán Balatonmáriafürdőről indultunk el – akárcsak előző nap, mikor Szigliget várát és a Salföldi pálos kolostort látogattuk meg – Keszthely irányába, majd észak felé haladtunk tovább Cserszegtomaj felé. Rezi településről a várhoz vezető útvonal végig ki volt táblázva, előbb a szántóföldön kanyargott a földút, majd a fák közé beérve meredekebbre váltott, de továbbra is jól járható volt az egyre jobban melegedő nyári délelőttön.

20170801_102124_richtone_hdr.jpgRezi várát a 418 méter magas Meleg-hegyre építették

Miután leparkoltam a kocsit, egy keskeny ösvényen kezdtük meg a kapaszkodást, majd jobbra fordulva rátértünk a KL jelzésű útra, ami 10 perc gyaloglás után el is vezetett minket a várromig.

20170801_104640.jpgA KL jelzésű út, ami a romokhoz vezetett minket

A vár történetével kapcsolatban 2000-ben jelent meg Szatlóczki Gábor: A rezi vár históriája című könyve, melyen jelen bejegyzés egyes részei is alapulnak.

Rezi várának építése

1282-ben IV. (Kun) László király (1272-1290) Rezi, Zsid, Gelse, Szepetnek falvakat a Tomaj nemzetségből származó Jaak fia Tyba ispánnak adományozta a Hernád menti Boldogkő váráért cserébe, azonban Tyba ispán nem sokáig birtokolhatta békében Rezit. IV. László királyt 1290-ben néhány kun meggyilkolta, az országban pedig a XIII. század végére mindennapossá váltak a hatalmaskodások, rablások, fegyveres összetűzések. Ezekben a zűrzavaros időkben a Keszthelyen birtokos Pécz nemzetséghez tartozó Apor és fivére Lukács zalai ispánok fegyveres erővel foglalták el Rezi birtokát. Az 1291-es veszprémi káptalan jelentése még nem említi Rezi várát, ezért azt valószínűleg valamikor 1292 és 1307 között építette a falut birtokló Pécz nembeli Apor. Ekkor még csak egy lakótorony (Öregtorony) épült fel a hegyen, hogy a földesúr onnan tudja igazgatni frissen, erőszakkal és jogtalanul szerzett uradalmát.

maxresdefault.jpgElőször a vár Öregtornya épült meg, mely a kép jobb oldalán látható (Kép: Youtube)

Később Apor Alsó-Tátikavárat és a később épült Tátika várát is elfoglalta, és mivel I. Károly  király (1308-1342) legbelsőbb hívei közé tartozott, foglalásait megtarthatta egészen utódok nélküli haláláig. Rezi és Tátika várának fontos stratégiai szerepe volt, ugyanis a két vár birtokosa ellenőrizhette – és akár le is zárhatta – a Budáról Zágráb felé vezető utat. Apor halálát követően Rezi vára és az ahhoz tartozó birtok visszaszállt a királyra, azonban a XIV. század elején – a trónért folytatott harcok korszakában – a Kőszegi nemzetség fegyveresei szállták meg azt. 1321-ben Köcski Sándor szentmártoni (mai Pannonhalma) várnagy, I. Károly király seregvezére ostrommal vette be Rezit, az erősséget először egy 1333-as – Uzsa falu határjárásával kapcsolatos – dokumentumban említik castri Rezy néven, mint királyi birtokot. 1342-ben I. Károly Rezi mellé megszerezte Tátika várát is, ezzel biztosítva a zágrábi út felügyeletét.

A XIV. század közepén Rezi vára a Lackfiak birtoka lett

1360 körül Nagy Lajos király (1342-1382) a várat a legbelsőbb hívei közé tartozó Lackfiaknak – mely családot a tatai várról szóló bejegyzésemben mutattam be – adományozta. Ebben az időben castrum Rezyt jelentősen kibővítették, számos védművel erősítették meg és így már komoly erődnek számított a korabeli viszonyok közepette. Az Öregtoronytól délre eső lapos fennsíkon egy 1,25 méter széles és három méter magas fallal udvart kerítettek be, valamint mély várárkot is ásattak, míg a lakótorony ajtaja előtt kifalazott farkasvermet alakítottak ki. Nagy Lajos király 1382-ben bekövetkező halálát követően, az özvegy Erzsébet anyakirályné uralma ellen a Délvidéken kitört a Horváti-Palisnai-féle lázadás, amelyben tevékeny része volt Csáktornyai Lackfi Istvánnak, aki támogatta II. (Kis) Károly (1385-1386) trónra jutását, bár a végső felkelésben nem vett részt. Miután II. Károly ellen 1386. február 7-én Erzsébet anyakirályné és Garai Miklós nádor szervezésében merényletet követtek el a budai várban, majd a király rövidesen meghalt Visegrádon,

lzs1.jpgA Lackfiak eleinte támogatták Luxemburgi Zsigmondot, majd ellene fordultak

(Kép: http://www.zentrum.hu/hu/2015/08/luxemburgi-zsigmond-magyar-kiraly-es-nemet-romai-csaszar/)

Csáktornyai Lackfi István 1387. június 4-én segített Luxemburgi Zsigmond királynak (1387-1437) felesége, Mária királynő – aki Nagy Lajos király lánya volt – kiszabadításában. A királynőt a Horvátiak még 1386. július 25-én fogták el anyjával – Erzsébet anyakirálynéval – együtt, miközben Garai Miklós nádort és a II. Kis Károly ellen merényletet elkövető Forgách Balázst levágták. Később Erzsébet anyakirálynét lánya, Mária királynő szeme láttára fojtották meg. 1387-ben Zsigmond király Csáktornyai Lackfi Istvánt nádorrá és főlovászmesterré nevezte ki, azonban a nádori címet 1392-ben Ilsvay Leusták kapta meg. Zsigmond király igyekezett megszabadulni és háttérbe szorítani a nagy befolyással rendelkező és az uralmát is korlátozó főuraktól, többek között a Lackfikatól is, ezért igyekezett hatalmukat csökkenteni és hozzá hű nemeseket felemelni és udvari méltóságokba helyezni. Ennek következtében az 1396-os vesztes nikápolyi csatát követően Csáktornyai Lackfi István és unokaöccse, Simontornyai Lackfi István a magyar trónra igény benyújtó Nápolyi László – II. Kis Károly király fia – mellett léptek fel. 1397. február 27-én, a szlavóniai Körösön megtartott gyűlés során, Zsigmond király utasítására néhány híve meggyilkolta a két Lackfit, a család minden vagyonát pedig egy 1397. március 4-én kelt oklevélben az uralkodó elkobozta. Rezi vára ekkor visszakerült királyi tulajdonba, azonban mindössze négy évig maradt a mindig pénzszűkében lévő Zsigmond kezén.

A XV. század elején a várnak több birtokosa volt

1401. január 6-án a várat összes tartozékával együtt a király Eberhard zágrábi püspöknek – jutalmul a horvátországi felkelés idején tanúsított rendkívüli szolgálataiért – és testvérének, Albeni Rudolfnak adományozta. Azonban 1401. április 28-án az uralkodóval – a törvénytelen kivégzések és az idegeneknek adott országos tisztségek miatt – elégedetlen bárói liga fogságba vetette Zsigmondot, ahonnan a király csak 1401 augusztusában szabadult. Koronája megtartása érdekében több követelés közt bele kellett egyeznie abba is, hogy idegen bizalmasait száműzzék, és birtokaikat elkobozták. Ezen urak közé tartozott Eberhard püspök is, így Rezi várát is elvették tőle. Miután Zsigmond – az ifjabb Garai Miklós, Stiborici Stibor, Rozgonyi Simon és Perényi Péter segítségével – leverte az ellene lázadókat és elűzte Nápolyi Lászlót, Rezi és Tátika várát, valamint Keszthely mezővárosát Sárfeneki Frigyesnek zálogosította el, aki azokat Széchenyi Frank országbíró 1403. január 10-i levele szerint Marczaly István fiainak Miklós erdélyi vajdának, Dénesnek, a székelyek ispánjának és Péter mesternek adta tovább zálogba, akik ebben az időben a Kereki mellett álló Fehérkő várát is birtokolták. Zsigmond 1404-ben a zálogbirtokot visszavette a Marczalyaktól, akiknek a Somogy megyei Segesd városát adta cserébe, míg Rezi 1406-ban visszakerült Eberhard kezébe, egészen a püspök 1415-ben bekövetkező haláláig. Az örökös pénzzavarral küzdő uralkodó 1421-ben 10.000 arany forintért elzálogosította Rezi királyi várat és tartozékait Medvei János zágrábi püspöknek és királynői kancellárnak, valamint Medvei Rudolfnak.

Rezit a Gersei Pethő család kapta meg

1427. június 2-án, egy Brassóban kelt oklevélben a király – a várnagyaik által a környéken elkövetett hatalmaskodások miatt – elkobozta a várat a Medvei családtól és Gersei Pethő János fiainak, Péternek és Lászlónak adományozta azt, akik birtokba is vették az erősséget. A Medveiek hosszabb vonakodás után, 1433-ban mondtak csak le Rezivel kapcsolatos minden jogukról és adták át az okleveleket, s a vár ettől kezdve évszázadokig vitathatatlanul a Pethő család birtoka lett.

rezi.jpgA várat 1427-től a XVI. század végéig a Gersei Pethő család birtokolta

(Kép: http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/rezi_vara/)

Pethő Lászlóval és Péterrel a család két ágra, a horvátországira és a magyarországira bomlott, a várban azonban a család mindegyik ágának összes tagja birtokolt részt. 1440-ben I. Ulászló király (1440-1444) és Habsburg Albert király (1437-1439) özvegyének, Luxemburgi Erzsébetnek a belháborúja során az Ulászló pártjára álló Pethők várát és a hozzá tartozó Keszthely mezővárosát Erzsébet királyné hűtlenségük miatt elvette, és azokat Zágorhiday György volt kincstárnokmester fiának, Demeter deáknak adományozta, de Rezi ténylegesen a Pethők használatában maradt. 1453-ban az ekkor uralkodó V. László király (1444-1458), aki Luxemburgi Erzsébet és Habsburg Albert utószülött fia volt, a környéken Újlaki Miklósnak adományozott nagy birtokokat, de Rezi és Tátika várát a Pethő család kezén hagyta. A későbbiek folyamán Mátyás uralkodásának végéig Rezi várról – melyet háborítatlanul birtokoltak a Pethők – csak hatalmaskodások és más erőszakos cselekmények ügyén lehetett hallani, ez az időszak, a számtalan fosztogatás miatt nem sorolható a vár dicsőséges korszakai közé.

A vár ostroma 1490-ben

Mátyás király 1490-ben bekövetkezett halála után anarchia tört ki az országban, amit kihasználva Habsburg Miksa, későbbi német-római császár zsoldosai betörtek a királyság területére és több várat is elfoglaltak a Dunántúlon. Veszprémet, Sümeget és Tihanyt kardcsapás nélkül szállták meg Miksa csapatai, azonban Kinizsi Pál várnagya Vázsonykő váránál, valamint a Gersei Pethők várai – Rezi és Tátika – ellenálltak. Valószínűleg ekkor került sor Rezi ostromára, ezt támasztják alá a vár falán fellelhetők nyomok.

rezirajzok8.jpgA XV. század végén a vár rövid időre Habsburg Miksa kezére került

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

A következő évben Kinizsi Pál sorban felszabadította az elfoglalt várakat – köztük Veszprémet, Tihanyt, Sümeget, Vázsonykőt és Rezit is – és megtisztította a Balaton-felvidéket. A Pethő család 1491-ben helyreállította Rezi várát, a munkálatok során a Lackfiak idején épült három méter magas fallal keretezett udvarrészt megnagyobbították és megerősítették.

rezirajzok7.jpgA Pethő család 1491-ben helyreállította Rezi várát

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

Az ostrom során sok helyen megsérült, vagy leomlott falfelületekre valamivel vékonyabb, új falakat raktak, így az udvart már hat méter magas fel vette körül, melynek koronájában egy méter magas védőoromzatokat hagytak a védők számára. Az északi végén állt a lakótorony, míg a vár déli bejáratát két kaputorony őrizte.

rezirajzok9.jpgA vár északi oldalán állt a lakótorony, déli bejáratát pedig két kaputorony őrizte

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

 

Rezi, mint végvár

A XV. század során, és a XVI. század első évtizedeiben a Pethők leginkább Tátika várában laktak, Rezi ugyanis kicsi volt a népes család tagjainak befogadására, ott általában a család egy-két férfitagja tartózkodott.

1926007_579180492159159_1674320703_o.jpgRezi vára északnyugati irányból nézve

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

Az 1526-os mohácsi csatavesztést, majd Buda 1541-es török kézre kerülését követően a Balaton-felvidéken is megjelentek a portyázó törökök, ezzel megnőtt az itteni várak – köztük Rezi – szerepe. Az 1545 körül a fehérvári török szandzsák ellen kialakított balatoni védelmi vonal várai között – Palota, Veszprém, Tihany, Vázsonykő, Tapolca, Csobánc, Hegyesd és Szigliget mellett – megtalálhatók voltak Rezi és Tátika várai is, azonban azok nem tartoztak a stratégiailag jelentősebb erősségek sorába, falaik között nem állomásoztak királyi zsoldosok.

rezirajzok6.jpgA XVI. század közepétől Rezi is végvár lett

(Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

1552-ben Veszprém török kézre került, 1554-ben pedig a törökök az egész Balaton-felvidéket végigrabolták, és számos ottani várat – így valószínűleg Rezi várát is – megostromoltak.

A vár megerősítése

Az állandó fenyegetettség ellenére elhanyagolt állapotban lévő várat az ostromot követően Gersei Pethő János soproni ispán és királyi kapitány megerősítette. Az udvart övező falakat három méterrel magasították meg, így már egy kilenc méter magas védőfal jött létre. A fal tetején védőoromzat húzódott körbe, a belső részén pedig gyilokjárókat – olyan gerenda és deszka ácsolatokat, melyeken állva a várvédők a fal védelmében a magasból tűz alatt tudták tartani az ellenséget – alakítottak ki. Napjainkban a még álló keleti falon megfigyelhetők azoknak a gerendáknak a lyukai, melyek ezeket a hét méteres magasságban elhelyezkedő védőfolyosókat tartották. Szintén ekkor osztották részekre a várudvart több, egymás mögött felépített fallal, melyeken kapuk vezettek keresztül. Mivel a várat északról, keletről és nyugatról meredek, nehezen megmászható sziklák védték, csak dél felől lehetett megközelíteni.

1891333_579180482159160_1048579734_o.jpgA vár keleti oldala (Kép: http://kokovon.blogspot.hu/2014/03/rezi-varanak-rekonstrukcioja.html)

Ezen az oldalon az ostromlók útját először a várárok állta, majd következett a vár kapuja és külső, kilenc méter magas fala, azt követően pedig az egymás mögött elhelyezkedő belső falak. A váron kívül, a déli fennsíkon egy úgynevezett huszárvárat is kialakítottak, ahol a vár lovassága állomásozhatott.

Rezi várának fénykora Gersei Pethő János idején

1561-ben a törökök váratlanul megjelentek Rezi és Tátika várai alatt, azonban azokat nem ostromolták meg, a közeli Szántó falut azonban elpusztították. Egy hónappal később az oszmánok kezére került a hegyesd vár, melynek következtében Rezi és Tátika, a Gyulaffy László kezén lévő Csobánc, valamint Szigliget vára – ahol Palonai Magyar Bálint volt a kapitány – közvetlen veszélybe került a török portyák és támadások miatt. Ekkor a Pethő család saját költségén 12 darabontból álló őrséget toborzott Rezi várába, ahol még február 10-én tanácsot tartottak a család tagjai, az erről készült megállapodás ránk maradt. Ebben két, a vár építészettörténetével kapcsolatos fontosabb kitétel van:

„Ismégh végeztünk ily módon az Rezy Vár tartásáról, hogy Rezy Várban hat kapu alatt két virrasztót és egy jámbor Porkolábot tartjuk”. A másik részlet szerint: „Ennek gondját hadtuk Pethő János Eötsénkre királyi Pohárnokjára, miérthogy ő csináltatta azt meg.”

A szövegben olvasható hat kapu a vár külső kapujára és a várudvart részekre osztó belső falak kapuira utal. 1562 márciusában Gyulaffy László csobánci várkapitány és Magyar Bálint (szigligeti és fonyódi kapitány) hadai – kiegészülve a sümegi kapitány, Ormányi Józsa és a vázsonyi várnagy, Búza Benedek katonáival – ostrom alá vették Hegyesd várát, amit 1562. április 12-én sikerült megadásra bírni Salm Miklós generális és a fekete bég Nádasdy Ferenc érkező erősítése segítségével. Ezzel Rezi várának közvetlen fenyegetettsége elmúlt, azonban a vár alatti település 1563-ban megjelent a török adóösszeírásokban, mivel a lakosok nyugalmuk megvásárlása érdekében adót fizettek a töröknek.

A XVI. század végére megrendült a Pethő család anyagi helyzete

1566-ban kezdődött meg a keszthelyi kolostor várrá történő átalakítása, 1571-re pedig birtokai pusztulása miatt jelentősen megrendült a Gersei Pethő család anyagi helyzete, egyre nagyobb gondot jelentett számukra Rezi, Tátika és Keszthely várának fenntartása. Ezért úgy határoztak, hogy az addigi 12 helyett csupán 5 darabontot és várnagyot tartanak Rezi várában, melynek komoly harci értéke már nem volt. 1569 és 1572 között Giulio Turco itáliai származású császári hadmérnök csaknem az összes végvidéki várnak elkészítette alaprajzát és távlati képét. Rezi várában az 1571-72-es év fordulóján tett látogatást. Az általa készített rajzon a vár még jó állapotban látható, mély szárazárokkal övezett falai, kettős tornya, valamint az elnyújtott udvar végén emelkedő lakótornya sérülések nélkül áll.

giulio_turco_rezi.jpgGiulio Turco hadmérnök rajza a várról (Kép: http://varak.webimage.hu/rezi)

 

Rezi várának pusztulása és részbeni helyreállítása

Bár a vár sosem jutott török kézre, az alatta fekvő falut többször is felégették az oszmánok az 1570-es évek elején. 1578-ban meghalt Pethő János, akinek mintegy három évtizedes birtoklása volt Rezi várának fénykora. Az 1586-os szentgróti gyűlésen a megye arról határozott, hogy követeket küldenek Zrínyi Miklós grófhoz, azzal kapcsolatban, hogy Tátikát vagy Rezit rombolják le, mivel a Pethő család erejét meghaladták az őrség fenntartásának költségei.

rezirajzok3.jpgA vár sosem jutott török kézre (Kép: http://zalaszanto.hu/project/rezi-var/)

1588-ban még biztosan állt Rezi vára, egy évvel később azonban Tátikát török támadás érte, amely végképp bebizonyította, hogy a rossz állapotban lévő, rosszul őrzött hegyi várak nem tarthatók fönn. Feltehetőleg ezt követően hagyta magára Rezi őrsége a kicsiny hegyi várat, a védműveit használhatatlanná téve a kaputornyok felrobbantásával. Egy 1592-ben kelt oklevél már, mint romba dőlt várról – „castrum dirutum Rezy” – írt Rezi erősségéről. A Gersei Pethők XVII. századi kihalását követően a Festetics családé lett Rezi romvára és a hozzá tartozó birtok, egészen az 1945-ös államosításig.

rezirajzok5.jpgRezi várának romjai 1891-ben (Kép: http://zalaszanto.hu/project/rezi-var/)

Az évszázadokon keresztül magára hagyott romok egyre jobban pusztultak, míg végül 2000-ben megkezdődtek a régészeti feltárások és részbeni helyreállítások a sziklacsúcsot koronázó középkori vár területén.

34b.jpgÍgy nézett ki Rezi vára 2007-ben (Kép: http://zalaszanto.hu/project/rezi-var/)

Először az egykori huszárvár, vagy elővár területére érkeztünk meg, melyet a XVI. században alakítottak ki a vártól délre található fennsíkon. Ezen a területen mára erdei pihenőhelyet alakítottak ki padokkal, asztalokkal és szalonnasütőkkel.

20170801_101742.jpgAz egykori huszárvár területén erdei pihenőt alakítottak ki

Déli irányba továbbhaladva rövidesen megérkeztünk az északi-déli irányban hosszan elnyújtott, szabálytalan alaprajzú Rezi várának bejáratához, mely előtt a szárazárok húzódott.

20170801_104406.jpgA vár dél felé néző bejáratát szárazárok és két torony védte

Itt valamikor két torony őrizte a vár kapuját, azonban ezekből mára szinte semmi sem maradt.

20170801_101848.jpgA két déli toronyból mára semmi sem maradt

20170801_102045.jpgA vár bejáratát lefedték (a kép a vár belső udvara felől készült)

A belső várudvarra belépve a keleti és nyugati falak – melyeket a XVI. században kilenc méteresre magasítottak – még állnak, valahol csak néhány centiméter, máshol azonban több méter magasságban.

20170801_103635.jpgJobbra a vár keleti oldala, balra pedig a nyugati várfal látha

20170801_102141.jpgA keleti fal egy szakasza még magasan áll

20170801_101959.jpgMáshol viszont a keleti várfal alig néhány centiméter magas

20170801_102157.jpgA nyugati várfal

A vár északi részén emelkedett a természetes sziklaárokkal és farkasveremmel védett lakótorony, ami az erősség legkorábbi épületrésze volt, valamikor a XIII-XIV. század fordulóján épülhetett.

20170801_102137.jpgA vár északi része, itt állt lakótorony (Öregtorony)

A torony keleti fala még magasan áll, egy ablak és egy ajtó helye jól kivehető a falban.

20170801_103531.jpgAz egykori lakótorony keleti fala

20170801_102239.jpgA vár többi része a lakótorony helyéről nézve

A várból fantasztikus kilátás nyílik körbe, a Szántói-medencére, észak felé jól kivehető a Zalaszántón található buddhista sztúpa hófehér kupolája, Tátika hegye, valamint kelet felé a Tapolcai-medence vulkáni tanúhegyei, melyeken Szigliget, Csobánc és Hegyesd várainak romjai állnak.

20170801_102335.jpgÉszak felé jól kivehető a Zalaszántón található buddhista sztúpa hófehér kupolája

20170801_102100_richtone_hdr.jpgKilátás keleti irányba

Miután kigyönyörködtük magunkat, kisétáltunk a vár bejáratán, és a nyugati várfal tövében haladó ösvényen a lakótoronytól északra található sziklaplatóról is szétnéztünk, valamint visszatekintettünk a várra.

20170801_104119.jpgA lakótorony északi oldala kívülről nézve, háttérben a magas keleti fala

Miután felderítettük a kis méretű erősség romjait, visszaindultunk a kocsihoz, hogy tovább haladjuk második állomásunk, Tátika vára felé.

20170801_104205.jpgKilátás a sziklaplatóról

Rezi vár legendája

A lakótoronyból az alatta lévő meredek, sziklás oldalon leereszkedve, körülbelül öt percnyi sétával el lehet érni a Meleg-hegy gyomrában megbúvó Sikalikja barlangot, az egykori melegforrások feltörésének helyét. A legenda szerint Pethő Péter várúr zsugorisága miatt nem engedte meg egy könyörgő szegény betegnek, hogy a csodás gyógyhatású, meleg vízben fürdőzzön. Ezt követően a forrás pezsegve, forrva, nagy zúgással hirtelen hatalmas magasságba felszökkent, majd miután visszaesett a mélységbe, végleg eltűnt, miközben az uraság aranypénze is mind kővé vált. A forrás eltűnésével a Pethő család fontos jövedelmétől esett el, és később ez vezetett az anyagi hanyatlásukhoz is. A vár körül napjainkban is látható lapos kövek pedig Pethő Péter úr kővé vált aranyai.

rezi_1.jpgBúcsút vettünk Rezi várától

(Kép: https://www.legifoto.com/magyar/oldalak/varak_es_varhelyek_magyarorszgon/?rewrite=oldalak/varak_es_varhelyek_magyarorszgon/)

Rezi váráról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó az erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

Szatlóczki Gábor: A rezi vár históriája - A rezi váruradalom története (2000)

http://kirandulastippek.hu/keszthely-es-kornyeke/rezi-vara

http://www.csobancvar.hu/magyar/oldalak/rezi_vara/

http://www.origo.hu/sport/tomegsport/20040317turajanlatunk.html

http://www.rezi.hu/QuickCms/?rezi-var-tortenete,187

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17764

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6513344659

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása