Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Zeleméri templomrom és bronzkori földvár

A Gutkeled nemzetségből származó Zeleméry család birtoka

2017. június 28. - Egri Gábor

2017 februárjának végén, egy napsütéses délelőttön felkerekedtünk, hogy Debrecen közelében megtekintsünk két Árpád-kori templomromot, melyek két mára már teljesen elpusztult és elfeledett településen álltak egykoron: Zeleméren és Herpályon (Érpályi). Előbb észak fele indultunk el a 35-ös számú főúton Hajdúböszörmény irányába. Debrecen-Józsát elhagyva nem kellett sokáig haladni, rövidesen jobbra tértünk le Bodaszőlő felé egy bekötő útra és a távolban már fel is tűnt az egykori templom magányosan álló tornya, mely kilométerekről látszik.

Miután áthaladtunk a Debrecent Hajdúböszörménnyel összekötő vasúti sínen, az út jobbra kanyarodott, hogy majd egy balkanyart követően továbbhaladjon Bodaszőlő zsákfaluja felé.

20170225_134233.jpgA 35-ös számú főútról letérve a távolban megpillantottuk az egykori templom tornyát

Mi azonban a második kanyarnál egyenesen mentünk tovább még 150 métert, míg végül leparkoltam a kocsit a Zelemér nevet viselő vasútállomás épületénél.

20170225_134621.jpgZelemér vasútállomás épülete a romokkal szemben

20170225_134616.jpgA vasúti sínen átkelve megindultunk a romok felé

 

 

A templomrom egy kunhalmon áll

Az állomással szemben, a vasúti sín túloldalán, a zelemér halmon láthatóak az egykori templom maradványai. Az alföld térségében igen gyakori képződmények a zelemérihez hasonló halmok. Györffy István néprajzkutató meghatározása szerint „a kunhalom olyan 5-10 méter magas, 20-50 méter átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”

kh_2014.jpgA védett kunhalom nyilvántartásában szereplő objektumok elhelyezkedése

(Kép: http://www.termeszetvedelem.hu/ex-lege-vedett-kunhalom)

 

Többségüket a Kárpát-medencében még a honfoglalás előtt itt élt népek (szkíták, szarmaták, hunok, avarok) hozták létre temetkezési céllal, őrhelyül és szakrális okokból. A XIX. században tévesen a kunok művének tulajdonították őket, innen ered a nevük. A zeleméri halomtól alig kétszáz méterre nyugatra található a Tócó-patak forrása, amely a közeli – ma már közigazgatásilag Debrecenhez tartozó – Józsa településen keresztül folyik a cívisváros felé.

bekesszentandras-godeny-kunhalom-_3.jpgA békésszentandrási Gödény-halom is egy kunhalom

(Kép: http://egykor.hu/bekesszentandras/godeny-kunhalom/2142)

 

A halom körül szántóföldek terülnek el, a vidék enyhén hullámzó domborzatú. A vasúti sínek határvonalat húznak, a keleti oldalon a vasútállomás épülete, tanyák és a böszörményi erdő található.

galery_image_php.jpegA zeleméri rom és a vasúti sín (Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=625)

 

 

Zelemér keletkezése

A középkorban a mai Hajdúböszörmény határában számos falutelepülés létezett: Bagota, Böszörmény, Demeter, Cégény, Csegetelke, Hetvenegyháza, Pród, Salamon, Sárkuta, Süldős, Szilegyháza, Vid és Zelemér. Utóbbi már közvetlenül a honfoglalás után, a X. században állandósult település lehetett, a XI-XII. század fordulója után pedig tényleges faluvá fejlődött. Szent István király (1000-1038) törvényeiben rendelkezett arról, hogy minden tíz falu építsen egy templomot, ennek következtében épülhetett meg Zelemér első, román kori temploma, mely mindössze 25-30 fő befogadására volt alkalmas, és ahol a hívők állva hallgatták végig a szertartásokat.

 

A Gutkeled nemzetségből származó Zeleméry család

A falu birtokosa valamikor a XII. században – de az is lehet, hogy csak a tatárjárást követően – a Gutkeled nemzetség majádi főágából származó Zeleméry család lett, akik a Báthoryakkal közös őstől származtak és hozzájuk hasonlóan a Dunántúlról települtek át a Tiszántúlra. Arról eltérő véleményeket lehet olvasni, hogy a Zeleméryek vették-e fel a település nevét, vagy éppen fordítva, a település nevéből keletkezett a család neve. Lévai Béla történész álláspontja szerint ez utóbbi történt. Az 1241/42-es tatárjárás során a település elnéptelenedett, a temploma romba dőlt.

 

A ma is látható templom építése

A XIII. század második felében Zelemér újratelepült, majd 1310-20 körül felépült a halmon a ma már csak romjaiban látható későgótikus, egyhajós, fél nyolcszög alakú támpilléres templom. A templomhajóhoz nyugat felől egy 4,5 x 4,8 méter alapterületű torony csatlakozott, mely valószínűleg őrtoronyként is funkcionált. A templom keleti részén állt a szentély, melyhez észak felől egy sekrestye kapcsolódott. A szentély, a templomhajó és a torony együttes hossza körülbelül 26 méter, a hajó szélessége 6,6 méter volt. Feltételezések szerint a szentély a korábbi – a tatárjárás során romba dőlt – templomból maradhatott meg, mert a régészeti feltárások során kiderült, hogy templom nyugati fele kivitelben nem egyezik a keleti résszel, az valószínűleg másik építőmester munkája.

005b.jpgA XIV. században épült templom rekonstrukciója

(Kép: http://epiteszforum.hu/reformatus-ciganymisszios-pont-csontos-gyula-diplomaterve)

 

A korabeli okiratok szerint az a terület, ahol napjainkban Bodaszőlő település található, abban az időben bokrokkal, cserjékkel, bozótokkal sűrűn benőtt erdőrész volt. 1310-ben sor került a Gutkeled nemzetség birtokaival kapcsolatos osztozkodásra melynek során a többi rokon családhoz hasonlóan a Zeleméryek is megkapták az őket illető birtokrészeket. Az ősi föld, Zelemér, amely akkor már évtizedek óta a család osztatlan tulajdona volt, továbbra is az övék maradt. A Nyírségben azonban további földbirtokokhoz jutottak, így például a Nyírbátortól délnyugatra fekvő Gelse (mai Nyírgelse) erdőspuszta és falu korábban Bátori Bereck és rokonai kezén volt, azonban 1310-ben Bereck és társai átengedték a birtokot Zeleméry Mihály ispánnak és rokonainak.

csaladfa1.jpgZeleméry családfa (Kép: http://www.rocskoali.hu/zelemer/boda.html)

 

 

1323-25 között a Zelemérrel dél felől határos Mihálylaka (mai Alsójózsa) birtokának elfoglalása kapcsán Zeleméry Mihály három fiát, Jánost, Tamást és Mihályt Váradra idézték. A gazdag birtokot – melynek nagy erdeje, halastava, legelője, folyóvize és termékeny földje volt – végül Miklós alnádor a Kisvárdán élő, szintén a Gutkeled nemzetségből származó Várday Pelbártnak ítélte, mivel a Várdayak régebbről származó és hitelesebb birtokleveleket őriztek Mihálylakára vonatkozóan.

 

Zelemér pusztulása a török korban

A mohácsi csata utáni időszakban a magyar főurak egyik része a Habsburgokat támogatta, míg másik fele előbb Szapolyai János mellett állt ki, majd Szapolyai 1540-ben bekövetkezett halála után a török szultán támogatását is élvező János Zsigmond oldalára állt, akinek a nevében Izabella anyakirályné és Fráter György egykori pálos szerzetes irányította az Erdély központú területet. Azonban a főurak a haszonért, adományokért sokszor tábort váltottak, ezt tette Zeleméry Miklós is, aki János Zsigmond oldaláról Habsburg Miksa császár mellé állt és seregével Zelemérről elindulva Schwendi Lázárhoz, a német fővezérhez csatlakozott. Az 1564-ben János Zsigmond megsegítésére érkező török hadak egyik vezére Hasszán, a temesvári basa ezért bosszúból a védtelenül hagyott Zelemért kifosztotta és felgyújtotta. Az 1570-es években a korábban elmenekült lakosság visszatért és újra felépítette a falut.

image215.jpgZeleméry családfa (Kép: http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/index.php?id=212151)

 

A fentebb említett Zeleméry Miklósnak apja Zeleméry Kamarás János, anyja pedig az egri hős várvédő Dobó István nővére, Dobó Anna volt. Testvére Zeleméry László előbb az egri vár, majd az esztergomi érsekség gondnoka lett, később pedig ő lett Esztergom vármegye főispánja. Még életében zsoltárfordítása is megjelent, 1570-ben bekövetkezett halála után a mai Szlovákia területén található Nyitrasárfőn helyezték végső nyugalomra, vörösmárvány sírköve megmaradt. 1594-ben a törökökkel szövetséges Gázi Giráj krími tatár kán seregével egész Északkelet-Magyarországot feldúlta, emberek ezreit pusztította el és vitte rabságba. A tatár had Zelemért is csaknem a földdel tette egyenlővé, a falu ezt követően már nem tudott többé újjáéledni.

 

A Zeleméry család kihalása

Nemsokára a Zeleméry család is kihalt, mivel hiába volt Zeleméry Lászlónak kilenc gyermeke, a felnőttkort nem sokan élték meg. Zeleméry István nevű unokája 1596-ban a mezőkeresztesi csatában esett el fiatalon, míg Zeleméry László nevű fiának halálával 1606-ban kihalt a család férfiágon. A Zeleméry család és a közben szintén kihalt ruszkai Dobó család javait – Dobó István fia, Dobó Ferenc 1602-ben halt meg, második feleségével, Kerecsényi Judittal a sárospataki vártemplom kriptájában temették el, ahol most is látható vörösmárvány sírkövük – végül Zeleméry Miklós lánya, Zeleméry Borbála örökölte, aki Lorántffy Mihályhoz ment feleségül. Az ő gyermekük lett aztán az ónodi várban 1600 körül született Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem híres felesége. A dézsmaszedők 1608-ban még találtak és összeírtak hat adófizető családot Zeleméren, ezek voltak a település utolsó lakói, melynek teljes elnéptelenedése az 1608 és 1627 közötti évekre tehető. 1618-ban Lorántffy Zsuzsanna asszonyi hozományának egy részeként megkapta a később Rákóczi-résznek, vagy Rákóczi-kertnek nevezett területet, mely a zeleméri birtoknak az 1/5-éd tette ki. Ez a rész azonban nem a Bodaszőlőhöz tartozó, mai Lorántffy-kertként ismert terület volt, hanem attól délnyugatra, a mai Alsójózsán feküdt. Az idő múlásával az egykori lakóházak eltűntek Zelemérről és a templomból is egyre kevesebb maradt meg.

zelemer2.jpgAz idő múlásával a templomból egyre kevesebb maradt

(Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=625)

 

 

Zelemér a XX. században

A valamikor körülbelül harminc méter magas templomtorony mára már csak tizennyolc méter magasan nyúlik az ég felé, míg mellette az északi falnak egy kis darabja áll még dacolva a múló századokkal.

20170225_140059_richtone_hdr.jpgA templomtorony és az északi fal maradványa

 

20170225_135919_richtone_hdr.jpg

A templomtorony romja ma tizennyolc méter magas

 

1907 óta a templomrom műemlék, melynek feltárását 1938-41 között Csiha Antal gimnáziumi tanár végezte, Sőregi Jánosnak, a Déri Múzeum igazgatójának a felügyeletével. Az 1970-es évek elején a halom felszínét benövő akácost és gazt társadalmi munkával kiirtották, oldalában egy rámpát alakítottak ki, ezzel párhuzamosan a templom alapjait ismét feltárták és téglából a felszín felett négy téglasorig felfalazták, így láthatóvá téve az alaprajzot a látogatók számára.

20170225_135240_richtone_hdr.jpgA templom maradványai a toronyból nézve

 

20170225_135026_richtone_hdr.jpg

Az egykori templom falainak alapja

 

A templomtorony megmaradt falait megerősítették, a veszélyes részeket aláfalazták, a hiányokat kipótolták, a falak tetején beton védőréteget alakítottak ki.

20170225_135753_richtone_hdr.jpgA templomtorony megmaradt falait megerősítették, a veszélyes részeket aláfalazták, a hiányokat kipótolták

 

Zelemér középkori templomának romja és az alatta lévő kunhalom, mint helyi jelentőségű természeti érték, 1981 óta védett. Az elmúlt évtizedekben a romhoz vezető lépcső állapota sokat romlott, a falat több helyen megbontották, a műemlék jelentőségét jelző tájékoztatótáblák pedig eltűntek.

20170225_134742.jpg

 

A 2014-es felújítás alkalmával a halomra felvezető lépcsősort teljesen újjáépítették, míg a műemlékhez tartozó telket faoszlopokból álló kerítéssel kerítették körbe.

20170225_140051_richtone_hdr.jpgA műemlékhez tartozó telket faoszlopokból álló kerítéssel kerítették körbe

 

A terület parkosítása során őshonos fákat ültettek, illetve kialakítottak egy növénykertet is. A felújítás során pihenőhelyek és főzőhelyek kerültek kiépítésre, melyek éjszakai kivilágítását korszerű, napelemes led kandeláberek biztosítják. A templomrom falán helyreállították a két műemléki információs táblát is.

20170225_134955_richtone_hdr.jpg

A templomrom falán helyreállították a két műemléki információs táblát is

 

 

Legendák Zelemérrel kapcsolatban

Ma már Zelemér csak a vasútállomásnak, valamint a határnak a neve, mely Hajdúböszörményhez tartozik. Azonban több legenda is él az egykori faluval kapcsolatban, az egyik szép Marica története, mely Galánffy Lajos 1884-ben megjelent elbeszélésében jelent meg elsőként. A XV. században rácok laktak Zelemér környékén, a források szerint itt élt Brankovics György szerb fejedelem is, aki a törökök elől menekült az országba. A monda szerint Zeleméren a templom mellett állt egy vár is a középkorban, melyben egy Vaszil nevezetű gazdag rácz élt lányával, a szép Mariczával. Egy idősödő rácz vezér Daniló, Vaszil barátja, a lány szépségét érkezett megcsodálni. Maricza már el volt jegyezve, ez azonban nem zavarta Danilót, aki egy őszi este, mikor Vaszil a bökönyi határon portyázott, szerelmet vallott a vár bástyaszerű építményének legmagasabb csúcsán énekelő lánynak. Maricza visszautasította Daniló közeledését, a vezér pedig erre vadul rátámadt a védtelen lányra és dulakodni kezdett vele. Maricza érezve vesztét, hogy tisztességét megőrizze, inkább a halált választotta, és magával rántotta a vágytól megvadult vezért a hegyes karókkal, éles kövekkel megrakott mély árokba. Maricza azonnal szörnyet halt, Daniló azonban csak a lábát törte.

20170225_135342.jpgSzép Marica története Zelemérhez kapcsolódik

 

Nem sokkal később az öreg Vaszil és Maricza jegyese is megérkeztek, és elszörnyülködtek a látványtól, ami őket fogadta. Szép Maricza holttestét zöld gallyakból rögtönzött nyugágyon vitték a hazatérő munkások a vár dísztermébe, majd a hold fényénél eltemették. Vaszil szörnyű bosszút állt lánya gyilkosán: egy három öles magasságú kihegyezett tölgyfa karóra húzatta rá Danilót elevenen, miközben rőzsefát, szalmát, forgácsot rakatott alá, mindezeket pedig leöntötte olajjal, majd meggyújtotta a rögtönzött máglyát, s megsütötte a rác vezért. Másnap az öreg Vaszil leromboltatta az egész várat, elégettette bútorait, beolvasztatta minden aranyát, ezüstjét, leborult utoljára a szép Maricza sírjára, s aztán martalócaival együtt eltűnt a vidékről. A legenda szerint szép Maricza halálának évforduló éjjelén több éven keresztül két magas, fehér árny jelent meg a zeleméri templomtorony aljában, akik nyugtalanul keresni látszottak valamit. A régi öregek azt rebesgették, hogy az öreg Vaszilnak és Maricza jegyesének hazajáró lelkei azok, kik a szép lány sírját keresik. Hasonló történetet mesél el Boda mondája, ahol szintúgy megjelenik egy lány, annak apja, a lány jegyese és a visszautasított férfi, aki aztán meggyilkolja a szép lányt. Legendák keringenek arról is, hogy földalatti alagút kötötte össze Zelemér templomát a böszörményi templommal, esetleg más épületekkel is, ez azonban Lévai Béla történész szerint elképzelhetetlen.

20170225_135041.jpgEgy másik legenda szerint Zelemér alatt alagút húzódik

 

 

Zeleméri földvár, amit a nép "vadászok sáncának" nevezett

A templomromtól 1,2 kilométerre délnyugatra egy bronzkori erődítés maradványai találhatók, mely a Tócó-völgyben kialakult késő bronzkori településhálózat központi eleme lehetett Az őskori erődítést jól védhető helyen alakították ki, a sáncokat úgy képezték ki, hogy felhasználják a természet nyújtotta alakulatokat, ezért a földvárat vízjárta völgyek vették körül három irányból is. Északról a Mély-ér, a keleti oldalán a Tócó-patak (régi nevén Földvár-fok), délről pedig a Bodzás-völgy határolta, egyedül a nyugati irányba, az akkori országút – Nagy út – felé volt nyitott, ezért a nyugati sánc lehetett a legmagasabb, melynek délnyugati sarkán a bástyaszerű védő építmény maradványai még napjainkban is elég jól kivehetőek.

k_p2.jpg

A zeleméri földvár elhelyezkedése

(Kép: http://www.jozsanet.hu/site.php?data%5Bfunction_id%5D=7&data%5Bid%5D=1535)

A földvár északi sánca 276 méter, keleti sánca 385 méter, nyugati sánca 301 méter hosszú, a sáncok mintegy 6,5 hektár nagyságú területet határolnak le. A földvár területét hosszú évszázadok óta folyamatosan művelik ennek következtében ma már csak erősen erodált állapotban figyelhető meg. A sánc egykori magasságát legjobban kelet felől tapasztalhatjuk meg, itt több mint hat méter magasságra emelkedik a folyó völgye fölé.

foldvar.jpgA képen jól kivehetőek az egykori földvár sáncai (Kép: https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=66)

M. Nepper Ilona régész szerint a zeleméri földvár feltehetően a honfoglalás után településközpont volt, melyhez a mai Józsa, Bodaszőlő és Zelemér tartozott. Régészeti kutatások, ásatások segítségével lehetne tisztázni a terület történetét.

Zelemér után a herpályi Csonkatorony felé vettük az irányt, amiről itt lehet olvasni: http://studhist.blog.hu/2017/07/01/herpalyi_csonkatorony

További képek Zelemérről a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül az alábbi három videón Lévai Béla történész mesél Zelemérről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/zelemeri-csonka-torony.html

 

http://www.debrecen-jozsa.hu/zsombor/a-zelemery-csalad-tortenete/

 

http://www.c3.hu/~hatodik_sip/98%20lapok/Irasok98/Tav98/HS98TA-7.htm

 

http://www.rocskoali.hu/zelemer/boda.html

 

http://epiteszforum.hu/reformatus-ciganymisszios-pont-csontos-gyula-diplomaterve

 

https://www.hbmo.hu/ertektar/Ertekoldal.aspx?ertekazon=66

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kunhalom

http://www.indigokor.eoldal.hu/cikkek/keresok-utjan/zelemer_-az-osi-tudast-hordozo-falu.html

 

http://hajdusagimuzeum.hu/wp-content/uploads/2015/12/A-Hajd%C3%BAb%C3%B6sz%C3%B6rm%C3%A9nyi-kincs-lel%C5%91hely%C3%A9nek-%C3%A9s-k%C3%B6rnyezet%C3%A9nek-r%C3%A9g%C3%A9szeti-kutat%C3%A1sa.pdf

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4612611777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása