Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Gesztesi vár

A vértesi várrendszer egyik legjelentősebb láncszeme

2017. szeptember 06. - Egri Gábor

A Vértes hegységben, mely hazánk egyik legkisebb hegysége, több középkori várrom – Oroszlánkő vára, Gesztesi vár, Gerencsérvár, Csókakő vára, Vitányvár – is található. Mi ezek közül 2017-ben, egy forró júliusi napon hármat is megnéztünk, és beiktattuk még a Gerencsérvár közelében található vértesszentkereszti bencés apátság meglátogatását is.

Várgesztes települését Tatabányáról a legegyszerűbb megközelíteni, ahonnan Oroszlány felé kell elindulni, majd Környénél Vértessomló irányába letérni, ahol az út mellett az egykor itt álló középkori Avas falu Árpád-kori körtemplomának maradványait is meg lehet tekinteni. Vértessomló után már Várgesztes következik, ahol az Arany János utcáról jobbra kell letérni a Vár utcára, ami a gesztesi vár alatti ingyenes parkolóhoz vezet. Mi azonban egy kicsit túrázni szerettünk volna még a vár felkeresése előtt, így a kocsit az Oroszlány és Csákvár között félúton található, Gánthoz tartozó Kőhányáspusztán hagytam, mivel itt keresztezi az országos kék kör útvonala az autóutat. Erről a pontról két várat is viszonylag hamar el lehet érni, ha nyugatnak indulunk, akkor 3-4 kilométer múlva Oroszlánkő váránál vagyunk (aztán a kéktúra elvezet Csókakő várához is), míg a köves úton átkelve, északkelet felé indulva – mi is ebbe az irányba kezdtük meg a sétát – a gesztesi várhoz lehet jutni.

20170729_124238.jpgA kéktúra útvonalán indultunk el a gesztesi vár felé

Az út néhol két domb közötti hasadékban, máskor sűrű erdőben vezetett, a szintemelkedés nem volt jelentős, meredek hegyoldalakon nem kellett felkapaszkodni.

20170729_112237.jpgKényelmesen sétálva közelítettük meg a várat

A kék jelzést követve, több mint egy óra elteltével érkeztünk meg a már fentebb is említett vár alatti parkolóhoz. Ha tovább megyünk a kéktúra útvonalán, akkor az érinti Vitányvárat is, így egy napos túra keretében meg lehet nézni akár több vértesi várromot is.

varak_a_vertesben_terkep_2014.bmpTúra a Vértes váraihoz (Kép: http://www.teljesitmenyturazoktarsasaga.hu/tura?id=5406)

A parkolótól nem messze egy nagy tisztás található pihenőpadokkal, esőbeállókkal, tűzrakó helyekkel, ahol éppen egy népes társaság sütött szalonnát, innen indul egy szerpentinút, mely fokozatosan emelkedve vezet fel a gesztesi vár romjaihoz.

20170729_120007.jpgA nagy tisztástól szerpentinút vezet fel a várhoz

A gesztesi Kisvár

A parkoló és a tisztás között, egy 15 méter magas dombnyúlványon – melyet egy természetes eredetű árok választ el a felette emelkedő hegyháttól – található egy másik várrom is, ez a gesztesi Kisvár. Korábban azt feltételezték, hogy a Csák nemzettség XIII-XIV. századi várának maradványait találták meg, melynek építése időben megelőzte a felső Gesztesi vár építését. Azonban a 2003-as újabb ásatások – melynek során kizárólag későközépkori leletanyagok kerültek elő – nyomán valószínűsíthető, hogy a közel szabályos téglalap alakú, 26,5 x 9,3 méteres alaprajzú Kisvár a felső Gesztesi vár kisegítő erődítménye lehetett.

A Csák nemzetség építette

A Vértes hegység vidéke már a Honfoglalást követően a Csák nemzetség – akik Szabolcs vezértől származnak – fennhatósága alá tartozott, akik a tatárjárást követően, a XIII. század végén több kővárat is emeltettek birtokaik védelmére. Valószínűleg ekkor épülhetett a Vértes északi részének egyik magasabb gerincén álló gesztesi vár, azonban építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. A több ágra bomló Csák nemzetségből sokan viseltek fontos világi és egyházi méltóságokat az Árpád-házi királyok idejében, majd az 1301-et követő trónharcok során a Csákok egy része I. Károly király (1308-1342) trónigényét támogatta, míg mások – például a trencséni tartományúr Csák Máté – harcoltak az Anjou uralkodó ellen. I. Károly a főúri birtokkoncentrációt megakadályozandó 1326-ban elcserélte Csák nembeli István fiaival – Péterrel és Istvánnal – Gesztes, Csókakő, Bátorkő és Csesznek várait a hozzájuk tartozó birtokokkal Dombó és Nyék királyi várakra és tartozékaikra. Ezzel az ügylettel kapcsolatos az első oklevél, melyben a gesztesi várat említik, ami ekkortól kezdve királyi vár volt, de időnként zálogba adták.

Királyi vár

Nagy Lajos király (1342-1382) uralkodásának első éveiben a Csák nemzetség által épített várat teljesen lebontották, és annak helyén egy vadászkastélyt emeltek, melynek falai között – főleg vértesi vadászatok idején – több uralkodó is megfordult: Nagy Lajos király, Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) és Mária királyné (1382-1385). 1410 körül a gesztesi várat Zsigmond király – akinek uralkodásának idején az eredetileg egyemeletes várkastélyt egy további emelettel megmagasították – Hohenzollern Frigyes brandenburgi őrgrófnak zálogosította el. 1438-ban Rozgonyi István kapta meg Albert királytól (1438-1439) a váruradalmat zálogba, melyet 1458-ban Mátyás király (1458-1490) is megerősített. 1444 és 1446 között Újlaky Miklós birtokolta a várat, melyre vonatkozóan 1460-ban az összes örök- illetve zálogjogot átruházták rá a Rozgonyiak, így a vár a XV. század végéig az Újlaky család birtoka volt.

A török háborúk idején

A XVI. században a Vértes hegyvonulataira épített királyi végvárak sora zárta el a Bécs városa felé vezető természetes átjárókat a Dunántúl középső részét fenyegető oszmán hódítók elől.

nagy_gabor_gesztesi_var_16_sz_eleje_1.jpgA vár 1519-ben (Kép: http://www.gesztes.hu/2017/07/nagy-gabor-rekonstrukcios-elkepzelese.html)

Gesztes várát már 1529-ben egy martalóc török lovasportya ostromolta meg, de a védők sikerrel verték vissza a támadást. 1543-ban – ebben az évben esett el többek között Esztergom, Fehérvár, Tata, Vitányvár, Pécs, Pécsvárad és Siklós – viszont már a törökök kezére került az erősség, akik farkasvermekkel és a várkapu felvonóhídjának átalakításával megerősítették a vár bejáratát.

gesztesrajzok1.jpgGesztes vára 1543-ban török kézre került (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Később többször is gazdát cserélt a győri királyi és a fehérvári török vár között félúton fekvő erősség - 1566-ban és 1598-ban is rövid időre keresztény kézre került -, melynek hiába erősítették meg a falait, ágyúkkal rendelkező nagyobb seregeknek nem tudott ellenállni, csak kisebb, könnyű fegyverzetű lovasportyák elleni védekezésre volt alkalmas. A hódoltság alatt a törökök a nyugati torony és a belső vár kapuja között egy kazamatasort alakítottak ki, amely mögött egy dongaboltozatos helyiséget is építettek.

01.jpgA vár a XVI-XVII. század fordulóján

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

Ebből az időből származik a kapubejárat fölötti két őrfülke, melyekbe a függőfolyosókról lehetett bejutni. A várat egy kerítőfal övezte, melynek feltárása még nem történt meg.

02.jpgA várat kerítőfal vette körül

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

A török várőrség létszámát egy 1577-es zsoldlista tartalmazza, miszerint a helyőrség 134 gyalogos katonából állt, akik  nagyrészt, a törökök szolgálatában lévő szerbek voltak. A harcok során erősen megrongálódott erődítmény 1605-ben került végleg magyar kézre, majd 1652-ben a Komárom megyei gyűlés helyreállíttatta, azonban később a jelentőségét és hadászati szerepét vesztett erődítmény karbantartásával senki sem foglalkozott.

04.jpgA külső kaputorony keleti irányba nézett

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

A XVII. század végén Esterházy József szerzete meg a várat, az ahhoz tartozó uradalommal együtt.

gesztesrajzok5.jpgA vár a XVII. század végén az Esterházy család birtokába került

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A vár sorsa a XVIII. századtól napjainkig

A XVIII. században a gazdátlan és elhagyatott vár védőműveit és épületeit a török harcok során elnéptelenedett Gesztes faluba 1730-ban betelepített Duna-melléki német lakosok kezdték elbontani. Gróf Esterházy József engedélyével a közeli majki rendház építésénél a gesztesi vár köveit használták fel.

picture_4.pngA várat a XVIII. században kezdték elbontani

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/01/gesztesi-var-epitestortenete.html)

Egy 1795-ben készült leírás már romként említi a várat, melyről 1877-ben Rómer Flóris készített felmérési rajzokat. Az újranépesült település 1917-ben vette fel a Várgesztes nevet, korábban Pusztagesztesnek hívták. A vár 1945-ig volt az Esterházy család tulajdonában, majd a már a Magyar Állam tulajdonában lévő, romjaiban is jelentős vár feltárására és helyreállítására 1960 és 1963 között a műemléki előírásoknak megfelelően került sor. A régészeti feltárásokat G. Sándor Mária régész irányította, míg a helyreállításra Erdei Ferenc építész tervei alapján került sor.

gesztesrajzok0.jpgA vár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A belső várat turistaszállóvá és vendéglővé alakították át, mely 1964-ben nyitotta meg kapuit, míg a külső vár falai szinte teljesen eltűntek. Az állami tulajdonban lévő váron az 1960-as évek óta semmilyen állagmegóvó munkálatot nem végeztek, ennek köszönhetően több jelentős falrész leomlott és a rom életveszélyessé vált.

vargesztes.jpgA várban 2013-ig turistaszálló és vendéglő működött

(Kép: https://alfahir.hu/var_allott_most_kohalom_majd_ujra_var)

Ezért 2013. október 31-én bezárt a turistaszálló és vendéglő, a belső várat pedig kerítéssel vették körül. Azóta sem kezdték meg az erősség helyreállítását, pedig az egyre jobban pusztul, a falak tovább omlanak.

20170729_120504.jpgA belső vár keleti fala, a várat az omlásveszély miatt kerítették körbe

A szerpentinúton felkapaszkodva felbukkant előttünk a szabályos, hosszan elnyújtott téglatestre hasonlító belső vár, a meredek lejtő szélére épített külső várfalból viszont – ahol a kaputorony is volt – napjainkra már csak kisebb részletek, falmaradványok láthatók. 

20170729_120228.jpgA külső várfalból szinte semmi sem maradt

A belső várat az omlásveszély miatt kerítéssel vették körül, az északra nyíló kapuján egy tábla jelzi, hogy a vár – 2013 óta – zárva tart.

20170729_120528.jpgA belső vár északi oldala

A középkorban a belső vár északi oldalán volt a pilléres, felvonóhidas bejárat, melynek közelében egy torony állt, mely a kapu védelmére szolgált. A téglalap alaprajzú belső vár nyugati szárnya hosszabb, keleti rövidebb, köztük egy négyzet alakú zárt várudvar helyezkedik el.

udvar3.jpgÍgy nézhetett ki a várudvar 1600 körül

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

Az utóbbi északi részén nyílt a felvonóhídon megközelíthető várkapu. A kaputól nyugatra a homlokzathoz egy torony kapcsolódott, melyben lehet, hogy a vár kápolnája helyezkedhetett el. A belső udvaron körben konzolos folyosó kötötte össze a két szárny emeleti helyiségeit.

udvar2.jpgA belső udvaron körben konzolos folyosó kötötte össze a két szárny emeleti helyiségeit

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

A konzolok az északi oldalon kőből készültek, viszont a déli részen fából voltak. Az épület déli homlokzatához kapcsolódó tornyot csak erről a folyosóról lehetett megközelíteni. Maga a torony később épülhetett a várhoz, mivel önálló északi fala volt.

udvar.jpgA négyzet alakú zárt várudvar a belső vár nyugati és keleti szárnya között helyezkedett el

(Kép: http://www.gesztes.hu/2012/10/igy-nezhetett-ki-gesztesi-var-1600-ban.html)

Az épület szárnyai a földszinten két-két helyiségre tagolódtak. A vár 1960-as évekbeli helyreállítását követően a kétszintes épület első szintjén volt található a Várpresszó és az egykori Lovagterem, mely étteremként funkcionált, míg a felső szinten a turistaszálló szobái voltak, melyekhez a várudvarról induló külső lépcsőn lehetett feljutni. Ez a lépcső vezetett a tetőteraszon kialakított kilátóhoz is, ahonnan csodálatos kilátás nyílt a vár alatt elterülő Várgesztesre, a Vértes erdőrengetegére.

752.jpgA vár és mögötte Várgesztes házai (Kép: http://www.vargesztes.hu/a-telepules/gesztesi-var)

A vár fő részei a hajdani második emelet ablakainak aljáig viszonylagos épségben megmaradtak. A várépületek faragott középkori ablak- és ajtókeretei a gótikus stílus jegyeit őrzik, a többségük téglalap alakú, de van köztük csúcsíves is.

20170729_120319.jpgAblakrések a vár déli oldalán

A vár most is népszerű a turisták és kirándulók körében, annak ellenére, hogy csak a belső várat lehet körbejárni, oda be már nem lehet menni. Pedig kíváncsi lettem volna a kilátásra a tetőteraszról, valamit a lakószárnyakra és a várudvarra. Először a vár északi oldala mellett sétáltunk el, majd a keskeny nyugati oldal következett, itt lehet látni a külső várfal egy kis töredékét is.

20170729_120156.jpgA vár hosszabb északi és keskenyebb nyugati oldala

20170729_120249.jpgA belső vár nyugati fala

A déli oldalon is látszik egy rész a belső várfalon, ahol a kövek leomlottak.

20170729_120243.jpgA nyugati és déli oldal

20170729_120339.jpgA déli várfal egy része szintén leomlott

Szomorú, hogy immár négy éve lezárták a várat és azóta egy lépést sem haladt előre a felújítása. A déli várfal után a keleti következett, ahol a közelmúltban történhetett a falomlás, hiszen a törmelékkupac még most is ott látható a várfal tövében.

20170729_120415.jpgA vár keleti oldala

Hiányoltam a vár történetével és leírásával kapcsolatos tájékoztató táblákat is. A gesztesi vár szerencsére bekerült a Nemzeti Várprogramba, majd annak 2016. decemberi szűkítése után továbbra is rajta maradt a listán. Így bizakodhatunk, hogy rövidesen elkezdődik az érdemi munka a vár megmentésével és látogathatóvá tételével kapcsolatban.

További képek a gesztesi várról a Studhist Facebook oldalán találhatók: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó az erősségről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.gesztes.hu/

http://www.vargesztes.hu/a-telepules/gesztesi-var

http://kirandulastippek.hu/vertes-gerecse-velencei-to/vargesztes-gesztesi-var

https://www.kemma.hu/komarom-esztergom/kozelet-komarom-esztergom/vargesztesi-var-a-kalvaria-evtizedei-utan-lehuztak-a-rolot-523071/

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/vargesztesi-var.html

http://www.varbarat.hu/varak/vargesztes_k.html

http://vaol.hu/utazo/a-gesztesi-var-romjainal-1780426

http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php

http://www.gesztes.hu/2012/01/gesztesi-var-epitestortenete.html

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17337

http://jupiter.elte.hu/vargeszteskisvar/geszteskisvartortenet.htm

http://www.vertesszentkereszt.org/csak-revai.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6812804606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása