Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Esztergom – a királyi és érseki palota

A Várhegy délnyugati sarkán álló épületegyüttes

2017. szeptember 30. - Egri Gábor

Az előző két bejegyzésben előbb az esztergomi vár történetéről volt szó, majd a Várhegyen álló középkori és mai épületeket, valamint a vár részeit mutattam be, a bazilika és a királyi, majd érseki palota kivételével. Mai írásomban az utóbbiról lesz szó, míg a XIX. században épült bazilikával a következő két blogbejegyzésemben fogok foglalkozni.

A vár délnyugati, fallal elkerített része

 

A középkori, déli várkapun belépve a vár két nagy részre tagozódott. Ha háttal állt az érkező a kapunak, akkor bal kéz felől, a Várhegy délnyugati részén, a hegy negyedét elfoglaló királyi, majd később érseki palota helyezkedett el, míg a hegy északi, nagyobb részén különböző egyházi épületek – az előző bejegyzésben bemutatott Káptalanház, Szent Adalbert székesegyház, a nagyprépost háza, a Szent István protomártír templom és az északi érseki palota – álltak, melyek helyét ma a XIX. században épített bazilika hatalmas épülete foglalja el.

20170608_133727.jpgAz esztergomi bazilika, tőle jobbra pedig a palota épülete

 

A királyi, majd érseki palota maradványainak felhasználásával 1995 és 2000 között alakították ki a Vármúzeum épületegyüttesét, melynek egyes részeit sikerült feltárni – mivel az 1595-ös keresztény ostrom során földdel töltötték fel az alsó szintet –, míg az újonnan épített részei III. Béla király (1172-1196) XII. század végi palotájának alaprajzát követik. A várnak ezen részét a középkorban is egy külön bejárat – a palotakapu – választotta el a többitől, így a palota külön védhető egységet képezett, a mai kapu a régitől egy kicsit északabbra nyílik. A régészeti kutatások – főleg Nagy Emese kutatásai – alapján úgy látszik, hogy már Géza fejedelem idejében is építkeztek az esztergomi Várhegy déli végén, azonban a fejedelem palotája – ahol Vajk is született – valószínűleg a Várhegy északi felén állt, a Szent István protomártír templom mellett. Az ásatások során XI. századi épületmaradványok is előkerültek, ekkor épülhetett István király (1000-1038) palotája a Várhegy déli részén. Az István király és III. Béla király uralkodása közötti időszak királyi épületei a meredek sziklák által jól védhető déli hegyfokon álltak.

20170608_153039.jpgÍgy nézhetett ki a palota a XV. század második felében

 

A korai palota, mely a XII. század végén leégett, a hegy déli végén egy korábbi, vastag kőfalhoz épített rotundához (körkápolnához) csatlakozott. Építőanyaguk helyben bányászott, szépen faragott, sárgásbarna homokkő-kváder volt. III. Béla király a leégett palota helyén teljesen új alapokon, hatalmas, összefüggő palotaegyüttest építtetett, amelyből jelentős részek maradtak meg, részint eltemetve, részint későbbi építkezések által elfedetten.

esztergom_var_06.jpgKép: http://lfg.hu/50333/ismerteto/tortenelmi-szemezgetesek-24-het/

 

 

A királyi, majd érseki palota

 

A palotakapun át a külső, északi vagy nagy palotaudvarra belépve (az alaprajzon: 8), szemben velünk a nagyobb méretű, északi-déli irányú, 45 méter hosszú, 10 méter széles palotaépület állt (az alaprajzon: 9 – nyugati palotaszárny), a nyugati, dunai külső várfalra támaszkodva.

20170608_160825.jpgA nagy palotaudvar és a barokk kaszárnya, ami az érseki palota helyén épült

 

Itt emelkedett valamikor az Árpád-házi királyok kétszintes palotája, melyet később az esztergomi érsekség kapott meg. Ebben az épületben található a III. Béla király idején épült Nagyterem vagy Lovagterem, a pincéjében pedig – amely a középkori palota alagsori része volt, és valószínűleg élelmiszerraktárként funkcionált, valamint innen fűtötték a Nagytermet – a kőtárat rendezték be, ahova két lépcsőn lehet lejutni.

20170608_153915.jpg

20170608_153632_nagyterem.jpg

A Nagyterem jelenleg kisebb, mint amekkora a középkorban volt

 

Az északi lejárat XII. századi vörösmárvány lépcsője eredeti, a kőtárban pedig az esztergomi vár és a Szent Adalbert székesegyház válogatott kőfaragványait bemutató kiállítást lehet megtekinteni. A Nagyterem galériáján keresztül, vagy külön a várudvar felől megközelíthető Márványtermet, valamint az onnan nyíló Reneszánsz teraszt sajnos nem nézhettük meg. III. Béla király palotájához Széchy Dénes érsek újabb traktust épített késő gótikus stílusban a korábbi nagy palota nyugati, Dunára néző oldalán a hegyoldalba, amelyet hatalmas pillérek támasztottak meg. A kétszeresére bővített épület két alsó szintjét egymás fölött 2-2 terem foglalta el, a felső szinten pedig egyetlen hatalmas méretű 47 méter hosszú, 16 méter széles termet alakítottak ki, melyben sem pillér, sem oszlop nem volt. Vitéz János érsek idejében – aki folytatta a palota késő gótikus átépítését – a palotaépület nyugati oldalán a támpillérekre épített zárt erkélyekre, illetve az azokat összekötő, konzolokra támaszkodó vörösmárvány sétáló folyosóra lehetett kijutni, ahonnan szép kilátás nyílt a Dunára. A Nagyterem – melyhez a Szibilla-kápolna is csatlakozott – falán a magyar királyok arcképei sorakoztak. Vitéz János hatalmas palotájának maradványait az 1970-80-as években találták meg a régészek. A nagy palotához északon egy nyugati-keleti irányú, 34 méter hosszú és 7 méter széles palotaszárny csatlakozott, amely kétszintes építmény volt (az alaprajzon: 5 – északi palotaszárny).

20170608_152545.jpgA nyugati-keleti irányú palotaszárny

 

Ez az épület a külső, északi palotaudvarra belépve a jobb kezünk felé esett, napjainkban a helyreállított épületben a Vármúzeum kiállításai láthatók. A palotaépület és benne a Nagyterem, átvészelte az első török ostromokat, végül az 1595-ös keresztény ostrom pecsételte meg a sorsát, amikor a támadók ágyúütege szétlőtte, illetve felgyújtotta a tetőszerkezetet. A többszörösen átépített romokból a XVIII. században kaszárnyát alakítottak ki, amely később lakóházként szolgált az 1960-as évekig. Lepold Antal kanonok 1934-ben ásatásokat kezdett, és megtalálta az Árpád-házi királyok palotájának maradványait. Ugyanekkor mélyebb szinten korábbi, XI. századi épületmaradványok is előkerültek. Az 1960-as években Méri István és Kovalovszki Júlia, majd Nagy Emese, később Horváth István ásatásai is napvilágra hoztak XI. századi falakat. A későbbi régészeti ásatásokkal, falkutatásokkal feltárt részletek, a megtalált kőfaragvány-anyag, az eredeti írott források, egykorú leírások és ábrázolások, valamint az ismert építészeti párhuzamok alapján jól rekonstruálható a palota eredeti formája.

20170608_155707_richtone_hdr.jpgA Fehér toronyból jól látszik, hogy a palota épülete nagyobb kiterjedésű volt a XV. században, mint a jelenleg helyreállított barokk kaszárnya

 

A közelmúltban befejeződött Vármúzeum rekonstrukció külső formájában a barokk épülettömeget tartotta meg. Csupán néhány részlet-rekonstrukcióval utal a Vitéz János érsek által befejezett, európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű palotára.

 

A Fehér torony

A külső, északi udvaron keresztül a Vármúzeum pénztára felé vettük az irányt (a belépőjegyek árát itt lehet megnézni). Az Árpád-házi királyok idején itt állt a déli zárófal, ami a külön egységet alkotó, a Várhegy délnyugati részén elhelyezkedő királyi, majd érseki területet két külön részre osztotta: a zárófaltól északra lévő külső palotaudvarra – melyet a nyugati és északi palotaépületek vettek körül, továbbá innen lehetett a palotakapun kijutni a vár többi részére –, valamint a belső palotaudvarra, a királyi család lakosztályaként szolgáló Fehér toronyra, továbbá az ahhoz csatlakozó épületekre és a kápolnára.

20170608_152531.jpgA Vármúzeum bejárata

A belépőjegyek megváltása után először a XIV-XV. századi földszinti termekben – például a börtönnek és az őrszobának nevezett helyiségekben – berendezett kiállításokat tekintettük meg, majd tovább haladtunk déli irányba, ahol a Várhegy sziklacsúcsán a rekonstruált Fehér toronynak (Weiss thurm) nevezett lakótorony áll, melyet Lepold Antal 1934-ben talált meg a hozzá kapcsolódó kápolna maradványaival együtt.

20170608_150313_richtone_hdr.jpgA palota a bazilikából nézve

Az itt található épületek szintén az 1595. évi ostrom során pusztultak el, amikor a lakótorony felső szintjeit szétlőtték, az alsó szint és a kápolna boltozatai is beszakadtak. Az omladozó falakat részben visszabontva, az egykori palota romos részeit saját törmelékükkel és ide hordott földdel eltömve alacsonyabb fekvésű ágyúbástyává (Lipót-bástya) formálták. III. Béla király szabálytalan ötszög alaprajzú, többszintes lakótornyába és a várkápolnába a kis udvar déli végénél induló lépcsőn lehetett feljutni.

20170608_155104.jpgA belső palotaudvar

A lakótorony alsó szintje a középkorban földdel és törmelékekkel volt kitömve, itt találták meg a XII. századnál korábbi palotához tartozó rotunda kváderkő falait. Az udvar felől a lakóépület egy szinttel alacsonyabbnak látszott, mint kívülről, így az első lakott szint a torony külső oldaláról nézve a második emelet magasságában helyezkedett el, míg az oda vezető, a toronyba nyíló bejárat a belső palotaudvar felől az első emelet magasságában nyílott. Először felmentünk a rekonstruált és 2008-ban védőtetőt kapott Fehér toronyba, ahonnan Esztergomra, a Dunára és Párkányra, valamint a bazilikára is szép kilátás nyílik.

20170608_155355_richtone_hdr.jpgA Dunán átívelő Mária Valéria híd

20170608_155501_richtone_hdr.jpgKilátás a városra a Fehér toronyból

Fontos megjegyezni, hogy a torony a középkorban két emelettel magasabb volt, mint a most helyreállított.

A Szent István terem

A lakótoronyhoz északról egy oldalépítmény csatlakozik – az udvar felől a földszinten, kívülről nézve pedig az első emelet magasságában – melynek szobája teljes épségben megmaradt, így ez lett Magyarország legépebben megmaradt XII. század végi lakótere. Eredeti funkciója csak a felette lévő trónteremnek, az úgynevezett Beatrix teremnek nevezett épületszárny alátámasztása volt.

20170608_160112_szent_istvan_terem.jpgA Szent István terem

Magyarországon a korban kivételesnek számító boltozata és a termet díszítő oszlopfők kvalitásos megmunkálása mutatja, hogy III. Béla idején még az ilyen jelentéktelennek tűnő épületrészek kialakítására is nagy gondot fordítottak. A terem a XV. század középétől a Vitéz János-féle fürdő öltözőjeként működött, majd a XVI. század végétől raktárként funkcionált.

20170608_160120.jpgA terem egy időben a szomszédos fürdő öltözőjeként működött

A XIX. század középén a terem közepén álló vörösmárvány oszlop miatt úgy gondolták, hogy ebben a teremben született Vajk, azaz I. István király, ezért 1874-ben kápolnává alakították át. Ekkor készült el a termet díszítő neoromán ablak- és ajtókeret, a mozaikpadló és a freskódíszítés. A XX. század feltárásai bebizonyították, hogy a terem a korábban feltételezett időpontnál jóval később épült, a XII. század legvégén, így helyreállítása során a XIX. századi kiegészítések egy részét eltávolították, más részét viszont érintetlenül hagyták.

A fürdő

 

A Szent István teremből az egykori fürdőbe léptünk. Antonio Bonfini leírásai alapján a palota déli részén, a XV. század második felében Vitéz János érsek építtetett egy három helységre tagolt fürdőt. A feljegyzések alapján a Szent István termet öltözővé alakították, az udvar déli részének befedésével hozták létre a hideg vizes fürdőhelyiséget, a nyugati fal mellett pedig az izzasztókamra kapott helyet, melyet vörösmárvány burkolat borított, a helység mennyezetén pedig négyzetes nyílásokat alakítottak ki, melyeken a gőz távozhatott.

20170608_160353_furdo.jpgA fürdő

 

A terem folyamatos hőellátásáról az erre a célra kialakított padlófűtés gondoskodott, melynek tüzét a szomszédos konyhából táplálták. Az érsek és vendégei a fürdőbe a lakótoronyból juthattak le, a Szent István teremben levetkőzve, a lefedett udvaron keresztül közelíthették meg az izzasztókamrát, majd onnan visszatérve a hideg vizes fürdőben, egy dézsában fürödhettek le. A vizet minden bizonnyal a vár nagy ciszternájából vödrökben hordták át, ugyanis az eddigi kutatások nem találták az erre a célra kialakított vízvezeték nyomát. A helyiségcsoport a XVI. század végén pusztult el. A fürdőhelyiség boltozata beszakadt, a termet pedig földdel töltötték fel. Az izzasztókamrát – falait ajtókkal áttörve – kazamatává alakították át, majd később a XIX. század második felében a Szent István teremben kialakított kápolna sekrestyéjeként szolgált. A terem feltárására 1934-1938 között került sor.

 

Az esztergomi palota konyhái

 

A korai, III. Béla kori konyha megszüntetése után a XV. század közepén két új konyhát építettek a palotában: egyet a földszinten, egyet pedig az emeleten. A fürdő után a földszinti konyhába léptünk, ami valószínűleg a lakótornyot, illetve az ott fogadott vendégeket szolgálta ki, míg az emeleti konyha a Nagyteremben és a Márványteremben tartott reprezentatív fogadások ellátásában kapott szerepet. A konyhákat 2-2 helyiségre tagolták – az előkészítőkre és a tűzterekre, ami a tulajdonképpeni konyha volt.

20170608_160601_elso_emeleti_konyha.jpgA konyha

 

A konyha és az előkészítő rész bejárata az udvarra nézett, melyen keresztül a szemben lévő raktárból behozhatták a nyersanyagot, a vizet és a tüzelőt, illetve az adott útvonalon szállították a készételeket is. Itt a konyhában volt a szomszédos fürdő tüzelőhelyisége is. 1595 után a konyha feladata megszűnt, kürtőjét visszabontották, annak helyét beboltozták, tetejére földet hordtak, az így kialakult feltöltésen pedig egy ágyúállást alakítottak ki. Az udvarra vezető ajtókat befalazták, helyettük az északi és déli oldalán új bejáratokat nyitottak, a volt konyhát kazamatának alakították át, a belső kis palotaudvart, a lakótoronyhoz hasonlóan, földdel töltötték fel.

 

A Studioló

A lakótoronyban egyetlen válaszfallal megosztottan két helyiség létezett szintenként. A toronytesthez még építése idején alacsonyabb tömegű, lakó célú toldalékot építettek – melynek az alsó szintjén a Szent István terem, míg az emeletén a trónterem vagy Beatrix terem volt –, egy másik toldalék révén pedig összekötötték a várkápolnával. A lakótorony az első lakott szinten – ahova a belső palotaudvarról a lépcső vezetett – két nagyméretű, szabálytalan téglalap formájú teremre oszlott, amelyek a török korban erősen megrongálódtak, a felső emelet és a boltozatok beszakadtak, a torony sarkait szétlőtték, és hevenyészve újrafalazták.

460px-lux_kalman_alaprajza_v9.jpgA Studioló elhelyezkedése a Fehér toronyban

(Kép: http://www.wikiwand.com/hu/Vit%C3%A9z_J%C3%A1nos_studiol%C3%B3ja)

Az első terembe kis folyosóról lehet belépni, amely a palotakapu előcsarnokával, a kápolnával és egy széles csigalépcsővel áll térkapcsolatban. Ez a terem leginkább az erények freskójának termeként ismert, melyet Vitéz János érseki dolgozószobájaként, azaz Studiolójaként emlegetnek.

vukov_22.jpgVitéz János dolgozószobájának rekonstrukciója

(Kép: http://multbanezo.blogspot.hu/2013/07/vitez-janos-ersek-studioloja-az.html)

 

Már 1934 őszén a törmelék kiemelése során – akkor még ragyogó színben – előbukkant a festett árkádívek alatt ábrázolt négy, úgynevezett sarkalatos erény (Okosság, Mértékletesség, Erősség, Igazság) egész alakos allegorikus alakjának falképe. Wierdl Zsuzsanna festő- és restaurátorművész, valamint Prof. Dr. Prokopp Mária, az ELTE művészettörténész professzora úgy véli, az esztergomi királyi palota egyik freskóját, a Mértékletesség allegóriáját az itáliai korai reneszánsz egyik legnevesebb művésze, Sandro Botticelli festette fiatal korában. Ezt egyre több bizonyíték támasztja alá.

vukov_15.jpgA négy sarkalatos erény falképe

(Kép: http://multbanezo.blogspot.hu/2013/07/vitez-janos-ersek-studioloja-az.html)

A helyiség többi része sajnos nem maradt ép állapotban, a keleti fala teljesen leomlott az ostromok ágyúzásai során, de a többi falon kisebb-nagyobb festett vakolatdarabok találhatók az alsó zónában. A termet eredetileg egyetlen hevederívvel, az úgynevezett Zodiákus ívvel – melyen az állatöv jelképei sorakoztak – megosztottan, két mezőben római keresztboltozat fedte. Az 1605-ös török visszafoglalás idejére már szétlőtt Fehér torony kijavítása során, a torony ötszögének éleit lecsapták, azonban a torony tövében falcsonk tanúskodik az eredeti, XII. századi, ötszögű építmény kiterjedéséről. A Studioló boltozata beomlott, a Zodiákus ívet 1934-ben találták meg elemeire széthullva. Az 1930-as években – a várkápolna boltozatával ellentétben – a Studioló boltozatát nem állították helyre, hanem azt vasbeton mennyezettel fedték le, így a Zodiákus ívet nem az eredeti helyén, hanem átlósan elhelyezve láthatjuk. A Nemzeti Várprogram keretében tervek születtek a Studiolo komplex építészeti terének – vagyis immár a boltozatának is – teljes helyreállítására, ehhez viszont a nemrég elkészült Fehér-torony átépítése szükséges.

A Beatrix terem

 

Magából a Studiolóból a bejáraton kívül, négy további irányba lehetett továbbmenni. Szinte szemközt a bejárattal, a lakótorony nyugati oldalán elhelyezkedő másik helyiségébe lehetett átmenni, egyszerű, bélletes, egy oszloppáros kapun át. Ez a hátsó terem a XVI. századi harcok során szinte teljesen elpusztult, alig maradt ép részlete. A Zodiákus ív maradványaira az itteni romok között találtak rá a régészek. Balra, egy ma is épségben meglévő keskeny, félköríves ajtó egy falba épített szűk lépcsőhöz vezet, amelyen a lakótorony déli oldalán, a szikla fölött falakkal is védett kis kertbe – a Várhegy sasbércének sziklateraszához – juthatunk le. A Studiolóból északi irányba egy félkörívesen boltozott átjáró nyílik a trónterembe, amit a feltárók Beatrix teremnek neveztek el, Mátyás király (1458-1490) felesége után, aki a király halálát követően 10 éven keresztül az esztergomi palotában lakott. Ez a terem a Szent István terem felett helyezkedik el és eredetileg egy zsákszoba volt, vagyis csak a Studiolóból lehetett megközelíteni. Később egy török kori belövés során jött létre a terem másik bejárata. A Beatrix teremből a Studiolóba a XII. század végére jellemző kettős, román stílusú kapuzat vezetett, mely ma is látható.

06beatrix.jpgA kettős román kapuzat a Beatrix teremben

(Kép: http://www.epab.bme.hu/projektek/esztergom/index!hu.html)

A negyedik irány a következő szintre vezető csigalépcső volt, mely a boltozatos termek feletti második lakószintre vezetett. A lépcső – melynek 6 darab fellépője maradt épen – íves oldalfalának kváderkövein XII. század végi, palmettás-korongos oroszlános freskórészlet maradt fenn. Ez a csigalépcső köthette össze a király első emeleti szobáit – ahol később Vitéz János dolgozószobája volt – a királynő lakosztályával és a személyes kincsek tárolójával, melyek a második emeleten helyezkedhettek el.

A várkápolna

A Studioló előtti folyosón észak felé haladva, a lakótorony nagy csigalépcsőjét érintve – mely a felsőbb szintekre, illetve a védőfolyosóhoz, a gyilokjáróra vezetett – a királyi család magánkápolnájába, a későbbi várkápolnába lehetett jutni.

mt301mr9619c.jpgA várkápolna a XII. század végén épült

(Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index665.html)

 

III. Béla király esztergomi palotájának legszebb maradványa a kápolna, amely az 1934. évi ásatáskor került elő, és a megtalált mennyezeti boltozati bordák visszahelyezésével sikerült azt hitelesen helyreállítani, ellentétben a palota többi helyiségével, melyeket vasbeton mennyezettel fedtek be.

mt302mr9620a.jpgA Várkápolna a legkorábbi európai gótikus épületek közé tartozik

(Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01954/html/index666.html)

 

A bordás keresztboltozatú hajó még késői román, a szentély már gótikus formát mutat, ez a gótika legkorábbi megjelenése Kelet-Közép Európában. A szentélyben a XII. század végéről származó oroszlános freskó – akárcsak a Studiolóból induló csigalépcső falán –, a hajóban az apostolokat ábrázoló falfestmények már a XIV. század kiemelkedő alkotásai. A nyugati homlokzaton nyíló díszes, küllős rózsaablakot a közelmúltban restaurálták, az eredeti darabok a kőtárba kerültek.

20170608_154728.jpgA várkápolna rózsaablaka

Sajnos a kápolnában és a Studiolóban nem lehetett fényképeket készíteni, így ezekről a helyiségekről az interneten kerestem képeket.

20131215_kar9380.jpgA Várkápolna felavatására 2013. december 15-én került sor

(Kép: http://2010-2014.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/egyhazi-nemzetisegi-es-civil-ugyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/ujra-nyitva-all-a-latogatok-elott-az-europai-jelentosegu-esztergomi-varkapolna)

A következő két írásomat a XIX. században épült hatalmas főszékesegyháznak, az esztergomi bazilika bemutatásának szentelem. Akit érdekel Esztergom 1543-as ostroma, mindenképpen olvassa el Borz Tamás: Az érsek vitéze című történelmi regényét.

Esztergommal kapcsolatos további blogbejegyzések:

A palotáról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül Prof. Dr. Prokopp Mária előadása a Várkápolnáról:

Valamint további két rövid videó:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.varmegom.hu/wp/

http://www.castrumbene.hu/hirlevel.php?id=153

arch.et.bme.hu/arch_old/doc/vukovk.doc

https://mno.hu/grund/megis-eredeti-az-esztergomi-botticelli-1111404

 

http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15493

https://alfahir.hu/2017/06/21/nemzeti_varprogram_nemzeti_kastelyprogram_var_kastely_tortenelem

http://kirandulastippek.hu/dunakanyar/esztergom-kiralyi-palota

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/esztergomi-var--bazilika.html

http://multbanezo.blogspot.hu/2013/07/az-esztergomi-var.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr8512909466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása