A Budapest szívében található Vajdahunyad várának hivatalosan Történelmi Épületcsoport a neve, amit az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten Alpár Ignác tervei alapján. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként az Ezredéves Országos Kiállítás befogadására szolgáló épület elkészítésére 1893-ban írtak ki tervpályázatot. Alpár Ignác egy három részre tagozódó épületcsoport – mely ábrázolja a magyar építészet ezer éves történetét – tervével nyerte a kivitelezés jogát: egy Árpád-házi, román stílusú, egy Anjou-Hunyadi, gótikus és egy Habsburg reneszánsz-barokk egységből állt az eredetileg – a szoros határidő miatt – favázas épületcsoport, amit 1896. május 1-jén ünnepélyes keretek között adtak át.
Történelmi Épületcsoport vagy Vajdahunyad vára
Hogyan lett a Történelmi Épületcsoportból Vajdahunyad vára?
A kiállítás zárása után az épületbe a Mezőgazdasági Múzeum költözött, azonban csak két évre, mert a tó nedves talaján az ideiglenesre tervezett alapozás és a favázas szerkezet miatt az épület balesetveszélyessé vált, ezért le kellett bontani. Mivel az épületcsoport – amit Ferenc József is kitüntetéssel jutalmazott – nagy sikert aratott a sajtó és a látogatók körében, 1902-ben megindult az újbóli felépítése, ezúttal azonban már tartós, időtálló anyagokból. Az épületcsoport legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várát mintázó főhomlokzati gótikus rész, ezért is kapta a Történelmi Épületcsoport a látogatóktól a Vajdahunyad vára elnevezést.
Az eredetileg favázas épületcsoportot tartós, időtálló anyagokból építették fel ismét
(Kép: https://programnemcsakszallas.wordpress.com/2013/10/21/a-varosligeti-vajdahunyad-vara/)
A második világháborúban az épület bombatalálatokban megsérült, rekonstrukciója 1959-ben fejeződött be, 1991 óta pedig műemlék.
A vár bejárata és a román épületcsoport
2016 decemberében a Hősök tere felől a Kós Károly sétányon haladtunk tovább a Történelmi Épületcsoport felé, útközben elsétáltunk egy égőkkel feldíszített fa – lassan itt a karácsony –, majd Alpár Ignác szobra mellett.
A Hősök tere felől a Kós Károly sétányon közelítettük meg a várat
Alpár Ignác szobra
2017. októberében ismét felkerestem a Történelmi Épületcsoportot, így a bejegyzésemben a két látogatás során készített képek láthatók. A szigeten álló vár kapujához – Hidas- vagy Nyilaskapu – az oroszlános kőhídon át jutottunk, tőlünk balra a román kori rész volt látható, míg a jobb oldalon a gótikus épületeket csodálhattuk meg, melynek központi eleme a Vajdahunyadi vár másolata.
Az oroszlános kőhídon át jutottunk a Hidas- vagy Nyilaskapuhoz, balra a Kaputorony látható
A Hidaskapu – melynek szélessége 10,5 méter – klasszikus középkori várkapu, csapórácsa csak imitált, nem ereszthető le és nem zárható be. A kapu felett lévő Ostromfolyosó, lőrések és bástyafalak a diakovári püspöki erődítményt elevenítik fel. A kapu két oldalán egy-egy torony áll, a bal oldalon a 37 méter magas Kaputorony (amit Alpár Ignác Kínzótoronynak nevezett) környékével, a Lovagvárral együtt a felvidéki várak részleteit utánozza. A kapu jobb oldalán pedig a Tompa-torony áll, mely mellett már a gótikus épületrész kezdődik.
A Tompa-torony és a gótikus épületcsoport
A várban jelenleg két torony látogatható: a Kaputorony és az Apostolok tornya. A Kaputorony legalsó szintjén a második világháborút követően egy kutató dolgozott, és egy hatalmas szekrényt helyeztek el az irodában, amelyet évtizedek múlva, a torony felújításakor félretolva egy elfeledett kis fülkét találtak. A helyiségben több mint 100 éves tervdokumentációra, még Alpár Ignácz által tervezett méretarányos térképekre bukkantak. Miután megnéztük a toronyban található vártörténeti fotókiállítást – amely archív felvételein mutatja be a vár történetét – kimentünk az Ostromfolyosóra, ahonnan a Városligetre és a vár udvarára láthattunk rá.
Az Ostromfolyosóról ráláttunk a várudvarra
Miután lejöttünk a toronyból besétáltunk a vár udvarára, ahol a téli hideg ellenére elég sok turista nézelődött. Bal kéz felől a román kori épületcsoport leghangsúlyosabb része a kápolna és a hozzá csatlakozó gótikus kerengő tűnt fel.
A kápolna és a hozzá csatlakozó kerengő
A templom eredetileg a múzeum könyvtárának épült, azonban az I. világháború során a vár udvarán ápolt sebesültek és a környékbeliek kérésére 1916-ban kápolnává szentelték, ahol minden vasárnap szentmisét tartanak, és gyakran esküvők és koncertek színhelye. A kápolna alaprajza a lébényi templomét, míg a kapuja a XIII. századi bencés apátsági templom, a jáki templom kapuját mintázza.
A kápolna oldalról
A lébényi templom (Kép: https://www.orszagalbum.hu/lebenyi-templom-oldalhomlokzata_p_7254)
A kápolna bejárata
A jáki templom (Kép: http://mapio.net/pic/p-78852932/)
A kápolnától balra Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolataival épült varázslatos hangulatú kerengőben nézhettünk szét.
A kerengő a kápolnától balra épült fel
A zárt, növényekkel benőtt udvar közepén egy díszesen faragott kút áll, sajnos mikor ott jártunk, a kapuk zárva voltak.
A kerengő
(Kép: https://programnemcsakszallas.wordpress.com/2013/10/21/a-varosligeti-vajdahunyad-vara/)
2017 tavaszán a román épületcsoport előtti területen felavatták a legnagyobb magyar agrárpolitikus, Darányi Ignác egykori földművelésügyi miniszter szobrát, aki a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot megálmodta. Az alkotás egy padon, ülő helyzetben, ábrázolja a minisztert, kezében iratokkal.
Darányi Ignác szobra a kerengő előtt
Darányi Ignác eredeti szobra – mely Kisfaludy Strobl Zsigmond műve volt – a második világháború során, 1944-ben megrongálódott, majd a háború után beolvasztották és anyagát a Sztálin szoborhoz használták fel. Érdemes a román épületcsoportot a tó másik oldaláról is megnézni, valamint a vízre néző Anonymus bár külső teraszára is bemenni, ahonnan a felvidéki várak részleteit utánozó Lovagvár épületeit lehet megtekinteni.
Érdemes a román épületcsoportot a tó másik oldaláról is megnézni
A Lovagvár
A gótikus épületcsoport
A román kori épületrésszel szemben, a várudvar másik oldalán áll a vár gótikus épületcsoportja, melynek látványát meghatározza a vajdahunyadi vár Nyebojsza-tornyának másolata.
A román kori épületrésszel szemben áll a vár gótikus épületcsoportja
(Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/vajdahunyad_vara_legi_fotokon/)
A gótikus épületcsoport látványát meghatározza az Erdélyben található vajdahunyadi vár Nyebojsza-tornyának másolata
Vajdahunyad vára Erdélyben, jobb szélen látható a Nyebojsza-torony
A gótikus épületcsoport várudvar felőli része a Hidaskapura merőleges dómhomlokzattal kezdődik, melynek legjellegzetesebb motívuma a Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak.
A Róth Miksa üveg- és mozaikművész műhelyében készült hatalmas, küllőköves rózsaablak
Az ablak ívének aljában Mátyás fekete seregének egy-egy páncélos vitézének szobra áll. Az ablakot és a szobrokat közelebbről az Ostromfolyosóról lehet megcsodálni. A várudvar része a gótikus épületcsoporttal övezett Hunyadi-udvar, valamint itt van a neves közgazdász, volt földművelésügyi miniszter, gróf Károlyi Sándor padon ülő szobra, Stróbl Alajos szobrász alkotása.
Gróf Károlyi Sándor szobra a Hunyadi-udvarban látható
A Hunyadi-udvart szegélyező épületcsoportnak a Hidaskapuhoz legközelebb eső – azzal párhuzamos – része a csütörtökhelyi Zápolya-kápolna szentélyének bejáratát mintázza, kicsinyítve, majd egy oszlopsoros-bolthajtásos erkély következik Árpád-házi királyok domborműveivel díszítve.
A Hunyadi-udvart szegélyező épületcsoportnak a Hidaskapuhoz legközelebb eső része
A csütörtökhelyi Zápolya-kápolna (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%BCt%C3%B6rt%C3%B6khely)
Oszlopsoros-bolthajtásos erkély, Árpád-házi királyok domborműveivel díszítve
Ezekkel merőlegesen lévő falon a hármas nyílású olaszos loggia Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjével a vajdahunyadi Mátyás-loggiát utánozza.
Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix reliefjei
A gótikus épületcsoport udvari szárnya az Apostolok tornyával végződik, ami a segesvári óratorony másolata.
Az Apostolok tornya
Ott, ahol a segesvári óratorony óráját találni, az Apostolok tornyán gyönyörű, fából faragott, úgynevezett angyalos magyar címer látható.
Segesvári Óratorony
A 150 lépcsőfok megmászása után a toronyból láthatjuk a Gellért-hegyet és a Citadellát, a budai várat, a Szent István bazilika kupoláját, valamint magára Vajdahunyad várára is letekinthettünk.
Reneszánsz-barokk épület
A várudvaron továbbhaladva egy olaszországi kora reneszánsz összekötő épülethez értünk a jobb oldalon, majd az épületcsoport harmadik részéhez, a Habsburg reneszánsz-barokk részt néztük meg, ahol a Mezőgazdasági Múzeum főbejárata – amely fölött a 41 méter magas kupola a gyulafehérvári Károly-kapu után készült – is található.
Olaszországi kora reneszánsz összekötő épület
A Habsburg reneszánsz-barokk épületcsoport a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrokkal
A Mezőgazdasági Múzeum főbejárata
A gyulafehérvári Károly-kapu
A várudvar felé néz a Mária Terézia korabeli 77,5 méter hosszú barokk kastélyhomlokzat, míg a műjégpálya (nyáron csónakázó tó) felé a reneszánsz Német-homlokzatot figyelhetjük meg.
A Német-homlokzat
A múzeum bejáratával szemben Ligeti Miklós alkotását, III. Béla király (1172-1196) névtelen krónikásának, Anonymusnak a szobrát állították fel 1903-ban, míg a barokk kastélyépület főhomlokzatának kupolái körül a mezőgazdaság egyes ágazatait jelképező szobrok állnak.
Anonymus szobra (Kép: http://mapio.net/pic/p-42698340/)
A barokk épületegyüttes végén jobbra fordulva a vár keleti oldalára jutottunk, ebben az irányba a kései barokk homlokzat néz. A délkeleti sétányon eredetileg négy mellszobor volt látható: Mitterpacher Lajos, Tessedik Sámuel, Nagyváthy János és Pethe Ferenc mellszobra. Később itt helyezték el egy kőfülkében a Drakula film sztárjának, Lugosi Bélának a mellszobrát is.
Lugosi Béla mellszobra
Tovább haladtunk az épület mellett és elértünk az annak délkeleti sarkán álló Katalin-bástyatoronyhoz, ami a brassói Katalin-kapu magasított utánzata, keleti oldalán a bártfai városháza erkélyével.
Jobb oldalon a Katalin-bástyatorony
A brassói Katalin-kapu
A Katalin-bástyatorony keleti oldala, a bártfai városháza erkélyével
A műjégpálya felől már nem tudtunk végigmenni az vár mellett, csak a harmadik (barokk-reneszánsz) épületcsoport déli oldalán, amelynek reneszánsz Német-homlokzata néz ebbe az irányba, az 50 méter magas Német-toronnyal –melynek toronysisakja hagymakupolás –, valamint a déli szárny nyugati végén, az alacsony, korai francia reneszánsz stílust utánzó, tetőgerincén delfines kétcsúcsú díszítéssel épített Francia-toronnyal.
A Német-torony
A Történelmi Épületcsoportról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Végül három videó a várról:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/muzeum/
http://24.hu/belfold/2016/11/30/37-milliardbol-ujitjak-fel-a-vajdahunyad-varat/
http://budapestcity.org/03-muemlekek/14/Vajdahunyad-var/index-hu.htm
http://www.kirandulasok.com/2013/02/vajdahunyad-vara.html
http://www.origo.hu/utazas/magyarorszag/20160623-jart-mar-a-vajdahunyadvar-tornyaban.html
http://www.kirandulasok.com/2013/02/vajdahunyad-vara-jaki-kapolna.html
