Előző bejegyzésemben Déva várának történetét mutattam be a XVI. század végéig, szó volt többek között a vár első írásos említéséről IV. Béla király (1235-1270) és István trónörökös, ifjabb király harcai során, Kán László tartományúrról és a Szent Koronáról, a törökverő Hunyadi Jánosról, Dobó István egri hősről, az unitárius egyház alapítójáról, Dávid Ferencről, valamint Geszti Ferenc várnagyról, akinek halálát követően Báthory Zsigmond, majd anyai nagybátyja, Bocskai István erdélyi fejedelmek kezén volt a vár.
„Mennek, mendegélnek Déva vára felé.
Sem hintót, sem lovat semmi baj nem lelé.
– Jó napot, jó napot tizenkét kőmives,
Tizenkettő közül Kelemen kőmives!
– Jó napot, jó napot asszony feleségöm!
Hát ide miért jöttél a veszedelmedre?
Most szépen megfogunk, bédobunk a tűzbe,
Neked gyenge hamvad keverjük a mészbe.
Csak így állítjuk meg magas Déva várát,
És így nyerhessük el annak drága árát.”
/Kőmives Kelemen http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html/
Báthory Gábor Bethlen Gábornak adományozta Dévát
1606-ban Bocskai végrendeletében Nyári Pálra hagyta Dévát, azonban Nyári nem jutott a vár birtokába, mivel az új fejedelem, Rákóczi Zsigmond – akiről Szerencs várával és református templomával kapcsolatban már írtam – megtartotta azt kincstári birtoknak. 1610-ben a fiatal Báthory Gábor erdélyi fejedelem az akkor még őt támogató Bethlen Gábornak adományozta Dévát.
A XVII. század elején Bethlen Gábor kapta adományba Dévát
1612-ben Bethlen Báthory fejedelem ellen fordult, és a törökök támogatásával a fejedelmi trónra tört. Az ősz folyamán Bethlen menekülni kényszerült Erdélyből a törökökhöz, első feleségét – Károlyi Zsuzsannát – azonban Déva várában hagyta, a vár védelmét pedig Kemény Péterre bízta. Miután Báthory Gábort 1613-ban a hajdúk meggyilkolták, Bethlen Gábor lett Erdély fejedelme, aki egy évvel később feleségének adományozta Dévát.
Széchy Mária, a ”Murányi Vénusz”
Károlyi Zsuzsanna 1622-ben meghalt, a vár ezt követően a fejedelem unokaöccsének, ifjabb Bethlen Istvánnak a birtokába került. 1627-ben Bethlen István feleségül vette Széchy Máriát, akit Gyöngyösi István után ”Murányi Vénuszként” emleget az utókor, és akiről Petőfi Sándor így írt Szécsi Mária című versében: „Gyönyörű szép asszony, szép mindenek felett!”. 1632-ben Bethlen István fiatalon halt meg, az özvegy Széchy Mária – akitől a Bethlen család perrel próbálta visszaszerezni férje birtokait – egy ideig dévai udvarházában élt, majd 1634-ben újra férjhez ment. Második férje rozsályi Kun István köznemes, szatmári főispán volt, azonban a házasság nem sikerült jól, Mária hamarosan elhagyta férjét és visszaszökött a dévai udvarházba. Férje erőszakkal próbálta meg feleségét magával vinni, katonákkal ostromolta meg az udvarházat, de Máriának sikerült felmenekülnie Déva várába, amit Kun István nem mert megtámadni.
Széchy Mária, a ”Murányi Vénusz”
(Kép: http://montazsmagazin.hu/wp-content/uploads/2015/02/szechy_maria1.jpg)
Végül 1637-ben a protestáns házaspár elvált, 1640-ben pedig Mária eladta Dévát I. Rákóczi György fejedelemnek, aki a források szerint egy új bástyát emeltetett a vár keleti oldalának védelmére, és egy kút ásását rendelte el. Széchy Mária harmadszor is megházasodott, férje Wesselényi Ferenc Fülek várának kapitánya lett. Szerelmükről szól Petőfi Sándor korábban említett, Szécsi Mária című verse, valamint Arany Jánost és Kisfaludy Károlyt is megihlette Murány várának 1644-es ”ostroma”.
Wesselényi Ferenc nádor (Kép: http://cultura.hu/aktualis/wesselenyi-ferenc-tortenete/)
Wesselényi 1657-ben az ország nádora, 1664-ben viszont – a szentgotthárdi győzelmet követő szégyenletes vasvári békét követően – elfordult a Habsburg uralkodóháztól és a nevével fémjelzett főúri mozgalom élére állt. 1667-ben meghalt Wesselényi, az összeesküvésre pedig fény derült, melynek következtében Zrínyi Pétert – a költő és hadvezér Zrínyi Miklós testvére, Zrínyi Ilona apja –, Nádasdy Ferencet – ecsedi Báthori Erzsébet unokája – és Frangepán Ferencet 1671-ben kivégezték. Széchy Mária kegyvesztett lett, kőszegi birtokán halt meg elhagyatva 1679-ben.
Barcsay Ákos lett Déva birtokosa, majd rövid ideig Erdély fejedelme
1657-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem – I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia, Báthory Zsófia férje – Barcsay (vagy Barcsai) Ákosnak adományozta Dévát, aki a kor tehetséges diplomatája volt. Mikor Rákóczi fejedelem 1657-ben svéd szövetségben megindította a lengyelek elleni hadjáratát – melytől a Porta korábban szigorúan eltiltotta Erdélyt – a fejedelem távollétében Serédy István és Barcsay Ákos helytartóként irányították a fejedelemséget. Hiába ért el kezdeti sikereket az erdélyi hadsereg lengyel földön, a szövetségesei magára hagyták, miközben Köprülü Mehmed, az új török nagyvezír felszámolta a konstantinápolyi udvarban uralkodó káoszt és Rákóczi megbüntetésére készült.
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem
(Kép: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Bouttats_-_II_R%C3%A1k%C3%B3czi_Gy%C3%B6rgy.jpg)
A Kemény János hadvezér által vezetett erdélyi sereget a tatárok bekerítették és fogságba hurcolták a Krímbe, maga a fejedelem is csak nehezen tudott megmenekülni, tekintélye azonban megrendült. Az erdélyi rendek, a törökök bosszújától tartva 1657 novemberében a szintén helytartó Rhédey Ferencet választották meg fejedelemnek, aki azonban két hónapon belül lemondott Rákóczi javára, őt azonban a törökök többé nem fogadták el, ezért büntetőhadjáratot indítottak Erdély ellen Köprülü Mehmed nagyvezír és Szejdi Ahmed budai pasa vezetésével, eközben a krími tatárok is végigdúlták a fejedelemséget. Ekkor került a törökök kezére Jenő vára. Barcsay Ákos megjelent a nagyvezír táborában, majd 1658. szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott, cserébe Lugos és Karánsebes várainak átadására, évi 40 ezer arany adó, valamint 500 ezer tallérnyi hadisarc megfizetésére kötelezte magát. Emiatt sokan árulónak tartották Barcsayt, de csak így tudta elérni, hogy a törökök kivonuljanak a végigpusztított Erdélyből. II. Rákóczi György azonban nem fogadta el Barcsay fejedelemségét, 1659-ben, míg Barcsay Temesvárra utazott, hogy biztosítsa a törököket a hűségéről, támadást indított és az év végére – miután Szejdi Ahmed budai pasa csapatai elhagyták Erdélyt – Barcsayt Szebenbe szorította vissza, ahol ostrom alá vette. Barcsay még elutazása előtt Déva várában hagyta feleségét, Szalánci Erzsébetet, az erősség védelmét pedig testvérére, Barcsay Gáspárra bízta.
Barcsay Ákos erdélyi fejedelem
A következő év, vagyis 1660 tavaszán Szejdi Ahmed visszatért Erdélybe, és május 22-én a szászfenesi csatában legyőzte Rákóczit, aki belehalt a csatában szerzett sérüléseibe. A törökök Barcsay Ákost is tisztes fogságba vetették, csak az 1658 őszén kivetett hadisarc és az elmaradt adók első részletének kifizetését követően engedték el. Eközben a tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt, a törökök pedig bevették Váradot, a Partium nagy részét hatalmukba kerítve, ezzel Erdély aranykora véget ért. Az erdélyiek a nyomorúságos állapotokért, a magas adók miatt, a túlzott engedékenységgel vádolt Barcsayt tartották felelősnek, aki a Rákóczival szemben mutatott tehetetlensége miatt a Porta támogatását is elvesztette. Ekkor Kemény János – a tatár fogságot megjárt II. Rákóczi György egykori hadvezére – lépett fel trónkövetelőként a Rákóczi hívek támogatásával. Az Örményesnél vívott csatában Kemény János legyőzte a fejedelem testvére, Barcsay Gáspár által vezetett sereget, az ütközetben maga a vezér, Barcsay Gáspár is elesett. A békességre törekvő Barcsay Ákos – aki belefáradt a kormányzás terheibe és az őt ért jogtalan vádakba – 1660. december 31-én lemondott a fejedelemségről, amit Kemény János szerzett meg, rövidesen Déva várához is hozzájutott, amit a német helyőrség játszott a kezére.
Kemény János erdélyi fejedelem
(Kép: http://www.adontes.hu/alkotasok/magyar-hosok-arckepcsarnoka/kemeny-janos)
Barcsay azonban lemondásával sem tudta elkerülni végzetét, 1661-ben Kemény János elfogatta és júliusban a Görgényből Kővárra történő szállítása során Kozmatelkén Barcsayt meggyilkolták. Korábban pedig a volt fejedelem testvérét, Barcsay Andrást akasztatta fel Kemény János, annak ellenére, hogy az Barcsay Ákos erre utasító levelének kézhezvétele után átadta a Fogaras várát az azt ostromló Keménynek, viszont továbbra is kapcsolatot tartott a havasalföldi és moldvai vajdákkal, és leveleiből az is kiderült, hogy a törököt az országba hívta. 1662. január 23-án Kemény János elesett a törökök ellen vívott nagyszőlősi csatában, haláláról a kortársak így írtak:
„Barcsay uram bús haláláért áldozat kellett, Isten keze volt rajta" és „Visszaadá Isten igaz kölcsönnel a jámbor, kegyes Barcsay Ákos ártatlan halálát."
Déva a törökök kiűzését követően
A törökök kiűzését követően, 1687-ben császári katonai helyőrség szállta meg Déva várát. 1704-ben, a Rákóczi-féle szabadságharc idején a kurucok kezébe került a vár, amit csak két évvel később, három hónapos ostrom során sikerült visszafoglalni a császáriaknak. A szabadságharcot lezáró szatmári békét követően, 1712-ben készült el Giovanni Morando Visconti dévai felmérése és erődítési terve. Eszerint a felmérés szerint a középkori védműveket – mint a belső várban álló palotát, a Bethlen bástyás zwingert és az alsó kapus külső erődövet – egy lőállásokkal ellátott földerőddel bővítették. Visconti erődítési terve egy külső védműrendszer kiépítését helyezte kilátásba, amely főként a vár keleti oldalára összpontosította volna a védelmet. 1717 és 1719 között gróf Stephan Steinville, az erdélyi császári hadak főparancsnoka elkezdte kiépíteni a Sáncnak nevezett földerődöt, ami egy árokrendszer révén kapcsolódott a középkori várfalakhoz. Steinville – aki Déván halt meg – létesítette a palota szomszédságában levő ciszternát, amely a félnyeregtetőkön és a csatornákon lecsorgó esővizet gyűjtötte össze. A ciszternán egykor a következő latin nyelvű felirat állt: „Steinville építe engem, hogy vizet nyújtsak azoknak, akik innen a törököt legyőzni, a várat hősiesen védeni és a vad lázadókat megtörni akarják.”
Déva várát a XVIII. században tovább építették (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
1752-ben a várat tovább korszerűsítette gróf Maximilian Ulisse Broune, ezekre a munkálatokra utalt egy másik felirat, amely egykor a Geszti Ferenc-féle emléktábla mellett állt: „Amit az idők tönkretettek, azt Ulisses, Erdély parancsnoka, buzgalommal újjáépítette.” 1800-ban Erdély katonai parancsnoka, gróf Mitrowsky javaslatára megszűnt a vár katonai szerepe, azt nyilvános árverésen Pogány Franciska vásárolta meg. Ezt követően az ajtókat, kapukat, ablaktokokat leszerelték és elárverezték, a vár köveit pedig a városban folyó építkezéseken használták fel.
I. Ferenc császár látogatása és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc
1817-ben I. Ferenc császár és felesége, Karolina Augusztával erdélyi útjukon Dévára is ellátogattak, ahol meghatotta őket a romos vár romantikus hangulata. A császár elrendelte az erősség helyreállítását, melyre jelentős anyagi támogatást biztosított. A munkálatok tizenkét évig tartottak, 1829-re sikerült felújítani a várat, ennek emlékére egy táblát is állítottak a bejárat fölé, melyen ez áll: FRANCISCUS I. RESTAURAVIT MDCCCXXIX.
I. Ferenc császár helyreállíttatta Déva várát
(Kép: http://uralkodok.hupont.hu/2/magyar-kiralyok-es-erdelyi-fejedelmek-arckepcsarnoka)
Déva ezután királyi uradalom maradt. 1848-ban a honvédsereg kiéheztetéssel sikeresen elfoglalta a várat a császári helyőrségtől, és az erősség a szabadságharc végéig magyar kézen maradt, ahol Bem tábornok lőszerraktárt rendezett be. 1849. augusztus 13-án Görgey Artúr világosnál letette a fegyvert, aznap vagy másnap a dévai lőporraktár felrobbant, ekkor több, mint száz magyar honvéd lelte halálát, a vár pedig romba dőlt.
A vár felülnézetből (Kép: Youtube)
Néhány nappal később Bem seregének maradéka Dévánál kapitulált, a vár pedig olyan sérüléseket szenvedett, hogy azt többet már nem hozták rendbe. 1896-ban Déva vára a Hunyad Megyei Történelmi, Régészeti és Természettudományi Társulat tulajdonába került, melynek igazgatása alatt kiépítették a vár megközelítését szolgáló sétányokat és fásították a várhegyet.
Déva vára a szabadságharc végén romba dőlt (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
A XX. század második felében konzerválták a maradványokat, elhordták a faltörmeléket és kiszélesítették a romokhoz vezető utakat.
A helyreállítás előtt (Kép: http://tortenelemportal.hu/2009/08/160-eve-varja-az-ujjaepiteset-deva-vara/)
A XXI. század elején átfogó feltárási és helyreállítási munkálatok kezdődtek a várban, 2005-ben indult el a várhegy keleti részén az új felvonó, 2014-ben pedig megnyitották a turisták előtt a külső várat, míg a belső vár helyreállítása jelenleg is zajlik.
A vár alaprajza
A felvonó (az alaprajzon: 4) a vár délkeleti oldalát védő bástya (az alaprajzon: 5) mellé vitt fel minket, melyet a források szerint I. Rákóczi György erdélyi fejedelem építtetett a XVI. század közepén. Déva vára két részből áll, melyek spirális rendszert alkotnak: a magasabban fekvő, és korábban megépített belső vagy felső várból, valamint a később a belső vár köré épített, nagy területet magába foglaló külső vagy alsó várból.
Déva vára két részből áll (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
A külső vár falától fantasztikus kilátás nyílt keleti és északi irányba a Maros völgyére, valamint azon túl az Erdélyi-középhegység déli részét alkotó Erdélyi-érchegység vonulataira.
Kilátás kelet felé
Miután kigyönyörködtük magunkat, a külső lépcsőkön (az alaprajzon: 3) felkapaszkodtunk a belső vár – mely két falgyűrűből áll – két falgyűrűje között vezető gyalogúthoz.
A belső vár keleti várfala
A vár legkorábban épült része a belső vár belső falgyűrűje, melyet a XVII. században vettek körül egy külső falgyűrűvel. A belső vár déli oldalán húzódott a XIII. században épült, téglalap alaprajzú, egyemeletes palotaépület, mely a várúr reprezentációját szolgáló helyiségeket és annak lakását foglalta magába. A palotát – mely alatt pincét alakítottak ki – később többször is átépítették, például Szapolyai János vajdasága idején, majd az Erdélyi Fejedelemség időszakában.
A belső vár rekonstrukciója délnyugatról nézve
Az épület északnyugati végében állították fel a Dávid Ferenc emlékét őrző táblát, a vár és a várhegy az unitáriusok nemzetközi zarándokhelyévé vált. A gróf Stephan Steinville által kialakított ciszterna is ezen a részén található. A rekonstrukció rajzokon az látható, hogy a palota keleti oldalához egy kétemeletes épületszárny csatlakozott, mely aztán félkörívben a belső vár északi oldalánál folytatódott.
Déva vára napjainkban délről nézve (Kép: http://erdelyikepek.hu/site/deva-vara/)
Ebből a szárnyból nem sok maradt fenn az 1849-ben bekövetkezett robbanás következtében. A két falgyűrű között haladtunk tovább a déli fal mentén, tőlünk jobbra előbb az egykori kétemeletes keleti szárny romjai, majd az egyemeletes palotaszárny maradványai voltak láthatók.
Balra a belső vár külső, jobbra pedig a belső falgyűrűje
A palotaépület romjai
Balra pedig a belső vár külső falgyűrűje állt, azon túl pedig Déva városának épületei látszottak.
Déva városa
Rövidesen a belső vár külső falgyűrűjének délnyugati szakaszán egy hengeres toronyhoz érkeztünk, ez az úgynevezett Bethlen Bástya vagy Bethlen Rondella (az alaprajzon: 10), melyet a vár 1640-es leltárában Dobó/Dobai Bástya néven tüntettek fel, ebből arra lehet következtetni, hogy Dobó Domonkos építtette, aki 1553 és 1556 között volt a vár kapitánya.
A Bethlen Rondella a belső vár délnyugati részén épült
A belső vár nyugati oldalát egy zwinger építésével erősítették meg, így ezen az oldalon a belső várat három fal is védi, a külső várfalon kívül.
A belső vár rekonstrukciója nyugatról nézve, ebből az irányból három fal is védte a várbelieket
Miután megcsodáltuk a nyugati irányba nyíló kilátást, megérkeztünk a belső vár kapujához (a belső falgyűrű kapuja), ami azonban le volt zárva, mivel ott még folynak a helyreállítási munkálatok.
Kilátás nyugati irányba
A belső vár kapuja, melyet az északi oldalon álló egyemeletes épület nyugati homlokzata foglalt magába
A déli oldalon álló palotaépülettel szemközt, a belső vár északi szélén is állt egy egyemeletes épület, melynek nyugati homlokzata a vár belső kapuját foglalta magába. Ezen keresztül lehetett bejutni a belső várudvarra. Az északi épülethez – melyet kazamatasor kapcsolt össze a vele szemben álló palotaépülettel – a már említett kétemeletes keleti szárny csatlakozott. A rekonstrukciókon az látható, hogy a belső várudvar északi és déli végén egy-egy masszívabb építmény is állt, ezekről azonban további információkat nem találtam.
A belső vár rekonstrukciója északnyugatról
A belső vár külső falgyűrűjén – a belső várba vezető kapuval átellenben – is nyílt egy kapu, ez volt a Felső-kapu, valószínűleg kaputorony is állt ezen a helyen (az alaprajzon: 7).
A Felső-kapu a belső vár külső falgyűrűjén nyílt
A kapun kisétálva leereszkedtünk a zwinger elé épített mozgó-hídon (az alaprajzon: 6), közben visszatekintettem a belső vár nyugati oldalára és a Bethlen Bástyára.
A zwinger és a Bethlen Bástya a belső vár nyugati oldalán
Alattunk délnyugati irányban az alsó vár udvara húzódott egy bástyával, amit tüzérségi platformnak alakítottak ki (az alaprajzon: 12).
Az alsó vár délnyugati bástyája
A külső várfal déli szakasza mentén indultunk vissza a felvonó felső állomásához, de még nem ereszkedtünk le a várhegyről, hanem tovább követtük a külső várfalat, amíg el nem értük a külső vár északi részén álló Alsó-kaput (az alaprajzon: 2), legvégül pedig a Császár-kaput (az alaprajzon:1), ami a külső vár nyugati oldalán épült meg.
A vár déli oldala, balra a külső várfal, jobbra pedig a belső vár, a háttérben pedig a Bethlen Bástya látható
A külső vár északi oldala, a háttérben pedig az Alsó-kapu
Ha valaki gyalogosan közelíti meg Déva várát, akkor a Császár-kapun keresztül lép be a külső vár területére, majd az Alsó-kapun keresztül halad tovább a belső vár irányába.
Az Alsó-kapu
Ezután visszatértünk a telekabinhoz, ami levitt minket a várhegy tövében kialakított parkolóban hagyott kocsihoz, és elindultunk a napunk utolsó állomása: Vajdahunyad vára felé.
„– Menj el, fiam, menj el magas Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva…
Elindula sírva az ő kicsiny fia,
Elindula sírva magos Déva várra.
Háromszor kiáltja magos Déva várra:
– Anyám, édesanyám, szólj bár egyet hozzám!
– Nem szólhatok, fiam, mert a kőfal szorít;
Magos kövek között vagyok berakva itt. –
Szíve meghasada, a föld is alatta,
Az ő kicsiny fia oda beléhala.”
/Kőmives Kelemen http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html/
További képek Déva váráról a Studhist Faceboon oldalán találhatók: https://www.facebook.com/studhist/
Végül egy videó magos Déva váráról:
Források és ajánlott oldalak:
http://kirandulastippek.hu/del-erdely/deva-vara
http://www.origo.hu/utazas/hirek/20160125-latogathato-lesz-deva-vara.html
http://www.castrumbene.hu/erdelyivarak/var/deva.html
http://mek.oszk.hu/06200/06204/html/manepbal00005.html
http://lexikon.adatbank.ro/muemlek.php?id=369
http://tortenelemportal.hu/2009/08/160-eve-varja-az-ujjaepiteset-deva-vara/
http://montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-szechy-maria/