A geszti Tisza-kastély, majd Gyulán a vár és az Almásy-kastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza Debrecenbe, hanem a Gyulától tizennyolc kilométerre délnyugatra, Békéscsabától tizenkét kilométerre délre fekvő Szabadkígyósra (egykor Ókígyós) mentünk, ahol megnéztük az ország egyik legimpozánsabb kastélyát, az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült Wenckheim-kastélyt.
A kastély a franciakertből nézve 2018 márciusában
Szabadkígyós Gyula és Békéscsaba közelében fekszik
A településre az Ókígyósi úton értünk be, majd ahol egy tábla is jelezte, jobbra kanyarodtunk az Áchim András utcába, ahol rövidesen leparkoltam a kocsit az utca jobb oldalán, mivel a kastély parkjába a kihelyezett táblák szerint intézeti gépjárművek kivételével tilos a behajtás.
Az Ókígyósi úton elhaladtunk a Wenckheim-kripta és a Szent Anna-kápolna mellett, majd jobbra kanyarodtunk a kastély felé
A kerítésre egyéb táblák is ki vannak helyezve, melyek szerint 20 órától a kastély parkjának területén idegeneknek tartózkodni hatóságilag tilos, szeles, viharos időben a parkban tartózkodni tilos, valamint a park területén tüzet rakni szigorúan tilos. Miután ennyi tilalomtól se rettentünk meg, elindultunk az aszfaltozott úton az egykori tájképi vagy angol kertben a kastély épülete felé.
Légi felvétel a kastélyról és a franciakertről
(Kép: https://www.legifelvetel.hu/magyar_galeria_oldalak/foto/szabadkigyos_wenckheim_kastely)
A Wenckheim család
Gróf Wenckheim József Ágoston alsó-ausztriai kancellárként szerezte meg a nemességet, majd 1730-ban feleségül vette az ugyancsak frissen nemesített Harruckern János György – aki 1732-től Békés megye főispánja volt, és néhány uradalom kivételével szinte a megye összes birtoka a kezébe került 1722-ben – legfiatalabb lányát, Harruckern Mária Cecíliát.
Báró Harruckern János György
Harruckern János Györgynek három lánya – Franciska, Johanna és Mária Cecília – és két fia volt, azonban sem Harruckern Ferenc Domonkosnak, sem Harruckern Józsefnek nem születtek fiú örökösei, így Harruckern Ferenc Domonkos 1775-ben bekövetkezett halálával a család fiúágon kihalt, a vagyont pedig a női leszármazottak, köztük Mária Cecília örökölték. Gróf Wenckheim József Ágostonnak és Harruckern Mária Cecíliának három gyermeke született, akik közül Wenckheim József (1733-1803) altábornagy vitte tovább a családi nevet. Wenckheim József 1776-ban osztrák bárói rangot kapott, 1802-ben pedig megkapta az osztrák grófi címet, felesége Gruber Terézia volt, akit osztatlanul illetett meg a Harruckern család vagyonának gyulai része, ugyanis Gruber Teréziának a nagyanyja Harruckern János György lánya, Harruckern Johanna volt.
A Wenckheim család grófi címere
Gróf Wenckheim Józsefnek és Gruber Teréziának két fia volt: Wenckheim József Antal (1780-1852) a család idősebb, míg Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót (1785-1838) az ifjabb grófi ágának megalapítója lett.
Gróf Wenckheim József Antal, a magyar nábob
Gróf Wenckheim József Antal apja 1803-ban bekövetkezett halála után a kígyósi, békési, aradszentmártoni és székudvari uradalom birtokosa lett, míg öccse, Ferenc a gyulai uradalmat és kastélyt örökölte. A művelt, vendégszeretetéről híres József Antal 1815-ben Szegedről és környékéről dohánykertészeket telepített a mai Újkígyós területére, ezzel a község megalapítójává vált. 1810 körül egy kis kastélyt építtetett az ókígyósi nagymajorban, majd 1844-ben ő építette meg a Szent Anna kápolnát Czigler Antal tervei szerint, késő klasszicista stílusban.
Az 1844-ben épült Szent Anna-kápolna
Első két felesége fiatalon hunyt el, ezen házasságaiból nem születtek utódok. 1847-ben, az akkor hatvanhét éves grófnak megtetszett a kulcsárnőjének, Müller Katalinnak a huszonkét éves lánya, az 1825-ben született Scherz Krisztina, akinek udvarolni kezdett, mire a kulcsárnő és a fiatal lánya felmondott és el akarták hagyni az ókígyósi kastélyt. A gróf, hogy bizonyítsa szándékának komolyságát, felvette a díszmagyarját és szabályosan megkérte Scherz Krisztina kezét.
Gróf Wenckheim József Antal, a magyar nábob
(Kép: https://www.wenckheim.hu/wenckheim_csalad.htm)
Az esküvőt 1847. november 25-én tartották, amire Wenckheim József Antal unokaöccse, a gerlai kastélyban lakó Wenckheim Károly – aki nem örült a frigynek, mivel nagybátyja örökös nélküli halála esetén ő örökölte volna annak hatalmas vagyonát – egy fekete koporsót küldött a következő üzenettel: „Neked nem asszony, hanem ez kell.”
Gróf Wenckheim Károly nem örült nagybátyja harmadik házasságának
(Kép: http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/F%C3%A1jl:Wenckheim_karoly.jpg)
Az unokaöcs félelme nem volt alaptalan, ugyanis az idős gróf József Antalnak és ifjú feleségének 1849. április 21-én lánya született: Wenckheim Krisztina Annamária Regina, aki megkapta a gróf két korábbi és jelenlegi feleségének, a gyermek édesanyjának keresztnevét is. A gyermekáldás után néhány hónappal, 1849. augusztus 31-én, huszonnégy évesen elhunyt Scherz Krisztina, majd 1852. december 28-án gróf Wenckheim József Antal is távozott az élők sorából, aki élete utolsó három évében sokat tartózkodott Pesten, mivel a harmadik feleségének pótolhatatlan hiányát nem bírta elviselni Ókígyóson.
A Wenckheim család kriptája Szabadkígyóson
Állítólag Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében a nábob alakját többek között Wenckheim Józsefről mintázta, az esküvőre küldött koporsó esetét is feldolgozta a regényben. A három évesen árván maradt Wenckheim Krisztinát – „az ország leggazdagabb árváját” – anyai nagyanyja, Müller Katalin és Göndöcs Benedek gyulai apátplébános nevelték fel. A nyolc éves kislány 1857. május 25-én az ókígyósi régi kastélyban (Öregkastély) fogadta Habsburg Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébet királynét (Sziszit), akinek később palotahölgye lett.
Az Ókígyósra látogató I. Ferenc József császárt és feleségét köszöntő Wenckheim Krisztina
Erre a neves alkalomra készült egy diadalkapu az ókígyósi kastély épülete mellett, melyre az uralkodópárt üdvözlő felirat került.
A 2000-ben újraépített diadalkapu
A diadalkaput 1950 telén két traktorral ledöntötték, 2000-ben azonban újraépítették, napjainkban nem az eredeti helyén, de annak közelében, Szabadkígyós főutcáján, a mesterséges dombon álló Szent Anna-kápolna mellett látható.
Gróf Wenckheim Frigyes 1872-ben feleségül vette Wenckheim Krisztina grófnőt
Gróf Wenckheim József Antal öccse gróf Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót (1785-1838) – a Wenckheim család ifjabb grófi ágának megalapítója – 1802-ben feleségül vette erdődi Pálffy Borbála grófnőt és a család lassan elmagyarosodott. Mikor testvérével felosztották egymás között a Harruckern örökséget Ferenc a gyulai részt kapta. 1852-ben bekövetkezett halálát követően a gyulai uradalmat négy fia között osztották fel: a legidősebb, Wenckheim József (1809-1869) örökölte Gyulát és az ottani kastélyt, Wenckheim Károly (1811-1892) Gerla birtokosa lett, Wenckheim Antal (1813-1864) Vésztőt örökölte, míg Wenckheim Rudolf (1814-1889) Dobozt és az ott álló vadászkastélyt kapta. A fiúk közül Rudolf nem alapított családot, így 1889-ben bekövetkezett halála után a dobozi birtokot unokaöccse – Antal fia – Dénes (1861-1933) örökölte. Károly – aki nagybátyjának Wenckheim József Antalnak a fentebb már említett koporsót küldte a harmadik esküvőjére – Gerlán egy 37 szobás kastélyt építtetett 1854-1860 között Ybl Miklós tervei szerint, romantikus-koraeklektikus stílusban. Napjainkban a nagyrészt földszintes, szabálytalan U alaprajzú épület Békéscsabához tartozik, de sajnos a pusztulás szélére jutott.
A pusztuló gerlai kastély
(Kép: http://www.gyulavaros.hu/kirandulasok-a-kornyeken/wenckheim-kastely-gerla)
Wenckheim Károly Joseph Wenzel Radetzky tábornagynak – a Habsburg Birodalom történetének egyik legtehetségesebb hadvezérének – a lányát, Radetzky Friderika Alexandrát vette feleségül, akitől két fia – Frigyes és Géza –, valamint három lánya – Matild, Anna és Borbála – született. Gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) Milánóban született, ahol atyja, Károly, mint a Radetzky huszárok kapitánya élt nejével, Radetzky Friderikával. 1872-ben nősült meg, a család idősebb grófi ágának egyetlen leszármazottját, „az ország leggazdagabb árváját”, gróf Wenckheim Krisztinát vette feleségül.
Gróf Wenckheim Frigyes apjának az unokatestvérét Wenckheim Krisztinát vette feleségül
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Wenckheim_Frigyes#/media/File:Wenckheim_Frigyes.jpg)
A jóindulatáról és emberségéről ismert ifjú asszony a házasságát azzal tette emlékezetessé, hogy nászajándékából többek között egy százezer forintos alapítványt hozott létre, amiből egy megyei árvaházat építettek Gyulán Ybl Miklós tervei alapján.
Wenchkheim Krisztina grófnő
(Kép: http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Wenckheim_Krisztina_(1849-1924))
A szabadkígyósi (ókígyósi) kastély építése
Az ifjú és hatalmas vagyonnal rendelkező házasok Ókígyósra (mai Szabadkígyós) egy új kastélyt álmodtak meg, az építtetők nevét őrző alapkő letételére – amit 2015-ben megtaláltak a pincében – 1875-ben került sor. Az Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz-eklektikus stílusban megépített gyönyörű kastély, valamint a hozzá kapcsolódó franciakert és a több mint húsz hektáron elterülő angol tájképi kert 1875 és 1879 között készült el, az épület felszentelésére viszont csak 1882. július 19-én került sor, mivel három évig tartott a kastély berendezése.
A kastély Ybl Miklós tervei alapján négy éven keresztül épült
(Kép: https://magyarepitok.hu/mi-epul/2019/02/mesebeli-kastely-felujitasa-kezdodott-meg-szabadkigyoson)
A négy évszaknak megfelelően négy épületrészből – a kastély főépülete, a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épület, az istálló és a kocsisok, csikósok lakhelye, valamint a kocsiszín – álló kastély az országban korának legfényűzőbb és technikailag legkorszerűbb palotájának számított, káprázatos belső berendezéssel. A legenda szerint a grófnak és feleségének az volt a kívánsága, hogy a kastélynak annyi szobája legyen, ahány hét van egy évben – vagyis 52 – és annyi ablaka, ahány nap van egy évben, tehát 365.
A neoreneszánsz-eklektikus stílusban megépített gyönyörű kastély főépülete
Ebben a tekintetben hasonlóság fedezhető fel az 1880-1885 között épített tiszadobi Andrássy-kastéllyal, melynek a négy évszaknak megfelelően négy bejárata van, a 12 hónapnak megfelelően 12 tornya, az 52 hétnek megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.
A kastély építtetői: Wenckheim Krisztina és férje, Frigyes
(Kép: https://bekescsaba.hu/a-szechenyi-wenckheim-csalad-rozsas-szellemkastelya-posteleken)
A kastély megjelenése
Az emeletes, megközelítően téglalap alaprajzú főépületet a franciakertre néző déli homlokzaton három, az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő épületrész, úgynevezett rizalit tagolja. A középső rizalithoz bal oldalon karcsú torony – melyben a grófné olvasószobáját alakították ki – csatlakozik, míg a középső és a jobb oldali rizalit között egy három szegmensíves nyílással fedett terasz lett kialakítva, ami mögött a könyvtárszoba áll.
A kastély dél felé néző homlokzata az 1900-as évek elején
A keleti homlokzathoz két kisebb bővítmény, a carrarai márvány oltárral díszített kupolás kápolna és az 1930-as években lerombolt fém-üveg szerkezetű télikert (pálmaház) kapcsolódott, utóbbit az ebédlőből lehetett megközelíteni.
A kastély kápolnájának carrarai márványból készült oltára
Az épület északkeleti részén – az emeletre vezető főlépcsőház, valamint a kápolna között – egy téglalap alaprajzú, 40 méter magas, kilátótoronyként is szolgáló víztorony emelkedik, melynek északi oldalához kapcsolódik a szűk csigalépcsőt magába foglaló, kör alaprajzú feljárat. A közeli kút vizét a gazdasági épületrész alatti gőzgép szivattyúzta fel a toronyba, melynek tetején félköríves nyílásokkal ellátott kilátóteraszt alakítottak ki, ahonnan be lehetett látni a környéket.
A kápolna és mellette a víztorony
A kastély északi homlokzatát két rizalit tagolja, keleti felén pedig egy árkádsorral (kocsiáthajtó) kapcsolódik a főépülethez a téglalap alaprajzú kiszolgáló épület egyemeletes tömbjének rövidebb, északi vége, melynek földszintjén a konyhák – nagy konyha, mellékkonyhák, kávékonyha – és a mosoda, míg az emeleten a vasaló helység és a személyzet szobái kaptak helyt.
A kastély alaprajza (Kép: http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/32/fekete.html)
A főépület nyugati homlokzatának közepén egy oldalbejáratot alakítottak ki, mely előtt két oszlopra és félpillérekre támaszkodó építmény áll, tetején baluszteres terasszal, az építmény alatt pedig a pincébe vezető lépcsővel.
A főépület nyugati homlokzatának közepén kialakított bejárat
(Kép: http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/32/fekete.html)
Légbefúvásos fűtés, biogázzal üzemeltetett világítás, vezetékes víz
Érdekesség, hogy a kastély pincéjét az építkezés során nem kiásták, hanem először megépítették a falait, majd körben feltöltötték földdel, így az épület egy kisebb emelvényen helyezkedik el. A pincében helyezték el a fatüzelésű kazánt, amelynek segítségével a falban futó porceláncsöveken keresztül, légbefúvással oldották meg a kastély fűtését, így a földszinti termekben – nagyszalon, könyvtárszoba, ebédlő – elhelyezett márvány kandallókban sosem égett tűz, azok csak díszletként funkcionáltak.
A könyvtárszoba kandallója, felette gróf Wenckheim Frigyes portréja
Az épület világítását egykoron gázlámpák biztosították, melyek működéséhez a szükséges, mezőgazdasági hulladékból előállított biogázt a kiszolgáló épület mögött található úgynevezett gázházban fejlesztették a Ganz gyárban készített gépek segítségével. A légbefúvásos fűtés, valamint a biogázból fejlesztett világítás mellett, vízöblítéses illemhelyek és vezetékes vízzel ellátott fürdőszobák szolgálták a kastélyban lakók kényelmét.
A kastély főépületének termei
A főépület földszintjének keleti részén – a kápolna, a télikert, a víztorony és az emeletre vezető főlépcsőház mellett – lett kialakítva a faborítású falakkal és mennyezettel rendelkező ebédlő és könyvtárszoba, a nagyszalon és a főbejárati galériás előcsarnok, míg a reprezentatív helyiségektől nyugatra álltak a kastélyt birtokló főúri család szobái, melyek nagyrészt egymásból, valamint a kastély hossztengelyével párhuzamosan, középén futó személyzeti folyosóról voltak megközelíthetőek.
Klösz György 1896 körüli felvétele az ebédlőről
Egy másik kép az ebédlőről
(Kép: http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/wenckheim-kastely-szabadkigyos)
A könyvtárszoba faborítású mennyezete 2018-ban, középen az ebédlőbe nyíló ajtó
A franciakert felé, a kastély déli oldalán előbb a grófné szobái – egy kis női szalon (boudoir), a kis toronyban kialakított olvasószoba, a hálószoba és az alkóvos kialakítású fürdő- és öltözőszoba (toilette) – álltak, majd a gyermekek szobái következtek, míg az északi oldalon, az előcsarnok és az emeletre vezető melléklépcső között a gróf szobái – köztük a pipázó terem (férfi szalon), a grófi dolgozószoba, valamint a hálószoba – sorakoztak.
Wenckheim Frigyes dolgozószobája
(Kép: http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/wenckheim-kastely-szabadkigyos)
A kastély főépületének emeletén – melyet a főbejárati előcsarnok oldalán nyíló, zárt terű, reprezentatív főlépcsőn, valamint a főépület északnyugati oldalán, a belső kiszolgáló személyzet által használt melléklépcsőn lehetett megközelíteni – 29 vendégszoba kapott helyet.
Klösz György 1897-es felvétele a nagyszalonról
Egy másik kép a nagyszalonról
(Kép: http://www.kitervezte.hu/epuletek/orokseg/wenckheim-kastely-szabadkigyos)
A melléképületek és a kastélypark
A kastély főépületétől távolabb, attól nyugatra építették fel a neoreneszánsz stílusú, öntöttvas oszlopokkal alátámasztott istállót és a kocsisok, csikósok lakóhelyét, valamint az istálló mellett az egyszerűbb kivitelű kocsiszínt, ahol a padláson szétszerelve tárolták a hintókat, szánokat. A kastély déli homlokzata előtt lett kialakítva az ellipszis alakú, szimmetrikus, nyírott bukszusokból és nyesett tiszafákból álló franciakert, közepén lóhere formájú szökőkutas medencével. A franciakerttől egy díszlépcső vezet a könyvtárszoba elé épített fedett teraszra. A kastély körül több hektáros vadregényes angol, vagyis tájképi kert terült el, melynek legromantikusabb része a kastélytól északkeletre kialakított, nyolcas alakú mesterséges tavacska volt a két kis híddal, valamint a tó partján álló mocsári ciprusokkal.
Mesterséges tavacska az angolkertben
A kastély és a Wenckheim család további sorsáról, valamint a 2018-as szabadkígyósi látogatásunkról a következő bejegyzésemben lesz szó.
A kastély főépülete az angolkertből nézve
Fontos információ, hogy a kastély 2019. március 1-jétől nem látogatható, ugyanis megkezdődött az épület felújítása a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében. A több mint három milliárd forintból megvalósuló munkálatok előreláthatóan két éven keresztül fognak tartani, addig csak a kastélypark látogatható.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról további képeket a Studhist Facebook oldalán lehet megtekinteni: https://www.facebook.com/studhist/
Végül két videó a kastélyról:
Források és ajánlott oldalak:
https://www.wenckheim.hu/szabadkigyos.htm
http://www.turistamagazin.hu/a-tiszantul-meses-fouri-kastelya-szabadkigyos.html
https://kirandulastippek.hu/del-alfold/szabadkigyos-wenckheim-kastely
http://ybl.bparchiv.hu/temak/wenckheim-frigyes-grof-kastelya-okigyos
http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/32/fekete.html
https://gyulakult.hu/bauer-barbara-minden-kastely-megerne-egy-regenyt/
https://szabadkigyos.hu/sites/default/files/SZABADK%C3%8DGY%C3%93S%20TAK.pdf