Az előző írásomban bemutattam, hogyan került a Wenckheim család idősebb grófi ágának kezébe Ókígyós (mai Szabadkígyós), ahol 1875 és 1879 között gróf Wenckheim Frigyes és felesége, Wenckheim Krisztina grófnő Ybl Miklós tervei alapján egy, a kor modern technikájával ellátott neoreneszánsz-eklektikus stílusú gyönyörű kastélyt építtetett, melynek déli oldalán díszes franciakert került kialakításra, míg a kastélyt több hektáros kiterjedésű, vadregényes angolkert vette körül.
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély 2018 márciusában
A Wenckheim család 1944-ben elhagyta a kastélyt
Gróf Wenckheim Frigyesnek és Krisztinának 1873 és 1885 között hét gyermeke – négy lány (Friderika, Krisztina, Mária, Ilona) és három fiú (József, László, Pál) – született, a család 1882 után a nyári időszakban az új építésű ókígyósi kastélyában tartózkodott, míg a teleket a fővárosban töltötték, ahol 1887-ben – a tiszadobi Andrássy-kastély épületét is tervező – Meining Artúr tervei alapján felépült a Wenckheim-palota, amely napjainkban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont.
A Wenckheim-palota Budapesten, ma a Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthont az épület
(Kép: https://www.wenckheim.hu/bp.htm)
A házaspár legidősebb gyermekét, Friderika grófnőt Wenckheim Dénes (1861-1933) gróf – Wenckheim Antal fia, Wenckheim Ferenc Szerafin Lipót unokája vette feleségül – aki történetesen Friderika apjának, az ókígyósi kastélyt építtető Frigyesnek volt apai unokatestvére, mivel Frigyes apja, Károly és Dénes apja, Antal testvérek voltak, így Frigyes nemcsak unokatestvére, hanem apósa is lett Dénesnek.
Gróf Wenckheim Frigyes hét gyermekével
(Kép: http://countess.hupont.hu/57/fouri-eskuvo-a-wenckheim-csaladban-okigyos)
Gróf Wenckheim Frigyes 1912. június 25-én hunyt el – felesége, Krisztina 1924. szeptember 24-én távozott az élők közül –, az ókígyósi kastélyt és a birtokot pedig gróf Wenckheim József örökölte, aki Frigyesnek és Krisztinának harmadik gyermekeként, egyben első fiúgyermekeként született 1877. szeptember 24-én.
Gróf Wenckheim Krisztina középső fiával, Lászlóval
Wenckheim József 1920. október 23-án nősült meg és hogy tovább bonyolítsa a családi szálakat, felesége az unokahúga, Wenckheim Denise grófnő lett, akinek az anyja József nővére Friderika volt, míg az apja a fent már említett Wenckheim Dénes: tehát József gróf feleségül vette nővérének és apja unokatestvérének lányát, Denise grófnőt.
Gróf Wenckheim József, a kastély utolsó főúri birtokosa
Ebből a házasságból két fiú gyermek született: Dénes (1921-1943) és Krisztián (1923-1975). Dénes a második világháború során halt hősi halált, fiú leszármazója nem volt, míg Krisztián 1944-ben szüleivel együtt elhagyta az országot és Algírba menekült, gróf Wenckheim József ott is halt meg 1952. október 6-án.
1945 és 2011 között iskola működött a kastély falai között
Miután a Wenckheim család elhagyta az ókígyósi kastélyt és külföldre emigrált, annak falai közé 1945-ben egy mezőgazdasági középiskola költözött Békéscsabáról, amely egészen 2011-ig működött, akkor az iskola a Harruckern Közoktatási Intézmény gyulai telephelyére költözött. 1950-ben az Újkígyóshoz tartozó Ókígyós külterületi lakott hely és környékének képviselő-testülete egyhangúlag kimondta, hogy Ókígyós tanyaközpont nagyközséggé alakulása folytán az új község végleges neve Szabadkígyós legyen, mely név megkülönböztetésül szolgál az anyaközségtől, Újkígyóstól. A kastélypark – mely a Körös–Maros Nemzeti Park részét képezi – 1954 óta természetvédelmi terület, napjainkban szabadon látogatható. 1969-ben a kastélyban és a kastélyparkban forgatták a Sándor Pál által rendezett Szeressétek Ódor Emíliát! című magyar filmet.
Részlet a filmből
(Kép: https://mult-kor.hu/20100506_a_szabadkigyosi_wenckheimkastely)
1958-ban, 2002-ben, majd 2011-ben kisebb-nagyobb felújítások történtek a kastély épületein, többek között a kápolnán, az istálló és kocsiszín épületein, továbbá tárlatvezetés mellett látogathatóvá tették a főépület földszintjének hat-hét termét, valamint a víztornyot. 2019. március 1-jétől azonban a kastély egyáltalán nem látogatható, mivel megkezdődtek a Nemzeti Kastély- és Várprogram keretében az épület korszerűsítési, renoválási munkálatai.
A kastély az elkövetkező években kívül-belül megújul
A több mint 3 milliárd forintos, fele részben uniós, fele részben haza forrásból végzett, a tervek szerint két évig tartó fejlesztés alapkőletételére 2019. február 27-én ünnepélyes keretek között került sor. A munkálatok során megvalósul a teljes tető- és homlokzatfelújítás, az épület szigetelése, a gépészeti munkák elvégzése, kiállító terek berendezésére, a földszinti termek padló- és falburkolatainak restaurálása, kávézó és ajándékbolt kialakítása, valamint részlegesen megújul a kastélypark is. A kertben tematikus, XIX. századi játékokat is felvonultató játszóteret és egy babaházat alakítanak ki, valamint fény- és hangjátékokkal kiegészítve rekonstruálják a franciakertben a szökőkutat.
A főépület csak tárlatvezetéssel volt látogatható
A szabadkígyósi kastély két épülettömeg összekapcsolódásával jelenik meg: a díszes, két toronnyal ellátott, egyemeletes főépületet annak északi oldalán egy árkád köti össze a szintén egyemeletes kiszolgáló épülettel.
Balra a kastély főépülete, jobbra pedig az egyemeletes kiszolgáló épület
Az ingyenesen látogatható egykori angolkertben haladva rövidesen felbukkant a szemünk előtt a kastély déli homlokzata és előtte a franciakert, majd keletről megkerülve a főépületet, a kápolna és a víztorony mellett elhaladva megérkeztünk az árkádhoz – ami egykor kocsiáthajtóként is szolgált – ahonnan a 2018 márciusában a tárlatvezetés indult.
A főépület bejárata, innen indult a tárlatvezetés
Már Gyulán felhívtam a kastély honlapján megadott telefonszámot és leegyeztettem a tárlatvezetést tartó hölggyel, hogy körülbelül mikor fogunk megérkezni Szabadkígyósra. Ahogy fentebb is írtam, a kastély épülete 2019. március 1-jétől előreláthatóan két éven keresztül – míg a felújítási munkálatok tartanak – nem látogatható.
A kiszolgáló épület
Míg a többiekre vártunk, benéztünk az egykori kiszolgáló épületbe, ahol a látogatók által igénybe vehető mellékhelyiségek lettek kialakítva, majd megkezdtük a kastély főépületének felfedezését.
Az előcsarnok, a nagyszalon, a könyvtárszoba és az ebédlő
Az árkád alatt nyílik a főbejárat, amelyen keresztül egy kétszintes, galériás kialakítású előcsarnokba jutottunk, melyből jobbra kis portásszoba nyílik.
Az előcsarnok feletti galéria
Az előcsarnokból lehetett megközelíteni jobbra a grófi pipázószalont, szembe a nagyszalont és a mellette található könyvtárszobát, valamint az előcsarnok bal oldalán nyíló, zárt terű, reprezentatív főlépcső, ami a kastély emeletére vezetett.
A kastély emeletére vezető főlépcső
Miután kifizettük a néhány száz forintos belépőjegyet az előcsarnokból először a nagyszalonba mentünk át, melynek eredeti berendezéséből sajnos nem sok maradt a második világháborús fosztogatásnak köszönhetően.
A nagyszalon berendezését sajnos széthordták
A nagyszalonból keleti irányba a könyvtárszoba nyílik, melynek falait és mennyezetét gyönyörű faburkolat borítja, a díszletként épített kandalló felett pedig a kastélyt építtető gróf Wenckheim Frigyes arcképe figyeli a látogatókat.
A könyvtárszoba
A könyvtárszoba délre néző ablakaiból a franciakertre és az oda vezető díszlépcsőre lehet látni. A két egymásba nyíló reprezentatív társasági, illetve gyűjteményes rendeltetésű teremből a hajdani ebédlőbe jutottunk, amelyhez a délkeleti oldalon egykor a fém-üveg szerkezetű télikert kapcsolódott, melynek mára csak alapjai maradtak.
Az ebédlő faburkolatú mennyezete és csillárjai
Érdekesség az ebédlő északi falának faburkolatába rejtett két ajtó, melyeken keresztül a személyzet egy külső folyosóról kiszolgálta az ebédlőteremben tartózkodó főúri családot.
A télikert maradványai, szemben a kápolna épülete, balra pedig az ebédlő fala
A grófnői lakosztály
A nagyszalonba visszatérve a kastély főépületének nyugati részei felé indultunk. A nagyszalonból több helyiségbe is el lehetett jutni, egyfelől az előcsarnokba, másfelől a könyvtárszobába, valamint nyugati irányban a grófnői kis szalonba (boudoir) és grófi pipázószalonba is, utóbbi a grófi lakosztály első szobája volt az északi oldalon, amiből a gróf dolgozószobája nyílt, majd egy kis átjáró után a grófi hálószoba következett. Ezek a termek a látogatásunk idején le voltak zárva, így mi csak a grófnői lakosztály szobáit jártuk végig: a nagyszalonból először a kis női szalonba mentünk, melynek déli oldalán áll a kastély kisebbik tornya, melyben Wenckheim Krisztina grófnő olvasókabinetje lett kialakítva.
A grófnő olvasókabinetje a kastély kisebbik tornyában
A női szalon után nyugat felé haladva az úrnői hálószoba következett, majd a grófnő alkóvos kialakítású fürdő- és öltözőszobájába jutottunk.
A grófnői kis szalonba (boudoir)
A grófnő hálószobája
Ezeknek a szobáknak az ablakai mind déli irányba néztek, ahol a franciakert húzódott a kastély homlokzata előtt. A grófi és a grófnői lakosztályok szobáit egy folyosó választotta el középen, ahol a személyzet közlekedett. A kastély nyugati végében, a grófnői szobákat követően áll még három egymásba nyíló szoba, melyek minden bizonnyal a gyermekek szobái voltak, velük szemben, a grófi lakosztályt követően az emeletre vezető melléklépcső, majd a komornyik és a komorna szobája következett, végül a kastély nyugati oldalbejáratához lehetett jutni.
A kápolna és a víztorony
Az emeletre – ahol a vendégszobák voltak egykoron – nem lehetett felmenni, így visszasétáltunk az előcsarnokba, majd a főlépcsőház mellett elhaladva bementünk a főépület keleti végéhez épített kápolnába, ahol a források szerint Wenckheim Krisztina kezdte a napját.
A kápolna kupolája és a carrarai márványból készített oltára
Miután megcsodáltuk a carrarai márványból készített oltárt, a kápolna színes ablakait és a díszes kupolát, 160 lépcsőfok megmászásával felkapaszkodtunk a víztorony kilátóteraszára. A torony tetejéről nagyszerű rálátás nyílt a franciakertre, a kápolna tetejére és mellette a télikert alapjaira, a főépület díszes tetőzetére, valamint a kiszolgáló épületre.
A franciakert
A kápolna teteje, jobbra a télikert alapjai
A főépület díszes tetőzete
A kiszolgáló épület
A kastély körül a tájképi kert növényvilága élvezte a kora tavaszi napsütést, mi pedig miután kigyönyörködtük magunkat, leereszkedtünk a földszintre, majd mivel véget ért a tárlatvezetés, az előcsarnokon keresztül elhagytuk a kastély főépületét.
A kápolna bejárata, mellette pedig a kilátóteraszra vezető lépcsőt rejtő torony
Séta a kastélyparkban
A kastély belső termeinek megtekintését követően elindultunk a főépület északi oldala mentén, és megnéztük a nyugati homlokzatot, melynek közepén egy oldalbejáratot alakítottak ki, ami előtt egy két oszlopra és két félpillérre támaszkodó építmény áll, tetején egy terasszal.
A kastély főépületének nyugati homlokzata
A kastély főépületétől kissé távolabb, nyugati irányban helyezkednek el a nemrégiben felújított istálló és az azzal szemben álló kocsiszín különálló épületei.
Lóistálló, kocsisok, csikósok lakhelye
Kocsiszín
A kastélykert páváinak felkeresése után, a kastélyt nyugatról megkerülve elértük a déli homlokzat előtt kialakított, ellipszis alakú franciakertet, melynek közepén egy működésképtelen szökőkút búslakodik. A tervek szerint, a felújítás végére az egész franciakert meg fog újulni, a szökőkúttal együtt.
A kastély délre néző homlokzata a szökőkúttól nézve
A szépen nyírt bukszusok közül, valamint a franciakerttől délre elterülő füves területről jól rá lehet látni a kastély impozáns, tornyokkal díszített főépületére, melyen semmi se egyforma, mégis harmonikus az összképe. Mielőtt még elhagytuk volna a kastélyparkot, elsétáltunk az angolkert legszebb részéhez, a mesterségesen kialakított, nyolcas alakú kis tóhoz, melynek apró szigeteire két kis híd vezet.
Kis tó az angolkertben
A tó partján mocsári ciprusok álltak őrt, a vízen pedig kacsák úsztak békésen, mi pedig lassan elindultunk a park kijárata felé.
Diadalív és kápolna Szabadkígyós főutcája mentén
A kocsihoz visszatérve az Ókígyósi úton indultunk el Gyula felé, de nem mentünk sokat Szabadkígyós főutcáján, mikor bal oldalon feltűnt a mesterséges dombon álló Szent Anna-kápolna, valamint a domb aljában 2000-ben újra felépített diadalkapu.
A dombon álló Szent Anna-kápolna
Az eredeti diadalív Ferenc József Habsburg uralkodó és neje, Erzsébet császár és királyné 1857-es látogatásának tiszteletére épült, amikor a nyolc éves, árván maradt Wenckheim Krisztina grófnő a régi ókígyósi kastélynál verssel fogadta az uralkodópárt. A második világháborút követően a diadalkaput lerombolták, napjainkban azonban újra áll, bár nem az egykori helyén. Sokan azt hiszik, hogy Magyarország egyetlen diadalíve Vácon látható, melyet Mária Terézia tiszteletére építettek 1764-ben, de mint kiderült, ez nem így van. Az építmény külső oldalán az alábbi feliratok olvashatók: „Ferencz József császár és felséges neje hű népe éljene közt itt haladott el május hó 25-én 1857-ik évben.” és „Isten hozott.”, míg a másik oldalon: „Éljen a haza!”.
A diadalkapu két oldala
A gróf Wenckheim József Antal megbízásából 1844-ben Czigler Antal tervei szerint, késő klasszicista stílusban épült Szent Anna-kápolna szomszédságában látható továbbá az Ybl Miklós tervezte Wenckheim-kripta is. Ezzel a békési, egy napos kirándulásunk végéhez értünk, három kastély – geszti Tisza-kastély, gyulai Almásy-kastély és szabadkígyósi Wenckheim-kastély –, valamint a gyulai vár felkeresése után hazaindultunk Debrecenbe. Néhány év múlva mindenképpen vissza szeretnék térni Szabadkígyósra, hogy megnézzem a felújított kastélyépületet és a parkot.
További képek találhatók a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Források és ajánlott oldalak:
https://www.wenckheim.hu/szabadkigyos.htm
http://www.turistamagazin.hu/a-tiszantul-meses-fouri-kastelya-szabadkigyos.html
https://kirandulastippek.hu/del-alfold/szabadkigyos-wenckheim-kastely
http://ybl.bparchiv.hu/temak/wenckheim-frigyes-grof-kastelya-okigyos
http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/32/fekete.html
https://gyulakult.hu/bauer-barbara-minden-kastely-megerne-egy-regenyt/
https://szabadkigyos.hu/sites/default/files/SZABADK%C3%8DGY%C3%93S%20TAK.pdf
