Brassótól délnyugatra, a Keresztény-havasok lábánál, a Bucsecs-hegységből eredő Vidombák-patak partján fekszik a szász mezőváros, Rozsnyó – nem összekeverendő a Felvidéken található várossal –, későbbi nevén Barcarozsnyó (németül: Rosenau). A prázsmári, majd a szászhermányi erődtemplomok megtekintését követően Brassón keresztül indultunk el délnyugati irányba, hogy előbb Barcarozsnyó várát, majd Törcsvárat is meglátogassuk.
Barcarozsnyó vára 2017 nyarán
A rozsnyói várhoz vezető út
A DN1E főúton indultunk el Brassóból és hamarosan az úgynevezett Kárpátkanyarhoz tartozó Barcasági-hegyek között jártunk, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a szászok egykori büszke városára.
Brassó városára láttunk rá a hegyek közül
Az országút a népszerű üdülőközponton, Brassópojánán halad keresztül, majd néhány kanyart követően, mielőtt még kiértünk volna a hegyek közül és az erdőből a sík vidékre, egy nagy parkoló bukkant fel, ahol letettük a kocsit az út szélén. A Barcarozsnyó városának keleti részén emelkedő 150 méter magas Várhegy tetején épült fel a kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár, Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű erődítménye, melynek tekintélyes, fokozatosan helyreállított maradványai napjainkban is büszkén állnak. A rozsnyói vár fekvésénél fogva uralkodott a Brassóból Törcsvár felé vezető úton, mely a legjobb és legjárhatóbb összeköttetés volt Brassó és a Havasalföld között.
A 150 méter magas Várhegy Barcarozsnyó mellett és a Kárpátok hófedte csúcsai
A várhoz két út vezetett fel: az egyik egy könnyebben járható, enyhén emelkedő szekérút volt, ami a Várhegyet megkerülve az erősség keleti oldalához érkezett, míg a másik a város főteréről induló meredek gyalogút, ami a vár nyugati oldalához vezetett. Napjainkban a várostól siklóval is fel lehet jutni a nyugati oldalhoz, míg a vártól keletre kialakított parkolótól néhány száz méter séta után érhető el a külső vár kapuja. Mivel mi a kocsit a parkolóban hagytuk, így kelet felől közelítettük meg Barcarozsnyó várát és miután elhaladtunk Európa egyik legnagyobb – 1,4 hektáron elterülő – dinóparkjának bejárata mellett, meg is érkeztünk a középkori erősség külső kaputornyához, a Báthory-toronyhoz.
Néhány percnyi sétálást követően felbukkantak a várfalak és tornyok
A vár építésének kezdete
Már a rómaiak erődöt emeltek a Barca-patak partján, melynek neve Comidava vagy Cumidava volt. Egyes vélemények szerint a XIII. század elején a II. András király (1205-1235) által a ritkán lakott Barcaságba betelepített, de kevesebb, mint másfél évtized múlva kiűzött Német Lovagrend tette le a rozsnyói vár öregtornyának alapjait. A Szentföldet elhagyó lovagok fő feladata a Magyar Királyság délkeleti határainak védelme és a kun betörések megakadályozása volt, az utánuk érkező telepesek pedig több települést is alapítottak a vidéken, köztük Rosenaut.
Nem lehet biztosan tudni, hogy mikor kezdték el építeni Rozsnyó várát
A teuton lovagoknak a Barcaságban – oklevelek tanúsága szerint – a Kreuzburg (Keresztvár) nevű kővárukon kívül négy vagy öt faváruk is volt, de a kutatók nem tudják biztosan megmondani, hogy Rozsnyó köztük volt-e. A szakemberek szerint valószínűbbnek látszik, hogy a XIV. század végén vagy inkább már a XV. század elején építették a várat a környéket benépesítő szászok, amikor már a török betörések egyre gyakrabban veszélyeztették a vidéket. Az sem zárható ki, hogy a szászok a várat a XIII. századi kisebb erősség helyén, a romok felhasználásával kezdték el kiépíteni.
Rozsnyó királyi mezőváros fejlődése
Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1427-ben Rozsnyó királyi mezővárosban keltezte levelét, melyben a gyulai várat is felépítő Maróthi János macsói bánnak birtokokat adományozott. Ez évben lett a vár Rozsnyó szász lakosainak birtoka, akik később tovább erősítették, bővítették az erődítményt, ami ekkor még nem lehetett túl nagy kiterjedésű. Ebben az időben a település lakói az élelmiszerkészlet és vagyontárgyak biztonságosabb elhelyezésére kamrákat építettek a falak tövébe, ahol veszély esetén maguk is menedéket találtak.
A Várhegy lábánál álló település szász lakói az élelmiszerkészlet és vagyontárgyak biztonságosabb elhelyezésére kamrákat építettek a várfalak tövébe, ahol veszély esetén maguk is menedéket találtak
Az állandóan úton lévő Zsigmond király gyakran kereste fel a várost, melynek csütörtöki napra vásártartást engedélyezett, és más kiváltságokban is részesítette, majd csaknem kétszáz évvel később, Báthory Gábor erdélyi fejedelem, 1612-ben nemcsak megerősítette ezeket a kiváltságokat, hanem évi két országos vásár tartását is engedélyezte. A mohácsi csatavesztést követően, a trónért folytatott harcok, belviszályok idején a rozsnyóiak 1540-ben váruk erősítésére évi 25 forint adóelengedésben részesültek, melynek összege azt mutatja, hogy még ekkor sem lehetett valami nagy vár a Várhegy tetején, hiszen mindössze egy porkoláb, és négy darabont volt az őrség létszáma. Egy feljegyzés szerint a szász közösség kezében álló várban 1562-ben János Zsigmond fejedelem is megfordult.
A vár első ostroma
1612-ben a szászok magatartása miatt felbőszült Báthory Gábor fejedelem haddal támadt a Barcaságra. Előbb elfoglalta Feketehalom erődtemplomát, majd Vidombákon és Keresztényfalván keresztül Rozsnyó ellen vonult többnyire székelyekből álló seregével, mire a város szász lakossága a várba menekült. Báthory hadai két napi ostrom után a várat elfoglalták, mivel kút hiányában, a forrástól elvágva a védők vize elfogyott, és így kénytelenek voltak megadni magukat.
A vár első ostromára 1612-ben került sor
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)
Orbán Balázs szerint viszont Düzmen Péter bíró csak a hetedik napon adta fel a várat, miután a ciszternában már nem maradt víz. Rozsnyó elfoglalását követően Báthory bevette még Törcsvárat és a prázsmári erődtemplomot, azonban Hermány erődtemplomával már nem bírtak a katonái. 1612. október 14-én, a Brassó közelében vívott földvári csatában Báthory hajdúkból és székelyekből álló serege legyőzte Weiss Mihály brassói főbíró – akit menekülés közben egy hajdú vágott le – és a fejedelmi trónra törő Ghiczy (Géczy) András csapatait.
Az erősség csak rövid ideig volt a fejedelmi katonák kezén
1613-ban Brassó városa és a fejedelem megbékélt egymással, Báthory pedig Törcsvár várával együtt Rozsnyót is visszaadta a szászoknak.
Az erősség bővítése és további ostromai
A szászok a vész elmúltával azonnal megkezdték a vár kijavítását, és az ostrom tapasztalataiból okulva egy kút kivéséséhez is hozzáfogtak, ami kétezer forintba került, és állítólag huszonnyolc évig tartott, míg a török hadifoglyok elkészültek vele. 1650-ben felépült a vártemplom és a lelkész lakása is, a jószágok védelmére pedig a vár keleti oldalán két holdnyi területet – az úgynevezett baromudvart – fallal kerítettek be, melynek bejáratánál erős kaputornyot emeltek.
A vár keleti oldalán egy fallal kerített baromudvart emeltek a XVII. század elején
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)
A vár kiépítésének és megerősítésének köszönhetően az 1658. évi tatár betöréskor sikeresen állt ellen az ostromnak, majd két év múlva, 1660-ban II. Rákóczi György kancellárja, Mikes Mihály is eredménytelenül ostromolta. Ezekben a vészterhes időkben a környék lakossága a várban talált menedékre, ahol az erős falak és tornyok védelmében egy új települést építettek fel maguknak, ezért egyes leírásokban parasztvárnak is nevezik Rozsnyó várát.
Barcarozsnyó várát egyes leírásokban parasztvárnak is nevezik
(Kép: https://www.skycam.ro/cetatea-rasnov-tur-virtual-360%C2%B0/)
1688-ban a szászok nagy örömmel fogadták Bádeni Lajos őrgróf császári csapatait, akik ennek ellenére kifosztották a várost.
A rozsnyói vár pusztulása
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kurucok, majd Rabutin serege vonult be, és utóbbiak 1718-ban fel is gyújtották Rozsnyó települését.
A kelet-nyugat irányban hosszan elnyúló, szabálytalan alaprajzú vár, Erdély egyik legnagyobb kiterjedésű erődítménye
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)
A tűz átterjedt a várra, épületei a lángok martalékaivá lettek. Alig állították helyre, 1802. október 26-án hatalmas földrengés rázta meg az erődítményt: leomlott az öregtorony, a kápolna, a raktárak nagy része, a falak pedig megrepedtek. Miután a vár hadi jelentősége megszűnt, állagával senki sem törődött, Rozsnyó vára pusztulásnak indult.
A vár 1886-ban (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/)
Napjainkban a várat gyors ütemben állítják helyre, áll már a külső vár kaputornya is, kijelenthető, hogy az erősség a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága, ahol a látogatók igazi középkori időutazáson vehetnek részt.
Barcarozsnyó erőssége a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága
(Kép: http://www.rasnoveanul.net/cetate-iarna/)
A vár alaprajza
A belépőjegyek megvásárlását követően a külső kaputornyon (Báthory-torony, az alaprajzon: J) keresztül jutottunk a külső várba vagy más néven a baromudvarba.
A Báthory-tornyon keresztül léptünk be a külső várba
Barcarozsnyó szász lakói a XVII-XVIII. századok során ide hajtották fel az állatokat, amikor ellenség közeledett, míg a belső várban voltak a családok lakóházai. A belső vár északkeleti és délkeleti bástyáitól indul a külső vár magas védőfala, mely félkörben csaknem két holdnyi területet vesz körül. A külső várfal keleti oldalának a közepén áll a négyszög alaprajzú Báthory-torony, ami mellett az alsó kápolna (az alaprajzon: G) alapjának körvonalai látszanak. A toronyba fel lehetett kapaszkodni, a felső szintről jól ráláttunk a felettünk magasodó belső vár falaira és tornyaira, valamint az alsó kápolna egykori helyére.
A belső vár keleti oldala a Báthory-toronyból
Az alsó kápolna csekély maradványai
A külső várban más épület nem található, így a domb oldalán kanyargó úton elindultunk a belső vár irányába.
Elindultunk a belső vár irányába
A vár délkeleti szegletében lévő egyetlen – felvonható védőráccsal védett – bejáratát és a felette emelkedő négyszög alaprajzú belső kaputornyot (Fegyverek-tornya, az alaprajzon: I) az eléje épített, megközelítően kör alakú, közel húsz méter átmérőjű, felvonóhíddal megerősített külső védőmű – a nagy barbakán – védte (az alaprajzon: H).
A nagy barbakán a Fegyverek-tornya előtt
A kaputornyon át az út a háromszög alaprajzú belső udvarba vezet, melynek szélessége körülbelül 50 méter, hosszúsága pedig 160 méter. A keleti fal középső részén egy ötszögletű, ágyúlőrésekkel ellátott kétemeletes külső védőtornyot (Ötszögletű-torony, az alaprajzon: F), északi végén pedig egy négyszögletes tornyot (Gótikus-torony, az alaprajzon: E) építettek, utóbbitól indul el a belső vártól keletre kiépített külső vár fala. Miután a belső kaputornyon áthaladtunk két irányba is el lehetett indulni: jobbra egy lépcső vezetett fel a belső vár sziklás kilátójához, míg egyenesen haladva a nyugati oldal és a helyreállított házak felé lehetett elindulni.
Lépcső vezet fel a vár legmagasabb pontjára
Úgy döntöttünk, hogy előbb a vár nyugati oldalán nézünk szét, ahol az elmúlt években mintegy harminc, a védőfal belső oldalához épített kis épületet rekonstruáltak, igazi középkori hangulatot teremtve a kis utcácskákkal és kőből faragott lépcsőkkel. A házakban különféle boltok és kiállítások – például helytörténeti kiállítás – kaptak helyet, míg a várudvar északnyugati részén a körülbelül 146 méter mélységű kutat (az alaprajzon: B) lehet megtekinteni, melyet 1623-1640 között véstek a sziklába.
Helyreállított házak a belső vár nyugati oldalán
A belső vár déli falát egy négyzet alakú és egy háromszög alakú torony (az alaprajzon: C), az északi falat pedig három négyzet alakú torony védelmezte, míg a vár délnyugati csúcsban végződő fala elé félkör alakú erődítményt – kis barbakán (az alaprajzon: A) – építettek. Innen csodálatos kilátás nyílt a Várhegy lábánál elterülő Barcarozsnyó városára, valamint a Szág- és a Királykő-hegységre.
Kilátás a vár délnyugati csúcsánál álló kis barbakántól
A belső vár délnyugati részétől fellépcsőztünk a várudvar magasabban álló, sziklás részére, útközben elhaladtunk az 1650-ben emelt, és az elmúlt években helyreállított felső kápolna (az alaprajzon: D) mellett.
Vannak még helyreállításra váró épületek
Innen talán még szebb panoráma tárult a szemünk elé: a Barcarozsnyó épületeire, a medencére, a Kárpátok fenséges hegyvonulataira.
Kilátás a vár legmagasabb pontjáról
A Fegyverek-tornya közelében még több romos ház látható, melyek az 1802-es földrengés idején pusztultak el, remélhetőleg hamarosan azokat is helyreállítják.
A Fegyverek-tornya közelében még több romos ház látható
Az erdővel borított hatalmas hegyek látványa déli és délkeleti irányban mindenkit megigézett, ezek a büszke óriások egykor a Magyar Királyság határait védték.
Az erdővel borított hatalmas hegyek látványa mindenkit megigézett
Miután kigyönyörködtük magunkat, a belső vár sziklás kilátópontjától leereszkedtünk a Fegyverek-tornyához, majd a nagy barbakánon keresztül elhagytuk a belső várat. A külső vár kapuján kilépve még nem indultunk vissza a kocsihoz, hanem előbb a külső, majd a belső várfal mentén délről kerültük meg a várat.
A nagy barbakán és a Fegyverek-tornya mellett haladtunk el kívülről
Délről kerültük meg a várat
Az ösvény egészen a délnyugati részt védő kis barbakánhoz vezetett minket, ahol a városból induló sikló végállomása is van.
Eljutottunk a vár délnyugati részéhez
Innen még egy utolsó pillantást vetettünk az alattunk elterülő, egykori szász város épületeire, majd elindultunk vissza a kocsihoz.
Még egy utolsó pillantást vetettünk az alattunk elterülő, egykori szász város épületeire
Mivel a következő állomásunk a törcsvári vár volt, a parkolótól Barcarozsnyón keresztül értünk ki a 73-as főútra, ami Brassót köti össze a Törcsvári-szorossal. A városban még megálltam és csináltam egy képet a Várhegyet uraló erődítményről, majd folytattuk utunkat délnyugat felé.
A Várhegyen álló erősség a település házai közül nézve
További képek tekinthetők meg a várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Végül két videó Barcarozsnyó váráról, az utolsón feltűnik Törcsvár is:
Források és ajánlott oldalak:
Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok (1990)
https://varak.hu/latnivalo/index/1302-Barcarozsnyo-Var/
https://www.erdelyivarak.hu/magyar/oldalak/barcarozsnyo_parasztvara/
