Törcsvári várkastély

Az erdélyi Drakula-kultusz egyik központja

2019. július 09. - Egri Gábor

Brassótól délnyugatra, az egykori történelmi magyar határtól alig harminc kilométerre, Törcsvár (románul Bran) település mellett, a Törcsvári-szoros előtt álló – a Bucsecs-hegység hegyóriásaival a hátterében – közel száz méter magas meredek sziklaszirten épült a nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos vár, mely napjainkban a Drakula-kultusz egyik meghatározó állomása, Brassó megye leglátogatottabb turisztikai célpontja.

Törcsvár várkastélya 2017 nyarán

Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző várának falai teljes épségükben, de többször kijavítva ma is állnak, dongaboltozatos szobáiban múzeum működik, ahol a vár eredeti felszerelése mellett a román királyi család műgyűjteményének darabjait mutatják be.

A nagyjából trapéz alaprajzú, észak-déli irányú belsőtornyos erősség Erdély egyik legépebben megmaradt, középkori jellegét is megőrző vára

(Kép: https://www.eonline.com/news/542246/dracula-s-castle-is-for-sale-but-you-ll-have-to-pay-a-very-pretty-penny-for-it)

Nem volt könnyű megközelíteni a várkastélyt

A rozsnyói vár meglátogatását követően a 73-as főúton folytattuk utunkat délnyugat felé, egyre közelebb kerülve a Kárpátok vonulatához. A Nap kitartóan szórta forró fénysugarait a fejünk felett, és Törcsvárhoz közeledve egyre több lett a jármű az úton, míg a település határa előtt szinte teljesen beállt a forgalom. Ezután araszolgatás következett az egyre nagyobb forróságban, miközben hiába figyeltünk, üres parkolót nem sikerült felfedeznünk, minden lehetséges hely tele volt. Végül az egyik mellékutcába (Strada Reitesti) hajtottam be, ahol sikerült leparkolnom a kocsit, így legalább nem kellett fizetnem. Csak néhány száz métert kellett sétálnunk a várkastély bejáratáig, ami előtt a Drakula-piac terül el.

Lugosi Béla a Drakula című film főszerepében

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lugosi_B%C3%A9la#/media/F%C3%A1jl:Bela_lugosi_dracula.jpg)

Először szétnéztünk a vásárban, ahol a vámpírokkal kapcsolatos, sokszor haszontalannak tűnő tucatáruk iránt nagy kereslet mutatkozott, majd hosszú sorban állás következett a kapunál. A meleg és a nagy tömeg kezdte egyre jobban elvenni a kedvem az amúgy szép környezetben található várkastélytól, de ha már ennyit utaztunk lenyeltem a békát és tovább vártam a soromra. A nem túl olcsó belépőjegyek megvásárlását követően végül bejutottunk a várat körülvevő park területére, ahol egy kisebb falumúzeum kapott helyet, de természetesen mindenki megindult az enyhén emelkedő úton a várkapu felé.

Megindultunk az enyhén emelkedő úton a várkapu felé

Bizonytalan, hogy kik és mikor építették a várat

A település és a vár keletkezésére vonatkozó vélemények megoszlanak, egyesek szerint itt állt a római Sucos castrum, amit Marcellinus épített, ezt azonban semmi sem igazolja, bár találtak a környéken római bélyeges tégladarabokat. Orbán Balázs szerint – a Székely Krónika adatai alapján – a várat a XI. században építették a Szent László király (1077-1095) által határőröknek idetelepített székelyek. Más vélemények szerint a II. András király (1205-1235) által 1211-1215 között betelepített német lovagok építettek ide favárat arra a sziklára, amit állítólag a rend nagymestere Dietrich Theodoricus saját nevéről Lapis Theodoricusnak vagy Dietrichsteinnek nevezett el.

Egyes feltevések szerint a II. András király által a Barcaságba betelepített teuton lovagok egy favárat építettek a mai Törcsvár helyén

Amikor a nagymester a Barcaságot a pápa pártfogása alá helyezte, és III. Honorius 1223-ban megtiltotta az erdélyi püspöknek, hogy ott püspöki jogokat gyakoroljon, II. András király 1225-ben minden addigi adományát visszavonta, a váraikat elfoglalta, a lovagokat pedig kiűzte az országból. Feltehetően ekkor rombolták le a magyar seregek a németek által épített favárat is.

A mai várkastély alapjait a szászok tették le a XIV. században

A teuton lovagok kiűzése után a Barcaság, így Törcsvár is királyi birtok lett, és a székely ispánok fennhatósága alá rendelték. I. Nagy Lajos király (1342-1382) a brassóiak kérésére megengedte, hogy a Detre szikláján kőből várat építsenek a havasalföldi vajdák – később pedig a törökök – betörései ellen, a szoros és az azon áthaladó fontos kereskedelmi út védelmére.

A brassóiak a Törcsvári-szorosban 1377-ben egy kővárat építettek

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/

Az új kővár a régi favár helyén 1377-re épülhetett fel, más források szerint csak az 1380-as évek elején készült el az erősség. Miután a brassói polgárok Törcsvárat szabad akaratukból és saját költségükön emelték, a király szabadalmakat adott nekik, a régieket megerősítette és tizenhárom szász falut Brassóhoz csatolt. Az uralkodó fenntartotta magának a törcsvári várnagyok kinevezésének jogát, és a későbbiekben is rendelkezett bizonyos birtokokkal a várban és a hozzá tartozó falvakban.

III. Vlad Tepes, az igazi Drakula

II. Vlad a Basarab család tagjaként, I. Mircea fiaként 1431-ben Nürnbergben felvételt nyert a Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) és német-római császár által alapított Sárkány Lovagrendbe, innen kapta a Dracul nevet, ami a latin draco (sárkány) szóból ered, azonban a román nyelvben ördögöt jelent. A családjával Erdélyben élő Vlad középső fia, aki szintén a Vlad nevet kapta 1431-ben, Segesváron született, bátyja Mircea, öccse pedig Szép Radu volt. II. Vlad 1436-ban elfoglalta Havasalföld trónját, de az egyre erősödő török nyomás miatt kénytelen volt beleegyezni abba, hogy országa az Oszmán Birodalom vazallusa lesz.

II. Vlad Dracul havasalföldi uralkodó

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Vlad_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Vlad_Dracul.jpg)

1442-ben két kisebb fia – Vlad és Radu – II. Murád szultán udvarába került túszként, ahol kitanulták a hatalom gyakorlásának és a hadviselésnek minden fortélyát. 1447-ben előbb II. Vladot, majd nem sokkal később legidősebb fiát, Mirceát is meggyilkolták, így a török fogságban élő III. Vlad próbálta megszerezni oszmán támogatással a havasalföldi trónt, de az csak rövid időre sikerült neki 1448-ban. III. Vlad – aki öt évesen maga is a Sárkány Lovagrend tagja lett, apját követően ezért Drǎculea néven is ismert – azonban nem adta fel, és 1456-ban – a világraszóló nándorfehérvári győzelem évében – végül Havasalföld uralkodója lett. Az egykorú és későbbi leírások szerint a kegyetlen Vlad egyik kedvenc kínzási és kivégzési módszere volt a karóba húzatás, ezért az utókortól megkapta a Vlad Țepeș, azaz Karóbahúzó Vlad nevet.

III. Vlad Tepes rémtetteiről legendák születtek

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/III._Vlad_havasalf%C3%B6ldi_fejedelem#/media/F%C3%A1jl:Vlad_Tepes_001.jpg)

Mikor hatalomra került karóba húzatta apja gyilkosait, üldözte a szász kereskedőket és az 1462-es török hadjárat során mintegy húszezer oszmán katona fejét tűzette karóra fővárosa, Târgovişte előtt ("Tepes erdeje"). Végül öccse, III. Radu elől menekülni kényszerült és a Törcsvári-szoroson keresztül érkezett Erdélybe, útközben pedig néhány napra megszállt Törcsvár várában, ez az alapja napjaink törcsvári Drakula-kultuszának.

Vlad Tepes 1462-ben töltött pár napot a törcsvári várban

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

Később Vlad Tepest Mátyás király (1458-1490) bebörtönözte, és csak tizenkét évvel később szabadult a budai, majd visegrádi házi őrizetből. 1476-ban Mátyás újra a havasalföldi trónra ültette Vlad Tepest, azonban miután a magyar csapatok távoztak Havasalföldről, a támogatók nélkül maradt Karóbahúzó vajda rövidesen meghalt. Egyes leírások szerint bojárok gyilkolták meg, máshol azt lehet olvasni, hogy egy török csapat elleni összecsapásban esett el. Olyan forrást is találni, mely szerint Mátyás király végeztette ki, de abban minden történeti leírás megegyezik, hogy fejét a törökök szerezték meg, és karóba húzva állították ki. Alakja Bram Stoker 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei című regénye nyomán vált világszerte ismertté.

Brassó a XV. század végén zálogba kapta a várat

Törcsvár neve Hunyadi János 1448. január 9-én kelt oklevelében tűnik fel ismét, melyben a kormányzó parancsot ad Fejéregyházi Bálint és Bizerei Miklós törcsvári várnagynak, illetve székbírónak. A törcsvári várnagyok állandó erőszakoskodásai, hatalmaskodásai miatt Brassónak célja volt a vár megszerzése, ez ügyben többször fordultak a mindenkori erdélyi vajdához.

Brassó igyekezett megszerezni Törcsvár várát

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

Végül sikerült megnyerniük ügyüknek a kenyérmezei csatában győztes, Bátorban építkező ecsedi Báthori István vajdát, aki 1486. február 27-én kelt levelében arról értesítette Brassót, hogy „Törcsvár iránt őfelségével beszéltünk, s ő reánk bízta az ügyet, s így tudhatjátok, hogy rövid időn megkapjátok azon várat.” Erre azonban csak Mátyás király (1458-1490) halála után majd egy évtizeddel 1498-ban került sor, amikor az állandóan pénzzavarral küzdő Jagelló II. Ulászló király (1490-1516) 1000 forintért elzálogosította nekik a várat. A zálogadományban a király kikötötte, hogy Törcsvár várnagya mindenkor magyar legyen, a kölcsönösszeget pedig az év végén 4000 forinttal megemelték.

Törcsvár sorsa a XVI. század elején

1508. január 25-én II. Ulászló kivette a várat az erdélyi vajda fennhatósága alól, és további 1300 forintért 25 évre hosszabbította meg a zálogot. Brassó a vár megerősítésével nem sokat törődött, bár 1512-ben 100 forintot fizetett ki Zeller Mátyás építőmesternek a javításokért. A mohácsi csatavesztést követően a vár stratégiai szerepe felértékelődött, mivel Erdély kifosztására gyakran a Törcsvári-szoroson keresztül törtek be az ellenséges havasalföldi, török és tatár csapatok.

Az Erdélyre törő ellenséges seregek többször is ostrom alá vették a várat

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

1530-ban a havasalföldi Mózes (Mojse) fejedelem (1529-1530) küldött sereget a vár elfoglalására, de a székelyek Dénes várnagy vezetésével nagy vérveszteségek árán megvédték. Az ostrom után a brassóiak azonnal megkezdték a sérült falak kijavítását, a munkálatok 1535-ig tartottak.

1568-ban Törcsvárat megszerezték a brassóiak

A brassóiak 1568-ban elérték, hogy Törcsvár véglegesen az övék legyen, ezért János Zsigmond fejedelem évi 200 forint adót vetett ki rájuk. Mivel a sziklacsúcson csak kis létszámú katonaságot tudtak elhelyezni, a völgyben nagyobb alsóvárat vagy elővárat alakítottak ki, ahol az átmenő kereskedelem megvámolása is zajlott, mivel a hágó útja keresztülhaladt rajta.

Mivel a sziklacsúcson csak kis létszámú katonaságot tudtak elhelyezni, a völgyben nagyobb elővárat alakítottak ki

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

Az elővárban gazdasági-, és lakóépületek is álltak, mivel a felsővár túl kicsi volt ezek elhelyezésére, lőréses falaiból még napjainkban is jelentős részek állnak, melyek jól érzékeltetik egykori kiterjedését. Miután a vár Brassó kezére került, határvédő szerepe csökkent, sőt sokszor itt tartották megbeszéléseiket a Habsburgokkal való szövetkezés érdekében a havasalföldi és moldvai fejedelmek a szászokkal.

1612-ben Báthory Gábor vette be a várat

Mikor Báthory Gábor erdélyi fejedelem a vele ellenséges brassóiak ellen fordult, a rozsnyói vár elfoglalása után, 1612. április 5-én Törcsvár alá vonult, mire a szász Henklischer János várnagy azonnal átadta a vár kulcsait a fejedelemnek.

1612-ben Báthory Gábor ostrom nélkül vette be a várat

Weiss Mihály brassói főbíró a lázadókat elfogatta a várnagyot pedig felakasztatta. Brassó még ugyanebben az évben – a földvári csatát követően, ahol Weiss Mihály is elesett – hűséget fogadott a fejedelemnek, mire a Törcsvári várat 1613-ban visszakapta. Bethlen Gábor mindenáron meg akarta szerezni Törcsvárat, ezért 1615-ben az országgyűlés olyan határozatot hozott, mely szerint a brassóiaknak bizonyítaniuk kellett birtoklásuk jogosságát. A brassóiak hiába mutatták be az irataikat, a fejedelem egyiket sem tartotta kielégítőnek, mert ő az átruházási okiratot követelte. Végül csak 1651-ben rendeződött a helyzet, amikor a gyulafehérvári országgyűlés kimondta, hogy a várat átengedik Brassónak, a város pedig cserébe 11.000 forintot fizetett, valamint bizonyos falvakat és földeket köteles volt átengedni a fiscusnak.

Az 1651-es gyulafehérvári országgyűlés kimondta, hogy a várat átengedik Brassónak

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

A megállapodás értelmében Brassó egyben kötelezte magát, hogy a várat mindenkor kijavítja, fegyverrel, lőszerrel, élelmiszerrel ellátja, és háború esetén védelmezni fogja. Kimondták azt is, hogy a várban mindig magyar parancsnok lesz, és a fejedelem benne tetszése szerinti számú őrséget tarthat.

A vár utolsó ostromai

II. Rákóczi György 1660-ban, amikor harmadszorra is Erdély fejedelme lett, tábornoka, Mikes Mihály seregével az éj leple alatt váratlanul megjelent a vár alatt, székely katonái létrákon megmászták a falat, és Törcsvárt elfoglalták. Ezután 1690-ben Thököly Imre akarta bevenni az erősséget, de Brassóból érkezett segítséggel a császáriak megvédték.

II. Rákóczi Györgynek sikerült, Thököly Imrének viszont nem sikerült bevennie a várat

A XVIII. század végén már csak egy porkoláb és tizenkét városi darabont tartózkodott benne. 1916-ban a brassói városi tanács a trónra lépő Habsburg IV. Károly királynak és feleségének, Zita királynénak ajándékozta a várkastélyt.

A román királyi család nyaralóhelye

1918-ban, miután a románok megszállták Erdélyt, a szászok Ferdinánd román királynak ajánlották fel Törcsvárat. A várkastély Mária román királynő birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta, ekkor nyerte el az épület a mai formáját.

A várkastély a XX. század első felében nyerte el mai formáját

(Kép: https://www.getyourguide.com/bucharest-l111/excursion-to-dracula-s-castle-with-lunch-included-t24039/?utm_force=0)

Ez időben az épület román királyi nyaralóhely volt, a szobákat Nyugat-Európából hozott drága bútorokkal rendezték be. A második világháborút követően, 1947-ben Mihály román királyt lemondatták, a kastélyt pedig államosították. Az épület évtizedeken keresztül pusztult, míg 1987-ben teljes körűen renoválták.

A várkastély a második világháborút követően évtizedekig pusztult

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

A román állam a 2000-es években szolgáltatta vissza a kastélyt az egykori tulajdonosainak, Mária királyné unokáinak, Dominic von Habsburg főhercegnek, Maria Magdalena Holzhausen főhercegnőnek és Elisabeth Sandhofer főhercegnőnek. Azonban az örökösök szeretnék eladni a kastélyt, melyre sem a román államnak, sem Brassó városának nincs elég forrása.

A várkastély látogatása

Először a vár keleti oldala mellett haladtunk el, mely az erősség legkeskenyebb és egyben leginkább védelemre szoruló oldala, amit széles árokkal erősítettek meg és négy méter vastag kőkockákkal borított, tömör pajzsfal zár le, melynek tetején a védők számára védőfolyosót alakítottak ki.

Törcsvár alaprajza (Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/1321-Torcsvar-Torcsvar/)

A pajzsfal mögött álló palota kétemeletes, benne egykor tizenegy lakóhelyiség volt található, melyek közül a legnagyobb a lovagterem lehetett.

Az épület keleti oldala belülről, a várudvarról nézve

A vár egyetlen bejárata a déli várfalból kiugró, négyszög alaprajzú, ágyúlőréses, vastag falú kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet, így a kaputornyon keresztül a vár udvarára kocsival vagy lóval bejutni nem lehetett.

A vár egyetlen bejárata a kaputorony emeleti részén nyílik, melyhez kőlépcső vezet

Természetesen itt is hosszú sorban állás következett, majd a kastély több mint húsz szobájában berendezett, a román királyi család emléktárgyaiból, értékes bútorokból és gyönyörű szász cserépkályhákból álló múzeumi kiállítást néztük meg.

Kiállítás a várkastély termeiben

Sajnos az épületben is hatalmas tömeg hömpölygött, arra nem is volt esély, hogy nyugodtan nézelődhessünk, az emberáradat szinte magával sodort bennünket. Nem lehetett össze-vissza mászkálni a termekben, csak a nyilakkal megjelölt irányba haladhattunk, a fényképekbe pedig szinte mindig belelógott valaki.

Kilátás a várból a Törcsvári-szorosra

Természetesen a román király család mellett nem maradhattak el a Drakula gróffal kapcsolatos kiállítási tárgyak sem, bár én jobban örültem volna, ha inkább a vár középkori történelmét ismerhetem meg alaposabban. A szépen berendezett termek mellett kanyargós kis lépcsőkön, zárt és a várudvarra néző nyitott folyosókon haladtunk keresztül, sokszor csak akkor tudtam meg, hogy a várkastély mely részében járunk éppen, amikor ki tudtam nézni a kis belső udvarra.

A kis méretű udvar épületekkel körülvéve

A vár északi oldalán, a szikla tetején négyszög alakú, meredek félfedéllel borított torony épült, mely kívülről magasnak látszik, de belülről csak két emeletnyi. Mellette egy hét emeletes, befelé keskenyedő, négyszögű bástya épült, melynek tetőrészéből kis figyelőtornyocska nyúlik ki.

Az északi oldal a várudvarról nézve

Miután végigjártuk a tömeggel az összes kiállítótermet, kisétáltunk még a belső udvarra, melynek nyugati részén található a körülbelül hetven méter mélységű, sziklába vágott kút. A várkastély nyugati oldalán egy kerek torony áll, melynek aljában volt az ablaktalan börtön, ahová csak térden csúszva lehetett bejutni, míg a torony földszintjén a darabontok szobája volt.

Kerek torony a nyugati oldalon

Nem bántam túlságosan, amikor végül elhagytuk a túlzsúfolt épületet és egy kicsit eltávolodtunk a kastélytól, hogy észak felől kívülről is jobban szemügyre vehessük.

Nem bántam, mikor a kijárat felé vettük az irányt

A fenséges, több száz éves vár, az ég felé törő tornyaival, büszkén trónolt a száz méter magas sziklaszirt csúcsán.

A fenséges, több száz éves vár, az ég felé törő tornyaival, büszkén trónolt a száz méter magas sziklaszirt csúcsán

Nem csoda, hogy a Törcsvári várkastély felkerült a világ tíz legszebb középkori kastélyainak listájára, amit évente több százezer turista látogat meg, bár jobb lett volna olyan időpontban érkezni, amikor nincs ennyi ember, akkor talán nyugodtabban meg tudtuk volna nézni a belső tereket is.

A várkastélyt évente több százezer turista keresi fel