A dunaföldvári Csonka-torony, Simontornya vára, majd Ozorai Pipo várkastélyának felkeresését követően folytattuk utunkat déli irányba, Pécs felé, hiszen estére el kellett foglalnunk a szállásunkat. De még egy megállót beiktattunk késő délután, ezért Bátaszéknél ismét elhagytuk az M6-os autópályát és előbb az 55-ös, majd az 56-os főúton haladtunk Bátaszék városának központjába. Az impozáns Nagyboldogasszony-templom közelében, a Budai utcán parkoltam le a kocsival, de nem a neogótikus templomra voltam kíváncsi elsősorban, hanem a tőle északra található romokra, hiszen a mintegy húsz éve kialakított romkertben Magyarország első ciszterci monostortemplomának, Cikádornak lassan kilencszáz éves maradványai láthatók.
A cikádori ciszterci apátság templomának romjai Bátaszéken
Mai írásom főként Valter Ilona régész-történész Cikádorról szóló könyve (Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018) alapján készült, mely kötet képei közül – az általam a helyszínen készített képekkel együtt – több is felhasználásra került jelen bejegyzésben.
Elsősorban nem az impozáns megjelenésű neogótikus templomra voltam kíváncsi, de természetesen azt is megnéztük
Cikádori, széki, bátaszéki vagy bátai monostor?
Elöljáróban fontos tisztázni, hogy a ciszterciek Cikádor nevű templomát és monostorát a királyi birtoknak számító Székudvar településén építették fel, amit a lakosok később is Széknek neveztek, míg a ciszterciek a Cikádor elnevezést használták a monostorukra. Mikor a bencések a XV. század első felében megkapták a monostort, hogy megkülönböztessék a korábbi tulajdonosoktól, széki apátságként hivatkoztak rá, de az általuk használt épületek továbbra is az egykori ciszterci apátság épületei voltak.
A bátaszéki Nagyboldogasszony-templom, mellette a romkert
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1tasz%C3%A9k#/media/F%C3%A1jl:B%C3%A1tasz%C3%A9k_-_Temple.jpg)
Mátyás király (1458-1490) a széki bencés apátságot egyesítette a szintén királyi alapítású, bátai bencés monostorral, így egyszerre létezett egy bátaszéki és egy bátai monostorépület. Jelen írás a bátaszéki, korábban széki, azt megelőzően pedig cikádori templom és monostor történetéről szól.
Cikádor alapítása 1142-ben
A Magyar Királyság területén a középkorban tizennyolc férfi és négy női ciszterci monostorról van a kutatóknak tudomása, azonban napjainkra sajnos nagyobb részük teljesen elpusztult, csupán a bélapátfalvi monostor temploma maradt ránk, barokk boltozatától eltekintve középkori formájában. A ciszterci rend rövid történetét a bélapátfalvi apátságról szóló írásomban már bemutattam, ezért itt most nem ismétlem meg. A királyi birtoknak számító Cikádoron (Széken) – a pécsi egyházmegye területén, Tolna vármegyében, a Duna közelében – a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt első magyar ciszterci apátságot a középkori források alapján 1142-ben II. Géza király (1141-1162) alapította, a Bécs mellett fekvő, a franciaországi morimond-i monostorból származó heiliegenkreuzi apátság leányegyházaként.
Emléktábla a romkertben
Egy ciszterci monostor alapításának szándéka már 1137-ben II. (Vak) Béla király (1131-1141) idejében felvetődött, azonban végül csak II. Béla fia, II. Géza uralkodásának idején került sor a tényleges alapításra. Az 1142-ben tizenkét éves II. Géza helyett a király édesanyja, Ilona királyné és nagybátyja, Belos bán jártak el a monostor helyének kiválasztásában, birtokkal való ellátásában. Az alapítólevelet a fiatal király állította ki, később azt III. István király (1162-1172) és III. Béla király (1172-1196) is megerősítette, sőt a cikádori monostor II. András királytól (1205-1235) és magánszemélyektől is kapott adományokat.
A cikádori templom első – feltételezett – építési periódusának alaprajza
(Kép: http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/batszar2.jpg)
A cikádori apátság zavartalan működését szolgálták azok a jövedelmek, amelyek az eszéki Dráva átkelésnél és piacnál keletkeztek, valamint a Szék falu határában a sárvízi átkelés illetéke, továbbá az apátság gazdálkodásában jelentős szerepet játszott a szőlőművelés és a borkereskedelem. Cikádor környékén a monostor alapításának idején három királyi alapítású bencés monostor – a szekszárdi, ahova I. Béla király (1060-1063) temetkezett, a bátai és a dunaföldvári –, valamint a tolnai vár állott, az utóbbiban született 1130-ban II. Géza, így az új monostor vidéke ismerős volt számára.
Cikádor egy korábbi templom és temető helyére épült
A ciszterciek megjelenése előtt a nép azt a mocsaras, lápos területet, ahol a monostor is megépült, Széknek nevezte, és az apátság helyén meglévő falut Székudvarnak hívták. Az 1995-ös ásatások során az apátsági templom alatt a régészek ennek a korábbi falu egykori temetőjéhez tartozó – a XI. század vége és 1142 között keletkezett – sírokat tártak fel, ezért valószínűsíthető, hogy a ciszterciek monostora és temploma Szék falu Szent Péter tiszteletére szentelt plébániatemploma helyére és a templom körüli temetőre épült.
A cikádori ciszterci monostort II. Géza király alapította 1142-ben
(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._G%C3%A9za_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:G%C3%A9za_II.jpg)
A falut ekkor a monostortól délre, a Sárvíz közelébe költöztették át, ahol hamarosan felépült az új plébániatemploma, amit Sümegi József történész szerint szintén Szent Péter tiszteletére szenteltek fel. Cikádor alapítását követően mintegy negyven évig nem jött létre több ciszterci monostor magyar területen. A Bizáncban nevelkedett III. Béla király – II. Géza király fia – azonban felismerte a ciszterciek politikai és gazdasági jelentőségét, ezért öt új monostort is alapított az országban: 1179-ben Egrest, 1182-ben a zirci monostort, 1184-ben a pilisi, 1184-ben a szentgotthárdit, míg 1191-ben a pásztói ciszterci monostort. Ezekbe az új alapítású monostorokba – Cikádortól eltérően – már nem német, hanem francia szerzetesek érkeztek.
A román kori templom és monostor Cikádoron
A cikádori román kori templom a ciszterci építészeti szabályoknak megfelelő három hajós, keresztházas, egyenes szentélyzáródású épület volt. A majdnem teljesen négyzet alakú főszentély két méterrel emelkedett ki a keresztházból, melynek terébe mélyen benyúlt. A keresztházakból nyíló mellékszentélyeknek két-két kápolnája volt, melyekben a főszentélyhez hasonlóan oltárok álltak, a kápolnák padlója szintén magasabban volt a keresztház szintjénél.
A templom keleti része a főszentéllyel, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 171. oldal)
A templom díszes főbejárata a nyugati oldalon volt található, a bélletes kapuhoz lépcső vezetett. A cikádori templomépülethez délről csatlakozott a szerzetesek lakóhelyéül szolgáló monostor négyszögletű tömbje, melynek maradványait sajnos nem lehetett feltárni, mivel ráépült az 1903-ban felszentelt neogótikus templom.
A cikádori templom román kori periódusa a monostor feltételezett alaprajzával – Valter Ilona.
Ajtók: 1. nyugati főbejárat, 2. konverzusok bejárata, 3. szerzetesek bejárata a kerengőből, 4. armarium fülke, 5. a sekrestyébe vezető ajtó, 6. a lépcsőn át a dormitóriumba vezető ajtó, 7. a halottak kapuja
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 130. oldal)
A ciszterciek előírt rendje szerint Cikádoron is a monostor keleti oldalán a templom déli keresztházához csatlakozhatott a sekrestye (az alaprajzon: A), ezt követte a káptalanterem (az alaprajzon: B), az auditórium (az alaprajzon: C), az átjáró folyosó a monostortól keletre eső részekre (az alaprajzon: D), majd a szerzetesek munkaterme (az alaprajzon: E). A keleti monostorszárny feletti emeleten volt a szerzetesek hálóterme, a dormitórium, ahova lépcső vezetett a déli keresztház nyugati falának belső oldalától.
A déli keresztház a dormitóriumba vezető lépcsővel, balra pedig a sekrestyébe vezető ajtó, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 172. oldal)
A déli monostorszárny keleti sarkában a fűtött melegedő helyiség (calefactórium) állt (az alaprajzon: F), középen pedig a reflektórium (ebédlő) volt, mely ciszterci jellegzetességként rendszerint kinyúlt a déli szárny tömbjéből (az alaprajzon: G). A délnyugati sarokban helyezkedett el a konyha (az alaprajzon: H), amelyben a szerzetesek mellett a konverzusokra is főztek, akik a nyugati szárnyban éltek, ahol külön ebédlőjük (az alaprajzon: I) és munkaszobájuk (az alaprajzon: J) volt.
A templom és a hozzá délről csatlakozó monostorépület négyszögletű tömbje, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 174. oldal)
A konverzusok vagy laikustestvérek fizikai munkát végző munkástestvérek voltak, akik a szerzetesekhez (monachusok) csatlakoztak gazdasági feladatokat elvégezni. A nyugati szárny alatt pince húzódott, melyet élelmiszerek tárolására használtak, az emeleten pedig a konverzusok hálóhelyei voltak. A kolostorszárnyakat a négyszögű kerengő (az alaprajzon: K) kötötte össze, mely a szintén négyszögű udvart (az alaprajzon: L) zárta körbe. Az udvaron gyógynövények és egyéb virágok nyíltak, a reflektórium előtti részen pedig a kútház állt (az alaprajzon: M), ahol inni és az étkezések előtt kezet mosni lehetett. A templom déli keresztházának nyugati falában kialakított armarium fülkében a szerzetesek az istentiszteletnél használatos könyveket tartották, míg az északi keresztház északi falában nyíló halottak kapuján keresztül vitték ki a temetési szertartást követően a halottakat a templomtól északra lévő temetőbe.
A főszentély, a féli keresztház íve és a főhajó első déli pillére, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 171. oldal)
A templom díszes nyugati főkapuján keresztül a konverzusok terébe lehetett jutni, ahol a szentélyrekesztő előtt állt a Szent Kereszt oltár. Ennek két oldalán, a szentélyrekesztő két félköríves nyílásán át lehetett bejutni a főhajó terébe, azaz a szerzetesi kórusba.
A szentélyrekesztő választotta el a konverzusok terét a szerzetesi kórustól, a szentélyrekesztő előtt a Szent Kereszt oltár állt, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 170. oldal)
A főhajót konzolokon nyugvó csúcsíves dongaboltozat fedte, a szerzetesi kórust a pillérek közé beépített fal – a szentélyrekesztő oldalfala – választotta el a mellékhajók terétől.
A templom déli mellékhajója, a kép végében a déli keresztház első mellékkápolnája, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 171. oldal)
Schönerné Pusztai Ilona rekonstrukciós rajzán délkelet felől látható a ciszterci templom, a főszentély keleti homlokzatának két félköríves ablaka felett egy körablak látható, míg a Pazirik Informatikai Kft. által készített rekonstrukción a felső ablak is félköríves. Valter Ilona szerint a felső ablak feltehetően inkább körablak volt.
Schönerné Pusztai Ilona rekonstrukciója a ciszterci templomról délkelet felől
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 133. oldal)
A két képen az is különbség, hogy míg Schönerné Pusztai Ilona rekonstrukciós rajzán a főszentély két oldalán álló két-két kis mellékkápolna alacsonyabb tömege külön tetővel van ábrázolva, addig a Pazirik Informatikai Kft. által készített képen a kápolnák teteje egybefüggő.
A monostor és a templom délkeleti irányból nézve Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukcióján
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 173. oldal)
A kápolnák mögött a keresztházaknak a főszentélynél és a főhajónál alacsonyabb tömege látható, a keleti szárnyon az emeleten a dormitóriummal. Az ablak nélküli főhajó kissé kiemelkedett a mellékhajók tetővonalából, a templomhajót a mellékhajók falain nyíló félköríves ablakok világították meg.
A főhajó déli pillérei és a nyugati rész elkülönülő boltozata, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 170. oldal)
A déli mellékhajó falához csatlakozott a déli kerengő féltetős tömege.
A templom kora gótikus átépítése a tatárjárást követően
Cikádor virágzó életét átmenetileg megszakította a tatárjárás, a Dunán átkelő mongolok 1242 évének elején teljesen felégették a templomot és a hozzá tartozó monostort, és Cikádor csak 1272-ben bukkant fel újra a forrásokban, mint hiteleshely. Az elszegényedett szerzetesek nem gondolhattak a monostor teljes újjáépítésére, ezért először valamennyire lakhatóvá tették a monostor legfontosabb helyiségeit, és a templomban is kialakítottak egy misézésre alkalmas részt. Több mint száz év kellett ahhoz, hogy az elpusztított épületeket helyreállítsák a Töttös család segítségével, de 1382-ben is voltak a monostornak olyan részei, melyek még mindig romosan álltak.
A templom és a monostor helyreállítása csak a XIV. század közepén készült el, a képen a templomépület nyugati főbejárata és északi oldala látható, az északi mellékhajóval és keresztházzal, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 174. oldal)
A helyreállítási munkálatok már 1346-ban, Tamás apát megválasztását követően elkezdődhettek, ugyanis egy 1347-es oklevélben a monostor vezetője arról számolt be, hogy amit addig nem építhettek újjá, azt most megtették, helyreállították a kerengőt és kijavították a monostor egyes részeit. A templom újjáépítése során a román kori alaprajzot megtartották, és a leomlott boltozat, valamint a megrongálódott falak törmelékével 70 centiméterrel magasították a padlószintet. A megemelt szintre helyezték az új burkolat meszes fektetőhabarcsát, majd erre rakták a különböző méretű koragótikus padlótéglákat.
A kora gótikus átépítés során a templom román kori alaprajzát megtartották, és a padlószintet megemelték, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 170. oldal)
A templom főhajójának közepén díszes padlótéglák kerültek elő az ásatás során, az egyik egy ugró szarvast, a másik egy egyszarvút ábrázolt. A koragótikus templom egyes részei festve voltak, a tetejét pedig tetőcserepekkel fedték be. Az ásatások során a templomban három középkori falazott sírt tártak fel a régészek, a legelőkelőbbet a főszentély északi fala mellett, a főoltár közelében, ahova az 1350-es években egy fiatal nőt temethettek, talán a Töttös család egyik nőtagját.
Sír a főszentélyben
A második sírt a déli keresztház első kápolnájának lépcsője előtt alakították ki, a kápolna oltárához tájolva, míg a harmadik falazott sírt az északi keresztház első kápolnájának lépcsője elé építették, ugyancsak a kápolna oltára elé.
A második sír a déli keresztház első kápolnájának lépcsője előtt
A harmadik falazott sírt az északi keresztház első kápolnájának lépcsője elé építették
Az 1350-es években országszerte hanyatlásnak indultak a ciszterci monostorok, ezért Nagy Lajos király (1342-1382) – aki 1359-ben személyesen is járt Cikádoron – a rendi nagykáptalantól kérte azok vizitálását. A XIV. század vége és a XV. század eleje a cikádori ciszterci apátság lassú hanyatlásának időszaka volt, mely ekkor birtokait felélte, elzálogosította vagy bérbe adta.
1419-ben a bencések kapták meg a monostort
1419-re a monostorban már csak néhány ciszterci szerzetes élhetett, ezért döntött úgy Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437), hogy a törökök által felégetett szentgergelyi monostor bencés szerzeteseit Cikádorra telepíti. 1420. szeptember 19-én a király személyesen jelent meg Cikádoron, és rendezte a monostor jogi státuszát, ami ezután Szék néven hivatalosan is bencés apátság lett, hogy megkülönböztessék magukat a cikádori apátságtól. Ebben az évszázadban a monostortemplom jelentős átépítésen nem esett át, csak a főszentély keleti végébe, annak meghosszabbításaként építettek egy téglalap formájú épületrészt – melyre később a XVIII. századi barokk templom szentélye épült – a XV. század második felében.
A templom alaprajza a gótikus átépítéseket követően –Valter Ilona
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 135. oldal)
Valószínűleg ez az építmény azonos az 1467-1470 körül Debrentei Tamás által alapított Szent Tamás és Szent Zsófia kápolnával, mely szerepel Mátyás király egyik 1470-ben keltezett oklevelében.
A cikádori csata 1441-ben
1441. január 1-jén Cikádornál ütközött meg egymással a Luxemburgi Erzsébet királynét – Habsburg Albert király (1437-1439) özvegye, Luxemburgi Zsigmond király lánya – és utószülött fiát, V. Lászlót (1444-1457) támogató sereg, I. Jagelló Ulászló király (1440-1444) csapataival. Míg az előbbi sereget Garai László bán vezette, az utóbbi parancsnoka Hunyadi János és Újlaki Miklós volt. Külön érdekesség, hogy ezekben az években a széki bencés kolostor vezetője Újlaki Miklós bán féltestvére, Újlaki Imre apát volt.
„Hunyadi előőrsei még jóval éjfél előtt elérték a Cikádor előtti mocsaras terület peremét. A holdfényben szinte világított a frissen esett hó, a Duna és a Sárvíz kiterjedt lápvidékére dermedt csend borult. Ellenben amott, a cisztercita kolostor mellett csak úgy zengett a tábor! Hatalmas tüzek körül Garai, Kórógyi katonái – uraik jó példáját követve – harsányan dáridóztak, sorra verték csapra a Pécsről hozatott hordókat, s degeszre tömték bendőjüket az útközben rabolt élelemmel.”
/Bán Mór: Hunyadi – A mennydörgés kapuja – Gold Book kiadó, 2011/
Hiába voltak túlerőben Garai csapatai, a cikádori csatát végül Hunyadi János vértesei nyerték meg, akiknek az oldalán az Újlaki bandérium mellett, a Rozgonyiak, a Perényiek, székely, kun és lengyel lovasok is harcoltak.
A monostor végnapjai
1478-ban Mátyás király a széki apátságot egyesítette a bátai bencés monostorral, ezt követően alakult ki a Bátaszék név. Ekkor a széki bencés konvent megmaradt tagjai átköltöztek Bátára, a széki monostor uradalmi épület lett, a templomot pedig Szék-Felsőváros kapta meg plébániatemplomnak.
A XV. század végén a monostor uradalmi épület lett, a templomot pedig Szék-Felsőváros kapta meg plébániatemplomnak, Balogh András – Pazirik Informatikai Kft. rekonstrukciója
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 173. oldal)
1526-ban Bátaszéktől nem messze, a mohácsi síkon ütközött meg II. Lajos magyar király (1516-1526) keresztény serege az I. Szulejmán szultán által vezetett hatalmas török haddal. A vesztes csatát követően a törökök feldúlták a települést, ahol hamarosan a monostorépületek felhasználásával Habsburg I. Ferdinánd egy palánkvárat építtetett, amit 1529-ben Ibrahim pasa foglalt el és rombolt le.
A bátaszéki török palánkvár
Ekkor Bátaszék is oszmán fennhatóság alá került, ahol Buda 1541-es török kézre kerülését követően – a Duna mentén futó hadiút védelmére – a törökök is egy kettős szerkezetű palánkvárat építettek ki a bátaszéki (egykori cikádori) apátság épületeinek megerődítésével.
A cikádori templom kiszerkesztett alaprajza a feltárás után – Valter Ilona
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 128. oldal)
A palánk katonáit felsoroló első ismert török zsoldlista 1552/1553-ból származik, az utolsó pedig 1631-ből. Evlia Cselebi 1663-ban járt a környéken, akkor így írt a bátaszéki palánkról:
„Építője Ferdinánd magyar király. Nagyon, de nagyon virágzó város volt, az épületek nyomai ma is láthatók. Az 936. évben (1529-ben) mikor a meggyilkolt Ibrahim pasa volt a nagyvezír, ezt a várat ostromolta s mivel nehéz volt az elfoglalása, ezért az elfoglalás után lerombolta a várat. A belső várban egy templom van, melyet érdemes megtekinteni, ez most Szulejmán kán dzsámija. Ez a vár a szekszárdi szandzsák területén, a Duna folyótól kissé távolabb eső kettős palánk. A várban nyolcvan katonaház van. Déli oldalán lévő fakapuja előtt, az árok fölött, fából egy kastély van; árka nagyon mély és széles. A kapu előtt lévő hídja csigával felhúzható. Minden éjjel felvonják azt s a várat őrzik. A vár nyugati része erős téglaépület, melynek még a régi időből fennmaradt erős fala van.”
/Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664./
Barokk templom építése a monostortemplom romjain
A palánkvárat – melynek központjában a cikádori templom és monostor maradványai álltak – Buda 1686-os keresztény kézre kerülését követően a visszavonuló török hadak rombolták le. A törökök kiűzését követően a bátaszéki apátságért nem jelentkezett a ciszterci rend, ezért az a bátai bencés apátsággal együtt világi papok birtokába jutott. 1741-ben Kolonics Zsigmond bíboros, bécsi érsek és bátai apát fejezte be a középkori ciszterci, majd bencés templom barokk stílusú kijavítását és szinte teljes átépítését, mely munkálatokat az 1726-ban meggyilkolt Jány Jakab püspök kezdte meg.
A középkori apátsági templom helyén felépült barokk templom északnyugati oldala 1899-ben, néhány évvel a lebontása előtt
(Kép: http://www.bataszek.hu/elpusztult_muemlekek_6581)
A Mennybe Felvett Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt egyhajós barokk templomnak három oltára volt, a főoltár a Boldogságos Szűz, az evangéliumi oldalon lévő mellékoltár Nepomuki Szent János, míg a leckeoldalon lévő mellékoltár Szent Erasmus tiszteletére volt szentelve. A toronyban négy harang és egy óra volt elhelyezve, a templom tetejét pedig zsindely fedte.
A neogótikus plébániatemplom
A középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített barokk templomépület a XIX. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek a településen tartózkodó püspöknek.
Bujdosó Győző egy XIX. század végi térképre rászerkesztette a ciszterci templom és monostor, a barokk templom és az 1903-ban felszentelt neogótikus templom alaprajzát
(Kép: Valter Ilona: A cikádori, más néven (báta)széki ciszterci apátság története – Szent István társulat kiadó, 2018; 144. oldal)
Az új templom ünnepélyes alapkőletételére 1901. július 21-én, az épület felszentelése 1903. október 4-én került sor, közben pedig a régi barokk templomot lebontották, de volt egy rövid időszak, amikor a két templom egymás mellett állt.
Balra látható a barokk templom, jobbra pedig az épülő neogótikus új templom egy 1899-ben
készült képen
(Kép: http://www.bataszek.hu/elpusztult_muemlekek_6581)
Az új Nagyboldogasszony-templom, az ország negyedik legmagasabb temploma, az egykori monostortemplom déli oldalán – a középkori ciszterci monostorépületek helyén – neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas, sokszögű, támpilléres szentéllyel, északi oldalán a Szent Sír-kápolnával, a délin sekrestyével és oratóriummal. Külső hosszúsága 62,28 méter, szélessége 21,9 méter, az épület nyugati végében emelkedik a 82,45 m magas torony, amely Magyarország második legmagasabb templomtornya.
Az ország második legmagasabb templomtornya
A fő- és kereszthajót hatalmas hármas ablakok, a szentélyt öt nagy ablak, a mellékhajót pedig öt-öt kisebb kettős ablak világítja meg. A templom festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte, a képek közül kiemelkedik a főhajó ablakai alatt elhelyezkedő apostol mellképsorozat, valamint a főbejárat timpanonjának az Atyaistent ábrázoló freskóképe.
A főhajó ablakai alatt az apostolok mellképei láthatók
Az oszlopfőket kerubok festett képei díszítik. A templom hat képsorozatát Krikler József festőművész készítette, a szentélyben látható Krisztus levétele a keresztről és az Asszonyok a feltámadt Krisztus sírjánál, a déli keresztház képei az Angyali üdvözlet és Jézus születése, míg az északi keresztházban Jézus Péterrel a tengeren, valamint Jézus a gyermekek barátja című képek láthatók.
A háromhajós neogótikus templom belső tere
A szépen faragott padok, székek, gyóntatószékek, térdeplők German Ferenc pécsi műasztalos műhelyéből kerültek ki, míg az oltárok, a szószék és a hajó nyugati végében található orgona homlokzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készültek. A főoltáron arany mezőben Szűz Mária relief szobra, két oldalán Szent István és Szent László szobrai állnak.
A templom külső hosszúsága 62,28 méter
A keresztházban egyik oldalon Páduai Szent Antal oltára áll, Szent Margit és Szent Erzsébet életnagyságú szobrával, a másik oldalon Szent József oltára, melyet Szent Imre és Gonzága Szent Alajos szobra díszít, a Szent Sír-kápolna oltárában pedig a halott Jézus szobra látható.
Régészeti kutatás és a romkert kialakítása
A középkori ciszterci monostor régészeti kutatása 1994-ben kezdődött, amikor a régészek néhány kutató árokkal tisztázták a monostor templomának helyét, majd 1995/1996 folyamán szelvényekkel feltárták a templom kétharmadát. Néhány évvel később, 2000-ben – a ma is látható romkert kialakítását megelőzően – volt mód a templom teljes feltárására.
A romkert és tőle délre a neogótikus templom
Az ásatást követően a középkori templom maradványait nem temették vissza, hanem egy romkertet alakítottak ki, melynek ünnepélyes átadására és felszentelésére 2001. augusztus 17-én került sor. Napjainkban a romkertben a román kori, egyenes záródású főszentélyű, keresztházas ciszterci templom alaprajza látható.
A cikádori templom falai 2-2,5 méter magasságig lettek felfalazva
(Kép: http://bataszek.hu/files/tartalom/muemlekek/romkert/romkert3.jpg)
A falak 2-2,5 méter magasságig lettek felfalazva, a romkertben kőlappal jelölték a falazott sírokat, bemutatásra került az eredeti kő szentélylépcső, a főoltár és a mellékkápolnák oltárai.
A déli mellékhajó, a távolban pedig a déli keresztház első kápolnája látható az oltárra, előtte pedig az egyik sír
A főszentélyben felfalazták a koragótikus boltozat pillérkötegeit, míg a padlón a koragótikus padlótéglák – melyek egy ugró szarvast és egy egyszarvút ábrázolnak – restaurátorok által készített másolatai láthatók. A hajó nyugati végében jelölve van a szentélyrekesztő nyomvonala.
A hajó nyugati végében jelölve van a szentélyrekesztő nyomvonala
A romkert a városközpont kiemelkedő fontosságú látványossága lett, ahol a neogótikus templom melletti parkban látható az 1848-as szabadságharc és az első világháború hőseinek állított emlékmű is.
Látogatásunkkor éppen esküvői fotózás volt a romok között
A cikádori ciszterci romokról, valamint a Nagyboldogasszony-templomról további képek találhatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist
Végül egy videó a neogótikus templomról és a romkertről:
Források és ajánlott oldalak:
Valter Ilona: A cikádori, más néven (Báta)széki ciszterci apátság története (Szent István társulat kiadó, 2018)
http://www.bataszek.hu/nagyboldogasszony_romai_katolikus_plebaniatemplom
http://www.bataszek.hu/romkert_6576