Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Siklós várának története a XVIII. századig

A vár, ahol Luxemburgi Zsigmond király raboskodott

2019. december 20. - Egri Gábor

Szigetvárról a 6-os számú főúton indultunk vissza Pécs irányába, majd az 58-as főúton dél felé haladtunk a Villányi-hegység felé. Nem messze a horvát határtól található Siklós települése, melynek közepén, egy alacsony hegykúpon már messziről látható a külső és belső várból álló, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos siklósi vár. Az erősség bejáratának közelében, a Vajda térnél egy parkoló van kialakítva a látogatók részére, ahonnan csak néhány métert kell megtenni a barbakán kapujáig. Mi azonban egy kicsit távolabb, a Dózsa György utcán parkoltunk le, mivel a várlátogatás előtt még el akartuk fogyasztani késői ebédünket.

20181021_153756_richtone_hdr.jpgSiklós várának legismertebb arca: a belső vár bejáratát védő barbakán a hozzá vezető híddal, jobbra tőle a délnyugati torony, a háttérben pedig a kétemeletes várkastély nyugati és déli szárnya

 

Először körbejártuk a várat

Miután csillapítottuk az éhségünket, a Perényi közön át indultunk el Siklós vára felé északi irányból, így először az eredetileg ovális alaprajzú külső vár falához érkeztünk, mely évszázadokkal korábban körülbelül egy kilométer hosszan kerítette a belső várat. A külső védőfalat kívülről egy széles és mély árok védte, továbbá kör, illetve négyzetes alaprajzú, több emeletes védőművekkel erősítették meg, melyek közül napjainkban több is látható.

20181021_143016.jpgA külső várfal és az egyik torony

A legnagyobb védőtorony az északi Gyüdi-torony volt, ami a külső vár kapuját védte, később pedig – a külső várfal XVI. század eleji átépítését követően – a külső várat zárta le annak északnyugati oldalán.

20181021_152548.jpgA külső vár északi szakasza, bal oldalon a Gyüdi-torony látható

A Perényiek idejére tehető átépítés előtt a Gyüdi-toronynál lévő kapun át, a belső vár nyugati oldala mentén vezetett az út a belső vár kapujához, a külső várfal pedig nem szakadt meg a toronynál, hanem körbekerítette nyugatról is a belső várat.

 

20181021_152254.jpgA Gyüdi-torony közelebbről

Tovább haladva felbukkant előttünk a belső vár északi oldala, az egyenes falszakaszból kiugró, pártázatos bástyával, a magas falak mögött pedig feltűnt a néhány évvel ezelőtt felújított, kétemeletes várkastély fehér tömbje.

20181021_152432.jpgA belső vár északi oldala

A Perényiek idejére tehető, XVI. század eleji átépítéskor a belső vár északi, kiugró bástyájáig vezették a külső várfalat, valószínűleg a kiugró bástya is arra szolgált, hogy a külső vár északnyugati szakaszát biztosítsa.

20181021_152610.jpgKözépen látható a pártázatos, kiugró bástya

Mielőtt még megvásároltuk volna a belépőjegyeket, és elmerültünk volna a belső vár felfedezésében, kívülről jártuk körbe a belső várfalakat előbb északi, majd keleti, végül déli irányból is megcsodálva Siklós várát. Tőlünk balra húzódtak az északi és keleti oldalon jobban megmaradt külső várfalak, és azok megerősítésére épített tornyok. A déli oldalra érve a belső vár déli falszorosának külső, pártázatos, gyilokjáróval ellátott fala mentén haladtunk tovább a belső vár nyugatra néző bejáratát védő, téglából épített barbakánig.

20181021_164654.jpgA vár délről nézve

A vár délnyugati sarkán, még a barbakán előtt egy torony áll, ami egykor kaputorony volt, melyen keresztül a déli falszorosba lehetett jutni, ezt a funkcióját a barbakán megépítését követően elveszítette.

20181021_153021.jpgA déli falszoros külső fala, valamint a délnyugati torony

20181021_153156.jpgA barbakán kapujához vezető boltozott pillérsoron álló híd

A belső várba napjainkban a barbakánon keresztül lehet bejutni, azonban mielőtt még nekiindultunk volna a kapuhoz vezető, enyhén emelkedő, boltozott pillérsoron álló téglából épített hídnak, megvásároltuk a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni) a föld alá süllyesztett Látogatóközpontban, ahol ajándéktárgyakat is találhatnak a várlátogatók.

Siklós várát a XIII. század második felében építették

A Villányi-hegységtől délre található Siklós településének neve első ízben egy 1191-es oklevélben fordult elő ,,villa Suklos" alakban. A területen birtokos Kán nembeli Soklyósy vagy Siklósy család egyik jelentős tagja, Öreg vagy Nagy Gyula volt, aki II. András király (1205-1235) uralkodása idején alapozta meg pályáját, erdélyi vajda, valamint kétszer az ország nádora is volt: először 1215 és 1217 között, majd 1224 és 1226 között.

ii_andras_kiraly.jpgÖreg Gyula II. András király uralkodása idején alapozta meg pályáját

Öreg Gyula – akit IV. Béla király (1235-1270) hűtlenség miatt börtönbe vetett, ahol meg is halt – unokája, Miklós, vagy az ő fia, Gyula kezdte el a siklósi vár építését a tatárjárást követően, valamikor az 1270-es évek környékén. A vár első írásos említése 1294-ből származik, a pécsi káptalan oklevele szerint a „Castrum Soklos” néven szereplő erősség várnagya (castellanus) ekkor Omoneus de Topord, azaz Topordi Mihály fia, András volt.

e05b4838289cc1c3cdb8.jpgA vár első írásos említése 1294-ből származik

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

 

A vár a XIV. század végéig volt a Soklyósy család kezében

Az Árpád-ház 1301-ben bekövetkezett kihalását követő trónharcok során a Soklyósiak Anjou I. Károly királyt (1308-1342) támogatták, ezért a Dunántúlon erős tartományúri hatalmat kiépítő, a Héder nemzetségből származó Kőszegiek – akik a királyi hatalommal többször is dacoltak – 1315-ben megostromolták Siklós várát, de azt nem sikerült bevenniük.

sikloslegi27.jpgA vár első ostromára 1315-ben került sor (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

Mikor I. Nagy Lajos király (1342-1382) 1382. szeptember 10-én Nagyszombaton meghalt, a magyar trónt idősebbik lánya, Mária – aki helyett anyja, Erzsébet királyné és Garai Miklós irányította az országot –, míg a lengyel trónt Hedvig nevű lánya örökölte. Azonban a Horváti Pál zágrábi püspök és Horváti János macsói bán vezette délvidéki főúri csoport nem ismerte el a nőági örökösödést, hanem meghívták a magyar trónra Durazzói Károly nápolyi királyt. Külön tábort alkottak Anjou Mária királynő férje Luxemburgi Zsigmond és követői, aki felesége révén akarta megszerezni a magyar trónt, így hamarosan az ellenérdekű táborok között elkerülhetetlenné vált az összeütközés, aminek fontos szereplői voltak a Garaiak, akik 1395-ben Siklós várát is megszerezték. 

Idősebb Garai Miklós nádor

A Garai család a délvidéki, Valkó megyei Garáról (ma Gorjani, Horvátország) származott. Idősebb Garai Miklós I. Nagy Lajos király regnálása alatt került a királyi udvarba, ahol az uralkodó hűséges embere lett, 1375-ben nádori tisztségre emelkedett és egyre nagyobb befolyást gyakorolt Kotromanić Erzsébet királynéra. Nagy Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után Garai Miklós nádor szinte tejhatalomra tett szert, gyakorlatilag ő irányította Erzsébet özvegy királyné, és a kiskorú Anjou Mária királynő nevében az országot. Mikor 1385. december 31-én az elégedetlenkedő délvidéki főurak nyomására II. Kis Károlyt (1385-1386) magyar királlyá koronázták, Garai hatalma visszaszorult, ezért a főúr részt vett a király ellen 1386. február 7-én, a budai várban elkövetett merényletben, melynek során Forgách Balázs súlyosan megsebesítette a mit sem sejtő uralkodót, akit végül a visegrádi fellegvárban gyilkoltak meg. A délvidéken ekkor kitört a lázadás, amihez Siklósi Miklós is csatlakozott, a Horvátiak által vezetett tábor a meggyilkolt II. Károly fiát, Nápolyi Lászlót akarta magyar királynak. Hamarosan Garai Miklóst is utolérte a végzet, 1386 júliusában a lázadás elsimítása érdekében a délvidékre kísérte Erzsébet királynét és Mária királynőt, mikor kocsijukat a lázadók megtámadták és Garai Miklóst Forgách Balázzsal együtt meggyilkolták, fejüket pedig II. Károly özvegyének küldték el Nápolyba.

800px-kovacs_mihaly_gara_nador.jpgKovács Mihály: Id. Garai Miklós nádor megvédi Mária és Erzsébet királynőket

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Garai_Mikl%C3%B3s_(n%C3%A1dor,_%3F%E2%80%931386)#/media/F%C3%A1jl:Kov%C3%A1cs_Mih%C3%A1ly_Gara_n%C3%A1dor.jpg)

Erzsébet királynét, és lányát, Mária királynőt a délvidéki lázadók fogságba vetették, majd Erzsébetet a lánya szeme láttára megfojtották. Tekintettel arra, hogy II. Károlyt meggyilkolták, Mária királynő pedig fogságban volt – aki legfőbb támaszait, Garai Miklóst és Erzsébet királynét is elveszítette –, Luxemburgi Zsigmond előtt megnyílt a lehetőség, hogy megszerezze a magyar trónt, így 1387. március 31-én, mint Mária királynő férjét, királlyá koronázták. Az új király 1387. április 13-án Budán kelt rendeletével Siklós várát a tartozékaival együtt elkobozta a hűtlenségbe esett Siklósi Miklóstól, azokat a Rátót nemzetségből származó Pásztói Kakas fiainak Jánosnak és Lászlónak, Pásztói István fia Lászlónak, valamint Pásztói Domokos fia Jánosnak adományozta.

sikloslegi23.jpgZsigmond király 1387-ban elkobozta Siklós várát Siklósi Miklóstól

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

 

Ifjabb Garai Miklós 1395-ben megszerezte Siklós várát

Az 1386-ban meggyilkolt idősebb Garai Miklós fiai, Miklós és János Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) mellé álltak, az uralkodó fontos támaszai lettek, amit a király nagy adományokkal jutalmazott, 1395 körül Siklós ifjabb Garai Miklós kezébe került, az erősség pedig hamarosan a család fő rezidenciájává vált.

siklosrajzok6.jpgA vár alaprajza és építészeti periódusai a XIII. és XVIII. század között

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

1401. április 28-án a Zsigmonddal elégedetlen főurak Budán, a királyi tanács ülésén fegyveresen próbálták rávenni a királyt idegen – főként cseh, német és lengyel – tisztségviselőinek és tanácsadóinak eltávolítására. Zsigmond azonban nem engedett a fegyveres nyomásgyakorlásnak, ezért a lázadók Visegrád várába börtönözték be. A királyi tanács ülésén Zsigmond letartóztatásakor egyedül csak Tari Lőrinc rántott kardot az uralkodó védelmére és szállt szembe az összeesküvőkkel. A fogoly király a hozzá hű Garai Miklós jóvoltából Visegrádról Siklósra került, ahol 1401 júniusától októberéig tisztes őrizetben volt, egykori szobája, ahol a fogság napjait töltötte, napjainkban is látható a várban.

pisanello_portrait_of_emperor_sigismund_of_luxembourg_wga17873.jpgLuxemburgi Zsigmond király 1401-ben néhány hónapon keresztül Siklós várában raboskodott

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Pisanello_-_Portrait_of_Emperor_Sigismund_of_Luxembourg_-_WGA17873.jpg)

Miután Zsigmond kiszabadult és visszakapta hatalmát, 1402-ben nádorrá nevezte ki Garai Miklóst, aki ezt a tisztséget élete végéig, 1433-ig megtartotta, Siklóst pedig a nádor városa (civitas palatinalis) névvel illették. A nádor rokonságba került magával az uralkodóval, Zsigmond királlyal is, mikor előbbi Cillei Hermann őrgróf Anna, míg utóbbi Borbála nevű lányát vette feleségül. Garai Miklós nádor – a király után a legmagasabb világi méltóság birtokosa a Magyar Királyságban – a sokszor külföldön tartózkodó uralkodó helyett irányította az országot és számos diplomáciai feladatot is ellátott. A siklósi vár – mely az ország legerősebb várai közé tartozott – ezekben az években központi helyet foglalt el a királyságban, számos fontos találkozó színhelye volt. A nádor kibővítette és modernizálta a vár védelmi rendszerét, a kastélyrészt pedig gótikus stílusban építették át.

A vár 1481-ig volt a Garai család kezén

1412 és 1433 között Garai Miklós nádor fiaival a budai várban a Nagyboldogasszony plébániatemplom (mai Mátyás-templom) északi mellékszentélye mellé egy családi temetkezőkápolnát is építtetett a Mindszentek tiszteletére, ahol halála után eltemették. 1433 után Garai Miklóstól fia, László – aki apja és nagyapja után 1447-től szintén az ország nádora lett – örökölte a siklósi uradalmat, aki Habsburg Albert király (1437-1439) halála után, Utószülött V. László (1444-1457) trónigényét támogatta és így szembe került a Jagelló I. Ulászló magyar királyt (1440-1444) támogató Hunyadi Jánossal. 1441. január 1-jén Cikádornál (mai Bátaszék) ütközött meg egymással a Garai László bán vezette sereg a Hunyadi János és Újlaki Miklós által irányított sereggel. Hiába voltak túlerőben Garai csapatai, a cikádori csatát végül Hunyadi János vértesei nyerték meg, a híres törökverő pedig továbbnyomult déli irányba és ostrom alá vette Siklós várát, azonban megfelelő ostromeszközök nélkül nem tudta azt elfoglalni.

019_mellelkletek_clip_image002_0002.jpgA siklósi uradalom a XV. század végén

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/019_Mellekletek.htm)

Garai László fia, Garai Jób 1481-ben utód nélkül halt meg – emlékét a siklósi vár kápolnájának egyik festménye őrzi –, így birtokai, köztük a siklósi vár is, visszaszállt a koronára.

Siklós rövid ideig Corvin János birtoka volt

Siklós várát 1481 áprilisában Mátyás király (1458-1490) házasságon kívül született fiának, Corvin János hercegnek adományozta, akitől az egyik familiárisához, Bajnai Both Andráshoz került az uradalom 1494-ben. 1507-ben a Perényi család kezébe került a vár, Perényi Imre nádor nagy gondot fordított az erősség kijavítására, bővítésére.

perenyi_imre_nador.jpgPerényi Imre nádor 1507-ben szerezte meg Siklós várát

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_Imre_(n%C3%A1dor)#/media/F%C3%A1jl:Per%C3%A9nyi_Imre_(n%C3%A1dor).jpg)

A gótikus várkastélyt reneszánsz szellemben alakították át, a Garaiak által épített, már elavultnak számító védműveket korszerűsítették. Ekkor készült el a várkápolna előtti ötszögű bástya, a bejáratot védő barbakán, valamint a külső várfal déli sarka előtti, Perényi-címeres, feliratos bástya is. Perényi Imre első felesége – Báthory Magdolna – halála után feleségül vette Geréb Péter nádor özvegyét, Kanizsai Dorottyát, ezzel a házassággal tovább növelve vagyonát.

Kanizsai Dorottya, a vár úrnője

Perényi nádor 1519-ben halt meg, a főúr első házasságából született gyermekeit – Ferencet és Pétert – özvegye, Kanizsai Dorottya asszony később is éppúgy támogatta és tisztelte, mint férje életében. A palatina (nádorasszony) az ország nagyasszonyai közötti első helyre házasságai által emelkedett, de a kortársak elismerése személyes érdemeinek köszönhető. A legmagasabb körökben, királyi udvarokban otthonosan forgott, nyelveket beszélt, s a társadalmi érintkezésben is mintaszerű volt. Mint özvegyasszony is az ország első asszonya maradt, és tekintélye, szereplése semmivel sem kisebbedett.

kanizsai_dorottya.jpgKanizsai Dorottya mellszobra a siklósi vár déli falszorosában

Jagelló II. Ulászló király (1490-1516) és fia, II. Lajos király (1516-1526) életében udvari ünnepély alig esett meg nélküle, s mindig úgy szerepelt ott, mint az ország első asszonya. 1521 májusában ecsedi Báthori István nádor és II. Lajos király egyaránt őt kérték fel az országba érkező menyasszonyaik fogadására, s a két felkérésnek csak a nádor esküvőjének elhalasztása árán tudott eleget tenni.

siklos-garai-perenyi.jpgSiklós a Garaiak és a Perényiek idejében (Kép: https://varlexikon.hu/siklos)

A Kanizsaiak bárói családjába Kanizsai László és Rozgonyi Klára lányaként született Dorottya jóságáról, bőkezűségéről több forrásból is tudunk. A nála szolgáló szegény lányokat kiházasította, a nemes ifjakat szolgálatukért birtokkal jutalmazta, érdemes atyafiainak emléket állított, s javukra misealapítványokat tett. Templomokat és kápolnákat építtetett, háza a nemesi családok leányainak messze földön híres nevelőhelye volt, előbb Siklóson, majd Sárváron, ahova testvére gyermekeinek, Ferencnek és Orsikának gyámjaként vonult vissza. Siklóson a helyi hagyomány megőrizte Kanizsai Dorottya rózsakertjének (rosarium) emlékét.

Perényi Péter koronaőr volt a vár török megszállás előtti utolsó ura

Perényi Ferenc váradi püspök lett, míg Perényi Péter örökölte apja birtokait és címeinek egy részét, 1519-től pedig koronaőr is volt. 1526-ban mindkét Perényi harcolt Mohácsnál, ahol Perényi Ferenc váradi püspök hősi halált halt. Mostohaanyja, Kanizsai Dorottya az ő holttestét keresve saját pénzen fogadott 400 jobbágya és a környék papjai segítségével közös sírba temette a csatatéren maradt hősi áldozatokat, megadva nekik a végtisztességet.

800px-orlai_perenyine.jpgOrlai Petrics Soma: Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat

(Kép: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Orlai_perenyine.jpg)

Perényi Péter koronaőr a mohácsi csata után a Szent Koronát először Szapolyai Jánosnak adta, akit azzal 1526. november 11-én, I. János néven (1526-1540) királlyá koronáztak. Azonban egy évvel később, 1527-ben Perényi Habsburg I. Ferdinánd oldalára állt és átadta neki – a Szapolyai 1526-ban történt megkoronázása óta – a füzéri várban rejtegetett Szent Koronát. Cserébe megkapta Patak (mai Sárospatak) uradalmát és az egri püspökség haszonélvezetét. Perényinek a pataki uradalomra azért volt szüksége, mert délen a siklósi vára és az ottani birtokok már közel estek az egyre terjeszkedő törökökhöz, így jónak látta az ország biztonságosabb részén új birtokközpont kiépítésébe kezdeni, amit a Mohács utáni zavaros időkben meg is tudott valósítani.

perenyi_peter.jpgPerényi Péter koronaőr

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_P%C3%A9ter_(korona%C5%91r)#/media/F%C3%A1jl:Per%C3%A9nyi_P%C3%A9ter.jpg)

Ferdinánd megkoronázását követően Perényi Péter a siklósi várába vitette a koronát, ahonnan 1529-ben Patakra akarta átszállítani, amikor Szapolyai János király híve, Szerecsen János pécsi püspök fogságába került. Perényi kiszabadulása után ismét Szapolyai pártjára állt, majd Szapolyai 1540-ben bekövetkezett halálát követően újfent I. Ferdinánd mellett találjuk. A Habsburg uralkodó azonban már nem bízott meg a folyamatosan pártot váltó Perényiben, akit 1542-ben Ferdinánd parancsára a törökkel való összejátszás vádjával börtönbe vetettek és csak a főurak nyomására, az egri vár átadásának fejében engedték el nem sokkal 1548-ban bekövetkezett halála előtt. Siklós vára Perényi távollétében Vas Mihály várnagyra és helyettesére, Nagy Zsigmondra volt bízva.

Siklós 1543-ban török kézre került

1543-ban – 1521, 1526, 1529, 1532, 1541 – immár hatodik hadjáratát vezette az egykori Magyar Királyság területére, melynek célja az volt, hogy a török Hódoltság területét a Dunántúlon kiterjessze. Június 23-án elesett a Perényiek birtokában lévő Valpó vára, ahonnan Kara Ahmed pasa ruméliai beglerbég Siklós falai alá vonult.

4f67bbae78267417e3e8.jpgSiklós vára a török időkben (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

A vár kapitánya, Vas Mihály, Perényi Péter parancsára elutasította a pasának a vár feladására irányuló felszólítását. Szulejmán szultán a fősereggel a hónap végén érkezett meg Siklósra, időközben a közelben fekvő Pécs harc nélkül került a törökök kezére. Július 4-ére a török ostromágyúk tevékenységének köszönhetően a külső vár bástyái romokban hevertek, a várfalakon pedig nagy rések nyíltak. Ekkor az oszmán támadók benyomultak a külső várba, ahonnan a védők a belső várba húzódtak vissza, amit rögtön elkezdtek ágyúzni a törökök.

sikloslegi19.jpg1543. július 4-én elesett a külső vár, a védők pedig július 7-én feladták a belső várat

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

Július 7-ére elfogyott a várvédők puskapora, ezért tárgyalásokat kezdtek a szultánnal a vár átadásáról. Vas Mihálynak sikerült elérnie, hogy a védők szabadon, lovaik nélkül elvonulhassanak, így Siklós vára 1543. július 7-én 143 évre oszmán megszállás alá került. Más forrásokban azt lehet olvasni, hogy a törökök megszegve szavukat, lemészárolták a várat elhagyó védőket. Szulejmán tovább folytatva a hadjáratát, az év folyamán a fontosabb erősségek és városok közül még elfoglalta Esztergomot, Tatát és Székesfehérvárt is.

Siklós vára a török korban

Egészen 1686-ig volt a törökök kezében a vár, akik eleinte nagyobb létszámú katonaságot állomásoztattak a falak között, majd Szigetvár 1566-os elfoglalását követően a siklósi őrség létszámát folyamatosan csökkentették.

20181021_164724.jpgSiklós vára 1543-ban került török kézre

Ebben az időszakban komolyabb átalakítást nem végeztek az erősségen, melyet fegyver-, lőszer-, illetve élelmiszerraktárnak használták. A török hódoltság idején nem történtek fontos események Siklós várával kapcsolatban, 1664 februárjában az eszéki híd felégetése után a költő Zrínyi Miklós csapatai vonultak el a vár alatt, de annak ostromára nem került sor.

20181021_164731.jpgAz oszmán uralom alatt a várat nem építették át jelentős mértékben, természetesen a falak között megtalálható volt Szulejmán szultán dzsámija

Evlia Cselebi a XVII. század második felében járt Siklóson, akkor így írt a várról:

„Egy tágas síkságnak egészen a közepén, az ég csúcsáig felnyúló magas vár ez, melynél a belső vár magas csúcsáig menve háromszoros, erős kőfal van. A belső vár magas halma csúcsban végződő kőből áll. A belső várban számos csarnok és tanácsterem van s különféle aranyozott kis szobákkal, szép kilátást nyújtó tornyocskákkal és erkélyekkel díszített, bámulatot keltő palota ez. E palota tetejét különféle kerámit fedi. A belső várban Szulejmán khán dsámija, a parancsnok, a ketkhuda és müezzinek házai, a fegyvertár és élelmiszerek raktárai vannak. E belső várban van egy kút is, a melynek a mélysége teljes nyolcvan öl; sziklába van vágva s vize mint az életvíz. E magas várnak hídon megközelíthető három kapuja van. Hármas vár. Összesen tizenhét erős, magas tornya van, melyeknek magas csúcsát deszka fedi. Erős bástyák ezek. Az egyes tornyok között száz-száz lépés van. E számítás szerint az alsó várnak körlete ezerhétszáz lépés. E vár körül csupa mély és széles sziklaárok van, mely félelmes, nagy gödör. Keleti oldalon egy kapuja van. Belül jó vizű kútja van. A kapun kívül fahíd van, melyet csigákon minden éjjel felvontatnak. E várban összesen ötven, kert nélküli, deszka-zsindellyel fedett, alacsonyabb-magasabb szép ház van.”

/Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664./

20181021_164751.jpgEvlia Cselebi, a híres török világutazó is megemlékezett Siklós váráról

A török kor legszebben megmaradt emléke a vártól nem messze található, a XVI. század közepén épült és 1969-1993 között felújított Malkocs bég dzsámija, mely 1993-ban Europa Nostra-díjat kapott.

malkocs_bej_dzsami_02.jpgMalkocs bég dzsámija (Kép: http://www.siklos.net/latnivalok/14-latnivalo/14-malkocs-bej-dzsamija.html)

 

A vár a XVIII. században a Batthyányi család kezébe került

1686. október 30-án – hat napi kemény ostrom után – gróf Bádeni Lajos csapatainak sikerült visszafoglalniuk Siklós várát, melyet 300 muszlim harcos védett fanatikus elszántsággal.

019_mellelkletek_clip_image002_0016.jpgSiklós 1686-ban került vissza a keresztények kezére

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/019_Mellekletek.htm)

A vár élére az ostromot követően gróf Gabriele Vecchi alezredes került, ekkor az erősség a császári kincstár tulajdona volt, majd 1698. december 1-jén azt az itáliai származású gróf Aeneas Sylvius Caprara volt császári tábornagy kapta meg Habsburg I. Lipót császártól. A Rákóczi-féle szabadságharc idején, a Dunántúlt 1705-ben megszálló kuruc csapatok, Bottyán János generális vezetésével elfoglalták Siklós várát, ami a szabadságharc alatt még háromszor cserélt gazdát.

019_mellelkletek_clip_image002_0007.jpgA vár 1686-as alaprajza

(Kép: https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/019_Mellekletek.htm)

A Caprara család birtoklása idején a török kor után romossá vált részeket lebontották és megkezdődött a várkastély ma is látható barokk átépítése. A XVIII. század elején épült meg a barbakánig vezető, boltozatos híd, melynek helyén korábban felvonóhíd állt.

20181021_164706.jpgA vár és a hozzá tartozó uradalom a XVIII. században először a Caprara, majd a Batthyány család birtokában volt

Az 1701-ben meghalt Aeneas Sylvius Caprara örökösei 1728-ban 96.200 forintért eladták a siklósi birtokot és a várat gróf Batthyányi II. Ádám özvegyének, Strattman Eleonóra nagyasszonynak és gyermekeinek: Batthyányi Lajosnak és Károlynak, akik befejezték a korábban megkezdett munkálatokat.

termalfurdo_siklos_2.jpgSiklós és környéke

(Kép: https://www.termalfurdo.hu/upload/images/Galeria/telepules/siklos/termalfurdo_siklos_2.jpg)

A vár további történetéről és a 2018 októberében a belső várban tett látogatásunkról a következő írásomban lesz szó.

További képek Siklós váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist

Végül egy videó a várról:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://www.siklosivar.hu/hu

https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/

https://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/siklosi-var

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/008_Font_Marta.htm

https://varlexikon.hu/siklos

https://nlc.hu/szabadido/20180829/kanizsai-dorottya-mohacsi-vesz-hos/

http://gyorkos.uw.hu/1543/1543.htm

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6715359920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.