Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Pécsvárad bencés apátságának története

Egy X. század végén alapított apátság, melyet a XV. század során erődítettek

2020. január 23. - Egri Gábor

2018-as pécsi kirándulásunk negyedik, egyben utolsó napjára is maradt látnivaló: először a Magyaregregy közelében, a Keleti-Mecsek egyik erdős kis hegycsúcsán álló, akkor még zárva tartó Máré várat kerestük fel és jártuk körbe a kis erősséget kívülről, a falak mentén, majd a kellemes erdei sétát követően a Keleti-Mecsek tájegység központja, Pécsvárad felé vettük az irányt, mely település a Mecsek-hegység legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő lábánál fekszik.

20181023_113420_richtone_hdr.jpgA pécsváradi apátság 2018 októberében

A Pécsi úton érkeztünk meg Pécsváradra, majd balra rátértünk a meredeken emelkedő Vár utcára, mely a Kossuth térig vezet. A térre beérve tőlünk jobbra, egy domb tetején magasodott a Nagyboldogasszony tiszteletére 1767-ben felszentelt római katolikus plébániatemplom, melynek főhomlokzata előtt az 1836-ban létesített kálvária található, balra pedig a pécsváradi apátság épületegyüttesének bejárata tűnt fel.

20181023_122618.jpgA plébániatemplom a domb tetején

Kálvin János fából kifaragott szobra mellett elhaladva, a Táncsics Mihály utca elején parkoltam le a kocsival, majd elindultunk a várhegyen álló egykori apátsági épületek felé.

Az apátság alapítása a X. század végén

A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben Mons Ferrus, azaz Vas-hegy néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán állt a X. század végén Géza fejedelem vidéki udvarháza.

geza_fejedelem.jpgGéza fejedelemnek udvarháza állt Pécsváradon

Apja halálát követően az új fejedelem, Vajk – aki a keresztségben az István nevet kapta – 998-ban, Koppány legyőzését követően Szűz Mária és Szent Benedek tiszteletére apátságot alapított, és Géza fejedelem udvarházát, a hozzá tartozó falvakkal együtt átadta a Szent Benedek rendnek. A pécsváradi monostor a második bencés rendház lett magyar területen, az első apátságot még Géza fejedelem alapította 996-ban a Szent Márton-hegyen (mai Pannonhalma).

20181023_101950.jpgAz apátságot alapító Szent István király szobra a monostor udvarán

A bencések rendje egy monasztikus rend, így kolostoraikra a monostor kifejezést használja a szaknyelv, közösségeiket ugyanakkor az apáti vezetésre utalóan apátságnak, hiteles helyi tevékenységük kapcsán pedig konventnek is nevezhetjük.

Az alapítólevél 1015-ből származik

Szent István, már mint megkoronázott király (1000-1038) 1015-ben alapítólevéllel – amit napjainkban a Vatikánban őriznek – látta el a pécsváradi apátságot, melyben többek között 41 falut és több mint 1100 főből álló szolgálónépet adományozott a bencéseknek, valamint 200 fegyverest rendelt az apátság védelmére, továbbá az alapító oklevél tesz a Magyar Királyságban először írásbeli említést a gyógyításról, amikor betegápoló és fürdősszolgákat rendel az apátsághoz.

pecsvarad_oklevel_ezerevesk.jpgA pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ből származik

(Kép: https://www.pecsvarad.hu/program/441/a-pecsvaradi-alapitolevelek-konyvbemutato)

Az oklevél részletesen felsorolta azokat a szakembereket, akiket a monostor szolgálatára rendeltek, valamint az egyéb adományokat – például kelyheket –, sőt azt is, hogy milyen büntetés jár annak, aki a monostort háborgatni merészeli.

Asztrik, a monostor első apátja

A monostor első apátja Szent Asztrik (Ascherik) lett, aki Szent István megbízásából az ezredfordulón Rómában járt II. Szilveszter pápánál, és koronát hozott a magyarok első királyának. Asztrik később rövid ideig helyettesítette a látását ideiglenesen elvesztő Sebestyén esztergomi érseket, majd ő lett az első kalocsai érsek.

szent_asztrik_szobra.jpgAsztriknak, a monostor első apátjának a szobra Kalocsán

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Asztrik#/media/F%C3%A1jl:Statue_of_Saint_Astrik,_Kalocsa.jpg)

Az újonnan alapított bencés monostor szerzeteseinek küldetése eleinte a kereszténység terjesztése, a környéken élő pogány magyarság megtérítése volt, valamint az uralkodó segítése az egyház és az állam hatalmának kiépítésében és megszilárdításában. A monostor – melyet Szent István és utódainak legtöbbje valószínűleg felkeresett – Árpád-kori presztízsét jól mutatja, hogy 1252-ben a pécsváradi Favus apátot választották meg a Szent Márton-hegyi kolostor elöljárójává. Az alapítást követően a Szentföldre igyekvő Szent Gellért is hosszabb időt töltött a monostor falai között, akit Asztrik apát beszélt rá arra, hogy keresse fel Alba Regiában (mai Székesfehérvár) István királyt, az uralkodó pedig fia, Szent Imre herceg nevelését bízta a későbbi csanádi püspökre.

20181023_101530.jpgSzent Asztrik szobra a gazdasági kapu közelében

 

Fallal körülvett monostor és nem vár

A monostort nagyon hamar, már a XI-XII. században fallal vették körül, innen ered a város neve is, mivel a várad kis várat jelentett. Az 1212-től használt Várad névváltozat, illetve az 1259-ben feltűnő Váralja elnevezés tehát arra utal, hogy ekkortájt Pécsváradon már állt valamilyen erődítés. Az épületegyüttes – a nevével ellentétben – azonban soha nem volt hadi értelemben vett vár, a XV. századtól is sokkal inkább fallal és bástyákkal megerősített egyházi épület, ami ellen tudott állni az esetleges rablótámadásoknak, azonban komoly ostrom visszaverésére a védőművei nem voltak alkalmasak.

az_epuletegyuttes_a_xv_szazad_vegi_epitkezesek_utan.jpgAz épületegyüttes a XV. század végi építkezések után így nézhetett ki

A krónikák se szólnak a monostor ostromáról a középkor folyamán, 1543-ban a védői is inkább lerombolták, minthogy a gyengének tartott falai és bástyái mögé húzódva felvegyék a harcot a többszörös túlerőben lévő oszmán sereggel.  

Vak Béla herceg Pécsváradon

Az apátság a későbbi magyar uralkodók adományai révén kiterjedt birtokhálózattal rendelkezett, amelyek bevételei megteremtették a nagyszabású építkezések anyagi hátterét. Ilyen adományozó uralkodó volt II. Vak Béla király is (1131-1141), aki 1125 és 1128 között élt Pécsváradon, miután Könyves Kálmán király (1095-1116) őt és a trónért sikertelenül harcoló apját, Álmos herceget – Kálmán király öccsét – is megvakíttatta.

vak_bela.jpgBéla herceg néhány évig a monostor falai között élt, miután megvakították

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/II._B%C3%A9la_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Bela_II_KK2.jpg)

A Dömösről Bizáncba menekülő Álmos a pécsváradi monostor falai között rejtette el fiát, Bélát, aki tisztes bánásmódban részesülhetett, hiszen később, miután már király lett, hálából a tolnai vásárvámot és három szőlőt adományozott a bencés monostornak. 1128-tól a trónon ülő II. István király (1116-1131) – Könyves Kálmán fia, Béla herceg unokatestvérerokonhoz méltó ellátást biztosított Bélának és feleségül kérte számára I. Uros szerb nagyzsupán leányát, Ilonát, majd 1131-ben, II. István halálát követően, II. Vak Béla lett a Magyar Királyság uralkodója.

A várkápolna altemploma és a monostortemplom

A régészeti kutatások eredményeként a szakemberek megállapították, hogy már Géza fejedelem udvarházához is tartozott egy román stílusú, kétszintes kápolna, melynek építése a X. század végére, vagy a XI. század elejére tehető, így hazánk egyik legrégebbi egyházi épületének tekinthető.  A kétszintes kápolna alsó részének – az altemplomnak – a terét négy pár oszlop tagolta három hajóra, valamint egy-egy további oszlop állt a lépcsős kiképzésű szentélyvállakban is. A szentélybe befutó hevederek konzol közbeiktatása nélkül támaszkodtak az apszis falára. II. Géza király (1141-1162) – aki II. Vak Béla fia volt – uralkodásának idején, 1157-ben tűz ütött ki a monostorban, ekkor a kétszintes kápolnaépület is megrongálódott. Az altemplom boltozatának helyreállítása során először elbontották a pillérek maradványait és a szentélyboltozatot, majd a korábbi faragványok felhasználásával megépítették az új diadalívet és a vaskos középpillért.

altemplom5.jpgA kápolna altemploma napjainkban

Utána erőteljes hevederek közvetítésével ezekre terhelték rá a megmaradt boltozatcsonkok felhasználásával készült új boltozatot. A XI. században épült meg a bencés monostor román stílusú egyhajós csarnoktemploma az udvarháztól és a várkápolnától délre. A templom főbejárata a nyugati falon nyílott, szentélye – melyben az oltár állt – a várkápolnához hasonlóan keleten volt, hiszen a középkorban a templomokat kelet-nyugati irányban tájolták, úgy, hogy a szentély mindig keletre nézzen. A templomhoz ekkor még nem csatlakozott kolostorépület, a szerzetesek a XI. században valószínűleg egy egyszerű házban laktak.  

A templom átépítése, bővítése

Pécsváradot sem kímélte az 1242. évi tatárdúlás, azonban az épületeket hamar helyreállították, a monostort körülvevő falakat pedig megerősítették. IV. Béla király (1235-1270) uralkodása idején a bencés apátság hiteles helyként is működött, ahol írásba foglalták a különböző jogügyleteket, birtok-adásvételekkel kapcsolatos egyezségeket. A XIII. század során – a szerzetesek számának és a környék lakosságának gyarapodása következtében – szükségessé vált a román kori öregtemplom gótikus stílusú átépítése, melynek során az épületet nyugati irányba hosszabbították meg.

bences_szerzetes.jpgA pécsváradi bencés szerzetesek írásba foglalták a különböző jogügyleteket, birtok-adásvételekkel kapcsolatos egyezségeket

(Kép. http://katolikus.network.hu/forumtema/a-szerzetesrend-kialakulasa)

Az építkezések során a templomot az egykori udvarházzal és kápolnával összekötő észak-déli épületszárnyszárny déli végét elbontották. Egészen szokatlan módon a templom bejáratát az északi frontra tették, és két kaput is nyitottak egymás mellett: egyet az épületen belül, az észak-déli összekötő épületszárny csatlakozásánál – a kapu forgópántja vasalásának helye a sarokkőben máig felfedezhető –, így a szerzetesek a külső világtól elzárt részből (klauzúrából) az épületből való kilépés nélkül juthattak a templomba, míg a másik bejárat lépcsője korlátjával együtt kiváló épségben ma is látható, használható.

20181023_113203_richtone_hdr.jpgA világiak részére kialakított bejárathoz vezető lépcső a kép jobb szélén látható

Ez a második bejárat a környék lakossága, a kívülről a templomba igyekvők részére készült, akik miután bejöttek a főkapun, bejutottak az udvarba, s onnan a templomba, anélkül, hogy a monostorban élő szerzeteseket zavarták volna. A világi hívőknek a szertartások során meg kellett állniuk a templom nyugati végében, mert a belső tér és a keleti oldalon álló szentély a szerzetesek helye volt.

Monostornégyszög építése a templom déli oldalán

A templom első bővítésének idején, valamikor a XIII. század végén, vagy a XIV. század elején új épület készült a szerzetesek számára a templom déli oldalán. Ez az új épület már a középkori szerzetesotthonok szokásos formáit követte: a monostornégyszög (kvadrum) közepén udvart alakítottak ki, ahol a kút állt, körülötte virágos és gyógynövényes kerttel. Az udvart a kerengőnek nevezett folyosó vette körül, a szerzetesek itt sétálva végezhették napi imáikat.

makett3.jpgA monostornégyszög a templom déli oldalához csatlakozott

A kerengőt a tulajdonképpeni kolostorépület fogta körbe, melynek helyiségeibe a kerengőből nyíltak ajtók. Az épület földszintjén helyezkedett el az ebédlő (refektórium), a konyha, a káptalanterem és a könyvtár, míg a közös hálóterem (dormitórium) valószínűleg az emeleten volt.

Az apáti palota XIV. századi építése

A XIV. század közepén, 1357-ben épült fel Jordán apát palotája Géza fejedelem egykori udvarházától nyugatra, valamint a két épületrész közötti kapubejárat is ekkor készülhetett el. A Pécsváradhoz hasonló tekintélyesebb apátságokban, ahol az apát anyagi helyzete megengedte, gyakran építettek a szerzetesi épületektől elkülönülő palotaépületet.

20181023_113405_richtone_hdr.jpgBalra az apáti palota, míg jobbra az egykori udvarház állt

Ezt a világi előkelők palotáinak a mintájára alakították ki, külön kápolnával, valamint a XV. század végétől lakótoronnyal is rendelkezett a nyugati oldalán. A lakótorony eredeti magasságát nem ismerik a kutatók, azonban a jelenleginél minimum egy szinttel magasabb volt, a következő szint ablakának párkányrészlete a parkoló felől az eresz alatt látható.

20181023_113400_richtone_hdr_1.jpgNapjainkban a lakótorony (balra) egy szintben, van a mellette álló emeletes palotával, de valamikor magasabb volt

makett2.jpgA rekonstrukción bal szélen látható a lakótorony, mellette a palotaszárny, majd a belső kaputorony, végül az udvarház a román kori kápolnával

(az északi épületeket egy épületszárny kötötte össze a monostortemplommal)

A pécsváradi apát általában állami méltóságot is viselt, tehát bizonyos reprezentáció szükséges volt, hogy hivatalát és monostorát méltón képviselhesse.

A monostortemplom újabb átépítése

A XIV. század végén, vagy a XV. században a monostortemplom szentélyét is átépítették, ugyanis a szerzetesi templomokban hosszú szentélyre volt szükség, mivel az ott kétoldalt elhelyezett padokban (stallumokban) ülve végezték el a szerzetesek a napi közös imáikat.

20181023_122321.jpgA monostortemplom szentélyét is gótikus stílusban építették át

Ezért elbontották a román korban épült egyenes záródású szentélyt, és helyette a gótikában szokásos, hosszú, sokszög-záródású, kívülről támpillérekkel megerősített szentélyt építettek.

a_monostor_alaprajza_a_xv_szazad_elejen.jpgA monostor alaprajza a XV. század elején a templommal és a hozzá csatlakozó kvadrummal, a templomtól pedig egy összekötő szárny vezetett az apátsági palotaszárnyhoz és az egykori udvarházhoz, utóbbihoz csatlakozott a román kori kápolna

Az átépítés minden bizonnyal a templom egészére kiterjedt, a román stílusú belső teret a kor igényeinek megfelelően modernizálták, gótikus stílusúra alakították át. 

A monostor XV. századi megerődítése

A monostornak korábban is volt erődítmény jellege, de a komoly védőműveket a XV. században építették meg a török fenyegetettség miatt. Bár a pécsváradi monostornak hadászati, stratégiai jelentősége nem volt, de hozzájárulhatott a közeli Pécs városának és Szigetvár várának védelméhez. A XV. század végén megerősítették, átépítették a monostor épületegyüttesét körbefogó falakat és a bástyákat.

makett4.jpgA monostor védműveit a XV. század során megerősítették

A ma látható falak közül csak a nyugati oldal egy darabja, a várfalon látogatható úgynevezett szakállszárító, azaz gyilokjáró szakasza tekinthető eredetinek, a többi XVIII. századi rekonstrukció vagy utánépítés. A XV. században épült ki a monostor új északi bejárati rendszere a külső és belső kaputornyokkal. Az épületegyüttes északi előterében széles árkot, a várkapu előtt pedig farkasvermet alakítottak ki, amelyen pillérek által tartott, ellensúlyaknás felvonóhíd vezetett át, az árok külső oldalán pedig egy barbakán épült.

makett1.jpgAz apátság észak felől nézve, előtérben a barbakán, jobb szélen a gótikus lakótorony, majd balra haladva a gótikus apátsági palotaszárny, a két kaputorony és az egykori udvarház az emeletes román kori kápolnával

Napjainkban ettől a védműtől indul nyugat felé egy sáncszerű maradvány, amely jól követhető a várdomb aljánál a nyugati és déli oldalon.

20181023_101533.jpgAz északi oldal előtti árok és farkasverem, valamint a külső kaputoronyhoz vezető híd napjainkban

20181023_123412.jpgA parkolóval szemben a barbakán maradványai láthatók

A külső kaputorony az árok belső oldalán emelkedett, a kaputornyon a ma is látható, részben rekonstruált kapunyílás – a vár mai bejárata – keleti oldalán egy díszes kialakítású gyalogkapu is nyílott. A külső kaputorony emeletén helyezkedett el egy kisméretű, címerekkel díszített zárterkély. A belső kaputorony kapualjának ülőfülkéi, valamint emeletének boltozatlenyomatai ma is láthatók, de maga a kaputorony már nem áll.

pecsvaradrajzok1.jpgA monostor bejáratát két kaputorony, egy felvonóhíd és egy barbakán védte

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/)

Az apáti palota nyugati oldalára a XV. században épített lakótornyot nem számítva öt különböző típusú és alakú bástyatorony tagolta a várfalakat, ezek közül kettőnek megtalálták az alapjait a régészek az ásatások során. Az egyik a gótikus templom nyugati vége előtt látható, szögletes bástya lehetett, a másik a várfal déli sarkánál állt, ahol a falon kapura hasonlító, íves nyílás látszik, és hengeres kialakítású volt.

az_epuletegyuttes_alaprajza_a_xv_szazad_vegi_epitkezesek_utan.jpgAz épületegyüttes alaprajza a XV. század végi építkezések után

Egy további íves toronyról, amely a vár északkeleti sarkán állt, Rómer Flóris leírásából, illetve az 1. katonai felmérés ábrázolásából tudunk. Az egyetlen teljes egészében megmaradt bástya a délkeleti sarokban álló, patkó alakú ágyútorony, ami az utca felől nézve hengeres kialakítású. A belső oldala minden valószínűség szerint későbbi, XVIII. századi, hiszen eredetileg a bástyának nem volt az udvar felől fala, így a belső oldala nyitott volt. Ilyen megoldás látható a siklósi vár külső védművének bástyáinál is.

A pécsváradi bencés apátság pusztulása 1543-ban

Az 1526-os mohácsi csatavesztést követő trónharcok során Szapolyai János király (1526-1540) 1531-ben elkobozta Pécsváradot korábbi tulajdonosától, a Habsburg Ferdinándot támogató András apáttól és legbizalmasabb tanácsadójának, a pálos szerzetes Martinuzzi Fráter Györgynek a gondjaira bízta azt.

pecsvaradrajzok2.jpgSzapolyai János király Martinuzzi Fráter Györgyre bízta Pécsváradot

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/)

1543-ban – a Buda török kézre kerülését követően Izabella özvegy királyné és a kiskorú János Zsigmond nevében önálló erdélyi politikát kialakító és folytató – Fráter György helytartó, kincstartó és váradi püspök értesülvén Szulejmán szultán készülő hadjáratáról, felajánlotta Habsburg Ferdinándnak, hogy csapataival szállja meg Pécsváradot, mivel a törökök célja a Mecsek környéki várak és városok – Siklós, Pécs és Pécsvárad – elfoglalása, majd Esztergom, Tata és Székesfehérvár bevételét követően a Bécs felé vezető út megnyitása volt.

makett5.jpgA pécsváradi monostor a XVI. század közepén hadászatilag nem számított jelentős helynek

Azonban Fráter Györgynek a törökökre is figyelemmel kellett lennie, mivel Erdély a Porta adófizetője volt, ezért a Fehér Barátnak óvatosan kellett egyensúlyoznia a Habsburg és a Török Birodalom között. Szulejmán szultán 1543-ban immár hatodik hadjáratát vezette az egykori Magyar Királyság területére, június 23-án elesett a Perényiek birtokában lévő Valpó vára, ahonnan Kara Ahmed pasa ruméliai beglerbég Siklós falai alá vonult. Mivel Ferdinánd csapatai nem érkeztek meg Pécsváradra, Fráter György úgy ítélte meg, hogy a szerzetesek által 1539-ben elhagyott, hadászatilag nem túl jelentős erődítmény a közeledő törökkel szemben nem védhető, ezért parancsot adott Horváth Sándor várnagynak a védművek és épületek lerombolására.

frater_gyorgy1.jpgMartinuzzi Fráter György 1543-ban adott parancsot a pécsváradi apátság lerombolására

A pécsváradi kapitány katonái a várfalakat és bástyákat felrobbantották, az épületeket – a gótikus csarnoktemplomot, a monostornégyszöget, az apáti palotát és a várkápolnát – pedig felgyújtották, így pusztult el a középkori pécsváradi bencés apátság. Hamarosan az oszmán csapatok elfoglalták a romba dőlt monostort, de azt nem állították helyre, így a török hódoltság idején az elhagyott épületek állaga tovább romlott. Kászim mohácsi szandzsákbég a pécsváradi események miatt dühödt hangú levelet írt Fráter Györgynek, akit felelősségre vont a vár felrobbantásáért. A törökök árulásnak tartották, hogy a pálos barát ahelyett, hogy a szultánnak átadta volna Pécsváradot, azt inkább leromboltatta. A ravasz Martinuzzi válaszlevelében azt bizonygatta, hogy ő azért adott parancsot az erősség használhatatlanná tételére, hogy azt nehogy a Habsburgok vegyék birtokukba, így valójában a törököket segítette.

Az apátság épületeinek sorsa a török kort követően

A törökök 1686-os kiűzését követően a bencések már nem tértek vissza romba dőlt egykori pécsváradi apátságukba, az elnéptelenedett birtokokra a XVIII. század elején németeket telepítettek be. A monostor épületét Habsburg Lipót császár az udvari bizalmasának számító Zinzendorf Konrád kölni érseknek adományozta, aki hozzálátott a romok egy részének kijavításához, más részének elbontásához. Az érsek az apáti palotaszárnyat – melynek emeleti része megsemmisült – a megmaradt földszint rész felhasználásával kiegészíttette, újjáépíttette, és belsejét az éppen aktuális feladatoknak megfelelően alakíttatta ki.

20181023_111405_szent_laszlo_terem.jpgAz apátsági palotaszárny első emeletének terme napjainkban Szent László királyunk nevét viseli

Szerencsére a X. századi kápolna altemploma ezt az átalakítást is átvészelte, míg Zizendorf a monostor többi épületének romjait annyira értéktelennek tartotta, hogy a templom és a monostornégyszög falmaradványait elbontatta, az így nyert köveket az építkezéseknél felhasználta, az udvar térszintjét pedig elegyengettette, ahol gazdasági udvart alakított ki. A várfalakat, ahol lehetett, rendbe hozatta, ahol ez már nem volt lehetséges, ott új, de már inkább kerítés jellegű kerítőfalakat építtetett, mivel Pécsvárad a török kor után a hadászati jelentőségét elvesztette. Megszüntették a monostor feleslegessé vált külső védőműveit, így a farkasvermet átívelő híd két oldalán posztoló kaputornyokat és egy kivételével lebontották az ágyútornyokat is. 

20181023_101403.jpgA török kort követően a külső védműveket elbontották

Az érsek idejében nyitották meg a keleti várfal északi részén a gazdasági kaput, melyen az 1729-es évszám látszik, később egy másik kaput nyitottak az északi várfal keleti részén, az uradalmi irodákat magába foglaló épület mellett. Az érseki birtok intézősége számára az udvar addig beépítetlen északkeleti sarkában két földszintes épületet emeltek, az új épületektől délre, az udvar délkeleti sarkában pedig az egyetlen épen maradt ágyútorony állt, melyet 1778-tól raktárnak, irattárnak használtak. A barokk kor építkezéseit őrzi az apátsági palota melletti, északnyugati épület, ami mellett napjainkban kovácsműhely és füstös konyha van berendezve, míg a ház emeletén Kígyós Sándor szobrászművész állandó kiállítása látható.

20181023_113847.jpgBalra látható a barokk kori ház a monostortemplom romjaitól nézve

 

Közalapítványi és erdészeti központ

Bár a bencés apátság már nem létezett, a „Pécsváradi apát” címet – a birtok jövedelmével együtt – a Habsburg uralkodók rendszeresen adományozták. Az utolsó ilyen „címzetes” apát gróf Hugo Franz Karl von Eltz-Kempenich mainzi érseki helynök volt a XVIII. század második felében. Az ő nevéhez fűződik a várhegy feletti dombon magasodó plébániatemplom felépítése, amit nagyrészt az uradalom jövedelméből finanszírozott és 1767-ben szentelték fel.

legi_felvetel2.jpgAz előtérben az apátság, a háttérben pedig a XVIII. században épült plébániatemplom

Az érseki helynök halálát követően Mária Terézia az egykori apátsági nagybirtokból 1777-ben Közalapítványi Uradalmat hozott létre, melynek feladata a Budai Tudományos Egyetem fenntartása lett a pécsváradi birtokból befolyó bevételekből. A közalapítvány központja az egykori monostor lett, egészen 1945-ig, amikortól a pécsváradi vár az állami erdészet központjaként funkcionált tovább, ami az 1960-as évek végéig maradt a falak között.

Pécsvárad monostorának kutatástörténete

Rómer Flóris 1872. július 22-én járt Pécsváradon, a látottakról az Archeológiai Közlemények hasábjain számolt be. 1924-ben Dr. Szőnyi Ottó és Szabó Lóránd készített felméréseket az altemplomról. 1936 novemberében kezdődött az első régészeti feltárás az altemplomban, amelyet Dombay János vezetett. 1957-1959 között helyreállítási munkák folytak az északnyugati épületeken Ferenczy Károly vezetésével, amelynek során néhány kutatóárkot is kiástak az építők. Szakszerű, régész által irányított kutatásra azonban csak 1958-ban került sor Nagy Emese vezetésével. Az ásatás az altemplomban, annak környékén és a kapuépítmény északkeleti sarkánál folyt.

legi_felvetel1.jpgLégi felvétel az apátság épületeiről és a romokról

(Kép: https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/)

1960-ban Boromiszáné Szentesi Róza és Illés János restaurátorok tárták fel az altemplom szentélyének angyalt ábrázoló falképrészletét. A helyreállított helyiségekben 1960. augusztus 20-án nyílt meg az új helytörténeti kiállítás. 1964-ben Gergelyffy András végzett a fennálló épületekben falkutatást. Ugyanebben az évben Bándi Gábor és Kiss Attila vezetésével megindult a monostor rendszeres feltárása, amelybe később Kozák Károly is bekapcsolódott először konzulensként, majd 1985-1987 között ásatásvezetőként.

20181023_113341_richtone_hdr.jpgA XX. század második felében indult meg a romok feltárása és a maradványok konzerválása

Munkájuk eredményeként nagyjából tisztázódott a középkori monostor alaprajza. A feltárások és a velük párhuzamos falbontások során előkerült kőfaragványok feldolgozásának eredményeire építve 2002-ben, illetve 2004-2005-ben kisebb régészeti kutatások végzésére került sor, amelyek jelentős mértékben módosították az épületegyüttesről korábban alkotott elképzeléseket.

20181023_111812_1.jpgA szakemberek szerint így nézhetett ki az apátság a XVI. századi pusztulását megelőzően

2010-2013 között újabb feltárások folytak Nagy Emese, majd Gáti Csilla vezetésével, a szállodaépület földszintjén pedig Feld István végzett falkutatást.

Étterem, szálloda és konferencia-központ a monostorban

Az 1980-as évek végén alakították ki a XVIII. században az udvar északkeleti sarkán épített uradalmi irodák helyén az éttermet, amihez két emeletet is csatoltak, így épült ki a mai formájában is ismert István Király szálloda és étterem, amit 1988-ban nyitottak meg a vendégek előtt.

20181023_113940.jpgAz István Király szálloda és étterem az udvar északkeleti sarkában

A szállodát az építkezések során összekötötték a XV. században épült délkeleti ágyúbástyával, melyben az erdészet idején turistaszálló működött, majd 1988-tól a szálloda két különleges apartmanja található benne, a földszintjén pedig a TeaTárban kóstolhatják meg a látogatók a helyi Mecsek Tea kiváló főzeteit.

20181023_113843.jpgA délkeleti ágyúbástya

Az apáti palotaszárny emeletén konferencia-központot hoztak létre, ahol rendezvénytermeket alakítottak ki, míg a földszinten az időszakos kiállítások befogadására szolgáló Szent László terem található. 2014/2015-ben nagyszabású felújításon esett át a pécsváradi apátság, melynek során megújult a szálló, a rendezvénytermek és a vármúzeum. A napjainkban látható kiállítás az újabb kutatásokra alapozva próbál képet alkotni az ezeréves monostor történetéről.

A pécsváradi bencés apátság 2018-as meglátogatásáról a következő bejegyzésemben fogok bővebben írni.

A monostorról készült további képeket a Studhist Facebook oldalán lehet megtekinteni: https://www.facebook.com/studhist/

Források és ajánlott oldalak:

https://www.pecsvaradivar.hu/a-var-tortenete

https://www.varak.hu/latnivalo/index/347-Pecsvarad-Var/

https://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/templomromok/pecsvaradi-bences-kolostor--pecsvaradi-var-.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr815422776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.