Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Nyitra várának története 1044-től napjainkig

A dukátus egyik központja, majd püspöki székhely

2020. május 01. - Egri Gábor

Nyitra vára és városa fontos szerepet játszott a magyar történelemben, bár a települést – nem teljesen azon a helyen, ahol később a Magyar Királyság idejéből ismert Nyitra felépült – a honfoglalás előtt alapították. A szlovákok előszeretettel hivatkoznak Nyitra ősi szlovák történetére, amivel kapcsolatban az előző írásomban bemutattam a Morva Fejedelemség történetét röviden, valamint arra is rávilágítottam, hogy bár Nyitra környékén valóban maradtak tömb morva-szláv területek a magyar törzsek Kárpát-medencébe történő érkezését követően, azonban akkor, és még néhány száz évig még senki se beszélt – egyik forrás sem szólt – szlovákokról, mint egységes nyelvvel, közös identitással rendelkező népcsoportról.

20180827_134616.jpgA nyitrai vár bejárata, háttérben pedig a Szent Emmerám székesegyház épülete

Jelenlegi északi szomszédaink (akiket tótoknak neveztek elődeink) csak különböző népek, népcsoportok – szlávok, morvák, csehek, ruszinok, lengyelek, avarok, magyarok – évszázados keveredést követően alakultak ki. A Felvidéken élő tótokat és az erdélyi oláhságot – mivel általában a hegyvidéki területen, a kereskedelmi útvonalaktól távolabb éltek – kevésbé sújtották a Magyar Királyságot ért sorscsapások. A tatárjárás, valamint a másfél évszázados török kor pusztításai a sík földeken, folyóvölgyekben, kereskedelmi útvonalak mentén élő magyarokat arányaiban jobban érintették, és ez később az ország etnikai helyzetére is jelentős hatást gyakorolt. Emellett az északon élő tótoknak folyamatos volt az utánpótlásuk a cseh, morva és lengyel területekről, míg az oláhoknak a havasalföldi és moldvai részekből, ami ezen népcsoportok térnyeréséhez vezetett a Felvidéken és Erdélyben.

A trianoni határokon túl élő magyar nemzettársaink, Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek megsegítése érdekében a Székely Nemzeti Tanács európai uniós aláírásgyűjtést kezdeményezett – európai polgári kezdeményezést indított –, melynek célja, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Az elképzelések szerint így például Székelyföld közvetlenül juthatna uniós támogatáshoz, nem pedig a bukaresti román vezetőkön keresztül, de a kezdeményezés sikere segíthetne többek között a csallóközi magyarság helyzetén is. A kezdeményezésről a https://irdala.hu/ oldalon lehet bővebben olvasni, 2020. május 7-éig pedig online aláírható az alábbi oldalon: https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative

Nyitra történetének bemutatását ott hagytam abba, hogy a III. Henrik német-római császár támogatását élvező Orseoló Péter király (1038-1041 és 1044-1046) idegen sereg élén tért vissza az országba, és a ménfői csatában a német-római császári sereg 1044 nyarán legyőzte Aba Sámuel király (1041-1044) csapatait, a menekülő Sámuel királyt pedig meggyilkolták.

A nyitrai dukátus

A magyar trónt ismét megszerző Orseoló Péter 1045-ben hűbérül ajánlotta fel a Magyar Királyságot az őt nem minden érdek nélkül segítő III. Henrik császárnak, emiatt azonban ismét szervezkedések indultak Péter ellen, az elégedetlenkedők élére Gellért püspök és a békési Vata állt, akik visszahívták az országba a Nyitrán megvakított és valószínűleg a várban meghalt Vazul fiait: Leventét, Andrást és Bélát.

peter_of_hungary_and_henry_iii_chronicon_pictum_053.jpgA Képes Krónika ábrázolásán Orseoló Péter hűbérül adja az országot III. Henrik császárnak

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Peter_of_Hungary_and_Henry_III_(Chronicon_Pictum_053).jpg)

Az 1046-ban kitört Vata-féle pogánylázadás során Orseoló Pétert elfogták és megvakították, a papok közül sokakat meggyilkoltak – az országba érkező Árpád-házi hercegek elé siető Gellért püspököt a Duna melletti Kelen-hegynél, a mai Gellért-hegynél ölték meg –, végül a magyar trónt Vazul fia, I. András király (1046-1060) szerezte meg, aki elfojtotta a pogány lázadást.

800px-andras_fogadasa_peter_megvakitasa_miniatura_a_kepes_kronikabol_jpg.jpgAndrás herceg fogadása és Orseoló Péter megvakítása a Képes Krónikában

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_magyar_kir%C3%A1ly#/media/F%C3%A1jl:Andr%C3%A1s_fogad%C3%A1sa,_P%C3%A9ter_megvak%C3%ADt%C3%A1sa._Miniat%C3%BAra_a_K%C3%A9pes_Kr%C3%B3nik%C3%A1b%C3%B3l._jpg.jpg)

III. Henrik császár azonban nem akart lemondani arról a tervéről, hogy a Magyar Királyság a hűbérese legyen, ezért 1051-ben és 1052-ben is betört az ország területére, András király viszont felkészült erre, lengyel földről hazahívta öccsét, Béla herceget, a Bajnokot – aki kiváló hadvezér volt, később I. Béla néven király is lett (1060-1063) –, és a magyar seregeknek sikerült mindkét német támadást visszaverniük. András az ország területének mintegy 1/3-át átengedte öccsének, Béla hercegnek (dux), mint a trón örökösének, ezt a terület hívták dukátusnak, melynek egyik központja Bihar mellett Nyitra volt.

i_andras.jpg

i_bela.jpgVata fiainak, Andrásnak és Bélának a szobrai Ópusztaszeren

Később I. Béla király két fia, Géza herceg, majd László herceg is irányította a dukátust, előbbi 1064-től, míg utóbbi 1074-től, a két herceg valószínűleg sok időt tölthetett Nyitrán is. László már király volt (1077-1095), amikor sor került István király, Imre herceg és Gellért püspök szentté avatásának évében, 1083-ban a két zoborhegyi bencés remete, András-Zoerárd és Benedek szentté avatására, akiknek a maradványait a nyitrai Szent Emmerám templomban új sírba helyezték át. Ekkor történt, hogy László király – akit később, 1192-ben szintén szentté avattak – magához vette Benedek aszkéta vezeklőláncának a felét. A Képes Krónika szerint Szent László 1095-ben a csehek ellen indult hadjáratra, de amikor a határra ért, nehéz betegségbe esett és meghalt. Egyes források úgy tartják, hogy Nyitrán tért meg a teremtőjéhez az uralkodó július 29-én – a Képes Krónika szerint azonban a király váradi temetésére került sor ezen a napon –, de ez nem bizonyított.

A nyitrai püspökség megalapítása

Amikor 1095-ben Könyves Kálmánt királlyá (1095-1116) koronázták, ő a testvéröccsét, Álmost állította a dukátus élére, aki azonban nem törődött bele abba, hogy nem ő követte a trónon nagybátyjukat Szent László királyt, ezért igyekezett külső segítséggel eltávolítani a testvérét a trónról. Mikor 1107-ben Álmos herceg zarándokútra ment a Szentföldre, Kálmán király – megelégelve öccse lázadásait és összeesküvéseit – elvette tőle a dukátust, ezzel megszüntetve az intézményt. Azonban Nyitra fontos szerepe ezt követően sem szűnt meg, hiszen 1105-1107 körül Kálmán király megalapította a Magyar Királyság tizenkettedik püspökségét Nyitra központtal, valószínűleg ezekben az időkben kezdték meg átépíteni a nyitrai várat fa-föld erősségből kőfalakkal kerített erődítménnyé, valamint felépült a mai székesegyház elődje is, a román stílusú Szent Emmerám székesegyház, mint püspöki székhely.

nyitra185.jpgA nyitrai püspökök székhelye lett a vár (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A nyitrai püspökség az esztergomi érsekség alá tartozott, fennhatósága Trencsén vármegyére, valamint Turóc és Nyitra vármegyék egy részére terjedt ki, első püspöke Gervasius lett.

Nyitra a tatárjárás idején

IV. Béla király (1235-1270) a Batu kán vezette mongol hadsereggel vívott 1241-es vesztes muhi csata után, hűséges kísérőivel együtt a nyitrai várba, majd Pozsony felé menekült, aztán Hainburgban Babenberg Frigyes foglyul ejtette és csak három nyugati vármegye átadásáért engedte el a magyar uralkodót. IV. Béla ezt követően a Dunántúlon keresztül előbb Zágrábba, majd az Adriai-tenger partjáig menekült, a tatár lovasok a befagyott Dunán átkelve azonban folyton a nyomában voltak, végül Trau várában talált menedéket az űzött király. A Kárpát-medencébe észak-északnyugat felől betörő mongol sereg Bajdar vezetése alatt pusztította a Dunától északra fekvő területeket, Nyitrát azonban sikertelenül ostromolták, a vár őrsége az erős kőfalak mögött kitartott.

70ee112768a7e076f418.jpgNyitra várát nem tudták bevenni az országot végigpusztító mongolok

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A tatárjárás szörnyű pusztítása döntően Nyitra vármegye déli, magyarlakta területeit érintette, így a magyarok embervesztesége jóval nagyobb volt, mint a védett hegy- és dombvidékeken lakó szlávoké. 1248-tól az ország újjáépítésén fáradozó IV. Béla király Nyitrát a szabad királyi városok közé emelte, ezt azonban a helyi polgárok a következő évszázadokban nem tudták érvényesíteni a püspöki földesúrral szemben. Sőt, 1288-ban IV. (Kun) László király (1272-1296) Nyitrát – annak ellenére, hogy az szabad királyi város volt – minden földjével és kiváltságával együtt a nyitrai püspöknek adományozta, megengedvén, hogy újabb hospeseket telepítsen le, valamint a cenzust és egyéb szokásos jövedelmeket a maga számára hajtsa be. Így a virágzásnak indult település püspöki tulajdonba került át és maradt is az egész középkor folyamán.

A dürnkruti vagy második morvamezei csata

II. Ottokár cseh király Babenberg Frigyes halálát követően, az 1260-70-es években igyekezett megszerezni az osztrák és stájer területeket, emiatt többször összeütközésbe került a magyar királyokkal, IV. Bélával, majd annak fiával, V. Istvánnal (1270-1272), végül István fiával, IV. (Kun) Lászlóval is. Ottokár seregei többször betörtek magyar területekre, a támadások során Nyitrát is elfoglalták, a cseh király pedig, mint a Német-római Birodalom legerősebb uralkodója, már a császári címet kívánta megszerezni.

c3ddaf7fb2c7a08479e3.jpgII. Ottokár cseh csapatai rövid időre Nyitrát is elfoglalták

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Azonban a birodalmi választófejedelmek tartottak Ottokár hatalmától, ezért a jelentéktelennek tartott Habsburg Rudolfot választották meg királynak, aki szintén szemet vetett az osztrák tartományokra. A regensburgi birodalmi gyűlésen megfosztották Ottokárt Ausztriára, Stájerországra és Karintiára vonatkozó jogaitól, végül Cseh- és Morvaország kivételével valamennyi birtokáról le kellett mondania. Ottokár ebbe nem törődött bele, 1278-ban támadásba lendült, a szorult helyzetbe került Habsburg Rudolf pedig a fiatal magyar királlyal, a félig kun származású IV. Lászlóval kötött szövetséget. Az 1278. augusztus 26-án vívott dürnkruti vagy második morvamezei csatát a magyar-kun könnyűlovasságnak köszönhetően végül Rudolf német király nyerte meg, a csatatéren maradt holtan a több sebet szerző Ottokár király is.

1024px-iv_laszlo_es_rudolf.jpgIV. László magyar és kun katonái győzelemhez segítették Habsburg Rudolfot

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%BCrnkruti_csata#/media/F%C3%A1jl:IV_L%C3%A1szl%C3%B3_%C3%A9s_Rudolf.jpg)

Érdekesség, hogy a magyarokról a csata helyén 1978-ban állított emlékoszlopon még csak említést sem tettek, annak ellenére, hogy Habsburg Rudolf nélkülük a csatát valószínűleg elvesztette volna, azonban 2018 óta már egy, a kiskunhalasiak kezdeményezésére elhelyezett magyar és német nyelvű márványtábla emlékeztet a helyszínen a magyar-kun lovasság és IV. László királyunk döntő szerepére. Ennek a győzelemnek köszönhetően szerezték tehát meg az osztrák területeket a Habsburgok, a kétfejű sas pedig hamarosan a magyar területek felé is ki akarta terjeszteni a szárnyait, és miután a mohácsi csatát követően megszerezte, évszázadokon át nem is eresztette ki a karmaiból.

Nyitra Csák Máté kezére került

A XIV. század elején, az Árpád-ház fiúágon történő kihalását követően a nyitrai püspök, János ellentétbe került a Felvidék hatalmas területeit megszálló, Gentilis bíboros, pápai legátus által 1311-ben kiátkozott Csák Máté báróval, akinek parancsára 1317-ben az egyik familiárisa, Kacsics nembeli Mihály fia Simon seregével megtámadta és elfoglalta Nyitra városát és várát. A nyitrai püspök kénytelen volt elmenekülni, Csák Máté katonái pedig feldúlták a várost és felégették a román stílusú Szent Emmerám székesegyházat, aminek következtében elpusztultak az oltárok, a misekönyvek, a harangok és a kiváltságlevelek. A trencséni tartományúr egészen 1321-ben bekövetkezett haláláig birtokolta Nyitrát, a várat Csák Máté halála után I. Károly királytól (1308-1342) a jogos birtokosa, a nyitrai püspök kapta vissza. A XIV. század első harmadában a megsérült székesegyházat – mely egy patkó alakú román apszissal rendelkezett, amelyet a négyzetes templomhajótól egy diadalív választott el – átépítették, lerövidítették, hogy a várdomb sziklás északi gerincének legmagasabb pontjára felépülő egyhajós gótikus templom tartóoszlopainak helyet találjanak.

20180827_144234.jpgA román kori templom mellé építették a gótikus Felső-templomot

A gótikus templom – melyet 1333 és 1355 között építettek fel, napjainkban Felső-templomnak nevezik – befejezése után a román kori templom egy részét püspökségi levéltárként használták.

Nyitra a XV. században

Habsburg Albert király (1437-1439) váratlan halálát követően harc indult a trónért, Luxemburgi Erzsébet – Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387-1437) és német-római császár lánya, Habsburg Albert özvegye – és támogatói Erzsébet és Albert utószülött fiának, a csecsemő V. Lászlónak (1444-1457) követelték a trónt, míg más főurak az egyre növekvő török veszély miatt is a fiatal lengyel királyt, I. Ulászlót (1440-1444) hívták meg a magyar trónra. Erzsébetet támogatta többek között Cillei Ulrik és Garai László későbbi nádor, míg Hunyadi János és Újlaki Miklós Jagelló Ulászló pártján álltak. A két tábor között kirobbanó polgárháborúban az V. László pártján állók behívták az országba a cseh huszitákat Jan Giskra vezetésével, akik rövidesen uralmuk alá vonták a Felvidék középső és keleti vidékeit, Nyitra is huszita megszállás alá került, ugyanis Csetneki László nyitrai püspök a belháborúban Erzsébet királynét támogatta. A felvidéki huszita uralmat csak Mátyás királynak (1458-1490) sikerült felszámolnia az 1460-as években, de az 1462-ben felszabadult Nyitrára rövidesen lengyel hadak érkeztek.

nyitra199.jpgNyitra várát a XV. században előbb a husziták szállták meg, majd rövid időre lengyel kézre került

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Történt ugyanis, hogy Mátyás király hatalma ellen, míg az uralkodó cseh földön hadakozott, főurak és magas rangú egyházi vezetők – köztük Vitéz János esztergomi érsek, Janus Pannonius pécsi püspök és Szapolyai Imre későbbi nádor – összeesküvést szerveztek, és meghívták a magyar trónra a lengyel király fiát, Kázmér herceget. Mátyás azonban gyorsan visszatért Budára és az ellene szervezkedők többségét a maga pártjára állította, így az ősszel érkező lengyel sereget már nem sok támogató várta, a tanácstalan Kázmér herceg végül Nyitrára vonult, a vár a kapuit Vitéz János parancsára nyitotta meg a helyőrség a lengyelek előtt, akik közül azonban sokan – mivel nem kapták meg a beígért zsoldjukat – otthagyták Kázmért. Mátyás csapatai árnyékként követték a lengyeleket, majd körülvették Nyitrát, a magyar uralkodó azonban el akarta kerülni az összecsapást és a felesleges vérontást, így végül 1472 tavaszán a lengyelek feladták a várat és kivonultak az országból. 

Nyitra a XVI. században

Az 1526-ban megvívott mohácsi csatában a fiatal II. Lajos király (1516-1526) mellett életét vesztette a legtöbb főúr és egyházi vezető, köztük Szalkai László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érsek is. A magyar uralkodó halálát követően megindult a vetélkedés a trónért, rövid időn belül két királyt is megkoronáztak, előbb Szapolyai Jánost (1526-1540) 1526. november 11-én, majd Habsburg Ferdinándot 1527. november 3-án. Mindkét koronázást Podmaniczky István nyitrai püspök, mint rangidős egyházfő végezte, aki túlélte a mohácsi csatát, és előbb Szapolyai János fejére helyezte a koronát, majd 1527-ben átállt Habsburg Ferdinánd oldalára és őt is megkoronázta Székesfehérváron.

1024px-than_mor_mohacsi_csata.jpgA mohácsi csatában a király mellett elesett a magyar főnemesek és főpapok jelentős része

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Moh%C3%A1csi_csata#/media/F%C3%A1jl:Than_M%C3%B3r_Moh%C3%A1csi_csata.jpg)

Emiatt Szapolyai megfosztotta nyitrai várától és a püspöki javaktól, melyeket enyingi Török Bálint kapott meg. 1534-ben Thurzó Ferenc névleg megkapta a nyitrai püspökséget, majd a nyitrai birtokot is megszerezte, a birtokbavétel és a hivatalba lépése 1544-ben történt meg. 1556-ra az a veszély fenyegetett, hogy a dúsgazdag Thurzó család férfiágon kihal, ezért Thurzó Ferenc nyitrai püspök – az uralkodó és a pápa engedélyével – lemondott az egyházi hivatásáról és megnősült. Második feleségétől, Zrínyi Miklós szigetvári kapitány lányától, Katalintól végül öt gyermeke született. Mossóczy Zakariás nyitrai püspök (1582-1587) idején kezdődött meg a nyitrai vár átépítése itáliai hadmérnökök terve alapján.

nyitrarajzok12.jpgA XVI. század második felében a vár védműveit megerősítették

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Az akkori időkben korszerűnek számító, ó-olasz típusú bástyák mellett akkor épült meg a vár belső, reneszánsz kapuja, valamint a püspöki palotaépület is, amiket később átépítettek.

Forgách Ferenc és Telegdy János püspökök

Forgách Ferenc – aki a Habsburg udvar híve, a magyarországi ellenreformáció egyik vezetője volt – 1596 és 1607 között volt nyitrai püspök.

800px-forgach_ferenc_g_j_rugendas.jpgForgách Ferenc bíboros nyitrai püspök, majd esztergomi érsek

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Forg%C3%A1ch_Ferenc_(esztergomi_%C3%A9rsek))

Az egyházmegyében újjászervezte a székeskáptalant, munkájában támaszkodott a jezsuitákra, akiket intenzíven támogatott, püspöki prédikációi során a katolizáció ügyét igyekezett előmozdítani. Eltávolította a protestáns prédikátorokat, visszavette templomaikat, 1601-ben pedig udvarába érkezett Pázmány Péter, akinek művei kiadását jelentős összegekkel támogatta

7bd0c23d2bbc5e716671.jpgBocskai István és Bethlen Gábor katonái is elfoglalták Nyitra várát a XVII. század első harmadában

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Forgách püspök. 1605-ben Bocskai István hajdúi Rhédey Ferenc vezetésével – aki a felvidéki hadsereget vezette, később Bethlen Gábor feleségének húgát, Károlyi Katalint vette feleségül, fiúk, Ferenc rövid ideig Erdély fejedelme lett – rövid ostrom után elfoglalták Nyitra várát, amit 1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai is bevettek, Telegdy János nyitrai püspök pedig Bécsbe menekült. Telegdy idején – 1621 és 1642 között – épült meg a vártemplom legfiatalabb része, a barokk stílusú Alsó-templom.

20180827_144800.jpgTelegdy János nyitrai püspöksége idején épült a barokk stílusú Alsó-templom

A déli oldalon felépült új templomrész bejárata egyben a Szent Emmerám székesegyház bejárata is lett, a barokk templom déli falához 1642-ben templomtornyot építettek, mellé pedig kétszintes sekrestye került. Szintén Telegdy építtette a Felsővárosban a Szent Péter és Pál templomot, a hozzá csatlakozó ferences kolostorral.

Nyitra 1663-ban török kézre került

1663. szeptember 7-én Köprülü Ahmed nagyvezír Párkánynál megverte a császári hadakat és megtámadta Érsekújvár erős, stratégiailag is fontos várát. Forgách Ádám, bányavidéki főkapitány hiába várt császári segítségre, fel kellett adnia a várat. A törökök Érsekújvár elfoglalása után sorra foglalták el a környékbeli végvárakat a Garam, a Vág és az Ipoly mentén: elesett Nyitra, Léva, Nógrád, Szécsény, Drégelypalánk, Buják és több kisebb erőd.

92cab7669e1702c0007.jpg1663 őszén Nyitra török kézre került (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A hódító oszmánokkal érkező Evlia Cselebi híres török utazó a következőket jegyezte fel Nyitra erősségéről:

Nyitra vár földje és alakja. (Érsek) Újvártól észak-nyugat felé, egy kissé a jobb oldalra esik s az újvári síkság végén, az ég csúcsáig emelkedő magas szikla fölött, faragott kőből készült erős vár ez, mely hála Istennek! az igazhívők lakása lett. Én szegény azonnal megléptem a védőfalait s kerülete összesen kétezer lépés. Mandula alakban fekszik s kissé Esztergom várához hasonlítható. A várban hatszáz deszka-zsindelyes tetejű, alacsonyabb-magasabb, világos ablakú és erkélyes szép ház van… A várnak két kapuja van: egyik a keletre néző s a külvárosba vezető Nagy-kapu, a másik a Kis-kapu, mely nyugat felé nyílik. A várban két nagy templom van: az egyik a padisah nevéről Mohammed khán dzsámi lett. A magyar templom a Validé szultán nevéről nevezett imahellyé lett. A várnak hadiszertára, élelmiszer raktára és hatvan darab kolunburna ágyúja volt… Ebben a várban van még egy kősziklába vájt vizes kút is, mely a pokol mélységéről nyújt fogalmat; ostrom idején hengerkerekekkel húzzák fel belőle a vizet és szomjúkat oltják. Külvárosa. Ennek a szép építkezésű Nyitra várának szélén, a keleti oldalon, sík földön egy nagy külváros van, mely sövényfallal és tömés palánkkerítéssel körülvett erős vár. Háromezer lépés kerületű erős vár ez, melynek minden oldalán összesen hét erődítmény van… Benne összesen háromezer téglaépítkezésű, igen szép és díszes lakóház van. Többi között hét művészi, régi munkájú várszerű kolostora is van, melyek mind magyar templomok. E külvárosnak három nagy és fő közlekedési kapuja van. Körülöttük meredek árok van, melyen át deszkahidakon mennek a kapukhoz.”

/Evlia Cselebi: Magyarországi utazásai 1660-1664/

Nyitra felszabadítása 1664-ben

Nyitra mohamedán megszállása előtt Szelepcsényi György nyitrai püspök a káptalani könyvtárat és levéltárat elszállíttatta, így az nem lett a pogányok martaléka, akik elpusztították az Alsóvárost és Felsővárost (Óvárost), míg a Szent Emmerám székesegyház épületét lóistállóként használták. A török uralom Nyitrán azonban nem tartott sokáig, 1664-ben előbb támadásba lendült Zrínyi Miklós – aki a híres téli hadjárata során Eszékig is eljutott, ahol felgyújtotta a hidat, mely a török magyarországi betöréseinek főkapuja volt –, majd Jean-Louis de Souches generális csapatai indultak meg a Felvidéken, 1664 májusában visszafoglalták Nyitra várát, ahonnan Léva falai alá nyomultak tovább.

3a340d2d977944b33415.jpg1664 tavaszán Nyitrát a császári és magyar csapatok visszafoglalták

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A török megszállást követően visszatérő Szelepcsényi György püspök megújíttatta és kijavíttatta a székesegyházat, melynek oltárait a törökök lerombolták, Szent Zoerard-András és Szent Benedek ereklyéit pedig kidobálták.

220px-szelepcsenyi_gyorgy_widemann.jpgSzelepcsényi György nyitrai püspök, később esztergomi érsek

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szelepcs%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy#/media/F%C3%A1jl:Szelepcs%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy_Widemann.jpg)

A XVII. század második felének Nyitra vármegyét érintő pusztító háborúit főként a folyóvölgyekben, hadi utak mentén és sík vidékeken élő magyar ajkú lakosság szenvedte meg, akiknek a veszteségei jelentősen meghaladták a védettebb hegyvidéki területen élő szlávok veszteségeit. A törökök kiűzését követően az északi, szlávok által sűrűbben lakott területekről megindult a vándorlás déli irányba, a korábban magyarok által lakott, a török kori háborúkban többször végigpusztított és elnéptelenedett területek felé. A török megszállást követően, az 1670-es években, Pálffy Tamás püspök idején a vár bástyáit is megerősítették, a kazamaták pedig elnyerték mai formájukat. 1673-ban épült fel a vár nagy tűzerővel rendelkező külső kapuja, melyhez híd vezetett, valamint a belső kapu is elnyerte mai alakját.

20180827_134817.jpgA nyitrai vár belső kapujának két oldalán egy oroszlán és egy sárkány szobra látható

 

Esze Tamás brigadéros halála

Mivel Nyitra vára nem csak erősség volt, hanem püspöki székhely is, a XVIII. század elején Mattyasovszky László püspök kérvényére mentesült a Habsburg I. Lipót császár által kiadott, magyar várak felrobbantására vonatkozó parancs végrehajtása alól.

fbb57a19e0de384c751f.jpgNyitra várát, mint püspöki székhelyet, a császáriak végül nem rombolták le

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Utolsó hadi szerepére a Rákóczi-féle szabadságharc során került sor, a kurucok 1704-ben bevették, majd 1708 tavaszán szomorú események történtek Nyitra mellett. Május 27-én a város melletti kuruc táborban, a pünkösdi istentisztelet után verekedés tört ki Esze Tamás és Czelder Orbán katonái között. A Rákóczi Ferenc által nagy becsben tartott, hozzá mindvégig hűséges Esze Tamás – aki Tarpáról, jobbágyi sorból származott, a fejedelem azonban felszabadította, nemesi címet adományozott neki és brigadérosnak nevezte ki – megpróbálta szétválasztani a verekedő feleket és lecsillapítani a tömeget, az összetűzés végül annyira elmérgesedett, hogy kartácstűzzel kellett szétzavarni a dulakodókat. A megvadult katonák közé álló Esze Tamást pedig tisztázatlan körülmények között megölték, ezzel a kuruc hadsereg elvesztette egyik leghasznosabb tisztjét, a talpasok vezérét.

800px-esze_tamas_rusz.jpgEsze Tamás 1708. május 27-én a Nyitra melletti kuruc haditáborban kitört verekedésben vesztette életét

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Esze_Tam%C3%A1s#/media/F%C3%A1jl:Esze_Tam%C3%A1s_Rusz.jpg)

Az 1708. augusztus 3-án megvívott trencséni csata után ellentámadásba lendültek a császári és labanc seregek. Gróf Pálffy János császári altábornagy katonasága három napig lőtte mozsarakkal Nyitra várának falait, mire annak védői feladták az erődítményt és megnyitották a kapukat.

a679d71a7c970277354f.jpgAz 1704-ben kuruc kézre került Nyitrát 1708-ban foglalták el a császári-labanc csapatok

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

A szabadságharcot követően az erősség elvesztette hadi jelentőségét, azonban mint a nyitrai püspök székhelye, a benne álló székesegyház miatt később is forgalmas egyházi helynek számított.

206c74ccea94b54d7111.jpgA hadi jelentőségét elveszítő vár, mint püspöki székhely, továbbra is fontos helynek számított

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Falait, bástyáit, várkapuit és egyéb védőműveit nem rombolták le, azokat napjainkban is teljes épségben tekinthetik meg a Nyitrára látogatók.

A nyitrai magyarság tragikus sorsa a XX. században

Az 1896-os Millennium alkalmából a Zobor-hegyen egy turulos emlékoszlopot állítottak fel, melyet Berczik Gyula tervei szerint Kallós Ede szobrász és a nyitrai származású Bartha János építész készített.

zobor_1896_millennium_monument.jpgA zobor-hegyi millenniumi emlékoszlop

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Zobor_(Nyitra)#/media/F%C3%A1jl:Zobor_1896_millennium_monument.jpg)

1850-ben Nyitra városának lakossága majdnem nyolcezer fő volt, közülük 3310 németnek, 2523 szlováknak és 2147 magyarnak vallotta magát, míg 1910-ben már 9754 magyar, 4929 szlovák és 1636 német lakott a városban.  Megállapítható, hogy a XX. század elejére, elsősorban a korábban magukat németnek valló zsidóság asszimilációjának köszönhetően magyar többséget szerzett Nyitra. Az első világháborút követő trianoni békediktátumban mégis Csehszlovákiához csatolták a várost, amit 1918 decemberében szálltak meg a cseh legionáriusok, akik letartóztatták Batthyány Vilmos nyitrai püspököt. 1921. február 9-én a cseh katonák felrobbantották a zobor-hegyi millenniumi emlékművet, melynek napjainkban csak a talpazata látható a hegyen.

index.pngAz emlékoszlopnak csak a talpazata maradt meg

(Kép: http://emlekhelyek.csemadok.sk/emlekhelyek/zobor-hegyi-millenniumi-emlekmu/)

A háborút követően a magyarokat sújtó kitoloncolások – Batthyány Vilmos püspököt is az új magyar-csehszlovák határra szállították a csehszlovák hatóságok, aki nem térhetett vissza többé Nyitrára –, hontalanná nyilvánítások, földreformok és a szlávok betelepítése alapjaiban változtatta meg Nyitra lakosságának etnikai összetételét.

e6a978c71e48e3dcf332.jpgAz erőszakos csehszlovák intézkedések alapjaiban változtatta meg Nyitra lakosságának etnikai összetételét 1918-at követően

(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)

Az 1938-as első bécsi döntés nyomán Nyitra járás délkeleti sarka visszakerült Magyarországhoz, azonban Nyitra városa maradt a határ túloldalán. A második világháborút követő Benes-dekrétumok – a rendeleteket mind a mai napig nem vonták vissza vagy helyezték hatályon kívül, sőt a szlovák parlament megerősítette – kimondták a németek és magyarok kollektív bűnösségét és jogfosztását, negyvenezer magyart deportáltak a Szudéta-vidékre, tízezreket lakosságcsere programmal a lakóhelyük elhagyására és Magyarországra távozásra kényszerítettek (kényszer-lakosságcsere).

55357.jpgTízezrek kényszerültek elhagyni otthonaikat a felvidéki magyarok közül

(Kép: https://felvidek.ma/2015/08/bene-dekretumok-70-eve-tart-a-gyalazat/)

A felvidéki magyarságra mért harmadik csapásként beindult az erőszakos, úgynevezett reszlovakizáció (szlovákosítás), mely a magyarok tízezreit – 1946. július 25-éig 352.038 személy kérte – a szlovák nemzetiség felvételére kényszerítette, nevük megváltoztatásával, akik csak így maradhattak szülőföldjükön. A déli, korábban magyar többségű sávba szlovákokat telepítettek be, hogy a tömbmagyar területeket széttagolják. A magyar lakosság körében a félelem olyan mértékű volt, hogy az 1950-es népszámláláson mindössze 354.532-en vallották magukat magyarnak, utána egy kis mértékű növekedés következett az 1960-as években, azonban napjainkban az asszimiláció, az elvándorlás és a természetes fogyás miatt sajnos egyre jobban csökken a Szlovákiában élő magyarok száma. Nem meglepő, hogy a XX. század eseményei – a magyarság üldözése, a zsidóság kiirtása a második világháború során, valamint a németek kitelepítése a háborút követően – nyomán Nyitrán a 2011-es népszámlálás szerint csupán 1443 fő vallotta magát magyarnak (a lakosság 2%-a), míg több, mint hetvenezren (a lakosság 90%-a) szlováknak, akik az elmúlt évtizedekben a saját képükre alakíthatták át a települést, és a magyar múltat eltagadva állíthattak városszerte a IX. századi morva időkre utaló jelképeket.

nitriansky-hrad-4037.jpgNapjainkban sajnos már nem sok magyar él Nyitrán

(Kép: http://www.ttstudio.sk/nejnovejsi/nitriansky-hrad-4037.html)

A Nyitráról szóló harmadik – és egyben utolsó – bejegyzésemben a 2018-as nyitrai látogatásunkról fogok írni, melynek során felkerestük a várdomb csúcsára épült várat és a székesegyházat, valamint a várfalak körül kiépített várnegyedet vagy Felsővárost (Óvárost).

Végül két videó a felvidéki magyarok sorsáról a második világháborút követően:

 

Források és ajánlott oldalak:

https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/

http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2005/FE20053-4_317-344.pdf

http://real-d.mtak.hu/535/4/dc_336_11_doktori_mu.pdf

https://visitnitra.eu/hu/decztinaciok/nyitra-es-kornyeke/a-nyitrai-top-10-2/a-nyitra-var/

https://archeologia.hu/szent-laszlo-nem-volt-ketszer-temetes

http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186790112.pdf

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/nyitra-varmegye-FC87/nyitravarmegye-tortenete-irta-dedek-crescens-lajos-10E8E/az-egyhaz-nyitravarmegyeben-110A7/puspokseg-alapitasa-110C4/

https://halasinfo.hu/felavattak-az-emlektablat-a-durnkruti-csata-helyszinen/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1708_majus_27_esze_tamas_kuruc_brigaderos_halala/

https://felvidek.ma/2016/08/szazhusz-eve-avattak-fel-a-millenniumi-emlekmuvet-a-zobor-hegyen/

https://mult-kor.hu/70-eves-a-leghirhedtebb-benes-dekretum-20150802

https://felvidek.ma/2015/08/bene-dekretumok-70-eve-tart-a-gyalazat/

https://slovakia.travel/hu/szlovakia-toertenelme

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4215651288

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.