Az előző két írásomban Nyitra várának történetét mutattam be – az elsőben 1044-ig, a másodikban pedig 1044-től napjainkig –, mai bejegyzésemben pedig a Várnegyedben tett 2018-as kirándulásunkról lesz szó, melynek során meglátogattuk a várat és a püspöki székesegyház épületét. Az egykori Vármegyeháza kapualján keresztül léptünk be a Várnegyed – más néven Felsőváros vagy Óváros – területére, ami a hatvan méterrel a síkság föle magasodó Várdomb tetejét uraló vártól délre, a várfalakon kívül terül el.
A középkor folyamán a Várdomb déli lejtőjén kiépülő Várnegyedet is fal vette körül, bástyák védték, de azoknak napjainkra már nyoma sem maradt. Jobbra rátértünk a Samova utcára, melynek a sarkán áll a XVII. század elején – Telegdy János nyitrai püspök (1619-1624) idején – reneszánsz stílusban épített, majd később barokk stílusban átépített, Szent Péter és Pál tiszteletére felszentelt, római katolikus ferences templom, mellette pedig a ferencesek kolostora.
A Szent Péter és Pál templom, mellette pedig a ferences kolostor
Az egyszintes, zárt belső udvarral rendelkező barokk kolostorépület bejárata fölött Telegdy püspök címere látható, míg előtte kis barokk Kálvária áll.
A kolostor bejárata Telegdy püspök címerével
Sajnos a templomot nyitrai látogatásunkkor zárva találtuk, ezért a belső templomteret nem tudtuk megnézni, így folytattuk utunkat a Várnegyed belseje, és a vár bejárata felé.
A Nagyszeminárium, a Kisszeminárium és a Corgon
Rövidesen a Pribina térre érkeztünk, melynek közepén áll a Pribina nyitrai fejedelmet ábrázoló 6,6 méteres szobor, melyet Bártfay Tibor szobrászművész készített 1989-ben.
A Pribina térre vezető út
A Nyitra történetét bemutató írásaimban már utaltam arra a jelenségre, miszerint a nyitrai vár és környezete – sőt az egész város – igyekszik emlékezetében és jelképeiben a magyar honfoglalást megelőző időszakhoz visszanyúlni, és a ”Nagymorva Birodalomhoz” kapcsolható személyeket és eseményeket megjeleníteni akár szobrok alakjában, akár közterületek elnevezésének formájában, míg a magyar Szent Korona uralma alatti évezredre – amit a szlovákok Uhorsko néven illetnek – történő utalásokat minél inkább visszaszorítani, eltüntetni. Az egyes történészek szerint Nyitrán uralkodó, majd onnan elűzött Pribina fejedelem alakja jelentős szerepet tölt be a szlovák nemzeti öntudatban és nemzeti mitológiában, így nem meglepő, hogy a Várnegyedben a szobrával találkozik a látogató. Azonban a téren a nem túl szép szobron kívül szerencsére három impozáns épület is magára vonja a kirándulók figyelmét. A tér déli oldalán, a szobortól jobb kézre áll a Nagyszeminárium négyszárnyas, barokk-klasszicista stílusú, zártsoros palotaszerű épülete, melyet a XVIII. század második felében építettek, majd a XIX. században átépítették.
A Nagyszeminárium térre néző homlokzata, az előtérben pedig Pribina fejedelem szobra
A Nagyszeminárium északkeleti szárnyában kapott helyet az egyházmegye mintegy 66 ezer kötetes, 37 nyelven íródott könyvből álló híres gyűjteménye, míg az épület második emeletén található a Szent László képével díszített barokk oltárral rendelkező kápolna. A Nagyszemináriummal szemben – a tér túlsó oldalán – áll a Kisszeminárium épülete, amit középkori alapokra építettek valamikor a XVIII. század elején, majd később többször átépítették, így kapott az épület homlokzata eklektikus jelleget Palugyay Imre (1838-1858) és Roskoványi Ágoston (1859-1892) püspökök kezdeményezésére.
A Kisszeminárium épülete
Az eredetileg háromszárnyas épület negyedik, északi szárnyát – mely a belső udvart lezárta – az 1990-es években zajló átalakításkor építették meg. A Pribina tér délkeleti sarkában, a Nagyszeminárium épülete mellett áll a kétemeletes, a kanonokok számára a XIX. században épült, empire stílusú Kluch-palota, ami Kluch József püspökről (1808-1826) kapta a nevét.
Bal oldalon a középső épület a Kluch-palota
A ház sarkát támasztó Atlasz-szobrot a helyiek ”Corgonynak” (Corgoň) nevezik, akiről egy szlovákiai sörmárkát is elneveztek.
A híres szobor a palota sarkán
A helyi lakosok és a turisták körében nagy népszerűségnek örvendő szobor történetéről itt lehet bővebben olvasni.
Nagyboldogasszony-szoborcsoport és a vár bejáratai
A térről továbbsétáltunk a vár bejárata felé, útközben pedig elhaladtunk a Nagyboldogasszony-szoborcsoport, vagy más néven Fogadalmi pestisszobor mellett, melyet az előző évben dúló pestisjárványt követően Esterházy Imre Gábor püspök (1740-1763) emeltetett 1750-ben.
A Nagyboldogasszony-szoborcsoport, a háttérben már feltűnt a vár külső bejárata, valamint a székesegyház tornya
A Vogerl Márton által készített, 11 méter magas alkotás oszlopfőjét a Boldogságos Szűz alakja foglalja el, míg talpazatának négy sarkát Szent István, Szent László, Szent Imre és IV. Béla alakjai díszítik.
A szabálytalan alaprajzú vár külső kapuját Nyitra török megszállás alóli felszabadulását követően, 1673-ban építették ki Pálffy Tamás püspöksége (1670-1679) idején.
A vár alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)
A felvonóhíddal ellátott kaput két oldalról ó-olasz típusú ágyúbástyák védelmezték, napjainkra azonban a felvonóhíd helyett barokk kőhíd – melynek korlátját szentek szobrai és kővázák díszítik – vezet a vár bejáratához.
A külső várkapuhoz vezető barokk kőhíd korlátját szentek szobrai és kővázák díszítik
A külső kapun átjutva rövidesen a belső reneszánsz kapuhoz érkeztünk, mely a XVI. századból származik, Mossóczy Zakariás püspök (1582-1587) idejéből, és egykoron szintén felvonóhíd védelmezte.
A belső reneszánsz kapu
A bejáratot védő épület reneszánsz kapualján átlépve végül megérkeztünk a szűk várudvarba, de mielőtt közelebbről is megismerkedtünk volna a vár épületeivel, a balra nyíló kis helyiségben megvásároltuk a belépőjegyeket.
Légi felvétel a várról és a Várnegyed egy részéről
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/)
Az árakat itt lehet megnézni, sajnos csak szlovák és angol nyelven, úgy tűnik a vár jelenlegi tulajdonosai szerint a magyaroknak Nyitrához, az erősséghez és a püspökséghez nem volt semmi közük a történelem során.
A püspöki palota
A várudvarból jobbra egy lépcsősor vezet fel a nyitrai székesegyházhoz, azonban mielőtt a beléptünk volna a vártemplomba, előbb még elindultunk nyugati irányba, hogy megnézzük a püspöki palota bejárata előtti teraszt. Tőlünk balra az egykori gazdasági épület húzódott, mely 2007 óta az Egyházmegyei Múzeumnak ad helyet, ahol a Nyitra környéki területekről származó oklevelek, különféle más dokumentumok és egyházi relikviák vannak kiállítva.
Az egykori gazdasági épület, napjainkban Egyházmegyei Múzeum
Jobb kézre tőlünk, a székesegyház mellett feltűnt a templom nyugati oldalához csatlakozó, késő barokk stílusú, zártudvarú, négyszögletes, emeletes püspöki palota.
Jobbra tőlünk feltűnt a püspöki palota épülete
Az eredetileg gótikus épület – melyet a XVIII. század elején átépítettek – várudvarra néző bejárata előtt áll II. János Pál pápa 2012-ben állított, csaknem négy méter magas szobra, a teraszról pedig szép kilátás nyílik nyugati irányba, a Várdomb előtt elterülő sík területre.
II. János Pál pápa szobra
Kilátás a teraszról
Mielőtt visszatértünk volna a vár belső bejáratához, benéztünk a püspöki palota belső udvarába, melyet három emelet magas szárnyak vesznek körbe.
A püspöki palota belső udvara
Az épületet évekig a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete használta, azonban napjainkban ismét a nyitrai püspökök székhelye.
Szemben a vár belső bejáratát magába foglaló reneszánsz épület, jobbra az Egyházmegyei Múzeum, míg balra a székesegyházhoz vezető lépcsősor
Szent Emmerám székesegyház
A vár bejáratához visszatérve elindultunk a székesegyházhoz vezető lépcsősoron a templom bejárata felé. A lépcső korlátjának két oldalról barokk stílusban faragott szentek kőszobrai kísérték a lépteinket.
A székesegyház bejáratához vezető lépcsősor alján, majd tetején
Ahogy a nyitrai vár és püspökség történetét bemutató második írásomban is olvasható, a székesegyház három részből áll: a XIII. századi román stílusú Szent Emmerám templomból, a XIV. században épült gótikus Felső-templomból, valamint a XVII. századi barokk stílusú Alsó-templomból, mely épületek egybeépültek, és napjainkban együtt alkotják a Szent Emmerám székesegyházat. A díszes bejáraton keresztül először az Alsó-templom déli oldalához 1642-ben épített barokk templomtoronyba léptünk be, melynek keleti falához a kétszintes sekrestye kapcsolódik.
Az Alsó-templom tornyába, és egyben a székesegyházba vezető bejárat
A templomtoronyból az Alsó-templom hajójába jutottunk, melyben több oltár, valamint három nyitrai püspök XV. és XVI. századból származó befalazott síremléke is látható. A hajó nyugati falánál álló 1662-ből származó barokk főoltár központi részét a Jézust leveszik a keresztről témájú dombormű díszíti, melyet D. Volter festménye alapján Jan Pernegger osztrák szobrász készített. Az oltár központi helyét elfoglaló dombormű alatt egy másik, márványból készült alkotás is látható, mely a Megváltó sírba tételét jeleníti meg.
A barokk Alsó-templom hajója, szemben a főoltár látható
A főoltárral szemközt, az Alsó-templom keleti falán a kutatók egy gótikus, az 1400-as években készült freskótöredéket fedeztek fel, melyre stílusa és a festés technikája alapján az olasz trecento irányzat közép-európai megjelenésének egy példájaként hivatkoznak.
Az Alsó-templom keleti falán feltárt freskótöredék
A barokk Alsó-templomból keleti irányba nyíló ajtón keresztül a templomépület legrégebbi részébe, a XIII. századi román stílusú templomba jutottunk. Az eredeti épület Csák Máté nyitrai uralma idején megsérült, ezért a XIV. században, a gótikus stílusú Felső-templom építésekor lerövidítették, hogy az új templomrész tartóoszlopainak helyet biztosítsanak. A román kori templomrész egy négyzet alakú templomhajóból áll, melyet diadalív választ el a patkó alakú apszistól.
A székesegyház legkorábban épült, román kori része
A Felső-templom felépítését követően a nyitrai püspökök a román kori templom egy részét püspökségi levéltárként (archívumként) használták. Az Alsó-templomba visszatérve ezúttal az északi oldalon, a sziklás Várdomb legmagasabb pontján álló, az Alsó-templommal egy széles lépcsővel összekötött, gótikus stílusban felépített, egyhajós Felső-templomba mentünk át.
A gótikus Felső-templom berendezése a XVII. századi török dúlást követő időkből származik
Mivel az 1663-64-es török megszállás csak mintegy fél évig tartott, a templomok épületei szerencsésen átvészelték az oszmán uralmat, egyedül a berendezésüket pusztították el a pogány megszállók, így a külsőleg gótikus Felső-templomot is barokk és rokokó stílusban rendezték be a törökök kiűzését követően, kívülről pedig a barokk stílusú Szent Borbála kápolnát építették hozzá. A Felső-templom keleti oldalán, a szentélyben látható az 1732-ben felszentelt, oszlopos szerkezetű Megváltó főoltár.
A templom keleti oldalán található a szentély, míg a szószék az északi fal mentén látható
A székesegyház 2008-2011 közötti felújítása során egy 1497-ben készített reneszánsz szentségtartóra bukkantak a restaurálást végzők, ami egy faldísz alatt volt elhelyezve. A szentéllyel szemben, a gótikus templom hajójának nyugati oldalán áll az orgonakarzat, rajta a Vážanský O. mester keze munkáját dicsérő orgona, ami csak 1933-ban került a Felső-templomba.
Az orgonakarzat a nyugati oldalon
Az északi fal mentén látható a szószék, a mennyezetet, akárcsak az Alsó-templomban, freskók díszítik, a falakon festmények láthatók.
A Vazul-torony és a várárok
Miután kigyönyörködtük magunkat a színpompás templomi berendezésben, melyet az üvegablakokon beáramló napsugarak világítottak meg, elhagytuk a székesegyház épületét, és a vár északkeleti részébe mentünk.
A Felső-templom díszes belső tere
(Kép: https://hu.depositphotos.com/90260170/stock-photo-interior-of-st-emmerams-cathedral.html)
Itt áll a Vazul-torony, ami eredetileg kétszintes volt és két bejárattal rendelkezett, az egyik a várudvarra nyílt, míg a másik a vár kerengőjére. A legenda szerint ebben a toronyban őrizték Vazul herceget, akit Szent István király (1000-1038) parancsára alkalmatlanná tettek az uralkodásra. Azonban a kutatók szerint a torony csak a XI. század után épült meg, így nem lehetett Vazul herceg börtöne, azonban így is a nyitrai vár legrégebbi épületének számít.
Jobbra látható a Vazul-torony, míg mellette emelkedik a Szent Emmerám székesegyház
A várfal a toronnyal egy kelet felé néző kis udvart fog közre a várkúttal, amelynek a mélysége legalább 60 méter lehetett.
A várkút
A kis udvaron, a Vazul-torony falának tövében egy, az utolsó vacsorát megjelenítő, fából faragott szoborcsoport is látható. A Peter Šrank által készített szobrok 2013-ban kerültek a nyitrai várba, az alakok 160–180 cm magasak, mindegyik 60–70 kilós.
Az utolsó vacsorát megjelenítő szoborcsoport a Vazul-torony tövében
A Felső-templom falában, a Vazul-torony mellett található a püspökök és kanonokok számára Erdődy László Ádám nyitrai püspök (1706-1736) által építtetett kripta bejárata. Az északkeleti bástyára kisétálva néhány percig az alattunk elterülő városra nyíló kilátásban gyönyörködtünk, észak felé a Zobor-hegy tömbje tűnt fel, míg visszatekintve jól kivehető volt a székesegyház egymás mellett sorakozó három része – barokk-román-gótikus –, valamint a Vazul-torony.
Kilátás a városra az északkeleti bástyáról
A várfalról egy lépcsőn leereszkedtünk a gótikus várárokba, mely a középkori vár védelmi rendszerét alkotta, a 2011-es felújítást követően pedig nyári mozit alakítottak ki a várfalak között, ahol filmvetítéseket és szabadtéri koncerteket tartanak.
A Vazul-torony és mellette a lépcső, ami a várárokba vezet
2018-as látogatásunk alkalmával a várárok falának egy része fel volt állványozva, de a restaurálási munkálatok nem akadályozták a vár területének bejárását. Egyedül csak a magyar nyelvű feliratokat és tájékoztatókat hiányoltam, ami álláspontom szerint nem lett volna túlzott elvárás Nyitra több száz éves magyar múltjára tekintettel, még akkor sem, ha napjainkban a város lakosságának csak mintegy 2%-a vallja magát magyarnak. A belső várkapuhoz visszatérve búcsút intettünk Nyitra várának, a környező tájat uraló püspöki székesegyháznak, és a külső kapun keresztül elhagytuk a vár területét, majd visszasétáltunk a Nyitra folyó közelében hagyott kocsinkhoz.
A gótikus várárkon keresztül tértünk vissza a vár bejáratához
Így ért véget az egynapos, rövid kirándulásunk, melynek folyamán a Dunakanyarból kiindulva előbb Léva várát látogattuk, majd a nyitrai Várnegyedet történelmi kincseit igyekeztünk felfedezni.
A nyitrai látogatásunkról készült további képek a Studhist Facebook oldalán tekinthetők meg: https://www.facebook.com/pg/studhist/photos/?tab=album&album_id=827108157783591
Források és ajánlott oldalak:
https://varak.hu/latnivalo/index/2481-Nyitra-Var/
https://nitrianskyhrad.sk/?lang=en
https://visitnitra.eu/hu/decztinaciok/nyitra-es-kornyeke/a-nyitrai-top-10-2/a-nyitra-var/
https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/farsky-chramu-sv-petra-a-sv-pavla_621_1.html
https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/zupny-dom_619_1.html
https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/velky-seminar_622_1.html
https://www.travelguide.sk/hun/turisztikai-erdekessegek/maly-seminar_623_1.html
