Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe


Szabadkígyósi Wenckheim-kastély: a kastély építésének története

Az ország leggazdagabb árvája, aki nyolc évesen fogadta Ferenc Józsefet és Sziszit

2019. június 09. - Egri Gábor

A geszti Tisza-kastély, majd Gyulán a vár és az Almásy-kastély meglátogatását követően még nem indultunk vissza Debrecenbe, hanem a Gyulától tizennyolc kilométerre délnyugatra, Békéscsabától tizenkét kilométerre délre fekvő Szabadkígyósra (egykor Ókígyós) mentünk, ahol megnéztük az ország egyik…

Tovább

Gyulai Almásy-kastély

A Harruckern-, Wenckheim-, Almásy-kastély

2018 márciusának végén, egy napsütéses pénteki napon Békés megye felé vettük az irányt, hogy felkeressünk néhány kastélyt és várat a Viharsarokban. Előbb a geszti Tisza-kastélynál álltunk meg, majd következett Gyula és a középkori téglavár. A gyulai vár megtekintését követően átsétáltunk a gyulai…

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepétől napjainkig

A vár 1566-os ostroma, az 1849-es fegyverletétel és a vár meglátogatása

Az előző írásomban szó volt Gyula várának XV. századi – Maróti János és fia, László – általi építéséről, amit a XVI. század elején Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix folytatott. Az 1500-as években, a tűzfegyverek megjelenésének hatására át kellett alakítani a középkori védműveket, ekkor alakult…

Tovább

Gyula várának története a XVI. század közepéig

A gyulai téglavár és szigeterőd kiépítése

A Körösök mocsarai által védett szigeten felépített gyulai vár napjainkban az egykori Magyar Királyság alföldi vidékeinek legépebb formában fennmaradt téglavára – sok helyen azt is olvashatjuk, hogy Közép-Európa egyetlen épen maradt, síkvidéki gótikus téglavára –, mely nagyszámú XV. századi…

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok III. rész

Látogatás Geszten a Tisza-kastélynál és a családi kriptánál

Az előző két írásomban (I. rész, II. rész) bemutattam a köznemesi sorból származó, majd a XIX. század végén grófi címet elnyerő borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XVII. századi korai ősöktől kezdve egészen Tisza Kálmán miniszterelnökig és három fiáig, valamint az 1879-es szegedi árvíz…

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok II. rész

Tisza Kálmán hosszú miniszterelnöksége, valamint látogatás Kocsordon

Az előző írásomban bemutattam a borosjenői és szegedi Tisza család történetét a XIX. századig, Tisza Istvántól kezdve – aki II. Rákóczi György erdélyi fejedelem követe volt a török udvarnál, majd Kővár kapitánya lett – a geszti birtokot megszerző Tisza I. Lászlón, majd a Geszten kastélyt építő Tisza…

Tovább

A Tisza család rövid története, a geszti és a kocsordi Tisza-kastélyok I. rész

A geszti birtok megszerzése, a kastély építésének kezdete

1918. október 31-én csütörtökön, az őszirózsás forradalom utolsó napjának késő délutánján fegyveresek egy csoportja hatolt be a Zugló patinás villanegyedében – a Hermina út 45. szám alatt – álló úgynevezett Roheim-villába, majd miután az épületben több lövés eldördült, a katonákból, tengerészekből…

Tovább

Szászhermány erődtemploma

XV. századi falfestmények a védőtoronnyá átalakított kápolna falán

Prázsmár erődtemplomának meglátogatását követően nem utaztunk túl sokat, hiszen erdélyi kirándulásunk következő állomása, a Szászhermány (német neve: Honigberg) településének közepén emelkedő megerődített templom csak tíz kilométerre található Prázsmártól. Először a 10-es főúton haladtunk, majd a…

Tovább

Prázsmári erődtemplom

Az UNESCO Világörökség részét képező erődített templom a Barcaságban

A Délkelet-Erdélyben található Barcaság (németül: Burzenland) központjától, Brassó városától tizennyolc kilométerre északkeletre, a Barcasági-medence keleti határának sík területén fekvő Prázsmár falu főterén emelkedik az UNESCO Világörökség részét képező, fallal körülvett szász evangélikus templom,…

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végétől napjainkig

Erdély egyik legbiztonságosabbnak tartott síkföldi vára

Az előző írásomban bemutattam Fogaras várának és uradalmának – mely egyike volt Erdély legnagyobb, leggazdagabb és talán legszebb fejedelmi, azt megelőzően pedig királyi birtokainak – történetét a XIV. századi favár építésétől egészen a XVI. századig, amikor Majláth…

Tovább

Fogaras várának története a XVI. század végéig

A Fogarasi-havasok északi lábánál, az Olt bal partján fekvő ősi város

2017 augusztusában majdnem egy hetet töltöttünk Erdélyben, ahol az első napon felkerestük a Maros mentén Solymos erősségét, majd kelet felé haladva Déva és Vajdahunyad várait, a kirándulás második napján pedig meglátogattuk Martinuzzi Fráter György kastélyának romjait Alvinc település határában,…

Tovább

Bujáki vár

Egy elfeledett, sorsára hagyott vár Palócföldön

2017 novemberében Palócföldön töltöttünk el három napot és hollókői szállásunkról kiindulva több környékbeli történelmi épületet – hollókői vár, cserteri vár, Tari Lőrinc udvarháza, szécsényi kastély és vár, Salgó és Somoskő várai, Fülek erőssége – is…

Tovább

Fejérkő vára Sámsonháza mellett

Egy több száz évvel ezelőtt elpusztult nógrádi vár romjai

Egy korábbi írásomban már bemutattam a Balatontól délre, Somogy megyében található Kereki község határában fekvő Fehérkő várát, mely nem tévesztendő össze a mai írásomban szereplő, nógrádi Fejérkő várával. 2017 novemberében, hollókői kirándulásunk utolsó napján előbb a Sámsonháza mellett rejtőző…

Tovább

Füleki vár

A kuruc király megkoronázása

Salgó és Somoskő várainak felkeresését követően még volt néhány óránk sötétedésig, így mielőtt még visszatértünk volna a hollókői szállásunkra, megnéztük a határ közelében, de már a szlovák oldalon álló füleki várat. Az országhatárt Somoskőújfalunál léptük át, majd a 71-es főutat követve tíz…

Tovább

Somoskő vára

Egy magyar település, melynek vára Szlovákiához tartozik

Salgó várának felkeresését követően visszasétáltunk Salgóbányára, a Vár utca végén kialakított parkolóban hagyott kocsinkhoz, majd észak felé hagytuk el a települést, hogy a szomszédos Somoskő várát is megnézzük. Csak néhány kilométert kellett gurulnunk, ha lett volna időnk, akkor gyalog tesszük meg…

Tovább

Salgó vára, Castrum Salgow

A bazaltcsúcsra épült középkori sasfészek

A Nógrád megyében, Salgótarján közelében található Salgó vára nem tévesztendő össze a börzsönyi Perőcsény település közelében fekvő, a XV. század elején elpusztult Salgóvár romjaival. Szécsény városát a 22-es főúton hagytuk el kelet felé, majd rövidesen a 21-es főúthoz érkeztünk, ahol balra…

Tovább

Szécsény középkori vára

Séta az egykori vár területén és a Forgách-kastély meglátogatása

2017 novemberében Hollókő Ófalujában töltöttünk három napot, és természetesen nekiindultunk felfedezni a környékbeli várakat, kastélyokat, templomokat. Hollókő váráról, a Cserteri várról, valamint Tari Lőrinc udvarházáról már írtam, mai bejegyzésemben Szécsény egykori várát mutatom be, melyből…

Tovább

Hollókő vára

A vár, melyet a legenda szerint az ördög fiai építettek

Miután Taron megnéztük a középkori udvarház falmaradványát és elfogyasztottunk egy-egy csésze himalájai jakvajas teát a Kőrösi Csoma Sándor emlékére létrehozott buddhista emlékparkban található Tara Teaházban, elindultunk kirándulásunk első napjának utolsó állomására: Hollókőre. A szállásunk a palóc…

Tovább

Tari Lőrinc udvarháza és a Szent Mihály templom Taron

Luxemburgi Zsigmond király híres lovagjának története

Miután felkerestük Pásztó városának Hasznos településrésze mellett a cserteri vár romjait, folytattuk utunkat Hollókő felé, de mielőtt még elfoglaltuk volna a szállásunkat megálltunk Tar községnél is, ami Pásztótól mintegy négy kilométerre fekszik északkeleti irányban.

Tovább

Cserteri vagy Hasznosi várrom

A mátrai hadiút védelmére épült vár

2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele…

Tovább

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első…

Tovább

Várpalotai Thury vár I. rész

Kont Miklós, Újlaki Miklós és Móré László vára

2017 nyarán előbb a Vértes hegységben, majd a Balaton körül kirándultunk és felkerestünk több várat, templomot, egykori apátságok és pálos kolostorok romjait. A Bánd mellett található Essegvár meglátogatása után egy barátom szüleinél szálltunk meg Bakonykútiban, majd kirándulásunk utolsó napjának…

Tovább

5+1 vár a Balaton-felvidéken

A magyar tengernél nem csak strandolni lehet

Aki a Balatonhoz utazik, az az esetek döntő többségében azért megy, hogy megmártózzon a tó vizében, majd a vízparton fekve élvezze a bőrét cirógató vagy néha már perzselő Nap sugarait. Azoknak, akik nem feltétlenül szeretnének egy hétig a vízben ázni, és a tóparti pihenés mellett aktív…

Tovább

Abaújvári földvár és református templom

Csendes kis falu a határ mentén, mely egykor Abaúj vármegye központja volt

Abaújvár települése több mint kétezer éves múltra tekint vissza, a régészeti feltárás szerint a középkori fa-föld építésű Abaújvár várának sánca egy, a római császárok korában (I.-IV. század) itt állt település maradványaira épült. Ez a nagy múltú középkori…

Tovább

5+1 vár a Zempléni-hegységben

Kirándulás az ország északkeleti részén

Nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy több száz éves, legendákkal átitatott helyszínekre bukkanjon az arra fogékony túrázó, mindamellett élvezhesse az érintetlen és vadregényes természetből áradó nyugalmat és békét, sőt Budapesten és a Balatonon kívül is akad hely, ahol rengeteg élmény és látnivaló…

Tovább

Dédesi vár

Középkori és őskori vármaradványok a Bükkben

2017 szeptemberének utolsó hétvégéjét a Bükk északi részén található Mályinkán töltöttük vendégségben. Szombat délelőtt a kellemes őszi napsütésben négyesben indultunk gyalogtúrázni, a kirándulás nem titkolt célja a közeli dédesi várrom felkeresése volt.

Tovább

Szelindeki vár

Szász erősség Nagyszeben és Medgyes között

Aki a természeti kincsek és értékek felkeresése mellett érdeklődik a középkori magyar történelem emlékei iránt is, az Erdély földjén igazán elemében érezheti magát, hiszen lépten-nyomon várromok, több száz éves erődtemplomok, kastélyok, erődített szász városok és régi korok elfeledett csataterei…

Tovább

Amadé vár

Gönc középkori lovagvára

A gönci pálos kolostor romjaitól dél felé indultunk tovább a piros turistajelzésen, mely a vadregényes zempléni erdő sűrűjébe vezetett minket. Balra tőlünk, a meredek alján csordogált a Kis-patak, míg jobb kézre sziklás-erdős emelkedő húzódott. A kis patak vidám csacsogásán és a lépteink zaján kívül…

Tovább

Gönci pálos kolostorrom

Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt templomrom az erdő mélyén

2017. szeptember 16-án délután érkeztünk meg a Zempléni-hegység északkeleti oldalán található Kishutára, azonban nem sok időt töltöttünk a szállásunkon, rövidesen felkerekedtünk és hármasban elindultunk, hogy túrázzunk kicsit a környéken és megnézzünk két középkori romot. Átvezettem Telkibányára,…

Tovább

Kereszténysziget erődtemploma

Az evangélikus Szent Szerváciusz templom

A 2017-es erdélyi kirándulásunk második napjának reggelén felkerestük Alvinc települést, ahol megnéztük Fráter György bíboros kastélyának csekély romjait, majd onnan délkeleti irányba utaztunk tovább az A1-es autópályán Erdély belseje felé. Nagyszeben városától mintegy tíz kilométerre nyugatra, a…

Tovább
süti beállítások módosítása