Következő két bejegyzésemben Vázsonykő várát, más néven a nagyvázsonyi Kinizsi várat fogom bemutatni. Nagyvázsony községe a róla elnevezett Vázsonyi-medence közepén, a 600 méter magas Kab-hegy lábánál fekszik 256 méterre a tengerszint felett. A településtől délre a Balaton-felvidék dombjai húzódnak,…

Korábban három bejegyzésben is foglalkoztam az erdélyi Vajdahunyad várának, a várak királyának történetével, részletesen bemutatva a népszerű erősség sorsát az első építkezésektől kezdve a XX. századi helyreállításokkal bezáróan. 2017 augusztusában Solymos és Déva…

2017 augusztusának elején Rezi, majd Tátika várainak meglátogatását követően északkeleti irányba indultunk el, hogy felkeressük a Doba mellett található Somló várának romjait. Sümegen keresztül vezetett az utunk, ahol futólag megcsodáltuk az elmúlt évtizedekben példaértékűen helyreállított…

Mai írásomban az 1620-as évektől veszem fel a vajdahunyadi vár történetének fonalát, néhány évvel azután, hogy az erősséget a Török családtól Bethlen Gábor szerezte meg, és nagymértékű helyreállítási és átalakítási munkálatokat végeztetett el rajta. Az előző két bejegyzésemben – Vajdahunyad vára és…

Az előző bejegyzésemben Vajdahunyad várának történetét mutattam be az építésétől – melynek időpontja bizonytalan, egyesek a XIII. század második felére, a tatárjárást követő időszakra, mások a XIV. század elejére, I. Károly király (1308-1342) uralkodásának idejére, míg vannak olyanok, akik a birtok…

Erdélyi kirándulásunk első napjának utolsó állomása – Solymos és Déva várainak meglátogatását követően – Vajdahunyad települése volt, ami Dévától húsz kilométerre délre található. Erdély egyik leglátványosabb vára, Hunyad erőssége a város délnyugati részén álló dombon emelkedik, nem nehéz megtalálni…

Mai bejegyzésemben a Balatontól északnyugatra, a Keszthelyi-hegység egyik magaslatának csúcsán a tatárjárást követően felépített Tátika várát fogom bemutatni, ami csak pár kilométerre található Rezi várától, így a két vár története szorosan összefonódik. Tátika erősségének romjai a Balaton-felvidéki…

Előző bejegyzésemben Déva várának történetét mutattam be a XVI. század végéig, szó volt többek között a vár első írásos említéséről IV. Béla király (1235-1270) és István trónörökös, ifjabb király harcai során, Kán László tartományúrról és a Szent Koronáról, a törökverő Hunyadi Jánosról, Dobó István…

Solymos várának meglátogatását követően tovább haladtunk kelet felé a Maros mentén kanyargó E68-as vagy 7-es főúton, majd Marosillye – ahol Bethlen Gábor erdélyi fejedelem született – után átkeltünk a folyón és rátértünk az E673-as vagy 68A jelzésű útra, mely egészen Déváig vitt minket. Magos Déva…

Rezi községtől északra, a Keszthelyi-hegység északnyugati részén, a Szántói-medence déli peremén magasodó 418 méter magas Meleg-hegy előreugró, meredek lejtőkkel körülvett dolomit szirtfokán állnak a középkori Rezi várának erdőkkel övezett maradványai.

Az előző bejegyzésemben bemutattam Solymos és Lippa várainak történetét 1552-ig, amikor is mind a két vár a törökök kezére került. Mai bejegyzésemben a két vár további sorsáról, valamint a Solymos váránál 2017 augusztusában tett látogatásunkról fogok írni. Lippa várát a kirándulásunk során sajnos…

2017 augusztusában öt napos körutazásra indultunk Erdélybe, melynek során számos várat, templomerődöt, egykori szász várost és kastélyt látogattunk meg. A hajnali indulást követően az Ártándi Határátkelőhelynél léptünk át Romániába, majd miután kifizettem a román utakra kötelező útdíjat,…

A Budapest szívében található Vajdahunyad várának hivatalosan Történelmi Épületcsoport a neve, amit az 1896-os millenniumi ünnepségekre építettek fel a Városligetben található Széchenyi-szigeten Alpár Ignác tervei alapján. A magyar honfoglalás ezer éves évfordulójára rendezett ünnepségsorozat…

Az előző bejegyzésemben a Balaton váraként is emlegetett szigligeti vár történetét mutattam be – a XIII. századi építésétől, a török koron keresztül, a vár pusztulásáig – ma pedig a várban tett kirándulásunk, valamint a településen található Avasi templomrom meglátogatása lesz a téma.

2017 nyarán Kereki Fehérkő vára, a somogyvári bencés apátság, valamint a fonyódi cölöpvár meglátogatását követően néhány napot Balatonmáriafürdőn töltöttünk egy barátom házában és a strandolás mellett szakítottunk időt a környék bejárására, néhány történelmi emlék felkeresésére is. Július utolsó…

A kereki Fehérkő vár, valamint a somogyvári bencés apátság meglátogatása után visszatértünk a Balaton déli partján fekvő Fonyódra. A cölöpvárat – melyet a XVI. század közepén építettek fel a magyarok és harminc évvel később rombolták le a törökök – a Szent István, Árok, Sánc és Várfal utcák…

Az előző bejegyzésemben a Szent László király (1077-1095) által 1091-ben alapított somogyvári bencés apátság rövid történetét mutattam be a XVI. század elejéig. Mai írásomban az apátság török kori pusztulása, majd a maradványok feltárása, a Szent László emlékhely kialakítása és az ott tett 2017-es…

Kereki község Somogy megyében található, a Balatontól délre, a Kőröshegyi völgyhíd közelében. Budapestről az M7-es autópályán indultunk el, majd arról Kőröshegynél letérve néhány kilométert haladtunk déli irányba. A Petőfi Sándor utcán értünk be a középkorban a kerek templomáról elnevezett Kereki…

A gesztesi vár, Gerencsérvár és a vértesszentkereszti bencés apátság romjainak megtekintése után elindultunk vértesi kirándulásunk utolsó állomására, a hegység déli részén egy 228 méter magas sziklaplatón épült csókakői várhoz. A Mór és Süred között található Csókakő települését a Székesfehérvárt…

Az előző két bejegyzésben előbb az esztergomi vár történetéről volt szó, majd a Várhegyen álló középkori és mai épületeket, valamint a vár részeit mutattam be, a bazilika és a királyi, majd érseki palota kivételével. Mai írásomban az utóbbiról lesz szó, míg a XIX. században épült bazilikával a…

Az esztergomi vár XX. századig tartó történetének rövid bemutatása után mai bejegyzésemben a vár XX. és XXI. századi feltárásáról és helyreállításáról, valamint a Várhegyen tett látogatásunkról – különös tekintettel a lebontott középkori épületekre és a vár részeire – lesz szó, majd külön írásban…

Bibervár és a toronyaljai pálos kolostor, valamint a márianosztrai bazilika meglátogatása után Letkésnél léptünk át Szlovákiába, majd Párkánynál, a Mária Valéria hídon jöttünk vissza Magyarországra és egyúttal megérkeztünk Esztergomba, a középkori Magyar Királyság egyik legfontosabb városába.

Kismarosról indultunk el Márianosztrára, majd onnan tovább Esztergomba, de közben útba ejtettük a Kóspallag közelében található úgynevezett Bibervár vagy Pusztatorony megerősített őrtornyának és az attól pár száz méterre található toronyaljai pálos kolostornak a romjait. Először a 12-es főúton…

A gesztesi vár meglátogatása után visszasétáltunk a Kőhányáspusztánál hagyott kocsihoz, aztán Oroszlány felé indultunk el. Útközben elhaladtunk a majki kamalduli remeteség mellett, majd a Majki úton értünk be Oroszlányra. Gerencsérvárat és a vértesszentkereszti bencés apátságot nem könnyű…

A Vértes hegységben, mely hazánk egyik legkisebb hegysége, több középkori várrom – Oroszlánkő vára, Gesztesi vár, Gerencsérvár, Csókakő vára, Vitányvár – is található. Mi ezek közül 2017-ben, egy forró júliusi napon hármat is megnéztünk, és beiktattuk még a Gerencsérvár közelében található…

Nem tartozik a középkori váraink közé, nem is a magyar haza védelmében – sokkal inkább a főváros lakossága ellen – épült, egyszer sem ostromolták meg és csak egy soha el nem készült erődrendszer részeként épült fel, mégis a váraink közé számítom és ezért 2016 februárjában meglátogattuk a budapesti…

A Pest megye északkeleti részén található Csővárat Vác felől, a 2-es főútról közelítettük meg. Előbb Rádon, majd Pencen haladtunk keresztül és 20 perccel a Vácról történő indulásunkat követően már el is értük a kis községet, mely a Cserhát hegység lábainál fekszik, közel a 652 méter magas, a…

Tata városa Komárom-Esztergom megyében, a Dunántúl északi részén, a szlovák határtól nem túl messze, az M1 autópálya közelében, az 1-es főút mentén fekszik. kismarosi nyaralásunk során, egy borongós júniusi reggelen felkerekedtünk, hogy az előző napi pilisi, kolostornéző kirándulás után, ezúttal a…

2015-ben Sátoraljaújhelyről hazafele jövet, a Megyer-hegyi tengerszem megtekintése után megálltunk a 37-es főút mentén fekvő Sárospatakon, hogy megnézzük a Rákóczi-várat, amely hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, és ami az 500 forintos papírpénz hátoldalán is látható. A…

A 2000-es évek első felében sokszor áthaladtunk a családdal Szerencsen, a Monokon található szőlőskertünk felé tartva. A város, amely összenőtt Bekeccsel nem fekszik messze Tokajtól, mindössze 21 kilométer a távolság. Szerencset a 37-es főút szeli át, amely Miskolcról elindulva, Szerencsen, majd…