Kisnánai vár

A rablólovag aranya és az alvó sárkány legendája

2017. április 19. - Egri Gábor

A 2016. szeptember 17-ei kirándulás után, amikor is megnéztük a markazi várat, valamint Benevárat, újra a Mátrát vettük célba – ezúttal a két húgom és a barátaik társaságában – és meglátogattuk a kisnánai, majd a siroki várakat. Az útvonal hasonló volt, mint két hete: a 33-ason mentünk Füzesabonyig, ott rátértünk a 3-asra, amin Kápolnáig haladtunk. Ezek után Tófalu, Aldebrő, Feldebrő és Verpelét településeken haladtunk keresztül, míg el nem értük Kisnánát. A várat nehéz eltéveszteni, – bár nem hegytetőre épült – a falu központjában található. Végig a főúton kellett haladni, előbb a Szabadság úton, aztán egy balkanyart követően a Béke úton és már ott is voltunk a várnál (3264 Kisnána, Béke út 1.).

Leparkoltuk a kocsikat, megvásároltuk a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni) és megkezdtük az ismerkedést a helyszínnel. Kiderült, hogy előző nap, október elsején tartották a falunapot, erről árulkodott néhány sátor, a vár falainál felállított színpad, a nézők részére felépített lelátó, valamint az itt-ott szétszórt szemét.

Légi felvétel a várról (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/263-Kisnana-Var/)

A nánai Kompolti család vára

Kisnána a környék településeihez hasonlóan az Aba-nemzetség birtokát képezte, a XIII. századtól az Aba-nemzetséghez tartozó Kompolti (vagy Kompolthy) család birtokolta hosszú ideig. Kompolti Péter a XIII. század végén és a XIV. század elején hatalmas vagyonra tett szert, magas udvari méltóságokat töltött be, I. Károly (1308-1342) idején a királyné tárnokmestere is volt. 1325-ben Péter három fia (István hevesi ispán, Domoszlay Gergely és III. Kompolt) megosztozott az atyai örökségen, melynek során István kapta Egyházas-Nána falut, ettől kezdve utódai a nánai Kompolti nevet használták.

A nánai rotunda (körtemplom) a XI-XII. század fordulóján épülhetett, mely a későbbi vár legrégebbi épülete lett.

A körtemplom, mellette az Árpád-kori temetővel

(Kép: http://www.kisnanaivar.hu/content/var-epiteszeti-kialakulasa)

Kompolti István a nánai plébániatemplomot, vagyis a körtemplomot egy nyugati centrális bővítéssel egészítette ki, szintén az ő idejében épülhetett az első, délnyugati udvarház.

A délnyugati udvarház

(Kép: http://www.kisnanaivar.hu/content/var-epiteszeti-kialakulasa)

A XV. század első harmadában a templomot gótikus stílusban alakították át, ekkor épült meg a déli részén a ma is látható gótikus templomtorony. 1428-ban a templom szentélyében egy kriptát alakítottak ki, ahova eltemették Kompolti László pohárnokmestert. 1445-ben az országgyűlésen említik Kompolti János új várát, ahol a gótikus templomot, a délnyugati udvarházat és az északi palotát vizesárok, kőfal, valamint felvonóhíddal megerősített külső kaputorony védte.

Az északi palotaépület

(Kép: http://www.kisnanaivar.hu/content/var-epiteszeti-kialakulasa)

A délkeleti kaputorony, a plébániatemplom, a délnyugati udvarház és az északi palota

(Kép: http://europaihataroknelkul.cafeblog.hu/2016/07/14/kisnanai-var-heves-megye/ )

A vár a XV. század első felében (Kép: http://pazirik.hu/projekt/kisnanai-var/)

A XV. század derekán a vár jelentős átalakításon esett át, a belső várudvara alá patinás borospincét építettek, amelynek kiásása során a kitermelt földdel a várudvar szintjét megemelték, azt új kőburkolattal látták el. A borospincébe a kápolna mellé épített keleti épületszárnyból – mely hat helyiségből állt – vezették le a lépcsőt. Az átalakításkor az északi palota újjáépítése során az épületen reneszánsz ablakkereteket helyeztek el. Ekkor épülhetett a lakótorony, mely belső kaputoronyként is szolgált, ezen keresztül lehetett megközelíteni a belső várat és az északi palotát.

A vár kelet felől nézve, balról jobbra: a délkeleti kaputorony, a keleti épületszárny és az északi palotaépület

(Kép: http://muemlekem.hu/magazin/kisnana_var_kiallitas_virtualis_rekonstrukcio_kepe)

Ez volt a vár egyetlen katonai szempontból is fontos, védelmi jelentőséggel bíró építménye, mely ma az egykori erősség egyik legépebben megmaradt része. A XVI. század elején ismét megerősítették a várat, melynek során a külső vár délnyugati sarkában található első Anjou-kori udvarházat lebontották, kőből épült alagsorát földdel töltötték fel és ágyúállásként használták.

A vár déli oldala, a bal alsó sarokban a délnyugati udvarház helyén az ágyúállás, mögötte pedig a lakótorony

(Kép: http://archeologia.hu/kisnana-a-megelevenedett-tortenelem)

A rablólovag Móré László aranya

1521-ben Kompolti Ferenc halálával férfiágon kihalt a Kompolti család és a birtokaik – köztük Kisnána is – egy 1510-ben megkötött kölcsönös örökösödési szerződés alapján a Guthi Országh család birtokába került.

1521-ben férfiágon kihalt a Kompolti család

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/kisnanai-var/)

Az 1540-es években a vár birtokosa Losonczy István (Országh László özvegyét, Pekry Annát vette feleségül) volt, aki 1542-ben befogadta a várba féltestvérét, Móré Lászlót, a hírhedt rablólovagot, a Délvidék hajdani urát, Habsburg Mária királyné (a mohácsi csatában elesett II. Lajos király felesége) egykori kegyencét.

1542-től a hírhedt rablólovag, Móré László élt Kisnánán

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/kisnanai-var/)

A kegyetlen kalandor nemcsak a törököket és a németeket támadta meg és rabolta ki, hanem a magyarokat sem kímélte és rengeteg kincsét a vár titkos pincerendszerében rejtette el. Hol Szapolyai János, hol Ferdinánd oldalára állt, de valójában csak a saját meggazdagodásán munkálkodott. Alakja felbukkan Gárdonyi Géza Egri Csillagok című regényében is.

A kisnánai vár a XVI. században

(Kép: http://www.castrumbene.hu/images/web/cb/2000_04_kisnana_rekonstrukcio.jpg)

Móré egy alkalommal rajtaütött a budai pasa karavánján, ezért a törökök 1543-ban megtámadták a kisnánai várat. A rablólovag hiába kért segítséget Losonczytól – aki 1552-ben Temesvár török ostrománál halt hősi halált –, féltestvére nem küldött katonákat, így magára maradt.

1543-ban a törökök ostrom alá vették a várat

(Kép: https://pazirik.hu/projekt/kisnanai-var/)

A legenda úgy tartja, hogy az ostrom során Móré aranyat szórt a budai pasa katonái közé, hogy míg azok az aranypénzt szedik, ő és fiai meg tudjanak szökni, azonban a csel nem vált be, Mórét elfogták és a konstantinápolyi Héttoronyba zárták. Mérhetetlen kincse állítólag még most is a vár területén van elrejtve, de eddig még senki sem bukkant a nyomára.

Móré László kincse a vár területén van elrejtve

(Kép: http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/kisnana_lovagvar_egyhazashely/)

A vár helyreállítása

A törökök részben lerombolták Kisnána falait és azt már nem állították helyre, hadászati jelentőség megszűnt és megkezdődött a pusztulása. A vár ekkor Országh Kristóf, majd a halála után 1567-ben sógora, enyingi Török Ferenc birtoka lett. Eger 1596-os elestét követően ismét elfoglalta a török és ekkor tornyát kivéve földig rombolta. A romokat az 1940-es években a leventék kitakarították, amikor gyakorlóteret alakítottak ki a vár helyén.

A vár romjai a XX. század közepén

(Kép: http://www.kisnanaivar.hu/content/var-regeszeti-kutatasa)

A munkák során Lux Géza felmérte a romokat, majd az 1960-as években Pámer Nóra, majd Szabó János Győző végzett régészeti feltárást, amit 2010-11-ben nagyarányú műemléki helyreállítás követett. A munkálatok során többek között a feltárt falakat megerősítették, kiegészítették, megépítették az új felvonóhidat, a kápolna tornyát lapos sátortetővel fedték be és parkosították a környéket.

http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/vegre_abszolvaltuk_a_sokat_halasztott_repulesunket/

A falakat szépen helyreállították és már messziről látszik a jellegzetes, gótikus, felül nyolcszögletűvé váló egykori plébániatemplom tornya, valamint a lakótorony (belső kaputorony).

Az egykori plébániatemplom tornya és a lakótorony (belső kaputorony)

A vár területén öt helyen is kronoszkópok (távcsőre hasonlító, 120-180 fokos szögben forgatható készülékek) vannak elhelyezve, amelyekbe beletekintve elénk tárul a számítógéppel rekonstruált középkori várélet. Kettő a váron kívül, három pedig a vár területén található. A www.kisnanavar.hu oldalon a letölthető kiadványok között szerepel a vár térképe, amelyen minden fontos helyszín, így az összes kronoszkóp jelölve van.

A vár alaprajza (Kép: http://www.kisnanaivar.hu/map/)

Persze ezen kívül is érdemes ellátogatni a fenti internetes oldalra, hiszen további információkat, érdekességeket, legendákat lehet olvasni a várról és a környezetéről. A felvonóhídon és az egykori délkeleti, külső kaputorony maradványain áthaladva a külső várba jutottunk.

Az egykori felvonóhíd és a délkeleti, külső kaputorony maradványa

Ott először a plébániatemplom romjait néztük meg, ahova a templomtornyon keresztül jutottunk. Az egykori szentélyben található Kompolti László pohárnokmester faragott gótikus sírköve, valamint a templomban van felállítva az egyik kronoszkóp is.

Kompolti László pohárnokmester sírköve

Ezután egy farkasvermet áthidaló felvonóhídon, majd a lakótornyon keresztül besétáltunk a belső vár udvarára, ahol kalodák és további két kronoszkóp is van, valamint lejáratok a pincehelyiségekbe.

A lakótorony vagy belső kaputorony a vár legépebben megmaradt része

Az egyik pincében bortrezor nyílt, míg a másikban – mely a vár északi részén álló egykori gótikus palota alatt található – a kőtáron kívül egy opálgyűjteményt is meg lehet nézni. A kisnánai várban őrzik Magyarország legnagyobb, négymázsás opálját!

A Magyarországon talált legnagyobb opál

A belső várudvaron, az egykori keleti szárny és a plébániatemplom romjainak közelében megnéztük az alvó sárkány kútját is. A legenda szerint a Mátra erdeiben élt egyszer régen egy szerencsehozó sárkány, akit mindenki tisztelt. Mikor férfiágon kihalt a Kompolti ág, a sárkány megsiratta a családot, leereszkedett a vár kútjába, hogy a plébániatemplomban eltemetett utolsó Kompolti mellett lehessen és ezer éves álomba merült. A legenda úgy tartja, hogy az ezer év letelte után a sárkány felébred, a várfalak újra felépülnek és a Kompoltiak visszatérnek. Azonban addig is, arra, aki egy pénzérmét dob a kútba és nem hallatszik semmi, a sárkány szerencsét hoz, mivel az érme ilyenkor az ásító sárkány nyitott szájába hullik. Ellenben ha koppan a pénz, akkor az az alvó sárkány pikkelyére esett.

Alvó sárkány kútja

A belső várudvar

A lakótorony tetejére csak a vár történetéről szóló 3D-s vetítés után mentünk fel, ami óránkét indul és csak néhány percig tart. A filmet az egykori délnyugati udvarház, majd ágyúállás helyén kialakított többcélú rendezvényteremben lehet megtekinteni.

Így nézne ki az egykori vár a mai környezetben

(Kép: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2013/07/VARkisnana21.jpg)

A lakótorony első emeletére egy, az épületen kívül futó lépcsőn lehet feljutni. A torony tetején kilátóterasz van kialakítva, ahonnan lenyűgöző panoráma tárult a szemünk elé, távolban a Mátra déli lejtőivel.

Kisnána házai és a Mátra déli lejtői

A plébániatemplom és a keleti épületszárny romjai a lakótorony tetejéről nézve

A tetőről lefele haladva még benéztünk a várnagy rekonstruált szobájába, majd kívülről tekintettük meg a várat, az ott elhelyezett két kronoszkóp segítségével.

Kívülről, déli irányból is megtekintettük a várat

A kijáratnál még betértünk a népi műemlékeket bemutató kiállítást megnézni, aminek az ára benne volt a belépőjegyben.

A kijáratnál megnéztük a népi műemlékeket bemutató kiállítást a kép jobb szélén látható házban

Kisnána sosem volt a történelem során egy jelentős vár, de véleményem szerint nagyon szépen helyreállították, minőségi szolgáltatást nyújtanak a belépőjegy áráért, érdemes felkeresni és néhány órát eltölteni a vár falai között.

A kisnánai várról további képek a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül következzen két videó a várról és anak történetéről: