Az Egri csillagok volt az a könyv, ami meghozta a kedvemet az olvasáshoz második osztályos koromban. A negyedik és ötödik részt – Eger várának ostromát – az elkövetkező években legalább hatszor-hétszer elolvastam, kis túlzással szinte kívülről tudtam a könyv végén álló várvédő egri hősök névsorát is. A szüleimmel többször jártam Eger városában gyerekkoromban, mindig nagy élmény volt számomra, mikor felkerestük a várat, ahol Bornemissza, Mekcsey, Zoltay, Fügedy vagy Pető Gáspár harcolt a törökkel, valamint láthattam gyerekkori hősöm, Dobó István szobrát a róla elnevezett téren.
Aztán sajnos eltelt jó pár év, mikor nem jutottam el Egerbe, de 2014 óta szerencsére újra minden évben megfordulok a városban. Szeretem a hangulatos kis utcáit, a fürdőket, a lenyűgöző Bazilikát, a nyugodt és békés Érsekkertet, az égbe nyúló Minaretet, a felújított Gárdonyi Géza és Végvári vitézek tereket, a vidám kis Eger-patakot, az egri borokat, de a legközelebb a szívemhez a történelem viharait megélt ősi vár áll, ahol elődeink oly bátran küzdöttek a hazáért 1552 évének őszén.
A felújított Végvári Vitézek tere, mögötte pedig az egri vár délnyugati része
A vár valamikor a várostól északkeletre állt, mára azonban már teljesen körülveszik Eger házai és több irányból is megközelíthető.
A várat napjainkban már teljesen körülveszik Eger házai
(Kép: http://alfahir.hu/var_allott_most_kohalom_majd_ujra_var)
Mi az erősség felfedezésére a Dobó térről – ahol Dobó István szobra áll – indultunk, az Eger-patakon átkelve a Kis-Dobó térre jutottunk, majd jobbra fordulva a Dobó István utcán végigsétálva elértünk a Tinódi Sebestyén térig, ahonnan már láthattuk a vár délkeleti irányba nyíló Alsó kapuját.
A Dobó tér, háttérben a várral
Az is egy lehetőség, ha a Kis-Dobó térnél balra fordulva, miután elhagytuk jobb kéz felől az Egri Pasa Sátrát, rátérünk a nemrég átadott Várfalsétányra, amely az egri vár falának tövében halad, miközben a város panorámájában gyönyörködhetünk. Ez az út a várat nyugatról, majd északról kerüli meg és az északi oldalán nyíló kapuhoz vezet minket, ahonnan szintén be lehet menni a belső várba. Az ott tett látogatásunkról a következő blogbejegyzésemben lesz szó, a mai írásom témája Eger várának vázlatos története az építésétől napjainkig.
Eger története a tatárjárásig
Mivel a Bükk-hegységből eredő Eger patak partján fekvő település már a XI. század elején a környék legfontosabb helyének számított, a Szent István király (1000-1038) által alapított egyik első katolikus püspökség – az Egri főegyházmegye – székhelye lett. A helyi legenda szerint István király a Királyszéke nevű magaslatról nézte az egyház falainak emelését, majd később Szent László király (1077-1095) adott parancsot egy háromhajós, román stílusú székesegyház – amelyet Szent János evangélista tiszteletére szenteltek – kialakítására, amely a hatalmas területeket magába foglaló egri egyházmegye szakrális központjává vált a következő évszázadokban.
Szent László idejében kezdték el építeni a román stílusú székesegyházat
A hely fontosságát mutatja, hogy 1204-ben az egri székesegyházban temették el III. Béla király (1172-96) idősebb fiát, Imre királyt (1196-1204).
Imre királyt az egri székesegyházban temették el 1204-ben
(Kép: http://mult-kor.hu/imre-kiraly-es-andras-herceg-tronharcok-a-testverek-kozott-20141201)
Így nézhetett ki a székesegyház, ahova Imre királyt eltemették
(Kép: http://eger.egyhazmegye.hu/turizmus/gotikus/gotikus-szekesegyhaz-eger)
Az 1241/42-es tatárjárás során a mongol lovasok legyilkolták a városlakókat, házaikat kirabolták és felperzselték. IV. Béla király (1235-1270) telepeseket hívott be az országba – emléküket őrzi az Egertől északra létrejött Felnémet település neve, amely 1961-től Eger része – és megkezdte az ország újjáépítését.
Az egri vár építésének kezdete
Egy 1248-ban kelt királyi oklevélben Lambert egri püspök engedélyt kapott arra, hogy Egerben, a püspökség székhelyén várat építsen, de a hadászati vonatkozású építményeket egy XIV. századi oklevél említi először, mint „Szent János evangélista vára”. Az építkezés során a helyreállított székesegyház oltalmazására létesített kőfalat tornyokkal tagolták, a déli oldalon kialakított bejárattal. A püspöki lovagvár – mely a Várhegy nyugati oldalán épült fel – legerősebb védőműve egy vaskos lakótorony volt, ahol az egri püspök kapott erődített szállást. A falakon belül húzták fel a káptalanok és a szolgaszemélyzet házait, raktárak és istállók sorát. A XIV. században – az Anjou uralkodók korszakában – a gazdaságilag megerősödött egri püspökség gótikus stílusban tovább építette a székesegyházat, melyet keleti irányban új szentéllyel bővítettek.
Az egri székesegyház a gótikus továbbépítést követően
(Kép: http://eger.egyhazmegye.hu/turizmus/gotikus/gotikus-szekesegyhaz-eger)
Eger vára a XV. században és a mohácsi csatavesztés idején
1404-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) fegyverrel foglalta el a várat Ludányi Tamás egri püspöktől, aki a királlyal szemben Nápolyi László trónkövetelő mellé állt. 1442-ben huszita sereg tört Egerre, a várost feldúlta, de a várat nem ostromolta meg. A XV. század második felében, Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt a székesegyházat gótikus stílusban építették át, 1475-ben pedig megépült a püspöki palota, ez volt Eger várának a virágkora, az egri püspökség az ország negyedik leggazdagabb püspökségévé vált.
A vár a XVI. század elején
A XV. század végén azonban az ágyú, a tüzérség rohamos fejlődésének hatására Itáliában új erődítési elvek alakultak ki. Mivel az egri vár erődrendszere nem tartott lépést a tűzfegyverek fejlődésével, a század végére már meglehetősen elavult.
Az egri vár 1500 körül
Ennek köszönhetően a vár az 1526-os mohácsi csatavesztés utáni zűrzavaros időkben sűrűn cserélt gazdát, hol Szapolyai János, hol Habsburg Ferdinánd kezére került.
A vár megerősítése
A Ferdinánd párti Bebek Ferenc az építmény legsebezhetőbb részén, a külső vár keleti oldalán építtette meg a róla elnevezett Bebek-bástyát és Bebek-tornyot (ami az 1552-es ostrom után Bolyki-torony lett). 1531-ben a Szapolyai párti Chaby István várnagy tovább gyarapította az építmények számát a külső vár nyugati oldalán emelt félkör alakú kis bástyával (Chaby-bástya). Perényi Péter, aki 1526-ban Szapolyai János oldalán állt, és koronaőrként füzéri várába vitette a Szent Koronát, 1527-ben átállt Ferdinánd pártjára, akinek a koronát is kiszolgáltatta. Jutalmul Sárospatakot és az egri püspökség javainak haszonélvezetét kapta meg.
Eger várának átépítése a XVI. század első felében
Sárospatakon építkezésekbe kezdett, az ő idejében épült fel a pataki vár, míg Egerben a sziléziai származású Varkoch Tamást nevezte ki várnagynak, aki tovább modernizálta az egri várat, amely ekkor vesztette el középkori lovagvár jellegét és alakult át végvárrá. Az építési munkálatokat egy olasz építész, Alessandro da Vedano tervei alapján végezték. A várat két részre osztották: belső várra és az annak keleti oldalán húzódó külső várra.
A várat két részre osztották: balra a belső vár, jobbra pedig a külső vár
A két részt mély árok választotta el egymástól, csak egy keskeny sávot hagytak meg, amin a katonák átjártak, ehhez az átjáróhoz a Setét-kapu vezetett a belső várból. A külső vár északkeleti oldalán állt a Bebek-torony (később Bolyki-torony), délkeleti részén a Bebek-bástya, délen az Ókapu-bástya, míg a külső vár nyugati részén a Chaby-bástya.
A külső vár: előtérben a Bebek-toronnyal és a Bebek-bástyával, bal oldalon pedig az Ókapu-bástya
(Kép: https://www.slideshare.net/szecsey/a-16-szzadi-egri-vr-3ds-virtulis-rekonstrukcija)
A külső és belső várat elválasztó töltés északi végében volt a Sándor-bástya (az olasz építőmester után elnevezve), míg a belső vár keleti oldalán, az oda épített vastag fal – mely mintegy kettévágta a székesegyházat – elé ugró székesegyház szentélyrészéből ágyúbástyát (Szentély-bástya) alakítottak ki.
A székesegyház szentélyéből ágyúbástyát alakítottak ki
(Kép: http://olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/az_egri_var_3dben_)
A belsővár déli kapuját a Hippolit-kaput (vagy szerepel még Hyppolit-kapu és Hippolyt-kapu néven is) – mely nevét az olasz származású Estei Hippolit (Ippolito d'Este) egri püspökről (aki korábban esztergomi érsek volt) kapta, aki Mátyás második feleségének, Beatrix királynőnek volt az unokaöccse – befalazták, helyét egy új kapu és az ahhoz tartozó kapubástya vette át, amit Varkoch-kapunak neveztek el. A belsővár északnyugati sarkán állt a Földbástya, ami a mellette, a belsővár északi részén álló Tömlöc-bástyát védte.
Eger vára a XVI. század közepén
1542-ben Ferdinánd börtönbe vetette Perényi Pétert, aki 1548-ban szabadult – rövidesen meg is halt – és szabadon engedéséért cserébe átadta az egri várat Ferdinándnak. Még ebben az évben kinevezték az új várnagyot: Dobó Istvánt, majd 1551-ben Mekcsey István lett mellette a másik várnagy.
Dobó István 1548-ben lett egri várnagy
Ferdinánd Bécsből német és olasz mesterembereket küldött a vár megerősítésére, akik befejezték a Tömlöc-, a Föld-, a Szentély- és a Sándor-bástyát, továbbá építettek a belső vár nyugati – a város felé néző – oldalán egy hatalmas olaszbástyát, aminek később Dobó-bástya lett a neve.
A vár nyugati és déli oldala: balról a Földbástya, mögötte a Tömlöc-bástya, legközelebb hozzánk az Új-bástya (később: Dobó-bástya), majd a vár déli oldalán a Varkoch-kapubástya
(Kép: http://egrihistorias.hu/?p=187)
Ekkor épült a belső várban a püspöki palota közelében egy új palota, ami szintén a várnagy nevét viselte később (Dobó-palota vagy Provizori-palota). A külső várban magas palánkművet húztak, ugyanis a tőle keletre magasodó Almagyar-dombon felállított lövegekkel könnyen be lehetett lőni a várnak ezt a részét.
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Egri_v%C3%A1r_alaprajza_1552.JPG
Eger 1552-es török ostroma
Martinuzzi Fráter György bíboros a török szultán oltalma alatt álló Erdélyi Fejedelemség vezető politikusaként megpróbálta egyesíteni a Királyi Magyarországot és az Erdélyi fejedelemséget (1549 - bátori egyezmény) a törökök ellen, akik emiatt büntető hadjáratot indítottak. 1551 decemberében Fráter Györgyöt Castaldo császári biztos – Ferdinánd beleegyezésével – meggyilkoltatta a bíboros Alvinci kastélyában. 1552-ben Kara Ahmed pasa serege sorban foglalta el a várakat a Temesközben. Elesett Temesvár (amit Losonczy István védett), Lippa, Solymos. Ali budai pasa seregével elfoglalta Veszprémet, Drégelyt (amit Szondi György védett), Ságot, Gyarmatot, Szécsényt, Hollókőt, Bujákot és a palásti mezőn tönkreverte a királyi hadakat.
„De micsoda templom az, amely hívek helyett földdel van megtömve, harangok helyett ágyúk ülnek a tetején, s orgona helyett ágyúk dörgése szól belőle: a halál orgonája!" - részlet Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből
(Kép: http://pazirik.hu/projekt/egri-var-2/)
A két török sereg Szolnok alatt egyesült, majd annak elfoglalása után Eger alá vonult. Az ostromot 1552. szeptember 9-én indította a 30-40 ezer fősre becsült török sereg – Tinódi Lantos Sebestyén 150 ezer törökről ír –, akikkel szemben mindössze mintegy kétezer magyar védő vette fel a harcot.
A törökök 12 ostromágyúval és több száz kisebb löveggel lőtték a vár falait, ami ellen több általános ostromot is vezettek. A szeptember 29-ei Szent Mihály napján bekövetkező általános támadás – melyben a törökök rohammal elfoglalták a külső vár bejáratát, az Ókapu-bástyát, amit Dobó parancsára a Szentély-bástyáról ágyúval romboltak le a benne lévő janicsárokkal együtt – visszaverését követően, október 4-én felrobbant a székesegyházban kialakított lőszerraktár, de az egri védők ennek ellenére is visszaverték a törökök újabb rohamát.
kep.cdn.index.hu/1/0/814/8148/81482/8148208_4f346a4a38fa979ddaa0c426d7cee128_wm.jpg
http://www.borsonline.hu/aktualis/tiszteltek-az-egrieket-a-torok-ostromlok/88526
Több hetes harcok után, október 12-ének éjjelén egy utolsó nagy rohamra indultak az állandó ágyúzástól már sok helyen leromlott állapotban lévő falak és bástyák ellen az oszmánok. Az elcsigázott védők másnap délutánig, minden próbálkozást visszavertek, a hős egri asszonyok például a Tömlöc-bástyán forró levessel és vízzel fogadták az ostromlétrákon kapaszkodó ellenséget.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Eger_ostroma_(1552)
http://turkinfo.hu/2015/09/08/1552-szeptember-9-a-torokok-ostrom-ala-veszik-eger-varat/
Október 17-én – ez lett később az Egri Vár Napja – az élelem hiánya, valamint a tél közeledte miatt, a törökök végül kénytelenek voltak felhagyni a vár ostromával és elvonulni Eger alól.
Újabb építkezések a várban
1553-tól Bornemissza Gergely lett a várnagy, aki megkezdte az ostrom során erősen megrongálódott vár helyreállítását. Ekkor épült a déli várfalon egy új ágyúbástya (Gergely-bástya). Bornemissza azonban nem lehetett sokáig az egri vár várnagya, ugyanis 1554-ben egy portya során török fogságba esett, a Héttoronyba vitték, ahol rövidesen kivégezték. A XVI. század második felében az egymást váltó katonai vezetők és képzett hadmérnökök irányításával az akkori időszak legkorszerűbb új-olaszbástyás (más néven fülesbástyás) védőrendszerével ellátott hadi létesítménnyé kezdték átalakítani Egert Ottavio Baldigara olasz várépítész tervei alapján.
A XVI. század második felében új-olaszbástyákat építettek
Ekkor készültek a föld alatti boltozott helyiségek, a kaszárnya és ágyútermek és a hosszú akna-figyelő folyosók, azonban azt egyelőre a kutatóknak nem sikerült megállapítani, hogy a külső vár olaszbástyái elkészültek-e, mivel a várnak azt a részét a császáriak később teljesen lerombolták. A belső várban azonban csak a délkeleti és az északkeleti fülesbástya készült el. 1582-ben az építkezések irányítását Cristoforo della Stella építész vette át.
A tervek szerint valahogy így nézett volna ki a vár, azonban nem készült el az összes fülesbástya
(Kép: http://pazirik.hu/projekt/egri-var-2/)
Újabb török ostrom 1596-ban
A magyar–török harcok az úgynevezett 15 éves háborúban újultak ki megint, 1591 és 1606 között. 1596. szeptember 20-án a török ismét ostrom alá vette Eger várát, amelynek ekkor Nyáry Pál volt a várparancsnoka, 3-4 ezer fős (más helyeken 6-7 ezer katonáról írnak) véderő védte és az 1552-es ostromhoz képest (mikor a várvédők közül a német pattantyúsokon kívül mindenki magyar volt) jóval nagyobb volt az idegen – német, vallon, spanyol, francia, olasz, lengyel, angol – zsoldosok aránya. Az ostrom első hetében egy védő gondatlanságának köszönhetően felrobbant a külső várban tárolt lőpor, a hatalmas robbanástól megrémült védők a belső várba menekültek a Setét-kapun keresztül. A törököknek sikerült kihasználniuk a zavart, rögtön elfoglalták az elhagyott külső várat és a belső várfalak ellen aknákat ástak, azokat erősen megrongálták, akárcsak a délkeleti fülesbástyát, ahol a várvédők megpróbáltak ellenaknát ásni, de nem sikerült megakadályozniuk a törököket a robbantásban. Mintegy ötven katona halt meg az aknarobbanás következtében, közöttük a vár építésze Cristoforo della Stella, valamint négy hadnagy: Sennyey Jób, Baló György vagy Gergely, Pozsgay Gáspár és Ziny István. Az ostrom 24. napján a védők – először a külföldi zsoldosok, majd a magyarok is – fellázadtak Nyáry Pál ellen és tárgyalásokat kezdtek a törökkel. III. Mehmed (Mohamed) szultán szabad elvonulást ígért a vár feladásáért cserébe, amit nem tartott be, a janicsárok – bosszúból a korábban, Hatvan ostrománál a zsoldosok által elkövetett vérengzésért – az elvonuló várvédőkre támadtak, egy részüket megölték, másokat rabságba vetettek, az egri vár pedig 1596. október 13-án török végvár lett. A vár visszafoglalására érkező, Miksa főherceg irányítása alatt álló keresztény erők, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem seregeivel kiegészülve 1596. október 26-án Mezőkeresztesnél – a már menekülő törökök táborát fosztogató katonák fegyelmezetlensége miatt – vereséget szenvedtek.
Török uralom, majd a vár visszafoglalása
A 91 éves török uralom alatt a belső vár délkeleti olaszbástyájának aknával megrongált falai elé építettek fel egy sokszögletű védőművet (mai Törökkert), valamint kijavították a várfalakat és mélyítették a várárkokat. 1686-ban Buda ismét keresztény kézre került és rövidesen megkezdődött Eger ostroma is. 1687 októberében Eger elővárai – Sirok, Cserépvár és Szarvaskő – felszabadultak a török megszállás alól, az egri várat pedig körülzárták és megkezdték a védősereg kiéheztetését, majd 1687. december 18-án a törökök feladták a várat. Az erődítménybe császári helyőrség vonult be, akiknek feladatát a következő években egyre inkább a hatalmas adóktól és zsarnoki elnyomástól forrongó magyar lakosság féken tartása jelentette.
A külső vár felrobbantása, Pyrker érsek hozzákezd a vár helyreállításához
1702-ben a császári haditanács felrobbantatta a külső várat, attól tartva, hogy a vár a lázadó kurucok kezére kerülve a magyar szabadságharc érdekeit szolgálná. Az egykori külső vár területe a későbbiek folyamán házakkal épült be, így ma már csak a belső várat lehet látogatni.
Az 1552-es vár rávetítve Eger városának mai térképére
(Kép: https://masza.net/2011/08/08/bolyki-torony/)
Az 1703-ban kitört Rákóczi-szabadságharc során a kurucok kiéheztetéssel bevették az erősséget, maga a fejedelem is többször tartózkodott Egerben, amely hadtápbázisul szolgált. 1710-ben a vár ismét császári fennhatóság alá került, amit a kincstár 1783-ban eladott Esterházy egri püspöknek, így az erősség – 1537 után újra – az egri püspökség uralma alá került, egészen 1870-ig. A vár romlásnak indult, köveit a város új, nagyszabású építkezéseihez szekérszámra hordták el. Pyrker János egri érsek (1826-1847) utasítására kezdtek hozzá a régi székesegyház romjainak műemléki védelméhez, kutatásához, az új bazilika építéséhez, de már a váron kívül, valamint ő helyeztette el a várban 1833-ban Dobó István síremlékének vörös márvány fedőlapját, mely eredetileg Dobóruszkán volt.
Gárdonyi Géza megteremti az egri kultuszt
1870-ben Bartakovics Béla érsek a várat a kincstárnak adta honvédségi laktanya céljára és ezzel a korábbi ásatások megszakadtak. 1877-ben a várbeli laktanya egyik tisztje, Balogh János honvéd főhadnagy végeztetett saját költségén ásatásokat és megkezdte a vár föld alatti védelmi rendszerének kikutatását. 1897-ben Gárdonyi Géza Egerbe költözött és 1899-ben kezdte folytatásokban közölni a Pesti Hírlap Az egri csillagok (később: Egri csillagok) című történelmi regényét, mellyel megteremtette az egri kultuszt. Gárdonyit 1922-ben bekövetkezett halála után az egri vár délkeleti fülesbástyáján, egy óriási fa alatt helyezték örök nyugalomra. Gerendakereszt fejfájára végakarata szerint az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”
Régészeti feltárások és helyreállítások a vár területén
A várrom azonban egészen 1957-ig jórészt katonai területnek számított, ekkor adta át a Honvédelmi Minisztérium a város vezetőségének, hogy kulturális célokra hasznosítsák. Megkezdődhettek a régészeti feltárások és helyreállítások, amelyek kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig tartanak.
Az egri vár a 2014-ben befejeződött helyreállítást megelőzően
(Kép: http://www.wekerlekos.hu/download/irodalom/gardonyi_az_egri_vitezek_eskuje.htm)
A váron komolyabb rekonstrukció csak 2009-ben kezdődött és 2014-ben zárult az első ütem, ekkor készült el a Törökkert rekonstrukciója, a vársétány, felépült a fegyvertár, valamint elkészült a Kálvária-domb (egykori ágyúdomb) rekonstrukciója is.
Elkészült a Kálvária-domb (egykori ágyúdomb) rekonstrukciója
(Kép: https://mindenamieger.blogspot.hu/2016/05/az-eger-varbeli-szep-bastya-atadas.html)
Az Egri Vár 2014-től Nemzeti Emlékhely, az 1552-ben a török sereg felett aratott győzelem kultuszhelyeként. Az erődítmény fejlesztése szerepel a Nemzeti Várprogramban is, ennek keretében a jövőben további munkálatokat fognak végezni a területén. Helyreállítják a Tinódi Sebestyén térre nyíló déli (alsó) kaput, amelyen keresztül a várba lehet jutni és egy látogatóközpontot alakítanak ki a bejáratnál. Részlegesen helyreállítják a XVI. század közepén befalazott Hippolit-kaput, ahol egyúttal gyalogos bejáratot is kiépítenek.
Az egri vár napjainkban (Kép: http://www.legifelvetel.hu/magyar/oldalak/legszebb_varaink_legifoton/)
A Varkoch-kapunál visszaépítik a Varkoch-bástyát, valamint a felvonóhidat és farkasvermet létesítenek. Teljesen megújul a zászlódomb is – ami korábban ágyúdomb volt –, 4-5 méterrel magasabb lesz a terület, a domb belsejében pedig egy 70-80 férőhelyes mozit alakítanak ki, ahol az 1552-es ostromot bemutató filmet fognak vetíteni. Visszaállítják a palotaudvar középkori jellegét – amely most egy XIX. századi katonai alakulótér – ennek során helyreállítják a képtár épületét, amelyben egy konferencia-központ kap helyet, megújul a püspöki palota, amelynek visszaépítik a keleti szárnyát, valamint egységesen láthatóvá teszik a Dobó-palotát is.
https://www.slideshare.net/szecsey/a-16-szzadi-egri-vr-3ds-virtulis-rekonstrukcija
Az egykori provizori épület helyén részben egy XIX. századi, elbontásra váró kaszárnya áll jelenleg, aminek a helyére épülő új épület déli vége a padlótól a plafonig üvegezett lesz, így a provizori palota romja – mely az épület alatt is folytatódik – egységében tárul majd a látogatók szeme elé. Innen lesz látogatható a helyreállított Dézsmapince is, ahol az egri püspökök a beszedett bortizedet tárolták.
A provizori palota romjait egységében lehet majd megtekinteni
(Kép: http://www.egervar2020.hu/objektumok/dezsmapince)
A középkori székesegyházat részben rekonstruálják: a tervek között szerepel a homlokzat és a tornyok visszaépítése, valamint a templom lefedése. A vár északkeleti részén található, a végső pusztulás szélén álló Zárkándy-bástyát – amit a XX. század legelején épült vasútvonal vágott le a várról – is megpróbálják megmenteni.
Az egri várban tett látogatásunkról a következő bejegyzésemben fogok részletesen írni.
Végül két videó a várról (az első 3D-s):
A második videóval kapcsolatban annyi megjegyzést tennék, hogy amit provizori palotaként tüntet fel (0:26-nál), az valójában a püspöki palota, továbbá 1552-re a Hippolyt-kaput befalazták, helyette épült a Varkoch-kapu, valamint az ágyúdombnak sem volt még Kálvária-domb a neve, hiszen azt Pyrker érsek alakította ki a XIX. században.
Források és ajánlott oldalak:
http://kirandulastippek.hu/bukk/egri-var
http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/eger
http://tortenelemcikkek.hu/node/228
http://tan-anya.blogspot.hu/2013/03/egervar-ostroma-1596.html
http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0013/1019.html
