Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

A Pálos Rend rövid története

Thébai Első Remete Szent Pál testvérei

2017. május 10. - Egri Gábor

A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet Boldog Özséb, volt esztergomi kanonok alapított, aki híres magyar családból származott, káptalani iskolában tanult és élénk kapcsolatban állt az Esztergom környéki remetékkel. Özséb az 1241/42-es tatárjárás után lemondott kanonoki méltóságáról, szétosztotta javait, majd a Pilis hegység rengetegébe vonult vissza remeteségbe – a mai Pilisszentlélek és Kesztölc határában lévő Hármas-barlangba – néhány társával, ahol 1250-ben a Szent Kereszt tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak.

Később egy látomás nyomán egybegyűjtötte és megszervezte a pilisi és patacsi remetéket. 1263-ban Pál veszprémi püspök – akihez egyházjogilag a pilisi remeték tartoztak – rendeletében hét remeteséget (pilisi Szent Kereszt, más néven Keresztúr, Badacsony, Elekszigete, Kőkút, Szakácsi, Szentjakab, Idegséd) említett és engedélyezett, ugyanannak az életviteli szabályzatnak vetette alá őket.

800px-esztergom_eusebius.JPGBoldog Özséb szobra Esztergomban

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Boldog_%C3%96zs%C3%A9b#/media/F%C3%A1jl:Esztergom_-_Eusebius.JPG)

Ennek a rendelkezésnek közösségformáló ereje volt, amely közösséghez később csatlakoztak a pécsi és egri egyházmegye területén élő remeték. Özséb 1270. január 20-án az általa alapított keresztúri monostorban hunyt el.

boldog_ozseb.jpgBoldog Özséb, a Pálos Rend alapítója

(Kép: http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/20151231-palosok-anjou-karoly-boldog-ozseb-szerzetesrend-kozepkor-felvilagosodas-ii-jozsef.html)

1300-ban Lőrinc keresztúri perjel felépítette Buda mellett, a mai Hárshegy déli oldalában a Szent Lőrincről elnevezett monostort. 1309-től a remetéket egyre többször a Thébai Első Remete Szent Pál testvéreinek nevezték (akinek történetét itt lehet olvasni). 1328-ban XXII. János pápa engedélyezte a rend számára az ágostonos Regulát, a káptalanon a generális perjel megválasztását, továbbá felmentést kaptak a tizedfizetés kötelezettsége és a helyi zsinaton való kötelező részvétel alól. A rend tagjai 1341-től kötelező erővel fehér ruházatot hordtak az addigi szürke helyett, megkülönböztetve magukat a többi remetétől. 1352-ben VI. Kelemen pápától engedélyt kaptak a hozzájuk közel álló világiak gyóntatására.

20170608_112759.jpgA rend tagjai 1341-től kötelező erővel fehér ruházatot hordtak

 

A Pálos Rend Nagy Lajos korában

Nagy Lajos (1342-1382) volt a magyar királyok közül a rend első nagy jótevője: több monostort alapított, közülük jelentőségben kiemelkedett a Nosztrai, valamint XI. Gergely pápa az ő közbenjárása folytán nyilvánította a püspöki joghatóságot a pálosok fölött semmisnek, ezzel a rend tagjait, valamint az összes monostort közvetlenül a Szentszék alá rendelte.

1_terkep_4.jpghttp://imrikzsofia.hu/a-palosok-patronaja-a-czestochowai-fekete-madonna

02_nagy_lajos2.jpgNagy Lajos király szobra Márianosztrán

A remeték napjai imádsággal, olvasással, elmélkedéssel és kétkezi munkával teltek. Kőből vagy téglából épült monostoraik a templomok északi oldalán emelkedtek.

palos_gyogy-_es_fuszerkert.jpgPálos gyógy- és fűszerkert

Nagy Lajos a győztes velencei háborút lezáró torinói békeszerződés egyik pontjában kötelezte Velence városát Remete Szent Pál ott őrzött, mumifikálódott – fej nélküli – holttestének átadására. 1381-ben titokban Budára szállították Szent Pál testét, amit egy hónappal később fényes körmenettel a budaszentlőrinci monostorba vittek át.

20171001_173640.jpgNagy Lajos Diósgyőr vára előtt fogadja a Remete Szent Pál ereklyéit hozó velencei békeküldöttséget (A kép a lillafüredi Palotaszállóban látható)

Idővel külön kápolnát építettek a szent maradványait magában foglaló díszes márványkoporsó részére és Budaszentlőrinc az ország egyik legnépszerűbb zarándokszentélye lett. Nagy Lajos az ereklye magyar földre hozatalával Remete Szent Pál oltalmába ajánlotta hazánkat, s ettől kezdve a thébai sivatag szentje Magyarország társvédőszentjeként szerepelt.

remete_szent_pal.jpgRemete Szent Pál (Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01948/html/index413.html)

Később II. Lajos király (1516-1526) a csehektől megszerezte Remete Szent Pál fejét is, amit a koporsóba helyeztek a holttest mellé 1523-ban. A pálosoknak 1400 táján negyvenhét, 1470-ben ötvenegy, Mohács évében pedig már hatvannyolc monostoruk volt a Magyar Királyság területén, a Dráván túliakat figyelmen kívül hagyva, ezen kívül megtalálhattuk őket többek között Lengyelországban, a szlavón és a német területeken.

20170608_112715.jpgPálos kolostorok a Kárpát-medencében

 

Mátyás király kora, majd a Mohács utáni évek

Nagy Lajos után Mátyás király (1458-1490) volt az a magyar uralkodó, aki a pálosokat leginkább támogatta.

09_hunyadi_matyas1.jpgMátyás király is bőkezűen támogatta a pálosokat

Kijárta a Szentszéknél számukra azokat a más rendekhez tartozó monostorokat, amelyek az ott élők megfogyatkozása miatt elnéptelenedtek. Így került át a premontreiektől a pálosokhoz a zsámbéki és a csúti monostor, a bencésektől a visegrádi és a szentjobbi monostor, valamint a Óbudához közeli Fehéregyház. 

a_palos_rend_cimere.jpgA Pálos Rend címere

(Kép: http://termeszetbaratikor.network.hu/blog/termeszet-barati-kor-blogja/760-eve-mukodik-a-magyar-palos-rend)

Az 1526-os mohácsi csatát követően a törökök a budaszentlőrinci főmonostort teljesen kifosztották, szerencsére Remete Szent Pál holttestét a mohácsi vereség hírére a pálosok északra menekítették, Trencsén várába. A következő év során azonban Trencsén ostromakor a vár kigyulladt, és a szent teteme a lángok martaléka lett. Az ország három részre szakadt, a pálosok monostorainak nagyobb része elpusztult, a remeték a Felvidékre, a Dráván túlra vagy külföldre menekültek, mások a falvakban húzták meg magukat. Ezekben a válságos évtizedekben a pálosok sorából emelkedett ki Martinuzzi „Fráter” György, aki szívén viselte a magyarság sorsát. Ő rakta le a későbbi Erdélyi Fejedelemség alapjait, mely aztán az elkövetkező évszázadokban viszonylagos függetlenségét megtartva fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

frater1.jpgMartinuzzi Fráter György, „a Fehér Barát" (Kép: http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15899)

A „Fehér Barát” igyekezett lavírozni a török és a Habsburg befolyás között, mígnem 1551-ben a Habsburgok végül aljasul meggyilkolták alvinci kastélyának kápolnájában. A törökök mellett a magyar főurak is felléptek a pálosokkal szemben, birtokaikat elvették, valamint a reformáció terjedése is elősegítette a monostoraik elnéptelenedését. A máriavölgyi monostor távol a török dúlta területektől, közel Nagyszombathoz és Pozsonyhoz, a Királyi Magyarország katolikusainak két fellegvárához, idővel átvette Budaszentlőrinc szerepét, a rend központjának számított és a generális perjelnek otthont adott. A monostorokból elmenekített okleveleket, rendi iratokat itt gyűjtötték egybe.

A törökök kiűzését követően

Buda 1686-os visszafoglalása után 1715-ben elkezdődött a pesti pálos rendház építése és négy középkori monostort sikerült újjáéleszteni: Márianosztrát, Tüskevárat, Diósgyőrt és Máriacsaládot. Mellettük nyolc helységben kisebb, néhány főnek otthont adó rezidencia létesült. A magyar rendtartományt 1721-ben tizenhét monostor illetve rezidencia alkotta, 161 rendtaggal. A XVIII. századtól a pálosok részt vállaltak a világi ifjúság oktatásában.

A rend eltörlése

A rend sorsa azonban megpecsételődött, amikor II. József 1786. február 7-én aláírta a rendek eltörléséről intézkedő rendeletet, ekkor a magyar rendtartománynak 24 monostorban, illetve rezidencián összesen 313 tagja volt.

ii_jozsef.jpgII. József, „a kalapos király" (Kép: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index608.html)

I. Ferenc császár több rendet – bencések, ciszterciek – visszaállított, azonban a pálos rendet nem, annak magyar szellemisége miatt, továbbá azért, mert az elkobzott vagyonukat nem kívánták visszaadni. Ezek után hosszú ideig csak a lengyel területen működött két pálos kolostor.

A Pálos Rend XX. századi története

A pálosok végül 1934-ben térhettek vissza szülőföldjükre, és kezdhették meg újból – majd 150 év kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát, azonban a második világháború után, a kommunizmusban újra üldözni kezdték őket, államosítások, letartóztatások és deportálások sújtották az egyházakat és azok tagjait. A rendszerváltozás után Árva Vince atya felélesztette, és újból működésbe hozta Márianosztrán a pálosságot és Budapesten a Sziklatemplomot, melyet jelenleg a lengyel vonalú pálosok használnak.

644941.jpgÁrva Vince atya (Kép: http://magyartheologia.lapunk.hu/?modul=galeria&a=30935)

Pázmány Péter azt monda: „Ha valaki Magyarország sorsos állapotját látni kívánja, tekintse Első Remete Szent Pál szerzetét. És ha azt virágjában tündökölni látja, tudja meg, hogy az országnak is jól vagyon dolga, mert jó rendben a szénája.”

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.palosrend.hu/images/rendrol/150730_torok_legeza_palos_pdf.pdf

http://www.koh7.hu/5_irasok/101220_palos/palos_02rend.html

http://hunhir.info/?pid=ony&id=000877

http://www.origo.hu/hirmondo/tudomany/20151231-palosok-anjou-karoly-boldog-ozseb-szerzetesrend-kozepkor-felvilagosodas-ii-jozsef.html

http://www.enkarapilisszanto.eoldal.hu/cikkek/arva-vince-palos-atya/a-palos-rend-tortenete.html

http://www.baranta.org/index.php/magyarsagtudomany/item/164-bunyevacz-zsuzsa-riport-arva-vince-atyaval-az-utolso-palossal

http://epa.oszk.hu/02300/02387/00003/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2013_1-2_023-035.pdf

http://mek.oszk.hu/00800/00841/html/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr3912452353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása