Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Regéci vár

Ahol II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát töltötte

2017. május 31. - Egri Gábor

Regéc várát eddig kétszer látogattuk meg, első alkalommal 2015 augusztusában, nyári hőségben sétáltunk fel a 639 méter magas Várhegyre, 2017. januárjában pedig fél méteres hóban küzdöttük fel magunkat a néhol elég keskeny és meredek ösvényen. A vár Regéc és Mogyoróska község között található, mindkét településről el lehet érni egy háromnegyed órás túrával.

A 39-es főútról Abaújkérnél tértünk le észak felé, elhaladtunk Boldogkőváralja mellett, majd rövidesen egy elágazáshoz értünk, ahol balra lehet tovább haladni Vizsolyra, Regéc felé azonban jobbra kell indulni Korlát, majd Fony települések irányába. Fony után a fokozatosan emelkedő és éles kanyarokkal tűzdelt szerpentinen nemsokára elérhetjük Regécet, vagy ha hamarabb letérünk jobbra, akkor Mogyoróskát. Az elágazásnál már látszik a távolban a vulkanikus eredetű hegycsúcson trónoló vár.

20170120_125313_richtone_hdr.jpgA távolban már látszott a vulkanikus eredetű hegycsúcson trónoló vár

2015. augusztus 28-án Regécről indultunk el a vár meghódítására, a Fő útról halad déli irányba egy autós várfeljáró (térkép: itt), azon lehetett egy darabig menni kocsival, aztán az 1. számú parkolónál letettük a járművet és gyalog folytattuk az utunkat, amely fokozatosan emelkedett, de nem meredeken és végig olyan széles volt, hogy egy kocsi elférjen rajta. Szerencsére azonban a várig nem lehetett bárkinek járművel felmenni, mert az utat a 2. számú parkoló után egy sorompó zárta le, így nyugodtan tudtuk élvezni az erdő csendjét. Akkor még folytak a várban az Öregtorony helyreállítási munkálatai, ezért nem volt látogatható.

20150828_180942.jpg2015 augusztusában az Öregtorony helyreállítási munkálatai folytak

2017. január 20-án Mogyoróskáról indultunk el, a kocsit a Fő utca – amelyre a Szent Péter és Pál apostolok templománál tértünk le balra – végét jelző behajtani tilos táblánál hagytuk, majd a Kéktúra útvonalán haladtunk az egyre emelkedő havas úton. A szélesebb útról egy keskeny gyalogösvényre tértünk rá, majd elkezdtünk felkapaszkodni a várhoz.

20170120_151702_richtone_hdr.jpgÚtban a regéci várhoz 2017 januárjában

A meredek havas ösvényen nehezen haladtunk, néha megcsúsztunk, míg kimelegedve felértünk a Regéc felől a várhoz vezető szélesebb útra. Mivel 2016. május 7-én megnyitásra került a helyreállított Öregtorony, idén már azt is meg tudtuk látogatni.

jpg_menukep2_php.jpgLégi felvétel a várról (Kép: http://www.regecivar.hu/)

Az Öregtorony a vár legkorábbi része

A Regéc név szláv eredetű, jelentése szarv és a hegy formájára utal, mivel annak északi és déli csúcsa, valamint a kettő közötti hegynyereg nyugatról és keletről nézve szarv-formát mutatnak. A hegy nevéről kapta később a regéci vár is a nevét. Építésének pontos időpontját nem ismerjük, valószínűleg a tatárjárás után épülhetett. Egy 1298-as oklevél arról számol be, hogy az 1285-ös második tatárjárás során Regéc alatt ütközött meg az egyik tatár sereggel a Baksa nembeli Simon fia György vezette magyar sereg. Egyes álláspontok szerint akkor már állt a hegyen a regéci vár legkorábbi része az Öregtorony, míg mások úgy vélik, hogy az oklevélben szereplő Regéc megnevezés csak a hegyre utal, ekkor a vár még nem épült fel. 1307-ben azonban már biztosan létezett a vár, ebből az évből származik egy Aba Amádé nádor által a várban kiállított oklevél. Ebből valószínűsíthető, hogy a várat valamikor a XIII-XIV. század fordulóján az Aba nemzetség egyik tagja építtette. Ekkor még csak az Öregtorony és az ahhoz hozzákapcsolódó íves vonalú várfal (Felsővár) épült meg az északi sziklacsúcson, a toronynak azonban csak az alsó szintje származik ebből a korból, a felső szintjeit az 1540-es években teljesen újjáépítették.

14_szazad_05.jpgA XIII-XIV. század fordulóján épült fel az Öregtorony és az ahhoz hozzákapcsolódó íves vonalú várfal (Kép: http://www.regecivar.hu/14_szazad/)

Aba Amádé nádort 1311-ben meggyilkolták a kassai polgárok, a város és Amádé fiai között kitört konfliktusban I. Károly király (1308-1342) Kassa mellé állt, és az 1312-ben megvívott rozgonyi csatában legyőzte a Csák Máté által támogatott Amádé fiakat, akiknek valamennyi birtokát – Regécet is beleértve – a király elkobozta.

14_szazad_04.jpgAz Öregtorony a vár legkorábbi része, később itt épült fel a Felsővár

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

A vár királyi adományként Petenye fia Péter birtokába került, de rövid idővel ő is szembefordult I. Károllyal, így 1316-ban a király csapatai ostrommal vették be Regécet, ami 1427-ig királyi birtok volt.

Regéc, mint királyi birtok

A XIV. században a vár szolgálati birtokként a Drugeth család birtokába került, ott őriztette a nagyhatalmú, befolyásos család az okleveleit.

14_szazad_06.jpgRegéc egészen 1427-ig királyi birtok volt (Kép: http://www.regecivar.hu/14_szazad/)

A század második felében Nagy Lajos király (1342-1382) – aki uralkodása során sokat tartózkodott diósgyőri várában – több alkalommal is megfordult a regéci várban vadászat céljából. Ebben az időben a Felsővárat teljesen átépítették, az íves vonalú várfalat lebontották és egy négyszögletes alaprajzú várat építettek fel, a falak belső oldalán többhelyiséges, emeletes épületszárnyakkal.

A vár a XV. században

1427-ben Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) a török elől a Magyar Királyság területére menekült szerb despotának Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adományozta Regéc várát, több más birtokkal – köztük Boldogkő és Munkács várával – egyetemben. 1459-ben a vár visszakerült a király tulajdonába, azonban öt évvel később, 1464-ben Mátyás király (1458-1490) azt örök birtokként a Szapolyai családnak adományozta. A XV. század közepén a hegynyerget az északi és déli sziklacsúcs között, a ma is álló keleti és nyugati várfallal teljesen lezárták – ez lett később a Középső vár nevű várrész –, továbbá a déli sziklacsúcson megindult az Alsóvár kiépítése is.

15_szazad_vege_06.jpgBal oldalon látható a déli sziklacsúcsra épített Alsóvár, amit a nyugati és keleti várfallal lezárt Középső vár kötött össze a jobb oldalon látható Felsővárral, ahol az Öregtorony is található

15_szazad_vege_03.jpgDélnyugati irányból nézve, a közelebb eső rész az Alsóvár (Képek: http://www.regecivar.hu/15_szazad_vege/)

Mohács után

1526-os mohácsi csatavesztést követő trónharcok során a várat többször megostromolták, egyes források szerint Habsburg I. Ferdinánd császár hadvezére, Salm Miklós el is foglalta és a várat Ferdinánd Serédy Gáspár felső-magyarországi főkapitánynak adományozta.

15_szazad_kicsi_regec.jpgA vár északnyugatról nézve (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

Később a vár Alaghy (Békény) Gáspár birtokába került – aki korábban regéci várnagy is volt –, az ő lányának, Alaghy Juditnak a második férje Rákóczi Zsigmond volt, a Rákócziak felemelkedésének megalapozója, aki Szerencsen rendezte be birtokainak központját.

15_szazad_regec_app_ii.JPGRegécet a XVI. század során többször is megostromolták (Kép: http://www.regecivar.hu/15_szazad_vege/)

A vár XVII. századi története

A XVII. század elején, házasság révén két főűr is szemet vetett a tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődő regéci uradalomra: a Habsburg-párti Esterházy Miklós nádor és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem. Alaghy Menyhért 1631-es halálát követően Habsburg II. Ferdinánd jóváhagyásával végül Esterházy szerezte meg Regécet 1635-ben, azonban nem sokáig volt a birtokában, ugyanis I. Rákóczi György 1644-ben ostrommal elfoglalta. Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghalt, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg. A XVI-XVII. században az építkezések fő színtere a Középső vár volt. Ebben az időszakban épült ki a főúri udvartartásnak is helyet adó keleti és nyugati palotaszárny, valamint a várat védőművekkel erősítették meg.

04_felso_nagy_regec.jpgBalra a nyugati, míg jobb oldalon a keleti palotaszárny (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

A vár északnyugati sarkán felépült a Kútbástya, tőle délre a nyugati várfal északi szakaszát egy belső köpenyfallal megerősítették és felmagasították.

regec_app_iii.JPGRegéc a XVII. században, nyugatról nézve (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

Újjáépítették a vár Öregtornyát, melynek sarkához, a könnyebben támadható keleti oldal északi végén egy rondellát, az úgynevezett Kerekded (vagy Kerek) bástyát építették fel.

07_also_kicsi_regec.jpgA kép jobb oldalán látható az Öregtoronyhoz csatlakozó északkeleti Kerekded bástya, középen a Kis bástya, majd attól délre a külső várfal

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

A keleti várfal középső szakaszának külső oldalán felépült a Kis bástya, melytől délre egy külső várfalat is építettek a várfal külső oldala elé, mely külső fal az Alsóvárat kelet felől védő többszintes sokszögű bástya északi oldaláig húzódott. A vár keleti oldalát árokkal és annak külső oldalán kialakított, ma is meglévő sánccal védték.

16_szazad_also_kicsi_regec.jpgA vár könnyebben támadható keleti oldalát sánccal is védték (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

A várban a különböző palotaépületek, kápolna, gazdasági építmények és hadászati létesítmények mellett helyet kapott egy különleges, török falicsempékkel (bokályokkal) burkolt fejedelmi fogadószoba is, ez volt az úgynevezett Bokályos szoba.  

03_felso_nagy_regec.jpgA várudvar (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

II. Rákóczi Ferenc és a regéci vár

I. Rákóczi Ferenc – I. Rákóczi György unokája – 1666-ban vette feleségül Zrínyi Ilonát, fiúk II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született meg. A csecsemő még nem volt négy hónapos sem, amikor meghalt I. Rákóczi Ferenc, az özvegye pedig 1677-ben Regécre költözött az akkor egy éves fiával. II. Rákóczi Ferenc a regéci várban töltötte gyermekkorának első időszakát, egészen öt éves koráig élt ott.

16_szazad_regec_vargrafika.jpgII. Rákóczi Ferenc a regéci várban töltötte gyermekkorának első időszakát

(Kép: http://www.regecivar.hu/2_rakoczi_ferenc_gyerekkora/)

Zrínyi Ilona rövidesen megismerkedett és összeházasodott a bujdosó kurucok vezérével, Thököly Imrével, majd előbb Patakra, onnan pedig Munkácsra költözött a család. 1683 májusában a Habsburgok elleni Thököly-felkelés során, Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot Szirmay Miklós várkapitány vezetésével, a vár a kurucok fontos bázisa.

regec02.jpgA Thököly-felkelés során a vár a kurucok fontos bázisa volt (Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

A vár pusztulása

Az osztrákok nagy erőkkel készültek Regéc ostromára, amikor a váradi pasa a hozzá segítségért érkező Thökölyt foglyul ejtette és előbb Jenő várába, majd Nándorfehérvárra szállították vasra verve. A fejedelem fogságának hírére megmaradt 17-18 ezer katonája csatlakozott Habsburg I. Lipót császár seregéhez, akinek csapatai sorra foglalták el a felső-magyarországi várakat, köztük 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is megnyitotta a kapukat, akárcsak Boldogkő várának és Szádvárnak a védői.

16_szazad_also_kicsi_regec_1.jpg1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is megnyitotta a kapukat a császári csapatok előtt

(Kép: http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/)

Fél évvel később 1686. május másodikán – egy császári rendelet értelmében – Caprara császári generális csapatai megkezdték a vár lerombolását. Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharcban már nem volt, annak bukása után 1711-ben a császár elkobozta és osztrák hercegek kezébe került, akik további pusztulásával mit sem törődtek. A vár elpusztított falaiból megmaradt kövek nagy részét a környékbeliek építkezésekhez széthordták.

mult-00.jpgA regéci vár a helyreállítás megkezdése előtt

(Kép: http://www.koh7.hu/1_muemlek/130118_regec_faljav/allagvedelem.html)

A vár helyreállítása

1949-ben a várat államosították, feltárását 1999-ben kezdték meg és azóta is folyik.

mult-011.jpgKilátás az Alsóvárból a helyreállítások előtt, háttérben az egykori Felsővár és az Öregtorony maradványai

(Kép: http://www.koh7.hu/1_muemlek/130118_regec_faljav/allagvedelem.html)

2003-ban helyreállították a vár északkeleti, kerek bástyáját (Kerekded bástya), majd 2015-ben újjáépült a négyszintes Öregtorony, amelyben kiállítótér létesült, felépült a várbeli információs épület és a vár keleti oldalán a várárokban egy kulturális rendezvénytér, továbbá a faluban egy látogatóközpont.

20150828_182202.jpg2015-ben újjáépült a négyszintes Öregtorony

jpg_menukep_php.jpgRegéc vára napjainkban (Kép: http://www.regecivar.hu/)

Miután kifújtuk magunkat, a vár bejáratánál épült új, igényes és komfortos fogadóépületnél megvettük a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni: http://www.regec.hu/modules/news/). Egy finoman emelkedő alagúton jutottunk be a Felsővárba, majd az átjáró után lépcsőkön mentünk fel a falak mentén futó gyilokjáróra. A téli hidegben rajtunk kívül senki sem volt a várban, nyugodtan felfedezhettük az északi sziklacsúcsra épült Öregtorony nemrég átadott épületét, amelynek négy szintjén fedett kiállítótér várja az érdeklődőket kőtárral és multimédiás eszközökkel.

20170120_134348_richtone_hdr.jpgAz Öregtorony, mellette pedig a Kerekded (Kerek) bástya

A torony legfelső szintjén körbefutó kerengőről csodálatos kilátás nyílik mind a várat körülölelő hegyekre, mind a vár romjaira, köztük az Alsóvárra, valamint a keleti és nyugati palotaszárny maradványaira.

20170120_141111_richtone_hdr.jpg

20170120_141358_richtone_hdr.jpgKilátás az Öregtoronyból

20170120_141509_richtone_hdr.jpgA Középső vár a keleti és nyugati palotaszárny maradványaival, majd távolabb az egykori Alsóvár

A Felsővár után a Középső vár romos falai között sétáltunk, sajnos a hó nem volt mindenhol eltakarítva, így nem láttuk azokat az új falakat, amelyek a tavalyi ásatás során kerültek elő. A vár helyreállításának következő szakaszában – a vár szerepel a Nemzeti Várprogramban – a palotaszárnyakat építik újjá és tovább folyik majd az Alsóvár régészeti kutatása.

20170120_144737_richtone_hdr.jpgTovább folyik majd az Alsóvár régészeti kutatása

Miután felsétáltunk az Alsóvár maradványainak legmagasabb pontjához vezető lépcsőn, letekintettünk a Középső várra és azon túl az Öregtoronyra.

20150828_182717_richtone_hdr.jpgAz épülő Öregtorony az Alsóvárból nézve 2015-ben

20170120_142904.jpgA már helyreállított Öregtorony 2017-ben

Körülölelt bennünket a téli táj csendje, a havas hegyek megkapó látványt nyújtottak, alattunk sok helyen érintetlen hó fedte a vár romjait is. Nyáron pedig a zöld különböző árnyalatiban pompázik a környék és madarak cikáznak a levegőben, a regéci várat minden évszakban érdemes felkeresni.

20150828_181649_richtone_hdr.jpgKilátás nyugati irányba 2015 augusztusában

A várból több, mint fél óráig tartott, mire visszaértünk Mogyoróskára. Eredetileg át akartunk még menni Regécre, hogy megnézzük a Látogatóközpontot, amit szintén 2015/2016-ban építettek, de a várnál azt az információt kaptuk, hogy még nem adták át. A Regéc település központjában található fogadóépületben a „A Gyermek a várfalak között” című állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc regéci gyermekéveiről ad képet, emellett I. Rákóczi György fejedelem korától a Rákóczi-szabadságharc időszakáig a fejedelmi család magánéletével is megismerteti a látogatót, míg a vetítőteremben azt a 3D-s alkotást lehet megnézni, amelyet régészeti és levéltári kutatások alapján készítettek, és a vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be. 

További képek Regéc váráról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

 

Végül négy videó a várról és a Zemplénről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.regecivar.hu/

http://kirandulastippek.hu/zemplen/regeci-var

http://www.varkapitanysag.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=111&Itemid=144

http://mult-kor.hu/20080208_hetvegi_varkalauz_regec

http://pazirik.hu/projekt/regeci-var/

http://www.turistamagazin.hu/ujdonsagok-a-regeci-varnal.html

http://www.koh7.hu/1_muemlek/130118_regec_faljav/allagvedelem.html

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr6812545025

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása