Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Sárospataki Rákóczi-vár

A Perényiek idején épült vár, ami később a Rákócziak birtokába került

2017. július 22. - Egri Gábor

2015-ben Sátoraljaújhelyről hazafele jövet, a Megyer-hegyi tengerszem megtekintése után megálltunk a 37-es főút mentén fekvő Sárospatakon, hogy megnézzük a Rákóczi-várat, amely hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, és ami az 500 forintos papírpénz hátoldalán is látható. A 37-es főúton Sárospataknál van egy körforgalom, ott kellett letérni a város felé vezető Wesselényi útra, ami bevitt minket a központba. Áthaladtunk a vasúti síneken és onnantól kezdve előbb az Eötvös úton, majd az Erdélyi János úton mentünk tovább, míg egy nagyobb kereszteződéshez érkeztünk. Ott lefordultunk jobbra a Rákóczi útra és bal kéz felé már ott is volt a sárospataki Rákóczi-vár, amelyet valójában a Perényiek építettek, míg a Vörös-torony már a Pálóczyak idején elkészült.

A kocsit a közeli Arad utcában lévő parkolóban hagytuk, onnan sétáltunk vissza a várhoz. 2017 januárjában újra Sárospatakon jártunk és természetesen nem felejtettük el meglátogatni a fehérbe öltözött erősséget sem. Sajnos a hó miatt csak néhány ösvény volt járható, és az Olaszbástyához sem tudtunk kimenni, de így is majdnem egy órát töltöttünk a Várkertben. A mai bejegyzésem a két kirándulásunk összefoglalója, vegyesen lesznek benne nyáron és télen készült képek a várról.

galery_image_php.jpgSárospatak vára a Bodrog partján épült fel

(Kép: http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=552)

Patak alapítása

A honfoglaló magyarság a IX. században telepedett meg az ország északkeleti részén, a Bodrog mentén és hozta létre Patak települését. I. András király (1046-1060) csere útján szerezte meg Patak birtokát, mert azt vadászatra alkalmasnak találta. Felesége, Anasztázia királyné – Jaroszláv kijevi nagyfejedelem lánya – is szívesen lakott ezen a vidéken, közel a hazájához és távol a fenyegető német támadásoktól.

andrew_i_chronica_hungarorum.jpgI. András király idejében Patak királyi birtok lett

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Andr%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly)

Az 1241/42-es tatárjárás elkerülte Patakot, a mongolok elvonulását követően IV. Béla (1235-1270) innen írt levelet 1250-ben IV. Ince pápának. „Sok tanácskozás után abban állapodtunk meg, hogy nekünk is, egész Európának üdvösebb lesz, ha a Duna vonalát várakkal erősítjük, mert ez az ellenállás vize.”

Castrum Patak, a sátoraljaújhelyi vár

Csakhamar nem csak a Dunánál, hanem szerte az országban várak épültek, ekkor épült fel Pataktól mintegy tíz kilométerre északra, a Sátor-hegy nyúlványán egy kővár – sátoraljaújhelyi vár –, amit a kora középkori oklevelekben „castrum Patak” néven említettek, ezért régebben tévesen úgy vélték, hogy a vár a Bodrog mentén, a mai Sárospatak területén állt. Napjainkban még tart a sátoraljaújhelyi vár régészeti feltárása a Várhegyen, ami a XVI. század közepéig állt fenn. 1285-ben a második tatárjárás idején – amelynek során Regéc alatt ütközött meg az egyik tatár sereggel a Baksa nembeli Simon fia György vezette magyar sereg – az országba betörő támadók Patak városát feldúlták, lakosait plébánosukkal együtt elhurcolták.

Az Árpád-ház kihalását követő trónharcok

Miután 1301-ben férfiágon kihalt az Árpád-ház, trónharcok törtek ki az országban, a kiskirályok pedig saját hatalmuk kiépítésén munkálkodtak. 1311-ben a kassai polgárok meggyilkolták a fölöttük zsarnokoskodni akaró Aba Amádé tartományurat, akinek fiai – miután I. Károly király (1308-1342) közvetítésével kiszabadultak a kassaiak fogságából – a király ellen fordultak és Patakra támadtak, de a helybeli lakosok Petenye fia Péter báró és a Baksa nemzetség segítségével visszaverték őket. 1312-ben csapott össze Rozgonynál I. Károly serege a Csák Máté tartományúr által támogatott Amádé fiak seregével, amelyből utóbbiak kerültek ki vesztesen, a király pedig minden vagyonukat elkobozta.

A Pálóczyak birtoka

Sárospatak az Anjou-korban királyi birtok volt és a jelentős privilégiumok által segítve ismét fejlődésnek indult, a XIV. század folyamán királynéi uradalmi birtokként szőlőtermelő mezővárossá emelkedett. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1390-ben Patak és Újhely városát a közelükben álló Patak (Újhely) várával együtt az őt trónra segítő bárónak, Perényi Miklós szörényi bánnak és fiainak adományozta. A Perényiek halálát követően Pálóczy (vagy Pálóczi) György esztergomi érsek – Zsigmond hű embere, majd 1438. január 1-jén ő koronázta meg Habsburg Albertet (1437-1439), amiért megkapta Drégely várát, valamint Dédes várát – kezébe került mind Patak és Újhely, mind a pataki (újhelyi) vár. Az 1440-es években előbb Perényi János, majd a királyság északi vármegyéibe betörő husziták foglalták el a települést. 1458 augusztusában Hunyadi Mátyás király (1458-1490) seregvezére, Rozgonyi Sebestyén királyi lovászmester, Héderváry egri püspök és Magyar Balázs báró egyesített csapatai a botkői csatában bekerítették és teljesen szétverték a Patakon tanyázó 2500 fős huszita hadat, ezzel Sárospatak ismét visszakerült a Pálóczy család birtokába. A Pálóczyak és a ruszkai Dobó család – amelynek leszármazottja volt a híres egri hős, Dobó István – közös őstől származtak, egy címert használtak.

dobo_csalad_cimere.pngA Dobó család címere, mely közös volt a Pálóczyak címerével

(Kép: https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Dob%C3%B3_c%C3%ADmer)

A nemzetség közös őse Pányoki (Pánki) Gergely vagy György volt, akinek fia, Jakab Ung vármegye főispáni tisztét is viselte IV. (Kun) László király (1272-1290) idején. Az egyik fiáról, Pánki Dobóról, I. Károly király kedvelt udvari vitézéről kezdték a Dobó családot ruszkai Dobó családnak nevezni, megkülönböztetésül rokonaiktól, a Pálócz váráról elnevezett Pálóczyaktól.

238.bmpA Pálóczy és a Dobó család közös őstől származott

(Kép: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/potlek-kotet-D207/dobo-csalad-D73C/)

Luxemburgi Zsigmond idejében a Pálóczyak a Magyar Királyság első zászlósurai közé emelkedtek, a híres családból a XV. század folyamán országbíró, esztergomi érsek és titkos kancellár is kikerült. Mátyás 1465-ben engedélyt adott Pálóczy László országbírónak, hogy Sárospatak mezővárosának északi szélén, a Héce nevű településrészen álló udvarházukat vár módjára falakkal és bástyákkal megerősíthesse. A bárói család másik ága a település déli végén építtetett ugyanekkor egy udvarházat magának, és valószínűleg ekkor – a XV. század végén, vagy a XVI. század elején – épült meg a Vörös-torony is. Pálóczy Antal báró Zemplén vármegye főispánja 1526-ban a mohácsi síkon hősi halált halt és vele férfiágon kihalt a dúsgazdag Pálóczy család.

036.bmpA Pálóczy család

(Kép: http://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/paloczy-csalad-paloczi-7C23/#Nagyivan^Destination-888)

Perényi Péter és Perényi Gábor építette a pataki várat

Az országban anarchia tört ki, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd a magyar trónért harcolt, miközben a török egyre nagyobb részt foglalt el a széthulló királyság területéből. Perényi Péter koronaőr, abaúji főispán – aki abban az időben a közeli füzéri és ónodi várat is birtokolta – a gazdátlan pataki és újhelyi uradalmat, valamint Dédes várát elfoglalta és Patakot északon kiépülő tartományának központjává tette. Délen a Perényiek siklósi vára és az ottani birtokok már közel estek az egyre terjeszkedő törökökhöz, így Perényi Péter jónak látta az ország biztonságosabb részén új birtokközpont kiépítésébe kezdeni, amit a Mohács utáni zavaros időkben meg is tudott valósítani.

250px-perenyi_peter.jpgPerényi Péter koronaőr

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Per%C3%A9nyi_P%C3%A9ter_(korona%C5%91r)

Perényi 1527-ben Ferdinánd oldalára állt és átadta neki – a Szapolyai 1526-ban történt megkoronázása óta – a füzéri várban rejtegetett Szent Koronát. Cserébe megkapta Patak – melyre a ruszkai Dobó család is igényt tartott – és az egri püspökség haszonélvezetét. A Perényiek és a Dobók közötti ellenségeskedés a Pálóczy örökség miatt tört ki, melynek során 1542-ben Perényi Péter elfogatta és dédesi várában tartotta fogva Dobó Ferencet, az egri hős Dobó István testvérét. A trónharcok idejében egy 1528-as ostrom során romba dőltek a hécei Pálóczy-váskastély falai, ezért 1534-ben Perényi Péter – aki ekkor újra Szapolyai pártján állt – parancsot adott egy új vár felépítésére a Bodrog menti magaslatra – ahol már állt a Pálóczyak által épített Vörös-torony –, amely a családjának székhelye lehet.

20170122_113706.jpgA Vörös-torony valószínűleg a XV. század végén, vagy a XVI. század elején épült

A Vörös-torony mellé húztak fel egy lakóépületet, amit várfallal oltalmaztak, ez lett a belsővár, míg a középkori város központjának déli felét szintén bástyás várfallal és árokkal vették körül. A külsővár területén állt a polgárházak egy része, valamint a plébániatemplom is. A várfalöv sarkain és a nyugati oldal több pontján kiugró bástyák épültek, míg az északi oldal keskeny szakaszát a gótikus plébániatemplom északi fala alkotta.

sarospatakrajzok2.jpgA sárospataki vár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A keleti és déli várfal a Vörös-toronyhoz kapcsolódott – mely inkább csak erődítés jellegű torony volt korábban –, amit pompás lakótoronnyá alakítottak át, belsejében reneszánsz faragványokkal díszített boltozatos termekkel. A pataki építkezéssekkel – amit Alessandro da Vedano vezetett – egyidejűleg Perényi az ónodi várban, a füzéri várban, valamint az egri várban is átalakításokba, építkezésekbe kezdett. 1537-ben Patakon folytattak béketárgyalásokat Ferdinánd és Szapolyai követei, valószínűleg a Vörös-toronyban. Perényi Pétert – aki Szapolyai János 1540-es halálát követően ismét Ferdinánd mellé áll – 1542-ben Ferdinánd parancsára, a törökkel való összejátszás vádjával börtönbe vetették és csak az egri vár átadásának fejében engedték el nem sokkal 1548-ban bekövetkezett halála előtt.

kozepkor_html_m18c3c82f.jpgA sárospataki vár korabeli ábrázolása (Kép: http://tervlap.hu/tovabbkepzes/tananyag/id/1)

A sors furcsa fintora, hogy a Ferdinándnak átadott egri vár új várkapitánya a Perényi családdal ellenséges viszonyban álló Dobó családból került ki, ugyanis ekkor került a vár élére Dobó István. Perényi Gábor országbíró folytatta az apja által Patakon megkezdett munkálatokat, befejezte az 1540-ben megkezdett földszintes palotaszárny építését. Felesége Guthi Országh Ilona volt,annak az Országh Kristóf országbírónak a testvére, aki Sirok várát megerősítette. Perényi Gábor 1567-ben bekövetkezett halálával (35 évesen halt meg) kihalt a főnemesi família és birtokai, köztük a pataki váruradalom visszakerült a királyi Kamara kezelésébe.

Dobó Ferenc és Balassi Bálint

A fényes főúri rezidencia a koronára szállt, abban a további években várkapitányok laktak, a vár pusztulni kezdett, csak a legfontosabb munkákat végezték el a várfalakon és egyéb védőműveken. 1573-ban Dobó Ferenc – az egri hős Dobó István fia, akinek az első felesége az erdélyi fejedelem és lengyel király Báthory István unokahúga, Báthory Erzsébet, míg második felesége Kerecsényi Judit volt – zálogba vette a pataki váruradalmat és megállította annak romlását, helyreállíttatta a várat.

20170718_161123.bmpA ruszkai Dobó család

1583 decemberében elhunyt Várady Mihály – Kisvárda birtokosa –, akinek özvegyét, Dobó Krisztinát (Dobó Ferenc testvérét, Dobó István lányát) 1584 karácsonyán feleségül vette az unokatestvére, Balassi Bálint költő, aki a hozomány megszerzésére fortélyos tervet eszelt ki. Az esküvőt titokban, Dobó Ferenc távollétében tartották Patakon, majd Balassi Bálint és vitézei lefegyverezték a gyanútlan őrséget és Balassi Patak várát, mint felesége hozományát birtokba vette.

balassi_balint_kolto.jpgBalassi Bálint csak rövid ideig volt a pataki vár ura

(Kép: http://www.irodalmilap.net/?q=cikk/1594-majus-30-hunyt-el-balassi-balint-koelto-3)

Sikere azonban nem tartott sokáig, mivel a fellármázott és fegyverre kapott helyi lakosság estére elűzte őt és katonáit. Ezután Dobó Ferenc két pert is indított a költő ellen: a várfoglalás okán felségsértés, a házasság miatt pedig vérfertőzés címén. A házasságot rövidesen érvénytelenítették és Balassi Bálint 1594-ben Esztergom ostrománál elesett. Dobó Ferenc 1602-ben utód nélkül halt meg, azonban korábban újabb kölcsönök fejében megszerezte a szabad végrendelkezés jogát a zálogbirtokra, melyet gondos gazdálkodással felvirágoztatott. A pataki uradalmat Dobó Ferenc unokatestvérének, Dobó Annának a lánya, Perényi Zsófia és férje, valamint az ő fiúk, Székely Jakab örökölte, azonban a császári katonaság megszállta, és Basta generális seregei zsoldjának biztosítására kifosztatta a Vörös-toronyban őrzött Dobó kincstárat. 1605 elején már a Habsburg császári és királyi ház uralma ellen felkelt Bocskai István hajdúkatonái álltak strázsát Patak falain. Bocskai halála után Székely Jakab visszakapta Patakot, de hamarosan ő is meghalt.

I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna

A váruradalom fénykora a Rákócziak idején következett el, ekkor vált fejedelmi központtá. 1608-ban Lorántffy Mihály főnemes – az ónodi vár kapitánya, akinek felesége Zeleméry Borbála örökölte Székely Jakab halála után a Dobó család, valamint a Gutkeled-nemzetségből származó, a Báthoriakkal rokon Zeleméry család vagyonát – vette zálogba a pataki váruradalmat, akinek az akkor már árva lányát, Lorántffy Zsuzsannát 1616-ban feleségül vette I. Rákóczi György, a korábbi erdélyi fejedelem – a Rákócziak felemelkedését megalapozó és a szerencsi református templomban nyugvó – Rákóczi Zsigmond fia. Ugyanekkor Rákóczi György testvére, Rákóczi Zsigmond Lorántffy Máriát vette el. Ezzel Sárospatak a Rákócziak birtokába került és a pataki épületeket jelentős mértékben kibővítették, mivel Rákóczi György Szerencsről Sárospatakra helyezte át birtokainak központját. Újabb bástyákat létesítettek, de a kényelmi szempontokkal is törődtek, emeletet húzva a korábbi lakóépületekre. Rákóczi György 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem mellé állt a Habsburg ellenes harcokban, Patak pedig – mely a Királyi Magyarország és Erdély között félúton feküdt – az erdélyi csapatok kiindulási bázisává vált, ahol Bethlen Gábor többször is vendégeskedett kíséretével. 1620-ban Rákóczi György egy ágyúöntő műhelyet létesített Patakon, aminek nyomait megtalálták a belsővár előtti területen. Ebben az évben halt meg testvére Rákóczi Zsigmond és annak felesége Lorántffy Mária, így a Rákóczi vagyon, valamint a Zeleméry és Dobó vagyon (amit Lorántffy Zsuzsanna örökölt), nagy része Rákóczi György kezébe került, aki 1630-ban I. Rákóczi György néven erdélyi fejedelem lett, így elköltözött Patakról, ahol 1639-ben felrobbant a Vörös-toronyban őrzött lőpor, ami megrongálta annak keleti részét.

lorantffy01.jpgI. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna

(Kép: http://montazsmagazin.hu/hires-magyar-nok-lorantffy-zsuzsanna-fejedelemasszony/)

A helyreállítás során kialakítottak egy fali csempékkel díszített „bokályos szobát”, ahol az erdélyi fejedelem méltóképpen fogadhatta a vendégeit. Ekkor épült fel a déli Lorántffy-szárny, a Lorántffy-loggia is – amely a reneszánsz magyar építészet kiemelkedő alkotása – továbbá fokozták az erődítmény védelmi képességét, felépítették az Új-bástyát, valamint a Vörös-torony körüli ötszögletű párkányban kialakították a kazamatás ágyúlőréseket.

20170122_113426_richtone_hdr.jpgA Lorántffy-loggia a XVII. században épült

 

1648-ban meghalt I. Rákóczi György, akit szerencsétlen sorsú fia, II. Rákóczi György követett Erdély fejedelmi trónján. A védelem fokozása miatt 1656-ban az özvegy Lorántffy Zsuzsanna úrnő a Vörös-torony harmadik emeletének magasságában egy hatalmas, lőrésekkel ellátott ágyúteraszt építtetett. A teher hordozására be kellett boltoztatni a második emeleti nagytermet. 1660-ban Lorántffy Zsuzsanna meghalt Patakon, majd rövidesen fia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem is belehalt a törökkel vívott szászfenesi csatában szerzett sérüléseibe.

Báthory Zsófia és I. Rákóczi Ferenc

II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia és fia I. Rákóczi Ferenc – aki nem követhette apját a fejedelmi trónon – Sárospatakon rendezkedtek be. A bigott katolikus, Habsburg-hű Báthory Zsófia – aki az utolsó férfi Báthorynak, Andrásnak volt a lánya, Báthory Gábor erdélyi fejedelemnek pedig az unokahúga – parancsára elűzték a pataki református kollégium tanárait és diákjait. Rákóczi Ferenc részt vett a Wesselényi Ferenc nádorispán nevével fémjelzett, Habsburg ellenes összeesküvésben, egyes legendák szerint az összeesküvők titkos megbeszélései a pataki vár „Sub Rosa” termében zajlottak.

i_rakoczi_ferenc.jpgI. Rákóczi Ferenc (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc)

Miután az összeesküvés lelepleződött, I. Rákóczi Ferenc csak édesanyja, Báthory Zsófia közbenjárására és hatalmas váltságdíj megfizetése árán kerülte el a halálos ítéletet. Ezen felül 1670-ben német zsoldosokat kellett beengednie váraiba, köztük Sárospatakra is. 1676-ban megszületett I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, II. Rákóczi Ferenc, azonban az apa nem sokkal élte túl fia születését, így 1676-ban a csecsemő II. Rákóczi Ferenc és nővére Julianna lett Sárospatak birtokosa.

II. Rákóczi Ferenc

Rákóczi a gyermekéveit a regéci várban töltötte, majd a család előbb Patakra, majd onnan Munkácsra költözött. A Pataki várat az ott állomásozó német zsoldosoktól az özvegy Zrínyi Ilonát közben feleségül vevő Thököly Imre kurucai foglalták el 1682-ben. Thököly parancsára visszaadták a református kollégium elkobzott javait a visszahívott professzoroknak és diákoknak. A Thököly-féle felkelés bukása után 1685-ben ismét császári sereg szállta meg Patakot. Az 1697-ben szintén a Habsburg elnyomással szemben kitört – Szalontai György és Tokaji Ferenc vezette – hegyaljai-felkelés egyik központja volt Sárospatak, azonban a felkelők hiába próbálták megnyerni vezérüknek a Szerencsen tartózkodó II. Rákóczi Ferencet, ő családjával Bécsbe menekült.

sarospatakrajzok15.jpgSárospatak a hegyaljai felkelés egyik központja volt

(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

A kuruc felkelést a császáriak hamar elfojtották, a Patakra bevonuló katonák teljesen kifosztották a belsővár palotaépületét. 1701-ben II. Rákóczi Ferencet I. Lipót császár parancsára letartóztatták – mert a Habsburgok ellenségével XIV. Lajos francia királlyal szervezkedett – és a bécsújhelyi börtönbe zárták, ahonnan azonban sikerült megszöknie és Lengyelországba menekült. A Pataki várában 1702-ben súlyos károkat okoztak a Haditanács által kimondott robbantások, a külsővár bástyáit ekkor rombolták le, míg a Vörös-torony tetőzete vagy ekkor, vagy az 1703-as tűzvészben semmisült meg. A II. Rákóczi Ferenc zászlaja alatt 1703-ban kitört szabadságharc során a kurucok vonultak be Patakra, azonban valószínűleg gyújtogatás miatt a csapatok bevonulásának estéjén a belsővár palotaszárnyai a tűz martalékai lettek, leégtek a zsindelytetők és a famennyezetes főnemesi szobák díszes berendezései megsemmisültek. A szabadságharc alatt az országgyűlés rendjei üléseztek Sárospatakon – valószínűleg a tető nélküli Vörös-torony felső nagy termében -, ahol a megbeszélések középpontjában a jobbágykatonák szabadsága és a közteherviselés állt. 1708-ban a pataki vár falai között tartották a Rákóczi-szabadságharc híres utolsó, jobbágyfelszabadító országgyűlését.

sarospatak.jpgA Rákóczi-szabadságharc idején Sárospatakon üléseztek az országgyűlés rendjei

(Kép: http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/sarospatak)

A romladozó erődítmények kijavítására nem történtek intézkedések, így a pataki várat 1710 novemberében ágyúlövés nélkül szerezték meg a császáriak.

Patak története a Rákóczi-szabadságharc után

A szabadságharc után 1711-ben a Habsburgok által elkobzott Rákóczi uradalmak közül a pataki birtokot az osztrák Trautsohn herceg kapta meg. A pusztulófélben lévő belsővárban az uradalom hivatalait, raktárait és a tisztviselők szállásait rendezték be, ahol csak a lakhatáshoz való legszükségesebb javításokat végezték el. 1737-ben a külsővár épületei között kitört tűzvész átterjedt a belső palotára is, aminek leégett a zsindelyteteje. Az elkövetkező időszakban a legfontosabb helyreállítási munkálatokat hajtották végre. 1776 és 1806 között a pataki vár kamarai birtok, azután a német Bretzenheim herceg kezébe került, aki utasítást adott a helyreállítási munkálatok megkezdésére. A hatalmas pénzbe kerülő építkezések során a nyugati oldalon lévő bejáratot kétszer is áthelyezték, a déli szárnynak a Vörös-toronyhoz csatlakozó végét a pince boltozatáig lebontották és feltöltötték a belsővár előtti szárazárkot. Az udvari homlokzatok elé boltíves folyosók épültek, a külsővár részben felrobbantott ágyúbástyáit a környékbeli lakosság hordta el, hogy köveiből lakóházakat emelhessen. 1875-ben a Windischgratz osztrák főnemesi család tulajdonába került át a pataki birtok, akik az elhagyatottan álló Vörös-toronyból kibontott reneszánsz ajtó és ablakkereteket a palotaszárnyak szobáiba építették be.

sarospatakrajzok0.jpgA belsővár alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

Az 1945-ös államosítás után az 1960-as években megkezdődött a sárospataki vár évtizedekig tartó régészeti kutatása és helyreállítása, ami napjainkban sem fejeződött be.

sarospatak_vara_4.jpgA belsővár napjainkban (Kép: http://www.legifoto.com/magyar/oldalak/legifotok_a_sarospataki_varrol/)

A kapun belépve a Várkertbe jutottunk, a bejáratnál egy tábla igazított el minket, hogy mit merre találunk.

01.jpgTábla a bejáratnál

Szemben velünk, az ösvényen egyenesen haladva érhettünk el az egykori belsővárhoz, ahol most a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik. Jobbra pedig a történelmi játszótérhez, a külsővár délnyugati sarokbástyájának romjaihoz, majd a kazamatás külső várfal mentén a Veres-bástyához (ami nem keverendő össze a Vörös-toronnyal, utóbbi a belsővár része) vezet ösvény.

a_kulso_var_delnyugati_sarokbastyaja.jpgA délnyugati sarokbástya romjai, mellette pedig a kazamatás külső  várfal

20170806_141312.jpgA délnyugati sarokbástya

20170806_141406.jpgA játszótér és a kazamatás külső várfal

20170806_141423.jpgA Veres-bástya romjai

A délnyugati sarokbástya mögött földsánc húzódik, melynek tetején ágyúdombot alakítottak ki.

39.jpgÁgyúdomb

Mi a bejárattól egyenesen indultunk el először, elhaladtunk Mezei Máté bástyája mellett, ami jobb kézre esett, majd jobb oldalt felbukkant II. Rákóczi Ferenc lovasszobra, mögötte pedig az ágyúöntő műhely, míg balra a Farkas Ferenc Művészeti Iskola és a Borostyán-Múzsák Temploma épületegyüttese volt látható.

20170122_113059_richtone_hdr.jpgEgyenesen indultunk el a belsővár épületei felé

04.jpgAz ágyúöntő műhely

A belső várkapunál találjuk a pénztárat, itt lehet eldönteni, hogy az ember mit szeretne megnézni. Az állandó kiállítások a következők: Rákócziak dicső kora, Vörös-torony, Hegyaljai szőlészet, Olaszbástya kazamata, délnyugati sarokbástya, Reneszánsz konyha és Ágyúöntő műhely. A belépőjegyek áráról itt lehet tájékozódni.

20170122_113311.jpgA belsővár kiállításai

I. Rákóczi György 1631 és 1648 között működő ágyúöntő műhelyébe szerintem megéri bemenni, mert a vár külső udvarán található épületben érdekes kiállítást lehetett megnézni, valamint egy kisfilmet is láttunk arról, hogyan is készültek ezek a tűzszerszámok. Rákóczi korában mintegy 80 ágyút öntöttek ebben a műhelyben, ami a XX. századra teljesen eltűnt, hogy aztán a 2006-ban megkezdett régészeti feltárás után az eredeti alapfalakra építsék fel a mai modern épületet.

20170122_114028_richtone_hdr.jpgA belsővár nyugati főhomlokzata

A Vörös-torony külső védelmi rendszerének fontos része volt a külön belépő megváltása után felfedezhető Olaszbástya. A nagyméretű lőrésekkel tagolt ágyúteremben különböző méretű szakállas puskák másolatai, kerekes agyra (lafettára) szerelt lövegek másolatai, kőből faragott ágyúgolyók láthatók. A keleti folyosóág egyik fülkéjében várbeli katonák mindennapjaiból vett jelenet kapott helyet.

20170122_120852.jpgÁgyú a belsővár délnyugati sarkánál, a Konyhabástya előtt

A Vörös-torony csak tárlatvezetéssel látogatható, míg a Rákócziak dicső kora kiállítást szabadon meg lehet nézni a belépőjegy megváltása után. Választhatunk kombinált jegyet is, amivel a Vörös-torony kiállítást és a Rákócziak dicső korát tudjuk megnézni.

20170122_113230.jpgA belsővár kapuja

A belső várudvarra belépve szemben velünk megpillantottuk a reneszánsz stílusban épült, a palota keleti szárnyát és a Vörös-tornyot összekötő oszlopos-árkádos lépcsőt és a Lorántffy-loggiát, amit I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna építtetett az 1640-es években.

20170122_113550.jpgA Lorántffy-loggia, jobbra pedig a Vörös-torony

06.jpgA loggiához vezető oszlopos-árkádos lépcső

Mellette magasodik a vár legrégebbi része, a négyzetes alaprajzú, ötszintes Vörös-torony, aminek az 1700-as évek eleje óta már nincsen meg a vörös zsindelyteteje. Mi először a Rákócziak dicső kora kiállítást néztük meg, amely a Rákóczi család történetét mutatja be, különös hangsúlyt fektetve II. Rákóczi Ferenc fejedelem életére és a szabadságharc eseményeire. A kiállítás bejárata a loggiához felvezető lépcsősor végén van és a múzeumban fel kell venni egy cipővédő lábzsákot.

20170122_113651.jpg

20170122_113432_richtone_hdr.jpgA belső várudvar

A kiállítás megtekintése után még volt időnk a Vörös-toronyba induló tárlatvezetésig, így kisétáltunk a loggia alatt nyíló kapun az Olaszbástyához, ahonnan ráláttunk a Bodrogra és a vár épületeire.

08.jpgA Vörös-torony a nagy elővédbástyáról nézve

A palota épületének a folyó felé néző oldalán az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten a XVII. századi "Sub-Rosa erkély" ugrik ki.

20170806_141959.jpgA palota Bodrog felé néző oldala, sarkán a Sub Rosa erkéllyel

Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A mögötte található teremben tartották titkos gyűléseiket a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vevő főurak – I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc részvételével – a XVII. század második felében.

20170122_114101_richtone_hdr.jpgA belsővár északi oldala kívülről

34.jpgAz északnyugati sarokbástya és kiugró erkély

Az utolsó állomásunk a híres Vörös-torony volt, amiről gyerekkoromban már annyit olvastam az egyik kedvenc könyvemben, Hollós Korvin Lajos A Vörös torony kincse című ifjúsági regényében.

05.jpgA Vörös-torony nyáron

A kiállításokról nem készítettem fényképeket, mert a fotójegyet drágának találtam. A torony bejárati szintjén az őrség szobái és a tágas sáfárház helyezkedett el. Lementünk a pinceszintbe is, ahol a lakótorony vízellátását biztosító 23 méter mély sziklába vájt kút található. Az első emeleten a kincstár és a levéltár, a második emeleten az ebédlőpalota és lakóterek kaptak helyet. Az egykori kincstárban a XIX. század második felében Árpád-házi Szent Erzsébet – II. András és Melániai Gertrúd lánya - tiszteletére kápolnát szenteltek, aki a hagyomány szerint 1207-ben Sárospatakon született. A harmadik és negyedik szint között védőfolyosók futnak a homlokzatok között és a folyosókból lőrések nyílnak minden irányban, ez is a vár védelmét szolgálta.

20170122_113502_richtone_hdr.jpgÉs a Vörös-torony télen

Néhol egy kicsit összeszűkült a folyosó, de a csoportunk minden tagja végig tudott menni benne. A második szinten található ebédlőpalotában – történelmi elnevezésével az Üregpalota – fogadta 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna. Az Üregpalotához – mely a különösen szép reneszánsz faragványairól és a XVI. századi ornamentális falfestéséről híres – három helyiség, a kis paloták csatlakoznak, melyek közül a legnagyobb Perényi Péter idejében kápolna volt, aztán I. Rákóczi György az átépítések során fejedelmi fogadószobává alakította, melynek gránátalmás, virágos fali csempéit Törökországból hozatták. Ez a híres Bokályos-szoba, aminek egyik fele a torony tetejének leomlásakor leszakadt, az ott lévő csempéket később pótolták, míg a másik felén még az eredeti csempék láthatóak. A torony tetején létesített kilátóteraszról csodálatos kilátás nyílik a Bodrogra, a városra, a távoli hegyekre és jól áttekinthető az egész vár alaprajza.

15.jpgKilátás a Bodrogra a toronyból

23.jpg

25.jpgA belső várudvar felülről nézve

17.jpgA Vörös-torony tetején

Miután lejöttünk a toronyból, kívülről jártuk körbe a belsővár épületeit, majd a téli kirándulásunk során lementünk a Vízi-kapun – mely hosszú ideig a várfallal körülvett Várnegyed egyetlen bejárata volt és a keleti falon nyílt – keresztül a Bodrog partjára.

20170122_114331_richtone_hdr.jpgHosszú ideig a Vízi-kapu volt a várfallal körülvett Várnegyed egyetlen bejárata

A folyó partján alakították ki a 800 férőhelyes szabadtéri színpadot, ahol nyaranta előadásokat, koncerteket tartanak.

20170122_114448_richtone_hdr.jpgA Bodrogra néző keleti várfal, háttérben pedig a szabadtéri színpad

A keleti fal épségben megmaradt, a távolban impozáns látványt nyújtott a Vörös-torony.

20170122_114618_richtone_hdr.jpgA keleti várfal és a belsővár

A folyó partjáról a Vízi-kapun át tértünk vissza a Várnegyedbe, melynek északi fala mentén áll a Vártemplom (Szent Erzsébet templom), melyről majd egy későbbi bejegyzésemben részletesen fogok írni. A Nemzeti Várprogram keretében rövidesen megvalósul a Rákóczi Látványraktár, a vár falai teljes régészeti feltáráson esnek át, a leromlott külső várfal részeit helyreállítják, ezzel megvalósulhat a várfal teljes körüljárhatósága is, továbbá felújítják a Veres-bástyát és a Vízi-kaput. Mielőtt elhagytuk volna Sárospatakot, a közeli hídon keresztül átmentünk a Bodrog túlpartjára és onnan is készítettem egy képet a hóval borított várról.

20170122_122224_richtone_hdr.jpgA sárospataki vár a befagyott Bodrog túloldaláról

 

További képek a sárospataki Rákóczi-várról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/

Végül két videó a várról és a Várkertről, valamint a Zemplénről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.rakoczimuzeum.hu/index.php/hu/#

 

http://www.magyarorszagi-varak.hu/magyar/oldalak/a_sarospataki_rakoczi_var_tortenete/

 

http://www.elmenyvar.hu/info/sarospatak/a-var-tortenete.html

 

http://www.varak-hrady.eu/magyar/oldalak/sarospatak

 

<span style="font-family: book ant

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4012672223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása