Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Buda várának története 1526-tól 1686-ig

Buda török megszállása és visszafoglalása

2018. május 03. - Egri Gábor

Előző bejegyzésemben bemutattam a budai vár építésének megkezdését a XIII. század közepén, majd végigkövettem a vár vázlatos történetét egészen a mohácsi csatát követő török fosztogatásig. 1526-ban Szulejmán szultán még nem tartotta meg a várat és a hozzá tartozó települést, hanem miután teljesen kifosztotta és felgyújtotta Budát, seregével kivonult a királyát és főurainak jelentős részét elveszítő Magyar Királyságból.

20170318_111718.jpgA budai vár északi része a Mátyás-templom tornyából

Mohácsot követően Budára Szapolyai János vonult be

Még 1526. november 1-jén Szapolyai János erdélyi vajda – akinek ütőképes, 10-12 ezer főt számláló serege stratégiai okokból, mivel feladata az ország keleti részének védelme volt egy esetleges török betöréssel szemben, nem vett részt a mohácsi ütközetben és Buda törökök általi elfoglalásakor is Szegeden vesztegelt – megszállta Budát és Szapolyait I. János (1526-1540) néven november 11-én, Székesfehérváron a Szent Koronával meg is koronázták.

szapolyai_janos_fametszet.jpgSzapolyai János

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._J%C3%A1nos_magyar_kir%C3%A1ly#/media/File:Szapolyai_J%C3%A1nos_fametszet.jpg)

1526 végén azonban Buda vára és a királyi palota a török fosztogatást követően olyan rossz állapotban volt, hogy Szapolyai a telet inkább Esztergomban töltötte. Fontos leszögezni, hogy az I. Jánost királlyá megválasztó 1526. november 10-ei országgyűlést nem a nádor hívta össze, míg a mohácsi csatából szerencsével megmenekült, majd a pécsi káptalant kifosztó ecsedi Báthori István nádor által Pozsonyba összehívott országgyűlésen ugyan megválasztották az özvegy Mária királyné testvérét, Habsburg I. Ferdinándot (1526-1564) királynak, azonban a Szent Korona nem állt rendelkezésükre a megkoronázásához, mivel azt Perényi Péter koronaőr, Szapolyai megkoronázása után a visegrádi vár helyett füzéri várába szállíttatta és ott őrizte titokban.

hans_bocksberger_i_emperor_ferdinand_i_wga02326.jpgHabsburg Ferdinánd

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ferdin%C3%A1nd_magyar_kir%C3%A1ly#/media/File:Hans_Bocksberger_(I)_-_Emperor_Ferdinand_I_-_WGA02326.jpg)

Így 1526-ban az országnak két – nem a törvényeknek megfelelően megválasztott – királya is lett, akiknek a trónért folytatott harca a következő évtizedekben alapvetően meghatározta a Magyar Királyság és Buda sorsát is.

1527-ben Buda Habsburg Ferdinánd kezére került

I. Ferdinánd – akit a bátyja V. Károly német-római császár és spanyol király is támogatott – 1527-ben hadjáratot indított Szapolyai ellen és az év végére teljesen kiszorította őt az országból. A hadjárat során, 1527. augusztus 20-án harc nélkül került Ferdinánd kezére Buda is és 1527. november 3-án – a Szapolyai pártjáról Ferdinánd mellé álló – Perényi Péter koronaőr segítségével sor került Ferdinánd megkoronázásra a Szent Koronával Székesfehérváron. Perényi a korona átadásáért cserébe megkapta Patakot, ahol építkezésekbe kezdett, valamint az egri püspökség javainak haszonélvezetét. Szapolyai János a lengyelekhez – egykori sógorához, Öreg Zsigmond lengyel királyhoz, akinek első felesége Szapolyai Borbála 1515-ben halt meg – menekült, ekkor csatlakozott hozzá a magyar történelemben később oly fontos szerepet játszó Martinuzzi Fráter György pálos szerzetes.

cranach_the_younger_sigismund_i_the_old.jpgSzapolyai egykori sógorához, Öreg Zsigmond lengyel királyhoz menekült 1527-ben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/I._Zsigmond_lengyel_kir%C3%A1ly#/media/File:Cranach_the_Younger_Sigismund_I_the_Old.jpg)

Szapolyai bár elvesztette az országot, a harcot nem adta fel, ám kénytelen volt új szövetséges után nézni és a török szultán segítségét kérni trónja visszaszerzéséhez. Ferdinánd nem sokáig tartózkodott Budán, 1528 elején elhagyta az országot, maga helyett egy helytartót visszahagyva.

Buda 1529-es és 1530-as ostroma

1529 szeptemberében az első alkalommal Bécs ellen induló Szulejmán szultán csapatai öt nap után visszafoglalták Budát Ferdinándtól – ez volt a vár történetében az első alkalom, amikor falait ágyúkkal lőtték –, majd a várost a törökök szeptember 14-én átadták újdonsült szövetségesüknek, Szapolyai Jánosnak, aki korábban, a mohácsi síkon hódolt Szulejmán előtt. A várat az ostrom során gróf Nádasdy Tamás – akinek a fia, a szintén híres hadvezér Nádasdy Ferenc (a fekete bég) ecsedi Báthori Erzsébetet vette feleségül – védte, akit a német védők az ostrom hatodik napján, szeptember 8-án – miután a törökök szabad elvonulást ígértek a vár feladásáért – elfogtak és börtönbe vetettek.

buda_1529.jpgBuda ostroma 1529-ben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_ostroma_(1529)#/media/File:Buda_1529.jpg)

Az elvonuló zsoldosokat aztán a janicsárok tizenhat ember kivételével lemészárolták. Miután a törökök Bécs sikertelen ostroma – ahol a védők között harcolt a szigetvári hős, Zrínyi Miklós, és az ostrom során szerzett sebeibe halt bele idősebb Salm Miklós, Ferdinánd hadvezére és Bécs egyik parancsnoka – után kivonultak az országból, Ferdinánd 1530 őszén megkísérelte újra megszerezni Budát, azonban Wilhelm Roggendorf császári tábornok több mint egy hónapnyi kemény ostrom után, 1529. december 20-án kénytelen volt elvonulni csapataival a várfalak alól.

A váradi béke és Szapolyai János halála

Ezután 10 évnyi békés időszak köszöntött a budai várra és lakóira, mely idő alatt Szapolyai János Domenico da Bologna olasz mérnökkel kijavíttatta az ostromok során megsérült várfalakat és új védműveket, bástyákat építtetett. Ekkor épült a vár északkeleti részén – a Szombat kapu közelében, amely a mai Bécsi kapu környékén állt – egy olaszbástya, az Erdélyi bástya, a nyugati és északi várfalon több – később átépített – bástya, valamint egyes források szerint a déli Nagy Rondella is ekkor és nem Mátyás király idejében készült el.

20170130_131047.jpgA déli Nagy Rondella, balra pedig a Buzogánytorony

Szapolyai és Ferdinánd között 1538-ban létrejött váradi béke – melyben a két uralkodó kölcsönösen elismerte egymás területeit – kikötötte, hogy az akkor még gyermektelen Szapolyai halála után a kezén lévő országrészt, Budával együtt Ferdinándnak kell átadni. Azonban Szapolyainak 1540. július 7-én a lengyel Jagelló Izabellától – aki Öreg Zsigmond lengyel király második feleségétől származó legidősebb lánya volt – fiú gyermeke született Budán: Szapolyai János Zsigmond, aki később a történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója lett. A boldog apa néhány héttel gyermeke születése után, még 1540 júliusában meghalt Szászsebesen, és a váradi béke értelmében a területeit Ferdinándnak kellett volna megkapnia, azonban a Szapolyai-párti főurak, különösen Fráter György nyomására – akit János király a halálos ágyán esketett meg – a csecsemő János Zsigmondot II. János néven királlyá választották, ezzel megszegték a békeszerződésben foglaltakat. 

Budát 1541-ben megszállták a törökök

János Zsigmond megválasztása miatt még az ősz folyamán megindult Ferdinánd serege – Fels Lénárd vezetésével – Buda elfoglalására. Az eredménytelen ostromot 1541 tavaszán újabb támadás követte, melyet ezúttal ismét az 1530-as hadjáratot is irányító Roggendorff vezetett. Ekkor indult meg Szulejmán szultán újabb seregével a magyar területekre, azzal az indokkal, hogy az ostromzár alatt lévő Budát felszabadítsa és János Zsigmondot, valamint Izabella királynét megsegítse. A két tűz közé került császári ostromló sereget a várvédők megfutamították, azonban augusztus 29-én – pontosan a mohácsi csata 15 éves évfordulóján – beteljesedett Buda sorsa is.

1541-es_schon-metszet.jpgAz Erhard Schön-féle fametszet az 1541-es ostromról és a törökök érkezéséről

(Kép:  http://budapestcity.org/10-var/1458-I-Matyas-kora/index-hu.htm)

Mint ahogy Gárdonyi Géza regényében, az Egri csillagokban is olvashatjuk, Ferdinánd katonáinak menekülését követően, míg a magyar főurak a gyermek János Zsigmonddal tisztelgő látogatást tettek a Buda falai alatt táborozó Szulejmán szultán táborában, a városba beszivárgó török csapatok – élükön a janicsárokkal – csellel elfoglalták a vár kulcspontjait, ezzel kész tények elé állítva a védőket. A törökök megengedték, hogy a magyar állam kincstárát, okleveleit, és az uralkodói jelvényeket az 1541. szeptember 5-én Erdélybe – előbb Lippára, majd Gyulafehérvárra – távozó, özvegyen maradt Izabella királyné és fia II. János magyar király, illetve a teljes királyi udvar társzekereken szabadon elvihesse. Szeptember 2-án a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony-templomban a török szultán hálaadó ünnepi istentiszteleten vett részt.

bd7.jpgA három részre szakadt ország (Kép: http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300066.htm) 

Buda 145 éves török uralma

1542 és 1603 között a Habsburg uralkodók többször – 1542-ben, 1598-ban, 1602-ben és 1603-ban – is megpróbálták ostrommal elfoglalni a várat és a várost, de ez csak 1686-ban sikerült nekik.

buda-ostroma-1598-johann-sibmacher.jpgBuda ostroma 1598-ban

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Buda_ostroma_1598_Johann_Siebmacher.jpg)

A hódoltság kori Buda a törökök fontos végvára, a budai vilajet – oszmán közigazgatási egység – központja lett, ahol a pasa székelt. A vilajetet szandzsákokra osztották, melyeknek az élén a bégek álltak. A város felépítése, utcahálózata, térrendszere fő vonalaiban nem vagy csak alig változott, azonban a templomok berendezéseit, díszeit eltávolították és dzsámikat alakítottak ki belőlük. A királyi palota – melyben korábban Luxemburgi Zsigmond vagy Hunyadi Mátyás is lakott – épületeit laktanyaként, fegyvertárként, illetve börtönként használták, az épületek állaga folyamatosan romlott.

1024px-buda_citerioris_hungariae_caput_regni_avita_sedes_vulgo_ofen_1617.jpgBuda és Pest látképe 1617-ben

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6k-iszl%C3%A1m_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_Magyarorsz%C3%A1gon#/media/File:Buda_Citerioris_Hungariae_Caput_Regni_avita_sedes._vulgo_Ofen_1617.jpg)

A vár legdélebbi részén álló Nagy Rondellánál csak a szükséges javítási munkálatokat kellett elvégezni, míg a Buzogánytornyot megvastagították és a köpenyezése történt meg ebben az időszakban, valamint ekkor épülhetett a palota védműveinek északnyugati sarkán emelkedő Karakas pasa tornya.  A Vízi rondella a vár Dunára néző keleti oldalán állhatott – a mai Vízi kapu környékén –, és valószínűleg a török korban épült, azonban mára teljesen eltűnt. A nyugati és északi várfal kerek bástyái – Fehérvári-bástya (Kászim pasa-bástya), Savanyúleves-bástya, Veli bég bástya, Esztergomi-bástya (Föld-bástya), Sziavus aga-bástya és kis rondella (Murád pasa-bástya) – a hódoltság korában nyerték el máig meglévő alapformájukat.

budarajzok4.jpgA vár alaprajza a török korban (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/4-Budapest-Buda-vara/)

A keleti vagy dunai városfalon még Szapolyai idejében épített olaszbástyától, az Erdély-bástyától délre, még két bástya volt: a mai Halászbástya ősei. A kettő közül az északabbi erősebben előrenyúlt, s a végében kerekded torony állt. A kettős bástyától déli irányban lévő városfal szakaszon a bástyák szerepét a fal többszörösen tört, helyenként előreugró vonalvezetése helyettesítette egészen a keleti városkapuig a Vízi-kapuig.

vjj9523.jpgA török Pest és Buda látképe 1664-ben

(Kép: http://budavar.btk.mta.hu/hu/helytortenet/a-torok-kori-buda-1541-1686.html?showall=&start=1)

Bécs 1683-as török ostroma, majd a Szent Liga megalakulása

A törökök 1683-ban próbálkoztak meg utoljára Bécs meghódításával, két hónapig ostromolták a várost, mikor megérkezett a Sobieski János lengyel király vezette keresztény felmentő sereg és a kahlenbergi csatában megsemmisítették Kara Musztafa seregét.

bcf.jpgBuda és Pest a török hódoltság korában, a XVII. század végén

(Kép: http://mek.oszk.hu/00800/00892/html/doc/c300066.htm)

A győzelem után XI. Ince pápa szervező munkája révén megalakult a Szent Liga, melynek tagjai – a Habsburg Birodalom, Velence, Lengyelország és 1686-tól Oroszország – megkezdték a magyar területek visszafoglalását az oszmánoktól. 1683. október 7-9. között Párkánynál megverték Kara Mehmed budai pasa hadait, majd bevették Esztergomot, Visegrádot, Vácot és az 1684-es érdi győzelem után körülzárták Buda várát, ám Ernst Rüdiger von Starhemberg 30 ezer fős serege kevésnek bizonyult a falak áttörésére, bár az ostrom során a budai pasa is elesett.

Buda visszafoglalása 1686-ban

Két évvel később 1686-ban a keresztény szövetséges hadak – franciák, spanyolok, angolok, bajorok, svábok, brandenburgiak és szászok – már 65-75 ezer fős sereggel tértek vissza Buda várfalai alá, mely seregnek egyötödét magyar katonák, kurucok és hajdúk alkották.

20170130_113330.jpg"Itt Buda északi falai előtt küzdöttek, véreztek és áldozták életüket a magyar hajdúk, a vár 1868. évi ostromában, a keresztény seregek győzelméért és Buda felszabadításáért. Az elsők között jártak a harcban, az elsők között voltak a halálban, nevüket nem jegyezte fel a történelem, emléküket őrzi az újjászületett Buda és Pest hálás polgársága.”

A vár védelmét a 70 éves Abdurrahman Abdi Arnaut budai pasa irányította 10-15 ezer fős török védősereg élén. Buda ostroma 1686. június 18-án kezdődött, Lotharingiai Károly herceg 42 ezer embere a vár északi oldalán támadott, míg II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Bádeni Lajos őrgróf 21 ezer fős serege a Gellérthegy felől a déli Nagy Rondella felé indult.

20170130_113432.jpgHárom tábla az északi várfalon, melyek a regensburgi bajor és a katalán katonáknak állítanak emléket, akik az 1686-os ostromban harcoltak Budáért

A július 13-ai – az Esztergomi-rondella és a hozzá csatlakozó fal egyes részeinek leomlását követően megindított – első keresztény roham kudarccal végződött, pár nappal később egy ágyútalálatot vagy egy balesetet követően felrobbant a palotában lévő török központi lőportár, a 800 tonna puskapor elpusztította a királyi palota dunai szárnyát.

siege_of_buda_1686_frans_geffels.jpgAz ostrom során felrobbant a palotában lévő török központi lőportár

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_visszafoglal%C3%A1sa#/media/File:Siege_of_Buda_1686_Frans_Geffels.jpg)

Mivel közeledett Szári Szulejmán nagyvezír 50 ezer fős felmentő serege, Károly herceg – hogy elkerülje a kétfrontos harcot – július 27-én általános rohamot rendelt el a falak ellen, ám a janicsárok ádáz harcban visszaverték a keresztény katonákat. Augusztus közepén megérkezett a török felmentő sereg, de azt a Szent Liga erői visszavetették és Szári Szulejmán a továbbiakban csak kisebb támadásokkal tudta zaklatni az ostromló szövetségeseket, két betörési kísérlete kudarccal végződött.

0000023244.jpgA törököknek nem sikerült utánpótlást juttatni a várba

(Kép: http://www.jakd.hu/index.php?p=evfordulo&id=2148)

Augusztus 22-én a bajorok bevették a palota egy részét, az István-tornyot és a teraszfalat, a hónap végén a keresztény táborba az erdélyi hadtest megérkezésével jelentős erősítés érkezett, így újabb döntő roham indítását határozták el az ostrom vezetői.

A szeptember 2-ai döntő roham

A keresztény hadak szeptember 2-án a reggeli órákban Szári Szulejmán csapatai ellen sorakoztak fel, majd védők meglepetésére megszólaltak az ágyúk, majd északról és délről egyszerre kezdődött meg a támadás a vár ellen. Az ostromlók az Esztergomi-bástyánál törtek be először a várba, majd a Bécsi kapunál is behatoltak, rövidesen a torlaszokon is áthatolva már a mai Szentháromság téren küzdöttek az elkeseredett oszmán védőkkel.

20170130_113749.jpgItt, az Erdélyi-bástyánál törtek be először az ostromlók 1686. szeptember 2-án a várba

A lófarkas zászlót, mely 145 évig hirdette a török uralmát, egy magyar vitéz, Petneházy Dávid döntötte le a vár fokáról. A védők hősiesen ellenálltak, maga az idős Abdurrahman pasa is életét vesztette a mai Hess András tér környékén dúló harcokban, a rommá lőtt várban tűzvész tört ki és a keresztények vad mészárlásba kezdtek – a törökök mellett sok zsidót legyilkoltak –, aminek csak Lotharingiai Károly és Miksa Emánuel erélyes közbelépése vetett véget.

2007_oktober_a_36.jpgAbdurrahman pasa sírja az Anjou sétányon

A romok közt az olasz származású hadmérnök, Marsigli gróf megtalálta Mátyás király Corvináinak egy részét.

1200px-reprise_ch_teau_buda_1686.jpgBenczúr Gyula: „Budavár visszavétele 1686-ban”. A lovon Lotaringiai Károly herceg, karddal a kezében a sebesült Petneházy Dávid hajdúkapitány, továbbá Bercsényi Miklós, Pálffy János, Savoyai Jenő, Bottyán János, és a lábuk előtt a legyőzött török vezér, Abdurrahmán Abdi pasa

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Buda_visszafoglal%C3%A1sa#/media/File:Reprise_ch%C3%A2teau_Buda_1686.jpg)

Mind az 1684-es, mind az 1686-os ostromban részt vett a fiatal Savoyai Jenő (Eugén) herceg - aki 1697. szeptember 11-én már, mint császári főparancsnok fényes győzelmet aratott a Tisza mentén felvonuló II. Musztafa szultán felett Zentánál, azon a napon, amikor a pócsi Mária kegyképet (amit I. Lipót császár utasítására vittek Pócsról Bécsbe) elhelyezték a bécsi Stephansdomban –, akinek lovas szobra 1900 óta büszkén áll a királyi palota keleti – Savoyairól elnevezett – teraszán.

film2.jpgA középkori királyi palota az ostromban teljesen megsemmisült

(Kép: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/megelevenedik-a-veres-magyar-tortenelem)

 

A budai vár történetével kapcsolatos írásaim:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://www.turautak.com/cikkek/varak--romok/varak--varromok/budapest--budai-var--varnegyed.html

http://budavar.btk.mta.hu/hu/helytortenet/a-torok-kori-buda-1541-1686.html?showall=&start=1

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1686_szeptember_2_budavar_visszafoglalasa/

http://mult-kor.hu/20110902_igy_kerult_le_a_lofarkas_lobogo_buda_vararol

http://jozsag.iso200.hu/Bevezetes/index.html

Zolnay László: A budai vár (Gondolat 1981)

Gerő László: A budai vár (1962)

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr513871418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása