Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Várpalotai Thury vár II. rész

Thury György a magyar El Cid

2018. szeptember 09. - Egri Gábor

Előző bejegyzésemben a Bakony lábánál fekvő Palota udvarházának, majd várának 1397-től 1559-ig terjedő történetét mutattam be. Az első épületeket Nagy Lajos király (1342-1382) nádora, II. Kont Miklós emeltette, majd az udvarházat Újlaki Miklós bosnyák király építette át várrá. A XVI. század első felében a híres rablólovag, Móré László is birtokolta Palota várát, majd 1559-ben a török kori magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Thury György lett a stratégiailag fontos helyen fekvő erősség kapitánya.

20170803_111524.jpgVárpalota vára 2017-ben

Thury György, a legyőzhetetlen bajvívó

Thury György egy Hont megyei nemesi család sarjaként született 1519 körül, felmenői közül kiváló katonák kerültek ki egészen az Árpád-korig visszamenően. Nagyapja, Thury Miklós Hunyadi Mátyás Fekete Seregében harcolt, míg édesapja, Thury Gábor a török hódítók elleni küzdelmekben tüntette ki magát. Thury Györgyöt családja szintén katonai pályára szánta, mindössze hat éves lehetett a mohácsi csata idején, ami végérvényesen meghatározta neveltetése irányát. A források szerint írni-olvasni sem tanult meg, minden idejét a lovaglásnak, a különböző fegyverekkel történő gyakorlatozásnak és a haditudományoknak szentelte. 

h-598-1.jpgThury György katonacsaládból származott

(Kép: http://www.ekmk.hu/lexikon/talalatok3.php?beture=THURY%20Gy%C3%B6rgy)

1541-ben Ság várában – mai Ipolyság – lett huszárlegény, majd 1544-ben huszárfőlegénynek léptették elő. A legendák szerint 1549-ben egy gyöngyösi török-magyar tárgyaláson úgy leitatott egy Juszuf nevű törököt, hogy az lóra ülve egy kopjával halálra sebezte magát. 1552. augusztus 10-én és 11-én Thury György – ahogy előző írásomban is említettem – ott harcolt a palásti csatában, ahol a végvári katonaságnak, köztük neki és legényeinek volt köszönhető, hogy a spanyolokkal és németekkel ellentétben bátran kitartó itáliai csapatok visszavonulását sikerült biztosítani, így azok elkerülték a bekerítést és a biztos pusztulást. 1556-ban Thury Léva várának kapitánya és Bors megye főispánja lett, majd 1559-ben Palota várának vezetői tisztségével bízta meg Ferdinánd, Léva kapitánya pedig az erdélyi fogságból szabaduló egri hős, Dobó István lett.

varpalota.jpg1559-ben lett Thury György Palota várkapitánya

(Kép: http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/varpalota_thury_var/)

Thury György ekkor már híres bajvívó hírében állott, akit később a „magyar El Cidnek”, a „legvadabb magyarnak” vagy a „Dunántúl oroszlánjának” is neveztek. A krónikák szerint több mint 600 győztes párviadal kötődik a nevéhez, ez a valóságban valószínűleg inkább 60-70 párbajt jelentett, ami így is megdöbbentő szám, tekintettel arra, hogy a kor legjobb, legsikeresebb bajvívói 20-30 párbajt vívtak életük során.

2bdd.jpgPárviadal egy magyar hadnagy és egy török bég között egy XVI. századi részmetszeten

(Kép: http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c400335.htm)

Thury György híre távoli országokba is eljutott, messzi vidékekről érkeztek hozzá harcosok, hogy összemérhessék vele fegyverüket. 1563-ban Pozsonyban még apja életében magyar királlyá koronázták Habsburg Ferdinánd legidősebb fiát, Miksa főherceget. Az ünnepségek keretében lovagi párviadalokat is rendeztek, melyre a Habsburg Birodalom minden szegletéből érkeztek bajvívók. Végül a döntőhöz két magyar vitéz, Thury György és egy másik híres bajvívó, Gyulaffy László csobánci várkapitány készülődött, mikor az ifjú király leállította a küzdelmet, mert nem akarta, hogy a két kiváló harcos közül az egyik esetleg komolyan megsérüljön, vagy meghaljon. Ekkor mind Thuryt, mind Gyulaffyt aranysarkantyús lovaggá ütötte Miksa.    

Palota 1566-os ostroma

Thury György megpróbált javítani katonái helyzetén, akik sokszor késve vagy egyáltalán nem kapták meg a zsoldot a bécsi udvartól, ezért többször írt segélykérő levelet a Habsburg uralkodónak, továbbá adómentességgel próbálta újranépesíteni Palota környékét, mely a török támadások következtében szinte teljesen elnéptelenedett. Lovasai élén sorra vezette a merész portyákat a Hódoltság területére, ezzel folyamatosan zaklatva a Fehérváron és Veszprémben székelő törököket és biztosítva a megélhetést emberei számára, akik tűzbe mentek volna a parancsnokukért. 1565-ben lehetőség lett volna Fehérvár városát visszafoglalni a töröktől, amit egy cselvetésnek köszönhetően csak pár száz török védett, de hiába ajánlották fel a segítségüket a helyi magyar lakosok, és tervezte a visszafoglalást Thury György, végül a bécsi udvarnak köszönhetően az egészből nem lett semmi, ezért Thury benyújtotta a várkapitányi rangról történő lemondását, amit azonban Habsburg Miksa nem fogadott el. 1566-ban az agg Szulejmán szultán ismét hatalmas hadjáratot vezetett a magyar területekre, azzal a céllal, hogy egészen Bécsig nyomul és beveszi a várost, melynek falai alatt 1529 őszén kudarcot vallott.

image001_x_net.jpgTörök hadjáratok 1547 és 1574 között

(Kép: https://muvelodes.net/emlek-lapok/a-partium-veszedelme-a-16-szazad-kozepen)

Mielőtt még a szultáni hadak az egykori Magyar Királyság területére értek volna, Arszlán budai pasa 8000 ezer fős jól felszerelt seregével és több ágyúval Palota vára ellen vonult. Velük szemben állt Thury György 250 vitéze, valamint az erősítésként Győrből és Pápáról érkező 200 puskás gyalogos. Az ostrom 1566. június 5-én kezdődött, ezután a törökök több rohamot is vezettek a vár elfoglalására, miközben szünet nélkül lőtték a falakat ágyúikkal. Azonban a várvédők sem ültek tétlenül, ágyúikkal rendszeresen háborgatták a törököket, két budai topcsit is sikerült kilőniük, valamint kitörésekkel keltettek zavart az ellenség táborában.

v02_varpalota_1569_03.jpgArszlán pasa 1566. június 5-én kezdte meg Palota ostromát

(Kép: http://kokovon.blogspot.com/2014/03/a-varpalotai-thury-var-rekonstrukcioja.html)

Két katona, Papp Péter és Literádi Péter deák vállalkoztak arra, hogy álruhába bújva a várból a török táborba merészkednek, ahol felrobbantják a lőportárat, azonban az oszmánok elfogták őket. Ekkorra már a kápolna felőli oldalon álló keleti fal egy hosszabb szakaszon ledőlt a közeli dombokon felállított török ágyúk tüzében, de a két elfogott katona kínvallatásuk során azt hazudta Arszlán pasának, hogy a kápolna alatt egy 3-4 méter mély boltozatos pince van, melyen a támadó katonáknak át kell hatolniuk, ezért a pasa nem rendelt el rohamot, hanem máshol, egy erősebb falszakasznál kezdte el ágyúztatni a várat. A két bátor vitézt a törökök a várbeliek szeme láttára húzták karóba. Már tíz napja folyt az ostrom, mikor Thury – végveszélybe jutva – Bécsbe küldte felmentő seregért két hadnagyát, Pálffy Ferencet és öccsét, Thury Farkast.

varpalota_1569_02.jpgA vár maroknyi védője tíz napig dacolt a többszörös túlerőben lévő törökökkel

(Kép: http://kokovon.blogspot.com/2014/03/a-varpalotai-thury-var-rekonstrukcioja.html)

A keresztény seregek Győr alatt gyülekeztek Salm Miklós tábornok vezetésével, ezért június 14-én Arszlán pasa megfigyelőket küldött ki, hogy idejében értesüljön a királyi egységek minden megmozdulásáról, miközben felkészítette katonáit a másnapi, végső támadásra. Mikor az ostromra készülő török tábor elcsendesedett, kinyíltak Palota várának kapui, és Thury György kétszáz lovasa élén kitört az ellenségre. A Dunántúl oroszlánja félelmetes pallosával halált osztott amerre járt, az éjszakát vad lárma, szörnyű kiáltások, kardok csengése és a sátrak között fellobbanó tűz ropogása töltötte meg hirtelen. Ekkor érkezett meg az Arszlán pasa által kiküldött vigyázók csapata, akik jelentették, hogy Győr felől nagy porfelhő közeledik, és az ostromlók hamarosan két tűz közé fognak kerülni.

v02_varpalota_1569_04.jpgVégül a szerencse is közrejátszott a vár megmenekülésében

(Kép: http://kokovon.blogspot.com/2014/03/a-varpalotai-thury-var-rekonstrukcioja.html)

A török táborban gyorsan terjedni kezdett a hír, hogy a keresztények felmentő serege érkezik, Arszlán pasa – kit a kudarcért később Szulejmán kivégeztetett – jajveszékelve adta ki a parancsot a visszavonulásra. Mire kivilágosodott, a törökök otthagyva élelmet, állatokat, sátrat, ágyúkat, lőszert, nagy veszteséggel visszavonultak Fehérvárra. Valójában csak a győri katonai erődítéshez fát szállító szekerek által felvert port látták a török kémlelők, a keresztény sereg pedig csak három nappal később érkezett meg Palota falai alá. Így a szerencsének köszönhetően menekült meg a vár, és az azt védő hős katonák, élükön rettenthetetlen kapitányukkal, Thury Györggyel. A bátor kitörésben több mint ötven magyar huszár vesztette az életét, az ostromról Zrínyi Miklós is megemlékezik Szigeti veszedelem című művében:

„Jó rendet benn hagyván, maga kétszáz fejjel
Palotábul jün ki, mind hires vitézzel,
Törökre ráüte okos merészséggel,
Sokat bennek levág vitéz keménységgel.”

1566 további eseményei

A Palotánál összegyűlt tizennégyezer fős sereg főparancsnoka, Salm Miklós győri főkapitány meghallgatva Thury György, Gyulaffy László és Török Ferenc tanácsát Veszprém vára ellen vonult, melynek bevételét követően július folyamán a keresztények visszafoglalták Tata, Vitány, Gesztes, Csókakő és Zsámbék várait is. Már Esztergom visszavételét tervezték, amikor megérkezett Bécsből a parancs a hadműveletek leállítására, valamint arra, hogy a sereg vonuljon vissza Győr alá. Rövidesen Habsburg Miksa is a győri táborba érkezett, ahol Thury György ismételten bejelentette lemondását a palotai kapitányi tisztről, amit az uralkodó ezúttal elfogadott, a vár új kapitánya pedig Thury György unokaöccse, Márton lett.

v02_varpalota_1569_01.jpgThury György 1566-ban lemondott a várkapitányi tisztről, helyét unokaöccse Thury Márton vette át

(Kép: http://kokovon.blogspot.com/2014/03/a-varpalotai-thury-var-rekonstrukcioja.html)

Eközben a Szulejmán szultán által vezetett fősereg megkezdte a Zrínyi Miklós bán által védett Szigetvár ostromát, míg egy kisebb török sereg Pertev pasa irányításával Gyula várát vette ostrom alá, amit Kerecsényi László védett.  A Győrnél állomásozó sereg nem vonult egyik vár megsegítésére sem, mivel feladatuk kizárólag Bécs biztosítása volt, így a több ezer katona tétlenül vesztegelt, miközben a törökök szeptember elején mindkét ostromlott erősséget elfoglalták. Szigetváron Zrínyi Miklós kitört a rommá vált erősségből és hősi halált halt, míg Kerecsényi László szabad elvonulás fejében átadta a két hónapig hősiesen tartott várat, de a törökök szavukat megszegve elfogták és Nándorfehérváron kivégezték, katonáit pedig lemészárolták. Thury a győri táborban sem ült tétlenül, a szigorú parancs ellenére – mely megtiltotta a tábor elhagyását és a törökkel való harcot – összecsapott a Győrig merészkedő portyázó törökökkel, lovasaival 40 törököt levágott és ugyanannyit elfogott.

Thury György halála

1567-ben Thuryt Nagykanizsa kapitányának, és ezzel a Dunántúl főkapitány-helyettesének nevezte ki az uralkodó, mely vár Szigetvár elestével a dunántúli végvárrendszer legfontosabb eleme lett. A híres harcos itt ugyanazokkal a problémákkal szembesült, mint amelyeket Palotánál már megtapasztalt.

20170803_111139_thury_gyorgy.jpgThury György 1567-ben a kanizsai vár kapitánya lett

A vár karbantartásra szorult, raktárai kongtak az ürességtől, a katonák nem kapták meg zsoldjukat, a vidék lakosságának nagyobb része pedig biztonságosabb vidékekre menekült. Így kénytelen volt ugyanazokhoz az eszközökhöz nyúlni, mint korábban: megpróbálta benépesíteni a környéket, a lakosságot igyekezett rákényszerítette arra, hogy segítsen a vár karbantartásában, fizesse meg a királyi adókat, szolgáltasson be mindent, amire csak szükség volt a vár fenntartásához, továbbá portyákat vezetett a török területekre és megadóztatta a szigetvári és pécsi szandzsák jobbágyait. Portyáit és bajvívásait az sem akadályozta, hogy 1568-ban II. Szelim szultán és Habsburg Miksa megkötötte a drinápolyi békét, bár azt a határvidékeken senki se tartotta be. Sikeres katonai akció nyomán a török pasák többször panaszt emeltek ellene a bécsi Udvari Haditanácsnál, valamint a Porta követe is elmozdítását követelte. 1571. április 2-án Ali szigetvári bég, a pécsi, a koppányi és a fehérvári bégekkel együtt lest vetett és tőrbe csalta Thury Györgyöt. Egy török csapat Kanizsa környékén pusztított, mely ellen a vár kapitánya 150 lovassal kivonult, azonban Orosztony falunál több mint 600 török lándzsás tört elő a leshelyről és vette körbe Thuryt és embereit. A kapitány úgy küzdött, mint egy oroszlán, számos török katonát levágott, de emberei sorra elhullottak körülötte, az iszapos, csúszós helyen pedig lova is összerogyott. Miután sikertelenül próbált meg egy idegen lóra felkapaszkodni, a szemtanúk szerint levette a sisakját, hogy ne kerülhessen élve az ellenség kezébe. Végül több sebből vérezve, egy szablya hatalmas ütésétől összerogyott és meghalt.

thury_gyorgy_halala.jpgThury György halála (Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Thury_Gy%C3%B6rgy)

Carolus Rym, isztambuli követ 1571. június 19-ei jelentésében így írt „Jelen hónap 10-én őfelsége boldog emlékezetű kanizsai kapitányának, Thúry György úrnak a fejét sok csapásoktól megcsonkítva, majd összevarrva a közös díván elé hozták 9 másik fejjel együtt, valamint 14 fogollyal, 3 zászlóval és 2 kézidobbal. A pasa Thúry fejét kézbe vette, gondosan megtekintette, szakállát megsimogatta, majd meghagyta, hogy vigyék ki és tiszteséggel temessék el.” Thury György fej nélküli, kifosztott holtestét a Szigetvárnál hősi halált halt Zrínyi Miklós fia, György a kanizsai vártól északra egy díszes, kör alakú kápolnában helyezte örök nyugalomra, míg a vár főterén emlékoszlopot állíttatott a bátor hazafinak latin felirattal. Thury György életéről és tetteiről olvashatunk Jankovich Ferenc Dunántúli végeken című regénysorozatának Hulló csillagok című kötetében.

Palota vára török kézre kerül

1566-ban Thury Márton lett Palota várkapitánya, a török pedig az 1566-os kudarcot követő évben ismét megpróbálkozott az erősség elfoglalásával, ám ekkor sem értek el sikert. 1573-ban Pálffy Tamás lett Palota kapitánya, aki azonnal hozzálátott a vár újjáépítéséhez, miközben vitézei portyák tucatjait vezették a törökök által megszállt területekre. Azonban az oszmánok sem tettek le a vár bevételéről, volt olyan időszak, amikor mindössze harminc ember védte a falakat, mégis 20 évig sikerült még megtartani. Aztán 1593 októberében – a 15 éves háború kezdetén – Szofi Szinán pasa 5000 fős seregével zárta körül Palotát, melyet akkor Ormándy Péter kapitány védett katonáival. Bár a védők bátran ellenálltak, végül a rommá lőtt falak között, reménytelen helyzetben a tárgyalás útján való megadást választották azzal a feltétellel, hogy szabadon elvonulhatnak. A törökök természetesen megszegték ígéretüket és a kivonulók többségét lemészárolták, azonban nem maradt sokáig a kezükben az erősség.

varpalota_alaprajz.jpgPalota várának alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)

1598 augusztusában Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf seregei foglalták vissza Palota várát, melyet 1603-ban Horváth Gáspár kapitány sikerrel védett meg egy török ostromkísérlettel szemben. 1608 és 1614 között Palota ismét török kézre került, a források szerint 1608-ban Sehman bég parancsnoksága alatt 102 gyalogosból, 91 lovasból és 13 tüzérből állt a török várőrség. 1614-ben újfent a keresztényeké volt a vár, ekkor Zichy Péter volt a kapitánya, majd a harmincéves háborúban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai szállták meg a falakat átmenetileg. 1622-ben Cziráky Mózes kapta meg II. Ferdinándtól Palotát, de ő ténylegesen nem lépett annak birtokába. A várat és uralmát 1650. április 20-án, hűséges szolgálataiért Zichy István kapta adományba III. Ferdinándtól, ettől az időponttól egészen 1889-ig a Zichy család uralta Palotát. Az adomány azonban nem jelentette a vár tényleges birtoklását, melyet 1628-1660, majd 1683-1687 között ismét a törökök tartottak megszállva.

varpalota-1664.jpgPalota vára 1664-ben

(Kép: http://szigethvar.hu/var/content/1565-th%C3%BAry-gy%C3%B6rgy-levele)

A vár felszabadítása és a Rákóczi-szabadságharc

Buda 1686-os visszafoglalását követően nem sokkal, 1687. november 17-én gróf Esterházy János és Ariazaga János ezredes 3000 főnyi lovas és gyalogos hadával körülzárta a leromlott állapotú Palota várát és megkezdték a vár lövetését. A törökök nem számíthattak felmentésre, ezért felajánlották, hogy átadják a várat, ha bántódás nélkül elvonulhatnak. A keresztények tartották szavukat, 1687. november 21-én összesen 204 török hagyta el Palotát, akiket előbb Budára kísértek, majd onnan török területre szállítottak. Az oszmánok végleges távozását követően a birtokos Zichy István a környék újratelepítésével és gazdaságának felélesztésével egyidejűleg hozzálátott a vár felújításához és átalakításához, amelynek során külső védműveinek megszüntetésével – várárok lecsapolásával és feltöltésével, a sáncfalak elbontásával – az épületet várkastéllyá alakíttatta át, ahova családjával hamarosan beköltözött. A vár utolsó katonai szerepére az 1703-1711 között zajló II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc idején került sor. 1704 májusában Heister Siegbert császári tábornok támadt Palotára, azonban Domonkos Ferenc kuruc brigadéros maroknyi serege a környékbeli lakosság segítségével sikeresen védte meg a várat. Bosszúból a császáriak felégették a falut, és a török kor után felépített épületekben nagy károkat okoztak, valamint a váron kívül maradtakat legyilkolták és kifosztották.

varpalota_grafika.jpgPalotát a Rákóczi-szabadságharc során kétszer is megostromolták a császáriak, a rézkarc néhány évvel korábbról, 1688-ból származik

(Kép: http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/varpalota_thury_var/)

1707 júliusában Domonkos Ferenc báró Pfeffershofen császári tábornok 1000 fős különítményének ostromát verte vissza, a császáriak ekkor ismét felgyújtották a helységet. A szabadságharc bukását követően Rabutin császári generális a vár két északi saroktornyát visszabontatta a már csak lakófunkciót betöltő palota tetőszintjéig, így csak a két déli torony maradt meg a tetősík fölé emelkedve. Az 1715. évi XLII. törvénycikk végleg megszüntette Palota várának katonai szerepét, ezután békésebb időszak köszöntött az erősségre és környékére.

Palota története a XVIII. századtól napjainkig

1715 és 1750 között helyreállították a külső falat és a két déli tornyot, valamint levésték a déli oldalon lévő támpilléreket, továbbá kőkeretes ablakok kerültek a főhomlokzatra. A külső védműveket teljesen felszámolták, végleg eltűnt a várárok, a rondellák és a bejáratot védő barbakán, a Kontok által a XIV. században épített palota kőkeretes ablakait elfalazták. A palota földszintje fölé – ahol a kazánt helyezték el – további szinteket építettek, a lépcsőházba a pozsonyi mesterek kora barokk és klasszicista faragott kőkorlátokat készítettek.

20170803_111051.jpgLépcsőház a palotában

A Zichyek átépítették a régi vártemplomot is, ekkor készült el a kora barokk kápolna, ahonnan napjainkban megtekinthetők a XV. századi szentély és sekrestye maradványai. A XIX. század végén halt meg a Zichy család utolsó sarja, gróf Zichy Paulina, ezt követően több tulajdonosa is volt a várnak, mely az I. világháború után ideiglenesen a salgótarjáni Kőszénbánya Rt. tulajdona lett, majd miután 1930-ban a honvéd kincstár birtokába került, a várba laktanya költözött. A II. világháborút követően a vár gazdátlanná vált, a XX. század közepére állaga leromlott. Az 1960-as évek elején megelőző régészeti feltárással egybekötött, hosszan elhúzódó helyreállítási munkálatok kezdődtek, de teljes feltárása és helyreállítása máig sem fejeződött be. Sajnos a rendszerváltás előtti időszakban nem csak jelentős részek elbontása történt meg előzetes régészeti vizsgálat nélkül, de ugyancsak bármilyen régészeti szakvélemény kikérése nélkül a vár falában a XVIII. században létrehozott ablaknyílásokba XVI. századi ablakkereteket raktak, míg a valóságban nem is voltak ablakok azon a részen az említett korban.

galery_image_php.jpgItt még hiányzott a két északi torony

(Kép: http://www.varturak.hu/magyar/oldalak/varpalota_thury_var)

Az épületegyüttes legutolsó, nagyszabású felújítására a 2010-es évek elején került sor, melynek eredményeként a várpalotai vár korszerű kiállítóhellyé és rendezvényközponttá alakult. A vár négy tornyából a XVIII. századot követően csak kettő maradt fenn, de a helyreállítás során a hiányzó két északi torony is pótlásra került egy bizonyos magasságban Az egykori hős kapitánya után Thury várnak elnevezett épület néhány elsőként felújított termében kapott helyet 1969-ben a  Magyar Vegyészeti Múzeum, majd  a Bányászattörténeti Gyűjtemény is.

4-4-1024x574.jpgA várat egykori hős kapitányáról, Thury Györgyről nevezték el

(Kép: http://hazaivadasz.hu/2015/05/31/madarszemmel-kepek-thury-var-vadasznap-a-gyerekekkel-gyereknap-a-vadaszokkal-varpalota-2015-majus-31/)

A palota alsó szintjén először a város történetét bemutató, több teremben elhelyezett helytörténeti kiállítást tekintettük meg, mely az őskortól a XX. századig mutatja be a Palotának és környékének történetét. A középkori kínzóeszközöket, a Bakonyi Poroszkálók fényképekkel színesített izgalmas utazásainak leírását – akik 40.000 kilométert tettek meg lóháton a világ távoli pontjaira eljutva –, majd a régi bányászati gyűjteményt bemutató kiállítások megtekintését követően az első emeleti nagyteremben helyet kapó, közel száz teljes viseletet bemutató magyar népviseleti gyűjteményt néztük meg.

20170803_102255.jpgA középkori kínzóeszközök kiállítása

20170803_102953.jpgA régi bányászati gyűjteményt bemutató kiállítás

A vár épületének egyik legpatinásabb termében, a csehboltozatos lovagteremben rendezték be a honfoglalástól napjainkig hordott magyar katonai egyenruhák – melyeket a veszprémi Méretes Szabóság készített évtizedeken keresztül – kiállítását.

20170803_110436_lovagterem.jpgKatonai ruhák kiállítása a lovagteremben

Végül megnéztünk egy animációs filmet Palota 1566-os ostromáról és a legyőzhetetlen bajnok Thury Györgyről. A kiállítások és a kisfilm után felmentünk a legfelső szintre, ahonnan ki lehetett jutni a várfalak tetejére és körbe tudtuk sétálni az egykori belsővárat.

20170803_103836.jpgA várat körbe lehet sétálni a magasban

Délnyugatra a Nagyboldogasszony katolikus templom látszott, míg a vár főbejárata előtt egy szépen gondozott park terült el.

20170803_103658.jpgA Nagyboldogasszony templom és a délnyugati torony

20170803_103548.jpgA főbejárat előtti park

A helyreállított északkeleti torony mellett elsétálva megérkeztünk a északi várfalhoz. Innen a kissé elhanyagoltnak tűnő Thury György térre láttunk rá, melyet hamarosan teljesen fel fognak újítani.

20170803_103839.jpgA Thury György tér

Az északi falról ráláttunk a vár U alakú palotaszárnyára, szemben velünk a déli oldal emeletes épülete látszott, alattunk pedig a várudvar terült el a színpaddal.

20170803_103852.jpgA déli palotaszárny és a várudvar

Jobbra és balra a nyugati és a keleti várfal, valamint a palota látszott, felettük pedig két-két torony emelkedett a magasba.

20170803_103951.jpgA keleti ...

20170803_103855.jpg...és a nyugati oldal

A várfalról a lépcsőházon keresztül visszatértünk a bejárathoz, ahonnan készítettem egy fényképet az északi falról is.

20170803_110740.jpgAz északi fal a belső várudvarról nézve

A Thury várat a délkeletre nyíló főbejáraton keresztül hagytuk el, majd keletről kerültük meg a várat.

20170803_111246.jpgA délkeletre néző főbejárat 

Azon a területen ahol sétáltunk, egykor a vár külső védművei álltak, mára azonban semmi nyomuk nem maradt. Sajnos a várpalotai vár kikerült a Nemzeti Várprogramból, így nem lehet tudni, hogy mikor folytatódik majd az erősség további rekonstrukciója.

A  Studhist Facebook oldalán további képek tekinthetők meg a várpalotai Thury várról: https://www.facebook.com/studhist

Végül két videó a várról és Thury Györgyről:

 

Források és ajánlott oldalak:

http://thuryvar.hu/

http://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/varpalota-thury-var

http://www.szigetvar-zrinyi1566.hu/varpalotai-var/

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1571_aprilis_2_thury_gyorgy_vegvari_vitez_halala/

https://www.varturak.hu/magyar/oldalak/varpalota_thury_var/

Jankovich Ferenc: Dunántúli végeken – Hulló csillagok

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr4514225575

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelemanus 2018.09.10. 13:17:46

Köszi az ismertetőt!
Jók a saját képek is a végén!

martineden 2018.09.10. 13:29:14

Nagyon jo es alapos iras.Tetszett, bar meg jobb lenne, ha tobb reszre bontva jelenne meg, mert egy nekifutasra eleg hosszu.De amugy le a kalappal a szerzo elott.

tamask 2018.09.10. 15:44:09

Nem is értem miért harcolt Thury a törökök ellen, hisz mostanában kiderült, legalábbis a miniszterelnök szerint, hogy a magyar türk nép.

Hefe 2018.09.10. 17:44:44

@tamask:
a vegvari hosok egytol-egyig finnugristak voltak, azert.

tamask 2018.09.10. 19:27:59

@Hefe: felidegesítették a törököket azzal, hogy valami hanti-manysi mondatokat hasonlítgattak nyilvánosan magyar mondatokhoz aztán csodálkoztak, hogy a testvéri török nép erre ágyúzással meg fejlevágással válaszolt. Valahogy így történhetett. Ilyenek ezek a finnugristák.

Inner Circle 2018.09.10. 21:29:08

"Végül a döntőhöz két magyar vitéz, Thury György és egy másik híres bajvívó, Gyulaffy László csobánci várkapitány készülődött..."

Talán innen vette Kolozsvári Grandpierre Emil "A törökfejes kopjá"-ban:

"– Itt megvívhatunk – mondta a hegedős olyan komoran, mintha életre-halálra akarna kiállani a legénnyel. Azzal leszökkent a lováról, és bőrpajzsát felcsatolta a karjára.
– Nem magam találtam ki ezt a fogást – magyarázta –, hanem jeles vitéztől lestem el.
– Nagy Thury György uramtól? – kérdezte Dani.
– Nem éppen tőle, hanem Gyulaffy Lászlótól, ki nem kisebb vitéz Thury Györgynél."

koschwarz 2018.09.11. 09:40:44

Részletes cikk, jó írás. Megvan a következő családi kirándulás célpontja,

Ember Hallgatag 2018.09.11. 09:40:57

Nagyon tetszett az írás, gratulálok. Követni fogom a blogot. Ay ilyen cikkeket olvasva megérthetjük, milyen sok küzdelem kellett ahhoz hogy nemzetünk fennmaradjon.

Egri Gábor 2019.02.25. 13:05:34

Köszönöm mindenkinek az olvasást és a pozitív visszajelzéseket.
süti beállítások módosítása