2017 novemberének első napjaiban Hollókőre utaztunk, mivel a Cserhát vidékén még nem jártunk, így hát itt volt az ideje, hogy pár napot aktív pihenéssel töltsünk el a környéken. A falu világörökség részén volt a szállásunk, és természetesen megnéztük a hollókői várat is, azonban már az odafele vezető útra is beterveztem néhány látnivalót, mint például a Cserteri vár felkeresését, vagy pokoljáró Tari Lőrinc udvarházának meglátogatását.
A Cserteri várfal és a Mátra hegyei 2017 novemberében
A várrom Pásztó Hasznos nevű városrésze mellett található
Az M3-as autópályát Hatvannál hagytuk el, és indultunk el északi irányba a Salgótarján felé vezető 21-es főúton, melynek javában zajlott a gyorsforgalmi úttá történő átalakítása. Pásztó városánál letértünk a főútról, majd keresztülhajtottunk a településen, előbb a Kossuth Lajos utcán és Árpád utcán, majd a körforgalmat követően a Fő utcán. A település végén jobbra tértünk rá az Alkotmány útra, mely már Pásztó Hasznos nevű városrészének főútja.
Pásztó és környéke
(Kép: https://www.freytagberndt.hu/Terkepbolt/Reszletek/5905/Matra-turistakalauz---Cartographia)
A kelet-nyugati fekvésű Hasznos 1984-ig önálló község volt, ekkor csatolták a városi címet kapó Pásztóhoz. Az Alkotmány út a Kövecses-patak mentén elhalad a Hasznosi-víztározó mellett és kivezet a városrészből, mi azonban még korábban balra kanyarodtunk a Csenteri utcába.
Itt kell balra kanyarodni a Csenteri utcába (Kép: Google)
A kocsit leparkoltam az utca szélén egy üres teleknél és elindultunk a Csenteri utcán kifele Hasznosról.
Csodálatos kilátás a Gombás-tetőről, a romok megközelítése
A házakat elhagyva a zöld (Z) jelzésű szekérúton haladtunk, mely szőlőtáblák mellett keleti irányba tartva egy enyhén emelkedő dombra vezet fel.
Hasznos utolsó házait elhagyva indul a szekérút
Az út a szőlőtáblák mellett keleti irányba tartva egy enyhén emelkedő dombra vezet fel
A várhoz nem kell sokat sétálni és meredek hegyoldalakat megmászni, mivel Hasznos településrész utolsó házától mintegy 700 méterre fekszenek a romok, melyekhez a zöld jelről leágazó zöld rom (ZL) jel mutatja az utat. Mi először továbbhaladtunk a zöld jelzésen egészen a Gombás-tetőig, ahonnan északnyugati irányban már a Cserhát magaslatai tűntek fel a szemünk előtt.
Északnyugati irányban feltűntek Cserhát vonulatai
Szemben velünk, kelet felé a Mátra két – egykor várral is erődített – jellegzetes vulkanikus hegycsúcsa, a 789 méter magas Ágasvár és a 754 méter magas Óvár látszott, míg tőlünk délre, a Hasznosi-víztározón túl a 764 méterrel a tengerszint fölé emelkedő Nyikom-hegy tömbje húzódott.
Balra az Ágasvár, jobbra pedig az Óvár
A Hasznosi-víztározó és a Nyikom-hegy
Délnyugatra pedig a 333 méter magas várhegy állt, melynek két oldalról – délről a Kövecses-patak mentél haladó országút és keletről a víztározó felől – meredek sziklafalakkal határolt csúcsán állnak a Cserteri vár csekély maradványai, ami északról és nyugatról könnyen megközelíthető, hiszen enyhén emelkedő terület övezi.
A várhegy, melyen a Cserteri vár romjai állnak
A várhegy meredek, néhol függőleges sziklák határolta déli oldala
(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/)
Miután kigyönyörködtük magunkat, visszatértünk a zöld rom jelhez, melyen kelet felé haladva a növénytakaró mögött hamarosan felbukkantak a várromok.
A növénytakaró mögött hamarosan felbukkantak a várromok
A várat a XIV. század elején építették
A terület a Honfoglalást követően az Aba nemzetség szállásbirtoka, majd 1265-ig királyi birtok volt. A Cserteri vagy más néven Hasznosi várat a XIV. század elején építtette a Rátót (Rátold) nemzetséghez tartozó Porcz (vagy Porch) I. István legidősebb fia, II. Domokos. Porcz I. István királynéi lovászmester és trencséni ispán – akinek az apja Rátót nembeli I. Domokos tárnokmester volt – 1265-ben V. István ifjabb királytól (1270-1272) megkapta adományul Ágasvárat (Castrum Agas), valamint Bárkány, Kutasó és Tar falukat. Fiai közül I. László bán örökölte Ágasvárat, akinek fia, II. István felvette a Tari nevet, és alapítója lett e családnak.
Az Ágasvár, az Óvár és a Nyikom, előttük vezetett a mátrai hadiút
Az ő unokája volt az 1370 körül született Tari Lőrinc, Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) bárója és királyi tanácsosa, a híres pokoljáró. Porcz I. István másik fia, II. Domokos, III. András király (1290-130) híve volt, 1293 és 1301 között tárnokmester, majd András király halálát és az Árpád-ház kihalását követően előbb Vencelt támogatta, 1304-ben viszont Anjou Károly táborához csatlakozott testvéreivel együtt. II. Domokos előbb a királyné tárnokmestere, majd 1314-ben az ország nádora lett, mely tisztséget egészen 1320-ban bekövetkezett haláláig viselte. Mint ahogy fentebb említettem, a források szerint ő építette a kis alapterületű Cserteri várat és őt tartják a Pásztói (Pásztohy) család ősének. Az 1301-1320 között felépült vár feladata a Kövecses-patak völgyében haladó mátrai hadiút ellenőrzése volt a közeli Ágasvárral és Óvárral együtt, mely várak szintén a Rátót nemzetség birtokában voltak.
A várhegy felülnézetből (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/)
Első okleveles említése 1329-ből származik Castellanus de Hasnos néven, a Cserteri név a közelben fekvő Cser vagy Cserter falura utalhat, melyet a törökök pusztítottak el a XVI. században, azonban a vártól északra eső cserfás-erdős terület is felvetődhet névadóként.
A vár történetéről nem sokat tudunk
A XV. századra a közeli Ágasvárat és Óvárat birtokosai elhagyták, azok rommá váltak, a mátrai hadiút védelme a Cserteri várra maradt, mely egy 1454-es forrás szerint továbbra is a Pásztói család tulajdonában volt, akik folyamatosan bővítették a várat, mely két részből: egy szárazárokkal elválasztott alsó és felső várból állt. 1552-ben harc nélkül foglalta el Ali budai pasa serege, mely korábban bevette Veszprémet, Drégelyt – ahol hősi halált halt Szondi György és vitézei – Hollókőt, Ságot és Bujákot. A török előretörést csak Dobó István és az egri hősök tudták megállítani Eger várának falai alatt. A Cserteri várat a törökök nem szállták meg tartósan, az gazdátlanná vált, ugyanis ekkorra a Pásztói család kihalt, utolsó tagja valószínűleg a mohácsi csatatéren esett el.
A vár a XVI. században gazdátlanná vált
Később az egri vár tartozéka lett, majd a területnek egy 1693-as összeírás szerint gróf Koháry István volt a birtokosa, de ugyanekkor Vay Lászlónak is volt itt három jobbágya, ezenkívül még Fáy György özvegye, Szalay Pál és Miklovics István is birtokosok voltak itt. Az 1800-as évek elején a pásztói apátság tulajdonába került, 1848 után az Almássy, Platthy, Zay, Orczy, Gosztonyi családok voltak a környéken földesurak, ekkora a vár már rommá vált.
A vár nyugatról nézve (Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/)
Az erősség követi a környékbeli lakosság építkezésekhez hordta el, a növényzet pedig beborította a maradványokat, napjainkban csak két magasabb falmaradvány emelkedik a lombok fölé, valamint a palotaépület és az ötszögletű torony egyes falrészei, a négyzetes öregtorony alapjai, valamint a bejárati falszoros egyes szakaszai látszanak.
Itt még meg volt tisztítva a romok környéke
(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/)
A romok bejárása
Az erődítmény területén még nem folytattak régészeti feltárásokat, így csak a felszínen látható romok – melyeket egyre jobban beborít a növényzet – alapján lehet következtetni a vár felépítésére.
Az erődítmény területén még nem folytattak régészeti feltárásokat
(Kép: http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/)
A vár megközelítőleg hosszúkás téglalap alaprajzú, de a pontos alaprajza a jelenlegi, erősen romos állapota miatt nem állapítható meg.
A vár maradványainak alaprajza (Kép: https://www.szadvar.hu/2014/06/varjaro-magazin-8-szam/)
A kis alapterületű erősség nyugati oldalához érkeztünk az ösvényen, ahol egy magasan álló falszakasz fogadott bennünket, melyen egy ablaknyílás is látszott.
A vár nyugatra néző oldala, a bejárati falszoros egyik szakasza
A falat észak felől megkerülve egy keskeny falszorosba jutottunk, mely a felsővár udvarára vezetett.
A falat észak felől kerültük meg
A bejárati falszoros
Valószínűleg a középkorban a várba északról lehetett bejutni a 2,5 méter széles falszoroson keresztül, mely egy ötszögletű toronyhoz, és a közvetlen mellette lévő másik, erős négyzetes toronyépülethez vezetett. Ezek az épületek a nyugati, magasabb ponton álló felsővárhoz tartoztak, akárcsak a palotaépület. Napjainkra azonban már csak néhány alacsony faltöredék maradt a felsővárból, a palota keleti falának egy része azonban még most is több méter magasan emelkedik az ég felé.
A felsővár épületeiből nem sok maradt
A palota keleti falának egy kis része még magasan áll
Szerencsére november elején már nem volt annyira sűrű a bozótos, így valamivel többet láthattunk a várból, mintha nyáron érkeztünk volna, de így is sok olyan falszakaszra bukkantunk, melyet áthatolhatatlan növénytakaró vett körül.
Vannak olyan részek, melyeket sűrű bozót takar
A Kövecses-patak mentén vezető hadiútra néző déli hegyoldalon – amit meredek, néhol függőleges sziklák határolnak – állhattak a raktárak és az istállók, míg a víztározó felőli keleti részen – mély szárazárokkal elválasztva, a felsővártól alacsonyabb ponton – emelkedett az alsóvár, ahol szintén állt egy magasabb torony, melynek napjainkra már csak egy falcsonkja dacol az idő múlásával. A kilátásért azonban azoknak is megéri felkeresni a várromot, akiket nem kifejezetten érdekel a középkori magyar történelem és annak egyik emléke, hiszen a falaktól fantasztikus kilátás nyílik a Hasznosi-víztározóra és mögötte a Mátra hegyeire.
A Cserteri vár maradványai megbújnak a fák és bokrok között, de a kilátás pazar
Ezért a kilátásért érdemes felkeresi a romokat
Két helyen több méter magasan emelkedik ki a falmaradvány a lombok közül, az egyik a palotaépület fala, míg a keleti szélen álló faltöredékre egy piros-fehér, Árpád-sávos zászlót tűztek ki, mely büszkén lobogott az őszi szélben. A bozótoson keresztül sikerült megközelítenem a falat, mely valószínűleg az alsóvár tornyához tartozott, mögötte pedig az Ágasvár és az Óvár csúcsai tűntek fel, előterükben a víztározóval.
Az alsóvár tornyának maradványa
Dél felé látszott az aszfaltút, mely az egykori hadiút helyén kanyargott a patak mentén, mögötte pedig a Nyikom magasodott.
A Kövecses-patak völgye
A felsővár falain tartottunk egy kis pihenőt, miközben élveztük a napsütést, majd még csináltam egy búcsúképet a várfal legmagasabban álló falrészletéről, a palota keleti faláról, háttérben a víztározóval, végül elindultunk vissza a kocsihoz, hogy folytassuk az utunkat a szomszédos település, Tar felé.
A palota keleti fala, háttérben a víztározóval
A Cserteri várról további képek láthatók a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist
Források és ajánlott oldalak:
http://kirandulastippek.hu/matra/hasznosi-cserteri-var
http://brody.iif.hu/nyisdkiavilagot/content/hasznosi-cserteri-v%C3%A1r-git%C3%A1rh%C3%ADr%C3%B3k
http://varak.hu/latnivalo/index/216-Hasznos-Cserterivar/
