Historia est magistra vitae

Kirándulás a történelembe

Kirándulás a történelembe

Siklós várának meglátogatása

A vár, ahol A Tenkes kapitányát forgatták

2019. december 30. - Egri Gábor

Az előző írásomban Siklós várának történetéről volt szó a XIII. századi építésétől egészen a XVIII. századig, amikor a törököktől 1686-ban visszafoglalt erősség a Batthyány család kezébe került. A vár középkori történetében fontos szerepet játszott a Garai család – melyből több nádor is kikerült –, valamint a szintén nagy hatalommal bíró Perényi család, akik Hunyadi Mátyás uralkodása idején emelkedtek az országnagyok közé. Siklós 1543 és 1686 között török megszállás alatt volt, de a vár az oszmán uralom alatt nem sokat változott, a XVII. század végi, XVIII. század eleji barokk átépítések során pedig elnyerte ma is látható kinézetét.

20181021_152514.jpgSiklós várának északi oldala 2018 októberének végén

Batthyány Kázmér reformkori politikus

Batthyány Lajosnak a dédunokája volt Batthyány Kázmér, a reformkori főúri liberális ellenzék kiemelkedő politikusa – aki távoli rokonságban állt Batthyány Lajossal Magyarország első, vértanúvá vált miniszterelnökével, hiszen mindkettejük közös felmenője volt Batthyány I. Ádám császári és királyi kamarás –, aki 1849-ben Szemere Bertalan kormányában külügyi, egyúttal ideiglenesen földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter lett.

batthyany_kazmer_barabas_miklos.jpgBatthyány Kázmér

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Batthy%C3%A1ny_K%C3%A1zm%C3%A9r#/media/F%C3%A1jl:Batthy%C3%A1ny_K%C3%A1zm%C3%A9r_Barab%C3%A1s_Mikl%C3%B3s.jpg)

A szabadságharc bukását követően követte Kossuth Lajos az emigrációba, előbb Törökországban, majd 1851-től haláláig Párizsban, távollétében a császári hadbíróság halálra ítélte, birtokait, így Siklós várát is, elkobozták. 1987-ben, születésének 180. évfordulóján a montmartre-i temetőből hazahozták földi maradványait, és a siklósi vár kápolnájának családi kriptájában helyezték örök nyugalomra.

siklosrajzok7.jpgSiklós vára 1858-ban  (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

A siklósi birtokot Batthyány Kázmér bátyja, Gusztáv az 1860-as években – az általános amnesztia után – vissza tudta szerezni, ekkor a vár egyes romos részeit újra kijavították.

A vár XX. és XXI. századi története

A vár utolsó birtokosa a Benyovszky család volt, ugyanis Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd 1873-ban kétmillió forintért megvásárolta Siklóst a Batthyány családtól. Benyovszky Lajos halála után fia, Móric gróf örökölte a várat és az uradalmat, aki anyja – Ocskay Erzsébet – révén ükunokája volt gróf Benyovszky Móricnak, az egyik leghíresebb magyar világutazónak, akit 1776-ban a bennszülöttek Madagaszkár királyának is megválasztottak.

moric-benovsk.jpgA híres utazó Benyovszky Móric

(Kép: https://hu.wikipedia.org/wiki/Benyovszky_M%C3%B3ric_(utaz%C3%B3)#/media/F%C3%A1jl:M%C3%B3ric-Benovsk%C3%BD.jpg)

Gróf Benyovszky Móric a Siklóson töltött évek alatt átalakíttatta a belső tereket, berendezte a vár addig üresen álló termeit, 1929-ben pedig műemlékké nyilváníttatta a várat. 1944-ben Benyovszky Móric özvegye, Batthyány Lujza grófnő eladta Siklós várát a Honvéd Kincstárnak, amit a Hitler és Sztálin által megszállt Lengyelországból Magyarországra menekült lengyel tisztek és katonák számára internálótáborrá alakítottak át. Később ideiglenesen néhány szövetséges angol és amerikai pilótát tartottak fogva az erősség falai között, ahol 1945. február 1-től március 7-ig a bolgár I. hadsereg IV. hadtest 3. gyalogos hadosztály Szliveni ezrede és a 24. gyalogezred törzse állomásozott. 1945-ben a vár erősen megrongálódott és kifosztották, az üresen álló épület felújítása 1956-ban kezdődött, a falak között múzeumot, turistaszállót és éttermet létesítettek, utóbbiak a rendszerváltás után költöztek ki a várból.

sikloslegi28.jpgA XX. század végén így nézett ki a vár (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

1963-ban Siklós és környéke volt A Tenkes kapitánya című, 13 részes magyar televíziós filmsorozat egyik forgatási helyszíne, a felvételeken többször is megjelenik a siklósi vár, hiszen a történet szerint – ami a Rákóczi-féle szabadságharc idején játszódik – Siklós környékén csapnak le a Tenkes-hegyre húzódó kurucok (Eke Máté és Buga Jakab) Eberstein ezredesre és labancaira, akik Siklós várában tartózkodnak. 2010 és 2011 között mintegy kétmilliárd forintos pályázati támogatásból került sor a siklósi vár újabb felújítására, amiből restaurálták a várkastély déli és keleti szárnyát, továbbá sor került a múzeumi terek kiállítási tárgyainak restaurálására és beszerzésére is.

siklosrajzok1.jpgA belső vár alaprajza (Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/)

Ezek mellett rekonstruálták a barbakánt, a várba vezető felhajtóhidat, a déli falszorosban a Kanizsai Dorottya-kertet és a várkápolna belső tereit, valamint az egykori parkoló helyén egy XXI. századi igényeknek megfelelő Látogatóközpont alakítottak ki.

A barbakán és a déli falszoros

Miután megvettük a belépőjegyeket (az árakat itt lehet megnézni), elindultunk az enyhén emelkedő boltozatos hídon a barbakán déli irányba néző kapujához, ami felett a Batthyány család címere látható.

20181021_153846.jpgA barbakán kapuja a Batthyány címerrel

A belső vár kapuját védő, kör alakú építmény 8,2 méter átmérőjű, falának vastagsága 1,35 méter. Először a pártázatos, magas védőfallal takart védőfolyosóra vagy más néven gyilokjáróra kapaszkodtunk fel, ahova a barbakán belsejéből vezet a lépcsősor.

20181021_153956.jpgA barbakán belseje

Innen a Látogatóközpont felé nyílt kilátás, majd a gyilokjárón továbbsétálva a XVI. század előtt kaputoronyként funkcionáló délnyugati toronyhoz jutottunk. A belső várkastélyt három oldalról – északról, keletről és délről – falszoros vette körül, azonban napjainkra már csak a déli falszoros maradt meg, az északi és a keleti oldalon a két fal közötti területet feltöltötték, létrehozva egy széles teraszt, ahonnan a kilátásban lehet gyönyörködni.

20181021_161133.jpgAz északi falszoros külső fala

Ezt a teraszt ezért panoráma terasznak is nevezik. A déli falszorosban a vár XVI. század elején élt úrnőjének, Siklós reneszánsz nagyasszonyának, Kanizsai Dorottyának a rózsakertjét (rosarium) alakították ki, a délnyugati torony lábánál pedig Kanizsai Dorottya mellszobrát helyezték el.

20181021_154806.jpgKanizsai Dorottyának a rózsakertje a déli falszorosban

A várkutatók szerint két helyszínen lehetett kert Kanizsai Dorottya idején: egyik a belső falszoros, a kápolna melletti és mögötti terület, illetve a mai déli külső falszoros, amely a XV-XVI. században a vár egykori felvezető útja lehetett, de a barbakán megépültével elvesztette akkori funkcióját és ekkor alakíthatták kertté. A déli falszoros külső, pártázatos fala mentén kialakított gyilokjárón egészen a várkápolna szentélye mögötti teraszig, a kápolna teraszig sétáltunk el, amit a Perényi Imre által épített ötszögű bástyán hoztak létre. A várkastély déli szárnyának külső homlokzatán egy gótikus zárterkély látható, melyet a XV. század harmadik negyedében készítettek délnémet mesterek a várat birtokló Garai család egyik tagja számára.

20181021_154318.jpgA déli falszoros és a gótikus zárterkély a déli szárny külső falán

Miután szétnéztünk a déli falszoros rózsakertjében, ahova egy lépcsőn ereszkedtünk le a várkápolna mögötti teraszról, visszasétáltunk a gyilokjárón a barbakánig. A kör alakú épület egy nyakfallal kapcsolódik a belső várkastély délnyugati oldalán nyíló kapuhoz, melyen keresztül a várkastély szárnyai által körbekerített szabálytalan négyszög alaprajzú várudvarra jutottunk.

20181021_154147.jpgA barbakán egy nyakfallal kapcsolódik a belső vár kapujához 

A déli szárny földszintje: börtön és kínzókamra, valamint bormúzeum

Tőlünk jobbra a déli szárny pincéjében és földszintjén nyílt az állandó kiállítás részét képező várbörtön, valamint a kínzókamra és a nemesi börtöncellák.

20181021_161726.jpgA belső várkastély bejárata a délnyugati oldalon, valamint a börtön és a kínzókamra ajtaja

Egy a XVIII. században hozott rendelet értelmében minden birtokközpontban ki kellett alakítani nemesi és jobbágybörtönöket. A siklósi vár jobbágybörtöneit a korábban valószínűleg a katonák szálláshelyeként szolgáló teremből alakították ki a várkastély déli szárnyának pincéjében, a cellák minden kényelmet nélkülöznek, és igen kis méretűek voltak. A jobbágybörtönök után a földszinten kialakított kínzókamrát néztük meg, mely helyiségben eredetileg kovácsműhely volt, ahol a rabokra a béklyót felhelyezték. A teremben a középkor és a kora újkor legnépszerűbb kínzási és kivégzési módszereit bemutató kiállítás látható.

20181021_162426.jpgA kínzókamra

A kínzókamrából nyílnak az egykori nemesi börtöncellák. A középkorban és az újkorban a nemeseknek előjogaik voltak, amelyek biztosították a társadalomban elfoglalt helyüket, ezek az előjogok a rabságban is megmaradtak. Így egy nemest, még ha bűnös is volt, nem lehetett a jobbágyok és a közönséges nincstelen gonosztevők közé zárni, és nem lehetett olyan rossz körülmények közt tartani. Ezért amikor a siklósi várban a XVIII. században kialakították a jobbágybörtön celláit, akkor nemesi börtöncellákat is kialakítottak. Ebben a két nemesi börtöncellában sokkal kevesebb rabot tartottak fogva, egy-egy cellában csupán 3-4 rab tartózkodott, annak a kevés rabnak pedig nagyobb kényelem járt. A cellák ablakai nagyobbak voltak, és a helyiség a jobbágybörtönnel ellentétében nem a pinceszinten helyezkedett el, így a levegő is frissebb volt. Nem a földön aludtak, hanem rendes fekhelyet kaptak, télen pedig járt nekik a fűtés.

20181021_162535.jpgA nemesi cellák rabjainak járt a rendes fűtés

A cella sarkában található vaskályhát az őrök kívülről, a folyosóról fűtötték. A börtönök és kínzókamra után a déli szárny következő pincehelyiségében a bormúzeum és vinotéka várja a látogatókat, előbbi bemutatja a múlt szőlőtermesztő, borászati és kádáreszközeit, míg a vonitéka a Villányi Borvidék húsz borászának borait kínálja. Természetesen mielőtt elhagytuk volna a várat, mi is vásároltunk magunknak egy üveg bort, amit pécsi szállásunkon az este jóízűen elfogyasztottunk.

A déli szárny emeleti kiállításai: a Zsigmond-szoba és az imafülke

A várkastély téglalap alaprajzú déli épületszárnyában állt egykor a kéthajós palotaterem, napjainkban a déli szárny földszintjén, első és második emeletén a múzeum állandó kiállításait lehet megtekinteni. A földszinten a pécsi Janus Pannonius Múzeum reneszánsz bútorkiállítását néztük meg, ahol néhány XVII-XVIII. századi bútor és szőnyeg látható, valamint Bogdány Jakab Madarak című festménye.

20181021_163421.jpgA déli szárny földszinti terme

A terem előterében a falon egy török katona XVI. századi karcolata van a falra vésve, melyen megrajzolta az akkori várat, a város egyik templomát és saját magát is. A déli szárny első emeletén négy teremben a középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás tekinthető meg,  az állandó kiállítás a XIV. század végétől a XVII. század végéig mutatja be a páncélok, fegyverek és ruházatok hiteles másolatait.

20181021_163826.jpg

20181021_163953.jpgA középkori fegyver- és hadtörténeti kiállítás

A fegyvertörténeti kiállítás négy terme közül a legdélebbi terem az úgynevezett Zsigmond-szoba, melyben egy szalagfonatos, Perényi címeres kandalló látható. 

20181021_163617.jpgKandalló a Zsigmond-szobában

A szobából – mely az uralkodó 1401-es siklósi rabságára utal – nyílik a várkastély déli szárnyának külső homlokzatán korábban már megcsodált gótikus zárterkély.

20181021_163623.jpgA zárterkély belülről, Kanizsai Dorottya viaszfigurájával

Az első emeleten a lovagi kiállítás mellett A Tenkes kapitánya emlékszobát is megtekinthetik a látogatók, ahol  a fontosabb szereplőket bemutató viaszbábuk jelenítik meg az 1963-ban Siklóson forgatott nagy sikerű filmsorozatot.

20181021_164223.jpgA Tenkes kapitánya panoptikum

A várkastély keleti és a déli szárnyainak találkozásánál áll a várkápolna, melynek déli falában 2010-ben egy 2 m² területű, lapos dongaboltozattal fedett fülkét fedeztek fel a kutatók.

20181021_164311.jpgKanizsai Dorottya imafülkéje

A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a Magyarországon egyedülállónak számító kis fülke Kanizsai Dorottya nádorasszony imafülkéje volt, melynek falán figurális festés maradványai kerültek elő, amely a rózsafüzér-imádságnak (rosarium) a jeleneteit ábrázolta egykor. Mielőtt még felmentünk volna a második emeletre, kisétáltunk a déli és a keleti szárny találkozásánál álló kőkorlátos erkélyre, mely a belső várudvarra néz.

20181021_164157.jpgAz északi szárny várudvarra néző oldala

Az első emeletről közelíthető meg a várkápolna karzata, ahonnan letekintettünk a hálóboltozatos szentélybe.

20181021_164337.jpgA várkápolna szentélye a karzatról nézve

A déli szárny második emeletén több kiállítás is várja a látogatókat, mint például a vártörténeti kiállítás, az I. és a II. világháborút bemutató hadtörténeti kiállítás, valamint a siklósi szerb és horvát kisebbségi kiállítás.

 

20181021_165332.jpgA II. világháborús kiállítás

20181021_164538.jpgA nemzetiségi kiállítás 

A keleti és az északi szárny

A várkastély keleti szárnyának első emeletén időszaki kiállítások láthatók, míg az északi szárnyban ugyanazon a szinten a vetítőterem, a lovagterem és a várkapitány szobája található.

20181021_155456.jpgIdőszaki kiállítás a keleti szárny első emeletén

A keleti és az északi szárnyból is ki lehet jutni a panoráma teraszra, amit az egykori keleti és északi falszoros feltöltésével alakítottak ki. Mindkét irányba messzire el lehetett látni, és megcsodálni az erősség környezetét, különösen észak felé, ahol alattunk húzódott a bástyákkal tagolt külső várfal.

20181021_160702.jpgKilátás északi irányba

20181021_161233.jpgA külső várfalak, jobbra pedig az északi falból kiugró bástya

Az északi várteraszon sétálva először kimentünk a falból kiugró bástyára – melyet a várban kihelyezett térképek spanyolbástyaként említenek – az északnyugati saroktoronytól pedig ráláttunk a bejáratot védő barbakánra is. A keleti oldalon a várterasz elvezetett egészen a várkápolna szentélye körül kiépített ötszögű bástyáig, és az azon kialakított kápolna teraszig.

20181021_160715.jpgA várkápolna szentélye

20181021_160739.jpgA kápolna terasz az ötszögű bástyán

A várkápolna

A belső várudvarra visszatérve a keleti és a déli szárny találkozásánál álló várkápolna bejárata felé vettük az irányt, mely a XV-XVI. század fordulóján épült, és a gótikus, valamint a reneszánsz építészet jegyeit egyaránt magán viseli.

20181021_161704.jpg

20181021_165726.jpgA várkastély délkeleti sarkában található a várkápolna bejárata

A kápolnába belépve először az oszlopokon nyugvó, csúcsíves, karzatos reneszánsz előcsarnokba jutottunk, amelyhez a hálóboltozatos – hét darab egy méter széles és hét méter magas ablakkal megvilágított – szentély csatlakozik, ahol a mennyezetet tartó kőbordák egészen a padlószintig lefutnak.

20181021_165808.jpgAz oszlopokon nyugvó karzat

A kápolnában nyugszik az emigrációban elhunyt gróf Batthyány Kázmér, akinek hamvait 1987-ben, születésének 180. évfordulóján hozták haza Párizsból. A várkápolna előcsarnokához csatlakozó sekrestyében egyház- és várkápolna történeti kiállítás látható.

20181021_165734.jpgA várkápolna a karzat alól nézve

Sajnos mire idáig jutottunk, már nem sok időnk volt a vár kapujának zárásáig, pedig a keleti szárny alsó szintjén is van pár helyiség, amit meg lehet látogatni: pékség, kovácsműhely, szabóság, illatszertár. Nekünk ezek közül csak az utolsóra jutott időnk, így ha valaki alaposan körül akar nézni a belső várban, annak azt javaslom, hogy legalább két-két és fél órát tervezzen be az erősség  bejárására.

20181021_161752.jpgA keleti szárny várudvarra néző oldala

Összességében rengeteg élménnyel gazdagabban tértünk vissza a nap végén a pécsi szállásunkra, hiszen tartalmas kiállításokat, jó állapotban megmaradt várfalakat, tornyokat és bástyákat néztünk végig ezen a 2018 október végi őszi napon. Elégedetten és fáradtan pihentünk le, kellett az energia, hisz a következő reggelen és délelőttön újabb kirándulás – a jakab-hegyi pálos kolostor romjainak felkeresése – várt ránk, míg délután Pécs történelmi belvárosában tettünk egy néhány órás sétát.

20181021_164106.jpg

20181021_165804.jpgVégül két további kép a siklósi várkápolnából

Mind a szigetvári Zrínyi vár, mind Siklós várának felkeresését már régóta terveztük, rajta voltak a magyar várakkal kapcsolatos képzeletbeli bakancslistámon. A két, történelmileg is jelentős erősség akár egy nap alatt is kényelmesen bejárható, csak ajánlani tudom mindenkinek, aki Pécsen, vagy a Mecsek környékén jár, és szeretne egy rövid és tartalmas kirándulást tenni a sok izgalmat tartogató magyar történelembe.

Siklós váráról a Studhist Facebook oldalán további képek tekinthetők meg: https://www.facebook.com/studhist

Források és ajánlott oldalak:

https://www.siklosivar.hu/hu

https://varak.hu/latnivalo/index/375-Siklos-Var/

https://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/siklosi-var

https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Siklos/pages/Siklos_evszazadai/008_Font_Marta.htm

https://varlexikon.hu/siklos

https://nlc.hu/szabadido/20180829/kanizsai-dorottya-mohacsi-vesz-hos/

A bejegyzés trackback címe:

https://studhist.blog.hu/api/trackback/id/tr1915371732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lobo Marunga 2020.01.01. 15:52:22

A tenkes kapitányával kapcsolatban: Az egyik epizódban, amikor harangozással keltenek valami zavart, szerepel a nagyvázsonyi vár mellett álló evangélikus templom, és így egy nagyon rövid pillanatra a nagyvázsonyi vár is látható.
A gótikus erkély viszont nem látszik a filmen, ez egy rekonstrukció, ami akkor még nem volt meg.

Egri Gábor 2020.01.01. 15:55:52

Köszönöm a hasznos információkat.

Emzé Periksz 2020.09.07. 19:50:39

@Lobo Marunga:
A gótikus erkély megvolt, nem rekonstrukció.
A mai technikai ismeretek nem is tennék lehetővé megépítését.
süti beállítások módosítása