Nógrád vára után visszatértünk a 2-es főútra és azon haladtunk észak fele, elhagyva Rétságot, Borsosberényt és Nagyoroszit. A főút bal oldalán, a hegyek között található a 444 méter magas sziklacsúcsra épült Drégelyvár, Drégelypalánk település viszont a 2-es út jobb oldalán van.
Drégely vára, Szondi György bátor helytállásának és hősi halálának helyszíne
(Kép: https://www.digilab.hu/dregely-vara-legi-fotok/)
Majdnem a falu végén kanyarodtunk le jobbra, rá a Fő útra, ami bevitt minket a község központjába, elhaladtunk a Várkapitány Étterem, a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központ mellett és feltűnt szemben a Polgármesteri Hivatal épülete. A Fő út itt elkanyarodik balra, mi viszont jobbra tértünk le a Rákóczi útra, ami aztán kivitt minket a falu szélére. Többször is láttuk a „Drégelyvár felé” táblát, de néha nem voltam benne biztos, hogy jó helyen járunk-e. Főleg miután áthaladtunk a 2-es főút alatt, és a macskaköves makadám minőségű út mentén romos épületek tűntek fel a jobb oldalon.
Légi felvétel a romokról
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)
Rövidesen az erdőben haladtunk, tőlünk jobbra csörgedezett a Hévíz-patak, balra pedig pincesorokat hagytunk el. Útközben több táblát láttunk, amelyek a Drégelyvár Nomád Tábort reklámozták. Rövidesen egy nagyobb tisztásra értünk, ami parkolóként funkcionál, ott letettük a kocsit. Innen három ösvény, illetve út is indult: az egyik az volt ahonnan jöttünk, északkeleti irányban, a másik ösvény a Nomád Táborba vezetett délkeleti irányba, a harmadik pedig, ha a parkolónak háttal álltunk, bal kéz felé nyugatnak indult. Mi az utóbbit választottuk, néhány méter után vasúti sínhez értünk, amellett haladtunk egy rövid szakaszon dél felé, majd jobbra tértünk le róla a Schaffer-kúthoz, ami a Szondi Kiállítótértől körülbelül 2.3 km-re található. A kútnál található mosdó, padok, esőbeálló és egy oszlop, amely azt hirdeti, hogy Drégely vára 2012-től történelmi emlékhely. A tisztástól indul az olykor meredeken emelkedő piros jelzésű erdei ösvény.
A Schaffer-kútnál indul az erdei ösvény a várhoz
Mikor már egész közel voltunk a várhoz, választhattunk: vagy letérünk balra egy kisebb és elég meredek ösvényre, hogy rövid idő alatt a vár északi oldalánál legyünk, vagy tovább haladunk a megkezdett úton és egy félkört téve, kicsit hosszabb idő alatt érünk fel a vár déli oldalához, ahol Melocco Miklós 2004-ben kihelyezett, a drégelyi csatát ábrázoló hatalmas kőtömbje várja a megfáradt vándort. Mi természetesen a meredek kaptatót választottuk, így rövidesen ott fújtattunk a híres vár romjainak tövében.
Melocco Miklós alkotása a vár déli oldalánál
A vár északi oldalához értünk a meredek ösvényen felkapaszkodva
A vár építésének ideje bizonytalan
Drégely várának építésével kapcsolatosan ellentmondó forrásokat találhatunk. A honti várbirtokot 1272 előtt királyi adományból nyerte el a Kassics nemzetségbeli Szécsényi Máté fia, Marót, de tőle elkobozták, mert a kunokhoz csatlakozva IV. (Kun) László király (1272-1290) ellen támadt. Több leírásban is azt olvashatjuk, hogy a drégelyi sziklavárat, a tatárjárás után a pusztuló honti vár helyett 1284/85-ben a Hont-Pázmány nemzetséghez tartozó Demeter építette. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek.
Drégely várának építése ideje bizonytalan (Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
Palánk akkor még nem létezett, csak századokkal később jött létre és a két község, Drégely és Palánk határát a köztük keresztülfolyó patak képezte. Györffy György szerint azonban 1285-ben Drégelyben még nem volt vár és nem volt Demeter kezén, szerinte a várról először 1308-ban esik említés, amikor Csák Máté itteni várnagyait említik. Ami biztos, hogy a vár birtokosai az Árpád-ház kihalását követő zavaros időszakban kénytelenek voltak behódolni a Felvidék akkori urának, Csák Máténak, aki 1321-ben bekövetkezett haláláig tartotta hatalmában Drégelyt. Ezt követően egészen 1390-ig királyi vár lett, amelyben királyi várnagy parancsolt. A korai vár szabálytalan alaprajzú, hosszúkás, kőfalakkal övezett épület volt. Keleti oldalát meredek sziklafal határolta, nyugati falának belső oldalához kétszintes faépület támaszkodott. Luxemburgi Zsigmond király (1387-1437) 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tary Rupert fiának, Lőrincnek adta zálogba Drégelyt hűséges szolgálataiért.
Az esztergomi érsek örök birtoka
Később az esztergomi érsek panaszt emelt a drégelyi várnagy Konth Miklós ellen, aki az érsek jobbágyaitól vámot szedett. Mivel a várnagy Garai Miklós nádor tiltása ellenére tovább szedte a vámot, 1438-ban Albert király kiváltotta a zálogot, és a várat örök birtokként Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta, aki Drégely mellett birtokolta Patakot, Újhely és Dédes várát is. Pálóczy utóda Széchy Dénes esztergomi érsek megerősítette a várat és fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át az erődítményt. A XV-XVI. század fordulóján épült ki a külső várfal és a belsővár déli tornya, majd a belsővár keleti várfala és vele együtt az északi torony.
Drégely vára a XVI. század első felében
(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/dregelyvar_grafikai_elkepzeles/)
Drégely várának történelmi jelentősége a török betörések korában vette kezdetét. Az 1526-os mohácsi vész után ide menekült Várday Pál esztergomi érsek, és kezdetben ő, majd később a király állandó helyőrséget tartott itt. 1534-ben Szapolyai János török, rác és magyar katonái Drégely mezővárosát felégették és a lakosok marháit elhajtották. Buda várának 1541-ben történt eleste után két évvel a törökök bevették Esztergomot és Nógrád várát, ezzel Drégelyvár hadászati jelentősége tovább nőtt, fokozatosan az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védő végvárak előőrse lett.
Buda török kézre kerülését követően a vár jelentősége megnőtt
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)
Feltehetően ekkor építették fel a kapuja elé az ágyútoronnyal erősített barbakánt, a külső várfalakat pedig megvastagították.
1544-ben Szondi György lett a vár kapitánya (Kép: http://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
Várday érsek 1544-ben nevezte ki a vár kapitányává Szondi (vagy Szondy) Györgyöt, aki sürgette az erősség kijavítását és kellő felszereltségét az egymás után íródott panaszos leveleiben, azonban a vár nagyon rossz állapotban várta a közelgő török támadást, falait megrongálta egy villámcsapás, mely lőporát is felgyújtotta. A csekély létszámú helyőrsége – ami 80 katonából, a király által felfogadott 40 zsoldosból és Selmecbánya 26 katonájából állt – többször is összecsapott a környékbeli falvakat fosztogató török portyázókkal.
A vár helyőrsége többször is összecsapott a környékbeli falvakat fosztogató török portyázókkal
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)
Szondi György és 146 katonájának hősi halála
Ali budai pasa 1552. július 6-án több mint tízezer főnyi (egyes források szerint 12 ezer vagy 14 ezer főnyi) seregével zárta körül és vette ostrom alá Drégely várát, ezzel a sereggel szemben állt Szondi György 146 főből álló maroknyi védőserege. A hatalmas túlerő ellenére Szondi visszautasította a pasa ajánlatát a vár feladásáról.
Ali budai pasa 1552-ben vette ostrom alá Drégelyt
(Kép: http://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a rövid viadal részleteit. Első nap az ostromlók felgyújtották a külső fapalánkot, és a védőket a sziklavárba szorították vissza. Július 7-én a török a vár alatti Várbérczen sáncot emelt és onnan tarackokkal és mozsarakkal megkezdte a vár fővédművének, a kaputoronynak lövetését. Két napon át lőtte a várat, amikor a kaputorony július 9-én végül beomlott, és a vár homlokzata rommá lett.
A kaputorony július 9-én végül beomlott, és a vár homlokzata rommá lett
(Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
Ekkor Ali pasa Mártont, a nagyoroszi papot küldte követségbe Szondihoz, hogy őt megadásra bírja. A büszke várkapitány a vár feladását ismét megtagadta, azonban két fiatal hadapródját Libárdyt és Sebestyént, valamint két előkelő török foglyot, drága skarlát ruhába öltöztetve Alihoz küldte azzal az üzenettel, hogy a várat az utolsó leheletig megvédi és csak azt kérte, hogy Ali a két szabadon bocsátott fogoly életéért fogadja cserébe a két apródot és nevelje őket vitéz katonává.
Szondi nem adta fel a várat (Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
Miután apródjairól gondoskodott, Szondi minden értékét – bútorait, ruháit, kincseit - a várudvarra hordatta, ahol máglyán elégette őket, kedves lovát leszúratta, így készült az utolsó rohamra. A török gyalogsági rohamait eddig hősiesen visszaverő, még életben lévő magyar végvári katonák felkészültek a halálra és a török utolsó rohamában, rövid, de véres közelharcban, valamennyien hősi halált haltak. A kapitány Szondi György először a térdén sebesült meg, de még talpra állt és tovább harcolt. Aztán egy eltévedt golyó a fején találta, a diadalittas janicsárok pedig fejét vették. Ali pasa a legendák szerint hősnek kijáró temetést rendezett az elesett Szondinak, sírja fölé kopját tűzött.
Szondi György és katonái hősi halált haltak a vár védelmében
A várvédők dicső helytállása és hősies halála a magyar irodalom több neves alakját is megihlette, a már említett Arany János és Tinódi Lantos Sebestyén mellett Kölcsey Ferencet és Czuczor Gergelyt.
Az ostrom után a várat többé nem állították helyre
Ali pasa serege tovább vonult és bevette Gyarmat, Ság, Szécsény, Hollókő és Buják várát, majd augusztus 10-11-én, a palásti csatában megsemmisítette a keresztény sereget. Szolnok alatt egyesült Ali pasa és Ahmed másodvezír serege – mely korábban Temesvár, Lippa és Solymos várainak tornyára tűzte ki a lófarkas zászlót – és a vár elfoglalás után Eger ellen vonultak, ahol Dobó István és katonái visszaverték az ostromot.
Az ostromot követően Drégely várát már nem építették újjá
(Kép: https://pazirik.hu/projekt/dregelyvar/)
Drégely rommá lőtt várát a törökök nem építették újjá, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozott, helyette 1575-ben erős, 2000 lovast is befogadni képes palánkvárat építettek a völgyben a község temploma körül. Az új várat eleinte Új-Drégelynek, később Palánknak nevezték és a környékbeli portyázások kiindulópontja volt.
Palánk vára (http://www.csesznekivar.hu/magyar/oldalak/hetvegi_varkalauz_dregelypalank/ )
1593-ban – a tizenöt éves háborúban – Pálffy Miklós érsekújvári generális visszafoglalta Drégelyt és Palánkot is, majd a védők két évvel később sikeresen verték vissza a törököket. Az 1596-ban elveszített mezőkeresztesi csata után Palánk várát megerősítették, Drégely várával azonban nem törődtek. A XVII. század elején ugyanaz játszódott le, mint Nógrád várának esetében, 1605-ben előbb Bocskai István foglalta el, majd adta vissza Rudolf császárnak egy évvel később, a bécsi béke értelmében, majd Bethlen Gábor seregei vették be a várat 1619-ben, hogy az 1622-es nikolsburgi béke ismét a császárnak juttassa azt vissza. 1663-ban Érsekújvár, Nyitra, Léva elfoglalása után nagy török had közeledett Palánk bevételére, amellyel a kis számú magyar és német helyőrség nem mert szembeszállni, ezért felgyújtották és elhagyták a palánkvárat, így az teljesen megsemmisült.
Drégely várának alaprajza
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)
A török uralom után a település újranépesítését az esztergomi érsekség viszonylag gyorsan, az 1700-as évek első évtizedében véghezvitte. A két falu – Drégely és Palánk - egyesítése a XIX. század közepén történt meg. Drégelyvár még álló falait a múló idő lerombolta, köveit a lakosság építkezésekhez elhordta.
Drégely vára az 1930-as években
Az egykori erődítmény állapota az 1980-as évek végére olyannyira kritikusra fordult, hogy félő volt, néhány évtized múlva már semmi nem marad belőle, ezért felvetődött a rekonstrukció gondolata. Az 1990-es években aztán megkezdődött a régészeti feltárás és a helyreállítás.
A vár nyugati és déli oldala a barbakánról nézve
Rajtunk kívül senki se volt a várromnál, így nyugodtan sétálgathattunk a falmaradványok között és gyönyörködhettünk a kilátásban.
A nyugati várfal
A vár északi része
Észak és kelet felé nagyon messzire el lehetett látni, a nyugati oldalon pedig a Börzsöny hegyvonulatai húzódtak.
Kilátás a vár nyugati faláról északnyugati irányba
A Börzsöny hegyvonulatai a nyugati oldalon
Kelet felé messzire el lehetett látni
A belső várba a dél felé néző kapun keresztül jutottunk be, a kis belső tér közepén néhány fa állt. A falak sokszor több méter magasan vissza vannak építve, máshol derékig érnek.
A dél felé néző kapun keresztül jutottunk a belső várba
A bal oldalon a vár nyugati falán egy 2002-es emléktábla, előtte pedig egy 1982-ben állított hatalmas szarkofág emlékeztet Szondi György kapitány és társai hősi önfeláldozására.
Drégelyvár ostromának 450. évfordulójára állíttatott tábla
A fal előtt látható a szarkofág
Ebédre elfogyasztottuk a szendvicseinket a kapu elé emelt barbakán romjain, aztán a hosszabb, de kevésbé meredek úton indultunk le a hegyről.
A barbakán maradványai a vár déli oldalán
Visszafele megálltunk a kocsival Drégelypalánkon, a Fő út 22. szám alatt található Szondi Kiállítótérnél. 800 forintba került fejenként a belépőjegy, amiért megnézhettünk két 20-20 perces kisfilmet a drégelyi vár történetéről, valamint Szondi György legendájáról. A Kiállítótér további részei a tájszoba, a pajta, az irodalomtörténeti kiállítás és a régészeti leletek tára.
Drégelypalánkon még megálltunk a Szondi Kiállítótérnél
Eredetileg Drégely vára is szerepelt a Nemzeti Várprogramban, pontosabban annak a 3. ütemében. Úgy tűnt a támogatásnak köszönhetően rövidesen további romkonzerválásra kerül majd sor és a Drégelyvár Alapítvány is tovább folytatja megkezdett munkáját, sajnos azonban 2016. decemberében a drégelyi vár (Nógrád várához hasonlóan) kikerült a várprogramból.
Sajnos Drégely vára is kikerült a Nemzeti Várprogramból
(Kép: https://varak.hu/latnivalo/index/176-Dregelypalank-Dregelyvar/)
Ezért is fontos, hogy aki megteheti, adója 1 %-ával segítse a Drégelyvár Alapítvány (adószám: 19667410-1-12) működését.
/Tinódi Lantos Sebestyén: Budai Ali pasa históriája részlet/
További képek Drégelyvárról a Studhist Facebook oldalán: https://www.facebook.com/studhist/
Végül, de nem utolsó sorban két videó a várról és Szondi Györgyről:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.turautak.com/cikkek/turautak/nagyoroszi--dregely-var-tura.html
http://mult-kor.hu/cikk.php?id=14208
