A 2000-es évek első felében sokszor áthaladtunk a családdal Szerencsen, a Monokon található szőlőskertünk felé tartva. A város, amely összenőtt Bekeccsel nem fekszik messze Tokajtól, mindössze 21 kilométer a távolság. Szerencset a 37-es főút szeli át, amely Miskolcról elindulva, Szerencsen, majd Sárospatakon halad keresztül Sátoraljaújhely felé. A város közepén található a parkkal körülvett vár, a Rákóczi út, Sallai utca, Huszárvár utca határolta területen.
A vártól nem messze álló, erődfallal kerített református templom – ahol Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem maradványai nyugszanak – pedig a Hunyadi köz, Árpád utca és Lajos köz által határolt területen tekinthető meg. A szerencsi vár története a sárospatakihoz, valamint a regéci várhoz hasonlóan szorosan kapcsolódik a Rákóczi családhoz. A Szerencsre való megérkezésünket követően a kocsit a Rákóczi úton parkoltam le, majd a Szerencsi Fürdő és Wellnessház, valamint a Kisboldogasszony templom épületei között elhaladva elindultunk a vár felé.
A szerencsi Rákóczi-vár és környéke
(Kép: http://www.szerencsivalasz.hu/?module=news&id=480&session=7252d471102d67425317ad9ccb994464)
A várat északi irányból közelítettük meg
Szerencs szerepe
A ma is látható szerencsi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára, a zűrzavaros XVI. században épült. A Hegyalja kapujának számító, az Árpád-hegy déli lejtőire felhúzódó kis középkori eredetű Szerencs, mely a tokaji tiszai átkelőhelytől észak, továbbá északkelet és nyugat felé tartó fontos útvonalak elágazásánál jött létre – az 1526-os mohácsi vereséget követő török hódítás, valamint a Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János között a magyar trónért kitört háború következtében – a peremvidékre került, ezzel katonai és stratégiai szerepe megnőtt. Szerencs mai belterületétől délre a XI. században egy fa-földvárat építettek, melynek neve Taktaföldvár, ez azonban a XVI. századra elpusztult.
A vár építése a XVI. század közepén
A környék legerősebb vára a tokaji vár volt, ennek kapitánya a Szapolyait, majd János Zsigmondot támogató, buzgó protestáns Némethy Ferenc elhatározta, hogy Tokaj megerősítése és a nagy fontosságú kereskedelmi utak ellenőrzése céljából 1557-ben Szerencsen erődítményt létesít. Egyes álláspontok szerint a szerencsi vár egy a XIII. században a Bogát-Radvány nemzetség (melyből a Rákóczi és a Monoky család is származott) által alapított bencés apátság helyén, vagy azt átalakítva épült. László Csaba régész – aki 1978 és 1991 között ásatásokat és falkutatásokat végzett a vár területén – azonban ennek semmi bizonyítékát nem találta kutatásai során. Álláspontja szerint a szerencsi vár nem a korábbi kolostor alapjaira, hanem annak román és gótikus kőanyagát felhasználva épülhetett fel a hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén.
A Bencés Apátság látképe az 1240-es években, Kőnig Frigyes festő munkája nyomán
(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
A Némethy Ferenc által emeltetett részek egy vaskos falakból álló, háromemeletes kaputoronyból – mely a délnyugati sarkon állt –, és egy ahhoz derékszögben kapcsolódó kétszintes lakóépületből álltak. A földszinten négy, az emeleten három helyiség volt kialakítva. A kétszintes lakóépület udvari, nyugati oldalán kőlépcső vitt az emeleti lakószobákba. Az udvar felé kőkeretes ablakok, külső oldalon lőrések törték át az öles vastagságú falakat. A fallal körbevett erődítménybe felvonóhídon lehetett bejutni. Természetes védelmét a környező mocsaras-lápos terület adta.
Az vár átépítése a XVI. század végén
1565-ben meghalt Némethy Ferenc, a szerencsi vár és uradalom pedig Ferdinánd kezére került, majd a birtokot az 1583-ban zálogbirtokként a későbbi erdélyi fejedelemnek, Felsővadászi Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara, akinek az idejében Szerencs az aranykorát élte. Rákóczi komoly – 15 éven át tartó – építkezésekbe kezdett, ekkor alakult ki a vár ma is meghatározó reneszánsz kori képe a zárt udvaros belső várral és a bástyás külső várral (elővár vagy huszárvár).
1583-ban Rákóczi Zsigmond kapta meg Szerencset
(Kép: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szerencs/konyv/005_szerencs_muemlekei.htm)
A Némethy által emelt kaputornyot kibővítették és a hozzá épített keleti lakóépülethez újabb helyiségeket építettek. Ez lett az épület lakószárnya: itt helyezkedett el az urak háza, az asszonyok és kisasszonyok háza, és a hozzájuk tartozó pitvarok és a fürdőház. A kaputoronyhoz a másik, a nyugati oldalon is hozzáépítettek, majd ezt a két részt az északi szárnyban található nagypalotával kötötték össze, ezzel kialakítva a négyszög formát. A vár védelméül a déli oldalon az olaszbástyákkal megerősített külső várfal szolgált. Kicserélték továbbá a Némethy-féle kőkereteket, kandallókat, amelyek helyett díszes, lábakon álló kályhákat állítottak, újjáépítették a külső lépcsőt és a tornácot is.
Szerencs vára a Rákócziak idejében 1565-től 1688-ig
(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
Rákóczi Zsigmond, a Rákóczi család vagyonának megalapozója
Rákóczi Zsigmond – aki a Rákóczi család felemelkedését elindította – 1544-ben született Felsővadászon Rákóczi János és Némethy Sára fiaként, vármegyei tisztségeket betöltő kisbirtokosi családba. Élete kalandokban bővelkedett, Perényi Gábor apródja volt Sárospatakon, ahol ebben az időben – Perényi Péter, majd fia Gábor felügyelete alatt – épült fel a vár, majd katonai pályafutását Egerben kezdte.
A Rákóczi családfa 1. kép
Az 1570-es évek végén Szendrő várában volt végvári vitéz, majd a vár lovasainak kapitánya, 1585-ben pedig a vár főkapitánya lett. 1583-ban kapta az uralkodótól Szerencset, elmaradt zsoldja fejében. Ezután Eger főkapitányának nevezték ki, 1587-ben pedig feleségül vette Alaghy Bekény Juditot – Magóchy András özvegyét – ezzel új birtokokra tett szert, mint például Munkács vára. Többször összecsapott a törökkel – az 1588. október 8-án vívott szikszói ütközet (amiért bárói címet kapott), a füleki vár visszafoglalása a 15 éves háború során, Vác és Hatvan ostroma, a vesztes mezőkeresztesi csata –, harcolt ecsedi Báthori István országbíró oldalán, aztán 1604-ben a birtokelkobzási perek hatására a Bocskai-felkelés mellé állt, Bocskai István kinevezte őt Erdély kormányzójának.
Rákóczi családfa 2. kép
1605 áprilisában a szerencsi református templom falai között választotta az országgyűlés Bocskait Magyarország fejedelmévé, aki hálából kiváltságos mezőváros státuszt adott a településnek. A fejedelem 1606-ban bekövetkezett halálát követően végül nem Homonnai Drugeth Bálint, akit Bocskai végrendeletében kijelölt, hanem Rákóczi Zsigmond lett 1607-ben az erdélyi fejedelem, azonban mindössze egy évig, mivel 1608-ban – birtokért cserébe – lemondott a fejedelmi trónról, amit az ellene mindvégig szervezkedő, a hajdúkat magának megnyerő ifjú Báthory Gábor foglalt el.
Rákóczi Zsigmond szobra a szerencsi vár északi kapujánál
Az idős Rákóczi még abban az évben meghalt, és a szerencsi református templomban helyezték örök nyugalomra, melyet gótikus stílusban szintén ő építtetett át – korábban egy román stílusú plébániatemplom állt azon a helyen – és 1595-ben a református hittársainak adományozott.
Rákóczi Zsigmond az egyetlen erdélyi fejedelem, akinek sírja a mai Magyarországon található
(Kép: http://www.adontes.hu/alkotasok/magyar-hosok-arckepcsarnoka/rakoczi-zsigmond)
I. Rákóczi György, Erdély fejedelme
Halála után fiai – György, Zsigmond és Pál – felosztották egymás között a birtokokat, köztük a szerencsi várat is. Az ifjabb Rákóczi Zsigmond 1620-ban fiatalon meghalt, Rákóczi Pál, aki katolikus hitben nevelkedett, a királyi Magyarországon 1626-tól országbíró lett – Pál lánya, Rákóczi Anna Mária apáca lett, fia, Rákóczi László 1664 májusában Várad mellett esett el –, így a család nevét a legidősebb fiú György vitte tovább, akit 1630-ban I. Rákóczi György néven erdélyi fejedelemnek választottak.
Rákóczi Pál (Kép: https://www.kozterkep.hu/~/28279/Rakoczi_Pal_Ujfeherto_1996.html)
György már 12 évesen Bocskai István udvarába került, ahol megismerkedett Báthory Gáborral és Bethlen Gáborral. 1615-ben Borsod vármegye főispánja, majd királyi étekfogó mester és az ónodi vár kapitánya lett. Egy évvel később 1616-ban feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát – a korábbi ónodi várkapitány Lorántffy Mihály és Zeleméry Borbála lányát –, ezzel megszerezte a sárospataki uradalmat, ahova áthelyezte a székhelyét Szerencsről. Öccse Rákóczi Zsigmond pedig Lorántffy Máriát vette feleségül, azonban Zsigmond és Mária 1620-ban meghaltak, így György és Zsuzsanna kezébe került a Rákócziak vagyonán kívül a Zeleméry és a ruszkai Dobó család vagyona is.
I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna (Kép: http://turul.info/napok/rakoczigyorgy)
Mivel Rákóczi György udvarát Sárospatakon tartotta, a szerencsi vár rezidencia-szerepe megszűnt és lezárult a fényes korszaka. Rákóczi György 1619-ben csatlakozott Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez (1613-1629) – aki Báthory Gábort követte a trónon, annak meggyilkolása után – és mindvégig kitartott mellette, majd 1630-ban ő lett Erdélyország fejedelme. A harmincéves háború (1618-1648) során, 1644-ben az Esterházy Miklós nádor vezette császári csapatok kezére került a szerencsi vár, amit csak súlyos ostrom után tudott visszafoglalni I. Rákóczi György egyik vezére, Kemény János. A város felőli ágyúzás miatt a nyugati fal felső része leomlott. A helyreállítás során lebontották a nyugati tornyot, az épület összes kőablak- és ajtókeretét kiszedték helyéről és fa ácstokos-szerkezeteket raktak helyükre, illetve újabb ablakokat készítettek.
A várat az 1644-es ostromot követően helyreállították
A falakat az udvar felőli és a déli oldalon mintegy 1,5 méterrel magasították - jobbára ide építve be a kiszedett reneszánsz keretköveket, kandallókat, kályhalábakat. Rákóczi 1645-ben békét kötött III. Ferdinánddal és a linzi béke értelmében megkapta Abaúj, Bereg, Borsod, Ung és Zemplén vármegyéket haláláig, míg Szabolcs és Szatmár vármegyéket fiai is örökölhették.
A Rákócziak után
1648-ban meghalt I. Rákóczi György, akit a szerencsétlen sorsú II. Rákóczi György követett Erdély fejedelmi trónján. II. Rákóczi Ferenc fejedelem is többször időzött a már helyőrség nélküli várkastélyban 1708 és 1709 során.
A szerencsi vár első ismert alaprajza 1661-1663 – Sicha Lukács György hadmérnök nyomán
(Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
A Rákóczi-féle szabadságharc (1703-1711) után a fejedelem birtokait a császári udvar elkobozta, a szerencsi vár azonban Rákóczi Julianna kezén maradt, de elvesztette hadászati jelentőségét és későbbi tulajdonosai kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át. A XVIII. század folyamán a nyugati és déli palotákból magtár és raktár lett, míg a belső vár északi és keleti szárnyai az egymást sűrűn cserélő tulajdonosok – Illésházy család, Grassalkovichok, Szirmayak és Almássyak – lakóhelyéül szolgáltak. A belső vár tornyait a déli torony (lőportorony) kivételével lerombolták és a vizes árok helyén parkot alakítottak ki, később már csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek.
A várat tulajdonosai kényelmes lakhatást biztosító rezidenciává formálták át
(Kép: http://www.latvany-terkep.hu/magyar/oldalak/szerencs/)
Miután Szirmay Tamás megszerezte az egész várat, azt egészen 1945-ig lakta a család. A reneszánsz lépcsőt lebontva belső lépcsőházat készíttettek, majd a XIX. század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. 1920-ban az épületet főúri pompával berendezett várkastélyként írták le, azonban a második világháború alatt és után a vár teljes belső berendezése eltűnt vagy elpusztult.
A belső vár keleti oldala, itt épült fel a XIX. század végén a tóra néző terasz
Régészeti kutatások és a vár helyreállítása a XX. században
A háború után az épületben a Szerencsi Állami Gazdaság irodái kaptak helyet, illetve magánlakásokat alakítottak ki benne. Az 1960-as évek közepére a szerencsi vár már erősen leromlott állapotba került, végül 1968-ban indulhattak a régészeti feltárások – amelyeket Valter Ilona, majd László Csaba végzett –, miután a lakók elhelyezéséről, valamint a mezőgazdasági üzem új épületéről sikerült gondoskodni. A régészeti munkálatokat 1979-ben – Erdei Ferenc tervei alapján – helyreállító munkálatok követték, egészen 1991-ig, amely során igyekeztek az eredeti, késő reneszánsz stílust visszaidézni. Az épületben a Zempléni Múzeum, a Szerencsi Művelődési Központ és a Huszárvár szálló kapott helyet.
A szerencsi Rákóczi-vár alaprajza napjainkban (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
2011-ben újabb rekonstrukció zajlott le, átalakították a külső vár helyiségeit és kicserélték a vár tetőzetét. Ekkortól a szálloda helyén kollégium működik az évszázados falak között. A szerencsi vár is része lett a Nemzeti Várprogramnak, amelynek keretében a szükséges renoválásokat fogják elvégezni a tervek szerint 2020-ig.
A szerencsi vár délkeleti irányból
(Kép: http://www.varak-hrady.eu/magyar/galeria/szerencs_vara_legifoto/)
A vár körüli park hamar elnyerte a tetszésünket a tóval, hidakkal és rózsalugasokkal. A várat egykor víz vette körül, a XVIII. századot követően a vizesárokból alakították ki a tavat, valamint parkosították a vár környezetét.
Rózsalugasok a várkertben
A kellemes nyári melegben leültünk egy kicsit a víz mellé, néztük a leveleken ringatózó békákat, távolabb pedig a vár épülete keleti oldalával nézett felénk.
A vár körüli parkban érdemes sétálni egy kicsit
A belső vár udvarára az északi kapun keresztül léptünk be, a kapu előtt látható Rákóczi Zsigmond szobra mellett elhaladva.
A belső vár északi fala és kapuja
A belső várudvar az északi kapuból, szemben a belső vár déli kapuja
A Zempléni Múzeum a belső vár keleti szárnyának első szintjén található, bejáratához a belső udvarról egy szépen helyreállított bábos-korlátos reneszánsz kőlépcső vezet.
A múzeum bejáratához a belső udvarról egy szépen helyreállított bábos-korlátos reneszánsz kőlépcső vezet
A belépőjegy megvásárlása után – az árát itt lehet megnézni – meg lehet tekinteni többek között az intézmény legjelentősebb kollekcióját, a nemzetközi hírű, majdnem egymillió darabból álló képeslevelezőlap-gyűjteményt.
Képeslapkiállítás
További kiállítás keretében megismerkedhetünk a híres szerencsi csokoládégyár történetével, megtekinthetjük a Rákóczi Zsigmond és kora című kiállítást, valamint Fery Antal grafikusművész ex-libris gyűjteményét.
Rákóczi Zsigmond családfája
A termek bejárása után még kimentünk pár percre a keletre néző teraszra, ahonnan szép kilátás nyílik a várkertre, valamint a kőtárhoz vezető lépcső is innen indul.
Kilátás a várkertre a XIX. század végén épült teraszról
A múzeumból visszatértünk a belső várudvarra, majd azt a déli kapun át – mely a lőportorony alatt nyílik – hagytuk el, így érkeztünk meg a külső várba vagy elővárba.
A belső várudvarra az északi kapun keresztül érkeztünk ...
... és a déli kapun keresztül hagytuk el, mely kapu az egykori lőportorony alatt található
A külső vár, elővár vagy huszárvár délről védte a belső várat
Miután szétnéztünk a külső várban, tovább haladtunk déli irányba, és a huszárvár kapuján keresztül elhagytuk az épületet.
A külső vár déli kapuja a Huszárvár utcára nyílik
A külső vár déli fala, valamint a délkeleti bástya
A külső vár két sokszögű olaszbástyájából mára csak a délkeleti maradt meg, a délnyugatinak csak romjai láthatók.
A délkeleti bástya keleti irányból nézve
A délnyugati bástyából szinte semmi sem maradt
Kelet felé elindulva visszajutottunk a parkosított várkertben található kis tóhoz – innen láthattuk azt a teraszt, ahova a múzeumból kijöttünk – majd megnéztük a vár nyugati oldalát is kívülről.
Ágyú a vár keleti oldalánál
A belső vár nyugati oldala kívülről
A szerencsi vár nyugatról nézve
A református templom
A vár körbejárása után visszatértünk a Rákóczi útra, majd a Kossuth téren keresztül északi fele indultunk el a közeli dombon magasodó református templom irányába.
A szerencsi református templom (Kép: http://nagyvofely.hu/szerencs/templomok)
Mivel a templomot körülvevő lőréses erődfalon található kapuk zárva voltak, egy közeli házhoz mentem (a lelkész háza), ahol megkaptam a kulcsokat, így kényelmesen, a saját tempónkban nézhettünk szét az épületben.
A templom a lelkész házától nézve
Az erődfalon található kapu zárva volt, de a kulcsot el lehet kérni a lelkész házánál
A templomba – melynek hajója dongaboltozatos, amit a szentélytől félköríves diadalív választ el – a déli oldalon épült torony aljában található ajtón keresztül léptünk be.
A templomba a déli oldalon épült torony aljában található ajtón keresztül léptünk be
A dongaboltozatos templomhajót félköríves diadalív választja el a szentélytől
A hajó nyugati részén a padsorok fölött U alakban húzódik a XIX. században létesített karzat az orgonával, továbbá a templom hajójában látható Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek és nejének, Gerendy Annának késő reneszánsz stílusú tumbája.
A hajó nyugati részén a padsorok fölött U alakban húzódik a XIX. században létesített karzat az orgonával
A vörösmárvány lapokat fakeretbe illesztették 1618-ban. A fedőlapon a Rákóczi- és a Gerendi-címer, továbbá felirat látható.
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelemnek és nejének, Gerendy Annának késő reneszánsz stílusú szarkofágja
A latin felirat magyar fordítása így szól: „Tekintetes és Nagyságos felső vadászi Rákóczi Zsigmond, Borsod vármegye főispánja stb., a magyar király néhai legfőbb tanácsosa, először Szendrő, azután pedig Eger kapitánya és Erdély fejedelme, a Magyarországi Részek ura és a székelyek ispánja stb. számára állított jeles címer, akinek erénye gyakrabban híresedért el Magyarországon a legnagyobb örvendezések közepette, aki meghalt az ő kegyeletes szülőhelyén, Felsővadászon az 1608. évi december hó 5-én, midőn innen-onnan 64 évig élt. Három gyászoló fia: György, Zsigmond és Pál az ő legkedvesebb édesatyjoknak, aki irántok és a haza iránt jól érdemesült." A nyugati oldalra vésték Rákóczi Zsigmond képét a következő idézettel: „Tebenned reméltem Uram, hogy nem leszek porrá mindörökké."
A szarkofág északi oldala
A keleti oldalra került Gerendy Anna képe. A tumba déli oldalán magyar nyelvű vers őrzi Rákóczi emlékét:
„Itt fekszik Rákóczi Zsigmond, Azjámbor felőle jót mond.
Magyar országnak támasza, Vala császárunk Tanáchya.
Szendrő csudálta erejét, Eger karját, nagy elméjét,
Erdély szerette oltalmát, Az Török félte hatalmát.
Mi honnyunkban lakó népek, Óhajtyuk mint igaz hivek.
Azért Szendrő, Magyar, Eger, Császár, Erdély s minden ember,
Sirassad édes Atyádot, Megholt Rákóczi Zsigmondot."
A síremlék alatt van a dongaboltozatos kripta, ahová fölnyitható deszkaajtó vezet, ott található a fejedelem földi maradványait őrző urna. Érdemes világítóeszközt vinni, mert a kriptába csak kevés fény szűrődik le.
Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem csontjai a kriptában
Miután szétnéztünk a templomban, kívülről is körüljártuk az épültet. Az északi oldalon egy tábla állít emléket az 1605-ös szerencsi országgyűlésnek: „E szent hajlékban szervezkedtek hős elődeink Bocskay István vezérlete alatt a nemzeti és vallásszabadság védelmezésére. 1605. április 17-20. Örök tisztelet nevöknek!"
A templom alaprajza (Kép: http://jupiter.elte.hu/111veglegesvar/alaplap.php)
A templom körüljárása után visszazártam az erődfal kapuját, a kulcsot levittük a lelkész házához, majd visszatértünk a Rákóczi úton hagyott kocsinkhoz. Mindenképpen érdemes ellátogatni Szerencs városába, hiszen a híres Csokoládégyár mellett sok történelmi emléket meg lehet tekinteni, a kis város utcáin kellemes sétákat lehet tenni. Kiemelendő még, hogy idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre augusztus 25-27. között az Országos Csokoládé Fesztivál, melynek helyszíne a szerencsi várudvar.
További képek a szerencsi Rákóczi várról és a református templomról a Studhist Faceboon oldalán találhatók: https://www.facebook.com/studhist/
Végül egy-egy videó a vár történetéről és a Zemplénről:
Források és ajánlott oldalak:
http://www.zemplenimuzeum.hu/index.php/home/a-rakoczi-var
http://kirandulastippek.hu/zemplen/szerencs-rakoczi-var
http://www.szerencs.hu/varos/latnivalok/rakoczi-var
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szerencs/konyv/005_szerencs_muemlekei.htm
http://www.szerencs.hu/turizmus/latnivalok/templomok/65